Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-04 / 48. szám

► I szú 9 XII. 4. a Ha Nyugat, illetve Észak felöl érkezünk a városba, többek között a sportpálya mögötti szép házsor látványa vonzza magára figyel­münket, ha pedig Keletről közelítjük meg Ipolyságot (Sahy) a szőlő­vel, gyümölcsfákkal teleültetett domboldalon a tarka hétvégi házak képe tárul elénk. Úgy is mondhatnánk, hogy hazánk egyik kapuja, hisz Dél-Szlovákia határvárosa. Földrajzi fekvése miatt az évszáza­dok során a történelmi események egész sora érintette közvetlenül fejlődését, lakosai sorsának alakulását. A napokban, amikor a városalapítás 750. évfordulójáról emlékeznek meg, érdemes egy kicsit elidőzni a város múltja és jelene felett. A múltba Horniak János segítségével tekintettünk vissza. A városban szinte mindenki által ismert Jani bácsi 1952-től vezeti a város krónikáit, de nemcsak az azóta történteket rögzítette gondosan az utókor számára, hanem immár tíz éve a régebbi idők eseményeire vonatkozó anyagokat is gyűjti.- Az ásatások szerint már jóval időszámításunk előtt lakott volt ez a terület, Ság alapítását viszont a történészek 1237-re teszik. Ebből az évből származik ugyanis IV. Béla király levele, amely szerint Ság job­bágyfaluban földet és két malmot ajándékozott az esztergomi kápta­lannak. Még ebben az évszázadban fejlődésnek indult a település, de igazi városi rangra 1405-ben illetve 1407-ben emelkedett: ekkor adott Zsigmond király vásár- illetve pal­losjogot Ságnak. A XVI. század má­sodik felében a magyar trónért folyó harcok színhelye volt a város, a kö­vetkező évszázadban pedig a török veszélynek volt kitéve. A pestis többször ütött ki a városban, a leg­nagyobb mértékben 1663-ban. Mintha történelemkönyvet lapoz­na, úgy sorolja a krónikás a város történetével összefüggő adatokat: 1665-ből származik az első hivata­los pecsét, 1750-ben pedig működni kezd a posta. Természetesen nem a mai értelemben vett távközlési rendszer, de abban az időben jelen­tős „távolsági járatok“ egyik megál­lója volt a város, mégpedig Pestről a mai Hlohovecba és Bratislavába, illetve Banská Stiavnicán keresztül Dolny Kubínba lehetett levelet, pénzt, csomagot küldeni, illetve lo­vasfogattal utazni. Felépítették a megyeházat: 1806-tól 1922-ig megyeszékhely volt a város. A köz­beeső évek sem múltak el esemény­telenül. Pusztított tűzvész, máskor pedig az Ipoly vize tette hajléktalan­ná az embereket. De a haldást nem lehetett megállítani. A feljegyzések arról is szólnak, hogy mikor vettek részt a gyerekek először kötelező oltáson és mikor nyílt meg az első nyilvános könyvtár.- Nagyon nehéz röviden össze­foglalni városunk történetét, hisz az elmúlt évek alatt valóban apróléko­san foglalkoztam minden fellelhető adattal, eseménnyel - mondotta Horniak János. - Századunkról per­sze még többet tudunk, s megálla­píthatjuk, mindig mozgalmas volt itt az élet. A századfordulón kórházat adtak át a város lakosainak, lakások épül­tek az állami alkalmazottaknak, mú­zeumot nyitottak, sportklubot hoztak létre, bemutatkozott a színjátszó kör, az utcákon gázlámpák kezdtek világítani, gimnáziumot nyitottak. Az első világháború kitörése egy időre gátat vetett a további fejlődésnek.- Ezeket az éveket a nagy törté­nelmi események befolyásolták - folytatta a krónikás. - De az elnyo­más, az igazságtalanság ellen itt nálunk is egyre elszántabban har­coltak. 