Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-17 / 28. szám
• Mikroszkóp nagy hőmérsékletű változások megfigyelésére (Lörincz János felvétele) A fény, amely műszálban közlekedik; hormon az állattenyésztési születésszabályozásra; vegyszer nélküli csalétek legyeknek; hővizsgáló mikroszkóp, környezet- védelem sugárzó anyagokkal és más, a felsoroltakhoz hasonló érdekességek várták az Incheba látogatói közül azokat, akik megtalálták a két nagyobb pavilon közötti szűk utcácskát és eljutottak a D pavilonba, a vegyipari kiállítás azon részébe, ahol az akadémiai munkahelyek, az egyetemek és a főiskolák, illetve a kutatóintézetek vegyiparral összefüggő tevékenysége kapott helyet. Errefelé nem volt ugyan nagy a tolongás - a tudós társaságot a színes prospektusok, műanyagtasakok és más vásári csecsebecsék tizenéves gyújtói többségükben elkerülték de ez kedvezett azok számára, akik a szórólapok tartalmát és a kiállított tárgyakat alaposan át akarták tanulmányozni. Itt általában csak a szakemberek időztek hosszabb ideig a falra akasztott információs tábláknál, hosszasan böngészve a műszaki leírásokat. FÉNYSZÁL MŰANYAGBÓL Vegyük szemügyre most mi is a bevezetőben beharangozott érdekességek némelyikét. A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Makromolekuláris Vegyészeti Intézete fényvezető poliméreket mutatott be. Ezek nagyon vékony műanyag szálak. Ha az egyik végükön bevezetik a fényt, akkor az a másikon ki is jön. Ezek a fényszálak polisztirol alapanyagból készülnek, de készülhetnek polimetilakrilátból is, mert ezek jól átengedik a fényt, a kívánt mértékben amorf (nem kristályos szerkezetű) anyagok és más polimérekkel összehasonlítva kicsi a fényveszteségük. A müanyagszálas fényvezetés elve az, hogy a belső szálakat, amelyek a fényt vezetik, egy külső kisebb törésmutatójú anyaggal burkolják. A fénysugár bizonyos szög alatt belép a vezetőbe, és annak faláról (a külső burkolóanyagról) visszaverődve, cikk-cakkos út megtétele után kilép a vezetőből. Ami a felhasználását illeti, az akadémia makromolekuláris intézetének képviselője elmondta, hogy tulajdonképpen még nem történtek konkrét lépések a fényszálak kihasználására, hiszen elsősorban az alkalmazók ötletességétöl függ, hogy a sok lehetőség közül hol próbálják meg alkalmazni. Elképzeléseik szerint erre lehetőség nyílik az információs jelzőtáblák gyártásánál (akár az útjelző tábláknál is), alkalmazhatók dekorációs célra, felhasználhatók a reklám- szakmában, de megvilágíthatnak például orvosi műszereket, olyan helyeken^ ahová a fénynek kanyargós úton kell eljutnia. A nagy keresztmetszetű fényszálköteg lehetőséget nyújt egyszerű információ vagy kép átvitelére is. Az optoelektronikában használatos üvegszálakkal azonban még - és itt hangsúlyozni szeretném a „még“ szót - nem versenyezhetnek, mivel az átviteli távolság egyelőre csak 10-20 méter körül van. Figyelembe kell venni azonban, hogy fejlesztésük még csak a kezdeténél tart. A következő, ugyancsak működés közben bemutatott érdekesség a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karáról származott. Egy olyan mikroszkóp, amellyel nagy hőmérsékletet is vizsgálni lehet, és 1600 Celsius-fokig láthatóvá teszi a szervetlen anyagok kristályképződési folyamatát. A kis mennyiségű vizsgálati anyag egy erre a célra kialakított termoelem csúcsán melegszik, amely jelzi az elért hőmérsékletet is. Ezzel a módszerrel olyan pontossággal tudják vizsgálni az anyagszerkezet változásait, amilyet eddig csak lassú és energiaigényes módszerekkel értek el a laboratóriumokban. A vizsgálati hőmérséklet megválasztható és az elektronikus berendezés automatikusan a kívánt szinten tartja. Ezzel olyan műszerhez jutnak az anyagvizsgáló szakemberek, amely gyorsan nyújt pontos képet és számítógépben feldolgozható adatokat a hőmérséklet függvényében végbemenő kristályosodási folyamatokról. AZ ARANYÉRMESEK Még két termékről szeretnék bővebben szólni, amelyek talán a legnagyobb figyelmet keltették, főleg a kutatók körében, s amelyeket a kiállítás szakmai zsűrije Arany Incheba díjjal jutalmazott. Az első a CSSZTA prágai Szerves Kémiai és Biotechnológiai Intézetében készült Carbetocin, amelyet Depotocin néven már gyárt is