Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
RUGALMAS MUNKASZERVEZÉS - TÚLÓRA NÉLKÜL A cél: a termelés folyamatossága • Megbízható emberek - „romlékony“ robotok • ...hogy mindenki jól járjon Lehettünk vagy ötvenen a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatóságának székháza előtti parkolóhelyen, ahol akkorra gépkocsik helyett traktorok, erdei kerekes vontatók, „mini" rakodógépek „szállták“ meg a terepet. Bemutató van készülőben. Legelőbb az UNC060-as kis-, mondhatni: törperakodógép kezelője kapja meg az engedélyt, s valamennyiünk szeme láttára előbb hátsó kerekeire áll, majd saját tengelye körül forogva bemutat néhány piruettet ... Ha valaki közben a szemlélők arcát figyelte, könnyen megállapíthatta, ki a vendég és ki a szakmabeli. Pedig még az utóbbiak is csodálkoztak a gépkezelő produkcióján, hiszen úgy tűnt, különösen jó napja van - elemében volt. Jozef UhríR vezérigazgató pedig nem kis büszkeséggel jelentette ki, hogy e rakodógépen a hidraulikus hengerek tömítésén kívül semmi sem származik tőkés piacról. Egyébként e kisgépnek - amely minden termékbemutatón a legkisebb korosztály kedvence lenne - már készül a kisebb változata is: az UNC 040-es. TÁVIRÁNYÍTÁSSAL Miközben a bemutató tovább folyt, röviden megismerkedhettünk néhány lényeges körülménnyel, amelyek a nehézgépipari művek vállalatainak éves tevékenységét jellemzik. Ezekből az is kiderül, hogy az évezred utolsó évtizedében csak a Szovjetunióba évi hatezer, 63 kilowatt feletti teljesítményű traktort szállítanak, ellenértékűkként fát kapunk legnagyobb kereskedelmi partnerünktől. A minőségi követelményeket jellemző adat: a tavalyi évben Martinban készült 6 ezer traktorból 3500 darab a fejlett nyugati országokban kelt el - készpénzért. Közben az UNK-320-as, távirányítással is működtethető traktor bemutatójára kerül sor, amelyről azt tartják, hogy akár a robotok harmadik generációjának sorába tartozónak is tekinthetjük. Elektromos jelekkel működtethetők fő munkavégzési manőverei, s nemcsak a kabinból, hanem máshonnan is. Elektromos jelre indít, sebességet vált, megfordul, megáll, gázt ad és leveszi... Azt tervezik, úgy alakítják ki elektronikus irányítási memóriaegységét, hogy egy „központi vezérlöállásból" irányítva lehetővé válna csoportos bevetésük, mégpedig minden más emberi beavatkozás nélkül. Az elektronikus memóriaegység tárolna olyan alapvető információkat, mint a talajminőség, az időjárás, a szántás mélysége, stb. Kiszámították azt is, hogy ily módon 20-25 százalékkal hatékonyabban dolgoznának e traktorok, mint a közvetlen, ember általi működtetéssel. CSÚCSTECHNOLÓGIA - FELÉ... Amikor a bemutatót szemléltük, az ott látottak arról is meggyőzhettek, hogy a Martinban készülő mezőgazdasági erőgépek tervezői célba vették a világszínvonalat. Tekintve, hogy az ilyen minősítésű gépeket, berendezéseket pedig csakis csúcstechnológiának minősülő eljárásokkal lehet gyártani, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Martini Nehézgépgyárban folyó termelés mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak. Stefan Jokel vállalati igazgató kíséretében előbb a sebességváltóházakat gyártó üzemrészlegben néztünk szét, ahol szokatlanul nagy csend fogadott bennünket. Csak a karbantartók dolgoztak, az időközben beállt üzemzavart igyekeztek elhárítani, miközben az ott dolgozó brigád éppen kétnapos kényszerszabadságát töltötte, s az ezt követő éjszakai műszakban tervezték a munka újbóli elkezdését, hogy minél rövidebb ideig tartson a kényszerszünet. Azt követően szombaton és vasárnap is dolgoztak a lemaradás mielőbbi pótlása miatt. Az effajta hozzáállás - vagy ha úgy tetszik munkaidő-módosulás - egyáltalán nem meglepő ma már a 17 ezernél is több főt foglalkoztató vállalatban, amelynek idei tervében 8 milliárd 380 millió koronás termelési érték elérése szerepel. Konkrétabb adat: legalább 7500 traktort akarnak legyártani. Csak mellékes tényként említette a vállalati igazgató, hogy a trstenái üzemben készülő évi 1150 erdei kerekes vontatóval egyúttal világelsők is, s a gyárban ez év végéig 350 BELAZ motornak is el