1924 márciusában Major Ist­ván, Steiner Gábor és Major Lajos jelenlétében megalakult a 34 tagú pártszervezet, élén Varga Vilmos­sal. Az elkövetkező időszakban Ipolyság Dél-Szlovákia munkás- és kommunista mozgalmának egyik je­lentős központjává vált. A gazdasági válság és a munka- nélküliség idején volt a legintenzí­vebb a pártszervezet tevékenysége. Emlékezetes a munkanélküliek 1932-ben szervezett sztrájkja, me­lyet a csendőrök szétvertek. A nehéz, háborús évek után 1944. december 13-án meghozta a szabadságot a város és környéke lakosságának a szovjet hadsereg. A felszabadított városban a II. ukrán front katonái két emlékművet állítot­tak, emlékeztetőül a jövő nemzedé­keknek. A krónikás szerint ezek vol­tak hazánkban az első, háború után felavatott emlékművek, melyek a szovjet katonák hősiességét, helytállását is jelképezik. 1948 februárjá után az új élet kezdetét ünnepelték a városban: eb­ben az évben ugyanis a május else­jei ünnepségeken 14 ezren vettek részt. így is kifejezték azt a reményt, hogy már többet nem kell az embe­reknek a Papsarkon álldogálni, s ar­ra várni, kapnak-e egy-két napra munkát, megszerzik-e a másnapi kenyeret. A mezögazdságnak nagy jelentő­sége volt ezen a területen, hisz már 1942-ben tanfolyamokat szerveztek az „aranykalászos gazdáknak“, ké­sőbb 1956-ban erre a hagyományra alapozva megnyitották a mezőgaz­dasági szakközépiskolát. A földmú- ves-szövetkezetet 1952-ben alapí­tották meg: az első évben 11 má­zsás hektárhozamot értek el, az el­múlt évben pedig már 55 mázsa gabonát takarítottak be egy hektár­ról. A Vörös Zászló Efsz 630 tagja • A városi nemzeti bi­zottság székháza 3500 hektáron eredményesen gaz­dálkodik. A mezőváros számottevő iparral rendelkező település lett: tejüzem, pékség, szolgáltató vállalat, a Ropo- vod, a Piéta, a Strojstav, a Smreőina vállalatok üzemei és egyéb ipari részlegek létesültek.- A Közép és az Észak lakótele­pen 1040 család talált otthonra- mondotta Olczár József mérnök, a városi nemzeti bizottság elnöke.- 1980-ban adtuk át a 23 millió korona beruházással épült magyar- és szlovák tanítási nyelvű gimnáziu­mot, valamint 1983-ban a 22 tantermes, 22 millió korona értékű alapiskolát. A közigazgatásilag hozzánk tartozó, városi közlekedéssel összekötött Gyerk (Hrkovce) Tesmak (Teámak) és Pereszlény (Presel’any) lakosai­val együtt több mint 8500-an élnek itt. Bár több vállalat, üzem nyújt munkaalkalmat, mégis kb. ezren jár­nak idegenbe dolgozni. Úgy alakult a helyzet, hogy a nőket a környék­beli falvakból is helyben tudjuk alkal­mazni, (a Piéta üzemben 650-en, távlatilag pedig ezren, a Tesla gyerki részlegén pedig jelenleg alig 30-an, de az elképzelések szerint 400-an dolgoznak majd), a férfiaknak pedig utazniuk kell.- Háromezer diákja van a város­nak, a két alapiskolán kívül két gim­náziumban és a mezőgazdasági szakközépiskolában folyik oktatás. Egy kisegítő szaktanintézet és két szakmunkásképző működik még itt. De említésre méltó az is, hogy hét óvodánkban valamennyi óvodásko­rú gyereket el tudunk helyezni- kapcsolódott a beszélgetésbe Gál Imre, a városi nemzeti bizottság tit­kára. Bár a város krónikája nem szűköl­ködik eseményekben, kevés az olyan történelmi emléke, amely megállásra kényszerítené az átuta­zót. A legrégebbi építészeti emlék­nek a két tornyú templom bejárati részét tekintik, a többi részét később építették hozzá. A volt megyeháza, a városháza és a XVII. század végé­ről származó kolostor tartoznak még az elmúlt századok megmaradt em­lékei közé. Ha pedig fel akarnánk sorolni a város jellegzetességeit, az Ipolyt az elsők között kell megemlítenünk. Ez a nyári kánikulában majdhogy nem kiszáradó folyó temérdek bajt okozott az évszázadok során az itt élőknek. A problémával már régen foglalkoztak, egy feljegyzés szerint 1899-ben miniszteri szinten tárgyal­tak az Ipoly szabályozásáról. A 80- as évek első felében végre megza­bolázták a folyót. Nem veszélyezteti már az utcákat, házakat, de az ere­deti folyómeder környékének elve­szett a romantikája...