a gyógyszeripar. A kutatást végző munkakollektíva egyik tagja részletes felvilágosítást adott a termék összetételét és hasznosítását szemléltető panel előtt. Egy újfajta hormonról van szó, amely már a harminc éve gyártott és az állategészségügyben elterjedt Oxitocin megfelelője. Ha például valamelyik vemhes tehénnél problémák merülnek fel a borjazás körül, akkor ennek a szernek a segítségével meg lehet gyorsítani vagy el lehet indítani a folyamatot. Az új anyag vegyileg ellenállóbb és hatása sokkal tovább tart. A Depotocin adagolása után a kiváltott fiziológiai hatások csak 8-10 óra után szűnnek meg, a régi anyag által kiváltott heves, de csak rövid ideig tartó reakciókkal szemben. Ezt az előnyt a szakemberek különösen nagyra értékelik. Az új szer alkalmazható a borjazás után is a szervezet regenerációs folyamatainak meggyorsítására, vagy például a tejképződés serkentésére. Ilyen módon korábban teszi lehetővé az újabb vemhes- séget is. A Karbetocin (vagy Depotocin) alkalmazásának éves hasznát hazánkban a szakemberek mintegy 225 millió koronára becsülik. Az újdonság nemzetközileg védve van és a gyártási eljárást egy svéd vállalat már meg is vásárolta. A másik aranyérem az atomok kutatásával hoz kapcsolatba bennünket. A B2-mikro-RIA KIT Mono- kolona radionuklid, a prágai Radio- izotóp Kutató- és Gyártó Intézet terméke. Lehetővé teszi a B2 mikroglo- bulin mennyiségének megállapítását a testnedvekben és ennek segítségével következtetni enged az immunológiai rendszer esetleges hiányosságaira. Ebből következően tehát ez a termék az egészségügyi klinikai vizsálatoknál alkalmazható. ELADHATÓ GONDOLATOK Tovább is folytathatnánk a D pavilonban bemutatott legújabb tudományos eredmények felsorolását, amelyek azonban inkább az egyes szakterületek művelői számára lennének érdekesek. De ezért álljunk még meg néhány szóra a Polytech- na külkereskedelmi vállalat képviseleténél. Ők sem véletlenül kerültek ide, a kutatók közé, hiszen a licen- cek, gyártási technológiák, tehát a szellemi termékek adásvételével foglalkoznak. Az ő szakmai és üzleti érzéküktől is függ, hogy a csehszlovák tudomány eredményei milyen helyet vívnak ki maguknak a világon és nem utolsósorban az is, hogy milyen hasznot hoznak az országnak. A Polytechna képviselői szerint külföldön nagyra becsülik termékeinket, de nem ártana, ha több 'őtletet, gondolatot kínálhatnának megvételre. Az az érzésük ugyanis, hogy nem minden használható eredmény, vállalati újdonság jut el hozzájuk. Pedig ami pillanatnyilag itthon talán nem kell és ezért fölöslegesnek tűnik vele foglalkozni, külföldön vevőre találna. Igazuk lehet. Az üzletemberek általában jobban tudják, mit lehet eladni, mint azok, akik az ilyen termékek fejlesztésével foglalkoznak. S ezzel visszakanyarodtunk az Incheba egyik alapvető küldetéséhez. A kiállítás és vásár természetes célja egy adott területen bemutatni azt, ami van és erre vevőt találni. A Polytechnától általában elégedetten távoztak az üzletfelek. Ez arra is enged következtetni, hogy a D pavilon csendjében, az Incheba ideje alatt nemcsak tudományos eredményeink, hanem ezeknek hasznosítása is jól vizsgázott. SZENÁSI GYÖRGY IMIT * • THRTIM HIUÁEEJU A TUDOMÁNYOS KUTATÁS EREDMÉNYEI AZ INCHEBÁN BIZONYTALANSÁG UTÁN FELLENDÜLÉS Robotok az egészségvédelem szolgálatában A selmeci hegyek között apró bányatelepek egész sora működött az elmúlt évszázadok során. Banská Belá egyike a még termelő üzemeknek, bár dolgozói nem aranyat, ezüstöt jövesztenek a föld mélyéből, hanem speciális kvarcközetet, a kohászatban használt dinasztégla alapanyagát. Nem is keveset, hiszen az évi termelés meghaladja a 22 500 tonnát. De vajon mihez kezd ezzel a hatalmas mennyiségű kvarckővel népgazdaságunk, tudja-e hasznosítani az ipar, jut-e belőle kivitelre is? - a fenti kérdések foglalkoztattak bennünket itteni látogatásunk alkalmával, s ezekre kértünk választ Ivan Michalik elvtárstól, a Kassai (Kosice) Szlovák Magnezitművek Banská Belá-i telepének igazgatójától.