kell készülnie. Mindezt ma már csakis korszerű berendezéseken, korszerű munkaszervezéssel, s ugyancsak ilyen jelzöjü technológiai eljárások láncolatának eredményeként lehet elérni. Azonban az automatizált termelési rendszerek bevezetése területén még ugyancsak az út elején járnak. Még 1980-ban kezdték meg az ez irányú munkát, s tapasztalhatták annak hátrányát, hogy tulajdonképpen semmilyen tapasztalattal sem rendelkeztek. Aztán az elmúlt esztendőben megkezdhették a próbaüzemelést ezek a munkahelyek. Az igazgató summázata:- Reményeink nem váltak valóra, mert a várakozással ellentétben túlságosan nagy a meghibásodási „együttható", így aztán a gyártási folyamat esetenként meghosszabbodott, és tovább is tarthatott, mint korábban a kézi működtetéssel. JUTALMAZÁS - ÚJSZERŰÉN Ha az akkori helyzetet még tovább elemezve akarnánk minősíteni, egy közmondással tehetnénk leginkább: „a szegény embert még az ág is húzza.“ Ugyanis a gyakori meghibásodásból eredő nehézsé• Az UNC 060-as törperakodógép geket még súlyosbította a pótalkatrész-hiány. Ennek ellenére a próba- üzemeltetést követően 1987. június elsején beindult a termelés az automatizált termelési rendszerekben. Az ott dolgozó brigádoknak aligha volt okuk a túlzott lelkesedésre, mert még áprilisban is csak 29 százalékos volt a robotok kihasználtsági szintje, de az elmúlt negyedév végére már a 60 százaléknál tartottak. Ez a tény rugalmas alkalmazkodókészséget követelt meg, és - nem kevés áldozatot is. A brígádrendsze- rü munkaszervezés és javadalmazás ténye eddig szokatlan munka- időalakulást is magával hozott. Mivel a túlórázást - s az azért kifizethető esetleges bértöbbletet - eleve kizárták a „lehetséges" kategóriából, úgy dolgoznak, ahogy azt a termelés folyamatosságának igénye megkívánja. Van éjszakai műszak, szombati és vasárnapi is, s munkanappá „léphetnek elő" az ünnepek is.- Olyan új javadalmazási rendszert próbálunk jelenleg - magyarázza Stefan Jokel, vállalati igazgató -, amelyben elérhető a munkaidő maximális kihasználtsága, s amely elősegíti azt is, hogy a technológiai folyamatok zökkenőmentesen kapcsolódjanak egymáshoz. Ez pedig gyakran meglepő döntésekhez vezethet. Például az is előfordul, hogy valakinek azt mondja a brigádvezető; „most menj haza, és gyere visz- sza - mondjuk - éjjel 3-kor!" Ha esetleg a munka folyamatosságának követelménye csakis így biztosítható ... Ez az új munkaszervezési szemlélet, és mondhatni: szükséglet, azt eredményezte, hogy - ugyan mintegy 42 millió korona ráfordítással - 66 fős relatív munkaerő-megtakarítást értünk el. Igaz, a valóságban éppen az üzemzavarok miatt csak mintegy 58 fős reális megtakarítással számolhatunk. Ha mindebből levonjuk a következtetést, a megfelelő számítások elvégzése után megállapítható, hogy ilyen módon egy főnyi munkaerő-megtakarításért 750-800 ezer koronányi beruházásra volt szükség. Mint már szó volt róla, a bemutatásra szánt két munkahely közül egyiken sem folyt éppen termelő- munka - csak az üzemzavar elhárításán fáradoztak a karbantartók. A két munkahely közül az egyiken csak az anyagmozgatást automatizálták, míg a másikon a gépek anyag- ellátását is robotok végezték - ha éppen nem volt üzemzavar. Az anyagmozgatás egy-egy fázisát mikroszámítógép memóriaegységébe tárolták, s az irányítja a kis WAG- NER-szállítórobotok mozgását. Közülük az egyiket be akarták mutatni munka közben is. De megmakacsolta magát. Annak ellenére, hogy akkor kapcsolták le éppen akkumulátorát a töltőről - nem indult be. Igaz, az igazgató már korábban megmondta: az automatizált termelési rendszerek kialakításában nagyon is az út elején járnak... MÉSZÁROS JÁNOS • Milan Kováéik a traktor részegységeinek szerelése közben (A szerző felvételei) • Közszemlén az UNK 320-as traktor, amely a robotok harmadik generációjába tartozik tervezői szerint IPAROSÍTÁS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Ismét napirenden a kevésbé fejlett vidékek helyzete a Közép-szlovákiai kerületben A korábbi években a Közép-szlovákiai kerület párt- és állami szervei több alkalommal is foglalkoztak a gazdaságilag kevésbé