- Jubiláló városunkban nem áll meg a fejlődés - mondotta a városi nemzeti bizottság elnöke. - Meg­kezdtük a munkálatokat a Tabány lakótelepen, ahol korábban 43 házat bontottunk le, s helyükön 312 kor­szerű lakás épül majd. Néhány hét­tel ezelőtt nyílt meg a felújított és kibővített határátkelőhely. A Kutya­hegyen elkészültünk a közművesí­téssel, még a tél beállta előtt meg­beszéljük az ott építkezni szándéko­zókkal, milyen típusú házakat vá­lasztottak ki, hogy tavasszal hozzá­foghassanak az alapok lerakásához. A gázvezeték egy részének leraká­sára idén 500 ezer koronát fordí­tunk. Reméljük, a vízvezeték átadá­sának időpontját sikerül egy évvel előbbre hoznunk. A közelmúltban befejezett, Z akcióban épült létesítmények kö­zül említésre méltó a ravatalozó, melynek 2 millió korona az értéke. Ugyanennyibe került a strandfürdő és Tesmakon a vízvezeték első sza­kasza Épül a szabadidőközpont, melynek átadását 1989-re tervezik és az értéke 5 millió korona lesz, és a következő évben elkezdik a 25 millió koronás művelődési ház épí­tését. A 750 éves Ipolyság tehát tovább épül, szépül. DEÁK TERÉZ • A korszerű lakótelepen sok család talált otthonra (Lórincz János felvételei) Szinte már mindegyikünkkel előfordulhatott, ha külföldre utaztunk: rokonaink, ismerőseink megkértek, hogy hozzunk ilyen vagy olyan, külföldön beszerezhető gyógyszert, amelyről azt hallották, hogy erre vagy arra a betegségre a legjobb... Azaz a hivatalos gyógyszerkereskedelmen túl létezik bizonyos „magán gyógyszerkereske­delem“ is. Marta Sigmundová gyógyszerész, a Medlmpex tudományos munkatársa és a magyar gyógyszeripari külkereskedelmi vállalat bratislavai irodavezetője azon­ban hivatásos gyógyszerkereskedő, és közvetve tulajdonképpen azon is munkálko­dik, hogy ne legyen szükség a fentebb ecsetelt gyógyszerbeszerzési módra, hanem azokat - a jelen esetben a Magyarországon készülőket - mindenki megkaphassa a hazai gyógyszertárakban is, ha arra rászorul. Magyar - csehszlovák gyógyszerkereskedelem TÓKÉSIMPORT-KIVÁLTÁS A CÉL egyúttal kiegészítjük kölcsönösen a ter­• Jelenleg milyen gyógyszeripari készít­mények cseréjéről tárgyalnak?- Először is szeretném elmondani, hogy az öt legnagyobb magyar gyógyszergyártó cég termékeinek forgalmazásával foglalko­zunk. A Kőbányai Gyógyszerárugyár, vagy ahogy szerte a világon ismerik, a Richter Gedeon, aztán az Egis, a Chinoin, a Biogal és az Alkalodia gyógyszereinek csehszlo­vákiai behozatalát szervezzük. Ez nem egy könnyű művelet, hisz már maga a törzs­könyvezés, ami a behozatal alapfeltétele - sem az. De nemcsak új készítmények behozatalát, hanem a régiek behozatalának szintentartását, esetleg a volumen növelé­sét is végezzük. Az általunk behozott ké­szítmények között ugyan első helyen szere­pelnek a humán gyógyszerek, de sok az olyan is, amelyeket az állatgyógyászatban alkalmazhatnak. Jelenleg azok a gyógy­szerféleségek vannak törzskönyvezés alatt, amelyeket az Inchebán újdonságként be­mutatunk. Ilyen például a Tardyferon, illetve