- Azzal kezdeném, hogy üzemünk nem valamelyik korábban kimerült ércbánya helyén működik, hanem jelentős beruházással az ötvenes évek közepén nyitották meg. Abban az időszakban hazánkban erőteljes fejlődésnek indult a kohászat, melyhez nagy szükség volt hóálló anyagokra. Korábban a kemencéket és kohókat samottal szigetelték, kiderült azonban, hogy a kvarckőböl készült őrleménynek mintegy háromszáz fokkal nagyobb az ellenállóképessége, az iparágon belül ezért vált általánossá a felhasználásuk. Persze, a dinasztéglá- kat nemcsak a kohászatban, hanem különleges építkezéseknél, hőtárolók üzemeltetésénél, sőt az üvegiparban is használják Mindezek ellenére néhány évvel ezelőtt úgy tűnt: meg lesznek számlálva az itteni bányászat napjai, vagy legalábbis jelentősen csökkenteni kell a termelést, időközben ugyanis más hőálló anyagokkal is próbálkoztak a világon, méghozzá sikerrel. Fokozta dolgozóink körében a bizonytalanságot, hogy Csehországban egy hasonló bányaüzemet létesítettek, korszerű berendezésekkel, exportképes feldolgozási teljesítménnyel. Aztán mégis minden maradt a régi kerékvágásban, ugyanis kiderült, hogy nem minden kohászati üzem képes azonnal váltani, s a mi konkurens vállalatunk sem képes annyit termelni, amennyit tervezői megálmodtak. Üzemünk közeljövője tehát nem bizonytalan, sőt pillanatnyilag az a helyzet, hogy nem tudjuk kielégíteni a hazai és a külföldi vásárlók mennyiségi igényeit. A bányatelep igazgatójától megtudtuk, hogy mivel termékeik minőségét soha nem érte kifogás, vevőkörük a nehéz időkben sérti csökkent a dollárelszámolású piacon, s hogy továbbra is kedvező helyzetben vannak a Szovjetunió és a többi szocialista ország piacán is. A dinasztégláról időközben kiderült, hogy a kokszgyártás során is jól felhasználható, s folynak a kutatások a termék még szélesebb körű felhasználása irányában. A kritikus éveket követően az elmúlt esztendő már sikeres volt, talán legsikeresebb a bányatelep termelésének történetében, hiszen az évi termelési összérték megközelítette a hetvenmillió koronát, a tiszta haszon pedig a 12 millió koronát.- A kedvező perspektívák, a szép termelési eredmények mellett azonban látnunk kell a gondokat, a hiányosságokat is - folytatta a gondolatmenetet az igazgató. - Meglevő gépparkunk nyolcvan százaléka nemcsak korszerűtlen, hanem nullára leírt, s bizony dolgozóink sokszor csak erötartalékaik mozgositásával, nehéz fizikai munkával tudják teljesíteni a feladatokat. S erre mi büszkék is lehetünk meg nem is. Egyértelműen dicsekedhetünk viszont a megkezdett rekonstrukcióval, a robotizációs programmal. Persze nagyon a legelején, úgy is mondhatnám - gyermekcipőben járunk még. De vezérigazgatóságunk nyolc üzeme közül elsőként láttunk a program megvalósításához. Az első robotot 1985-ben szereltük fel, a másodikat egy évvel később. Nem állítom, hogy tökéletes a munkájuk különösen alkatrészellátásuk okoz gondot, de a legkritikusabb munkahelyeken üzemelnek, s teljesítményük máris számottevő. A jövőben tovább folytatjuk a robotizációs programot, s ezzel nagy lépést teszünk előre dolgozóink egészségvédelme szempontjából is. Tudvalevő ugyanis, hogy a kvarcköböl származó, szinte láthatatlan porok különböző betegséget, mindenekelőtt szilikózist okozhatnak. A robotizá- lás mellett ezért is fogadtunk el egy nagyszabású környezetés egészségvédelmi programot. A beruházás 15 millió koronás ráfordítást igényel, s bár még csak a munkálatok legelején tartunk, máris tisztább a környezet. Persze, a szűrőberendezések építése mellett a dolgozókról való gondoskodás egyéb formáit is meg kell említenem. Nagyszerű rehabilitációs vízgyógyászati rendelőintézetünk van, medencével, szaunával, de sajnos nem minden dolgozónk veszi igénybe. Lényegesen nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a festői környezetben épített studeneci üdülő iránt. Különösen a nyári szabadságok idején van „telt ház", amikor pionírtábor működik falai között, de. az év többi időszakában is működik a tó feletti üdülőtelep. Mialatt a bányaüzem eredményeiről és gondjairól beszélgetünk, a számviteli osztályon elkészült az idei év első hat hónapjának gyorsmérlege. A termelési statisztikából kitűnt, hogy fennállásuk óta nem kezdtek ilyen jól egy esztendőt, s mivel a bányászok, külszíni kótörök igyekezete a kánikulai melegek idején sem lankad, jó esélyük van az idei tervfeladatok túlteljesítésére. HACSI ATTILA ÚJS 6 1987. V