fejlett járások helyzetével. Napirendre került a kérdés az elmúlt hetek egyik kormányülésén is, melyen határozat született a Nagykürtösi (Veíky Krtíé), a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Cadcai járások fejlesztésének meggyorsítására. Az említett járások komplex-gazdasági és szociális fejlesztésének értékelése kapcsán megállapították, hogy bár az előrehaladás minden területen számottevő, tovább kell munkálkodni a lakosság elvándorlásának megakadályozása, az ipar fejlesztése és a szociális körülmények javítása érdekében. A Cadcai járás lakosainak a száma rohamosan csökken. Évente átlagosan 855 személy költözik iparilag fejlettebb vidékre, főként az Észak-morvaországi kerület városaiba. Jelenleg a lakosság 38,7 százaléka él városokban, a falvak lakosságmegtartó ereje azonban nem megfelelő a mezőgazdasági termelés mostohább körülményei miatt. Bár az elvándorlás üteme az utóbbi években jelentősen lelassult, nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Rimaszombati járásban sem, ahonnan átlagosan 240 személy költözik el évente. A szakképzett dolgozók hiánya máris jelentős. A mezőgazdasági termelésben főként főiskolát végzett szakemberekből van kevés, s hasonló gondokkal küzd az egészségügy is. Ugyancsak hiány van szakmunkásokból is az iparban és a szolgáltató ágazatokban. A helyzet fonákságát bizonyítja, hogy ugyanakkor a munkaerő-fölösleg is jelentős (képesítés nélküli dolgozókból, főként nőkből). A Nagykürtösi járásban az elmúlt öt év során sikerült gátat vetni e kedvezőtlen folyamatnak, s az ország egyik legkisebb (47 732 lakosú) járásának lélekszáma gyarapodott. A Rimaszombati járás a cigánylakosok számarányát tekintve (16,9 %) országos viszonylatban első helyet foglal el, aminek jelentős szociálpolitikai és gazdasági kihatásai vannak. Az elmúlt évek során megvalósított iparfejlesztés ellenére Közép-Szlovákia déli járásai még mindig Szlovákia legkevésbé fejlett vidékei közé tartoznak. Napjainkban a Rima- szombati járásból 3050-en, a Nagykürtösi járásból pedig 1400-an kénytelenek más járásban munkát vállalni. Feltétlenül kedvező az iparfejlesztés struktúrája, hiszen az említett járásokban újabban főleg a gépipar és az elektronika kapott zöld utat. Cadcában a Tatra tehergépkocsigyár és a holeáovi- cei Tesla kihelyezett üzemei kiháinak munkaalkalmat. Rimaszombatban egy gépgyár és egy számítástechnikai üzem fejlesztése várható. Nagykürtösön pedig a LIAZ tehergépkocsigyár és a Liptovsky Hrádok-i Tesla Vállalat gyáregységei gyarapodnak ígéretesen. A mezőgazdasági termelés tekintetében a Közép-szlovákiai kerület déli járásaiban már kedvezőbb a helyzet, hiszen például a Rimaszombati járás a kerület össztermésének csaknem egyötödét adja. Első helyet foglal el a gabonafélék, a cukorrépa, a zöldség és a dohány termesztésében, valamint az állattenyésztésben. Ugyanakkor komoly nehézségekbe ütközik az állati termékek, mindenekelőtt a tej feldolgozása. A járás mezőgazdasági vállalatai naponta több mint 220 ezer liter tejet értékesítenek, a rimaszombati és a safárikovói feldolgozó üzemek összkapacitása viszont alig haladja meg a 140 ezer litert. Mindenképpen szükséges egy új feldolgozó üzem építése, hiszen a lakosság tejtermékekkel - mindenekelőtt sajttal, joghurttal, túrókrémekkel - való hiányos ellátása indokolt panaszokra ad okot. Nem kisebb gondot jelent a déli járások lakosságának megfelelő ivóvízzel való ellátása. A Nagykürtösi járás lakosságának csak alig több mint 45 százaléka jut megfelelő ivóvízhez, s nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Rimaszombati járásban sem. Javítani kell e három járásban a szolgáltatások színvonalát is, mindenekelőtt az egészségügy területén. A kórházi férőhelyek szempontjából például a Cadcai járásban van a legtöb pótolnivaló, ahol ezer lakosra 3,8 ágy jut, a kerületi 7,3 ágyas átlaggal szemben. A járóbeteg-ellátás a Rimaszombati járásban a legkedvezőtlenebb, s feltétlenül megoldást igényel az idős betegek gyógyintézeti ellátása, valamint a szociális intézmények, főleg gyermekotthonok és a nyugdíjasotthonok túlzsúfoltsága. -h. a.-