a Bébé-Tardyferon, amelyeket vashiányos betegség esetén alkalmaznak. Antidiabeti­kum a Gilemal, amely a bélzsírok normali­zálására szolgál. Üj antibiotikum a Brulami- cin, amely nagyon széles spektrumú alkal­mazást tesz lehetővé. A Naprosy nevű gyógyszer sikerrel alkalmazható reumatikus megbetegetések esetén. Ezen kívül az egészségügyi dolgozók nagy érdeklődéssel várják a Jumex nevű gyógyszert, amely a Parkinson-kórt gyógyítja. Az Arduant a sebészetben érzéstelenítésre használják. Az állatgyógyászatban pedig például a Fu- magilin nevű, a méhek számára készített antibiotikum rövidesen keresett gyógyszer- ipari készítmény lesz. A No-SPA simaizom­görcsoldó és a Vermitan nevű féregűzőszer iránt is - túlzás nélkül - igen nagy az érdeklődés a szakemberek körében. • Ha a tevékenységük egészét tekintjük, miként jellemezhetjük a Medimpex bratisla­vai irodájának munkáját?- Illusztrációként néhány adat: erre az évre 24,6 millió rubel értékű export szerző­dést kötöttünk, ami esetünkben lényegesen meghaladja a csehszlovák gyógyszerek magyarországi importját. Igaz, itt azt is el kell mondanunk, hogy a 8,5 millió rubelnyi értékű, általunk Magyarországon forgalom­ba hozott csehszlovák gyógyszer koránt­sem jelenti a teljes magyarországi kivitelt, hiszen a Chemapol budapesti irodája ugyancsak nagy figyelmet szentel a cseh­szlovák készítmények magyarországi ex­portjának. Ezen kívül az eddiginél sokkal nagyobb mértékben szorgalmazzuk a gyógyszergyártási kooperáció növelését, s erre a feladatra EvaTökölyová, az SZSZK egészségügyi minisztere külön felhívta a fi­gyelmünket. • Milyen hagyományokra építhetők ezek a közvetlen kapcsolatok?- Hosszú évekre visszamenőleg hagyo­mányosan jók a kapcsolatok a közös kuta­tás, a közös műszaki fejlesztés, a közös technológiai folyamatok kidolgozása és a gyártáskooperáció területén is... • Ezek mind nagyon jól hangzó dolgok, azonban számos más területen is bizonysá­got nyert, hogy nehéz őket a gyakorlatban művelni.- Véleményem szerint elsősorban akarni kell, és akkor nem olyan nehéz legyőzni a nehézségeket. Azt is tudatosítani kell, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gaz­dasági helyzetben egyáltalán nem mellé­kes, hogy ezzel a tevékenységgel tőkés importot tudunk kiváltani. Nemcsak egy­másnak segítünk gazdaságilag, hanem mékskálát is, ami nem mellékes, hiszen a rokon készítmények esetében is gyakran előfordul, hogy nem mindenkinél alkalmaz­hatók egyformán a gyógyítási folyamatban. Számos elképzelésünk van, több belőlük már a megvalósítás stádiumában. • Például?- Egy nagyon lényeges terület a mező- gazdaság. Egy nagy nemzetközi szimpózi­um összehívását is tervezzük az állatgyó­gyászat legfontosabb kérdéseiről, aminek mindkét részről nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a humángyógyászatot ezután kissé elhanyagolnánk. A Medimpex bratislavai irodája minden alkalmat megra­gad, hogy megfelelő tudományos tájékozta­tást és felvilágosítást adjon azoknak, akik a gyógyászat iránt hivatásból eredően ér­deklődnek, és nagyon konkrét tudományos propagandát folytatunk mi és prágai mun­katársaink is. Tevékenységünkbe a jelen pillanatban már bele tartozik a következő, az 1988-as jubileumi, immár huszadik In- chebára való felkészülés. Számunkra ez olyan esemény, amely a termékek propa­gandájára ad fokozottabb lehetőséget, s mi ezt a humánum jegyében ki is használjuk. MÉSZÁROS JÁNOS í ■ J i 3b4 9 I ' ■ . ' £

Next

/
Thumbnails
Contents