Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-27 / 47. szám

szú XI. 27. Az Agrofrigor most már győzi a munkát, csak a termelők győz­zék szedni-szál- lítani a gyümöl­csöt Fogas Ferenc felvételei Számítógép irányítja az alma feldolgozását A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás me­zőgazdasági vállalatai számára éveken át sok-sok gondot és bosszúságot okozott a másod- és harmadosztályú alma értékesítése, mert az Agrofri­gor közös mezőgazdasági vállalat elégtelen műsza­ki felkészültsége gátolta a rugalmas felvásárlást és feldolgozást. Az almaszüret kezdetén a termelők nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy az idén végre megoldódtak ezek a gondok.- Üzemünk műszaki felszereltsége az idén kor­szerű nagy teljesítményű gépekkel gyarapodott - mondta Szabó Alfréd, a közös mezőgazdasági vállalat feldolgozó részlegének vezetője. - Az új­donságok közül mindenekelőtt a Bucher HP 5000 típusú svájci présgép érdemel említést. Nem csu­pán azért, mert 16,5 millió koronába került, de azért is, mert valóban korszerű és mikroprocesszoros számítógép irányítja. A világszínvonalú berendezés segítségével két műszak alatt naponta 110 tonna almát tudunk feldolgozni. Ezzel a termelők értékesí­tési gondja legkevesebb tíz évre megoldódott. Csakhogy helyettük most nekünk vannak gondjaink, Szabó Alfréd és Szabó István a vezérlőpultnál mert a vállalatok nem képesek biztosítani a feldol­gozó kapacitás tökéletes kihasználásához szüksé­ges alapanyagot. Ebben a munkaerő-hiányon kívül az is közre játszik, hogy az őszi csúcsmunkák idején a gazdaságok gépparkja nem győzi teljesíteni a szállítási feladatokat. A problémát valamellyest enyhíti, hogy lehetőségeinkhez mérten, mi is bekap­csolódunk a szállításba, ha már fogytán az alma­készletünk. Szabó István nemrég még villanyszerelőként dol­gozott a vállalatnál, most ö a számítógép egyik kezelője.- Okos gép ez - mondta -, a használati utasítás szerint, összesen kétezer program levezetésére készült. Egyelőre a próbaüzemelésnél tartunk, de annyi már most bizonyosra vehető, hogy jó ideig nem lesz okuk panaszra a termelőknek. A részleg vezetőjétől megtudtuk, hogy a szövet­kezetek és állami gazdaságok által beszállított má­sodosztályú vagy hullott alma egy 150 tonna befo­gadó képességű tárolóba kerül. Innen a gyümölcs útja a mosóba, majd a zúzóba, s legvégül a présbe vezet.- Az imént az új prés előnyeiről beszélgettünk- emlékeztetett Szabó Alfréd. - Elfelejtettem meg­említeni, hogy ezzel a berendezéssel a lékinyerés a korábbi 60-65 százalékról 80 százalékra nőtt, ami több millió korona pluszjövedelmet jelent vállalatunk számára. Miként hasznosítják a hullott gyümölcsből sajtolt almalevet? Derítés után hat és félszeres sűrítéssel a 10 százalékos cukortartalmat 65 százalékosra növelik. Ezt a Sűrítményt tőkés piacon értékesítik, hogy mielőbb törleszteni tudják a drága berendezés megvásárlásához felhasznált deviza-kölcsönt. S van itt még egyéb újdonság is a korszerű présen kívül. Például a vákuumos szűrőberende­zés, melynek segítségével még a sajtolás után visszamaradó, már végterméknek tekintett törköly­ből is lehet bizonyos mennyiségű gyümölcslevet nyerni. Vagy itt van az új technológia, melynek segítségével - a feldolgozás melléktermékeként- almaaromát gyártanak a sütő-, illetve a kozmetikai ipar részére.- Most az a legfontosabb feladatunk, hogy bizto­sítsuk a korszerű feldolgozó kapacitás folyamatos és tökéletes kihasználását. Ennek érdekében együttműködést kínálunk a szomszédos járások mezőgazdasági vállalatainak. Annál is inkább, mert a korábbi berendezéseinket szintén korszerűsíteni szeretnénk. Célunk, hogy a 90 napig tartó feldolgo­zási idény alatt a feltételeink közepette elérhető maximumra, vagyis 10 ezer tonnára növeljük a telje­sítményt. SZITÁS GABRIELLA A szovjet fővárostól 160 kilomé­terre északra található Kimri város. Innen nem messze van Maloje Va- sziljevó falu, amely az utóbbi időben nagy változásokon ment át. Újtípusú házakból egész utcák születtek itt. Az egyik utcára a háromemeletes téglaházak a jellemzők, a másikra a kétszintes sorházak, a harmadikra pedig a földszintes családi házak, összesen tizennégy típusú lakóház található a településen. A kis falu házai igen korszerű, jó belső elrendezésű lakóházak. Veze­tékes gáz van bennük és központi fűtés, s a városi házaktól csak any- nyiban különböznek, hogy mind­egyiknek van pincéje, az udvaron gazdasági épület az állattartáshoz, s baromfiudvar. Háztáji is van, a kiskertben meg­terem a családnak szükséges zöld­ség, gyümölcs. Mindez természete­sen többletmunkával jár, de kert nél­kül falun ma már nehezebb volna. A tej is ingyen van, hiszen nagyon sokan tehenet is tartanak. Maloje Vasziljevóban nagyon sok a fiatal. Ami feleslegük van a háztáji­ban, azt eladják, így még hasznuk is származik a többletmunkából. A településen átadtak egy nagy kereskedelmi központot, amelyben áruház, szolgáltatóház van, mellette pedig óvoda, bölcsőde és iskola épült. A lakosság szociális körülmé­nyeinek javítására a szovhoztelepü- lésen évente 240 ezer rubelt fordíta­nak. (APN) GONDOK Kevés a répa, veszélyben a tervteljesítés A sládkovicovói Major István Cukor- és Konzervgyár kon­szernvállalatnál a minap ismét meggyőződtem arról, hogy a termelők, a szállítók és a feldolgozók jó összmunkájára van szükség ahhoz, hogy a cukorrépából végül is cukor legyen. A vállalat és a mezőgazdasági üzemek képviselőivel a ter­méshozamokról, a betakarítási veszteségekről és a feldolgo­zási gondokról beszélgettünk. A szövetkezetek elnökei kifo­gásolták, hogy régen volt ennyi gond és probléma a szállítás­sal. Bosszantó, hogy kiszántáskor a répa zöme eltörik, így a 30-35 százalékos betakarítási veszteség sem ritkaság. Pavol Svirec mérnök, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a Galántai (Galanta), a Nyitrai (Nitra) és Bratislava-vidéki járásból ötezer hektárról vásárolják fel a cukorrépát. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági vállalatok ezúttal igen nehéz feltételek között dolgoztak, hiszen a szélsőséges időjárás miatt a vetés öt hétig elhúzódott. Ráadásul a vágsellyei (Sala), vágfarkasdi (Vlcany) és zsigárdi (Ziharec) szövetkeze­tekben 183 hektár cukorrépát elárasztott a talajvíz, s most az utánvetések miatt késik az érés. Az igazgató kiemelte, hogy körzetükben az ötezer hektáros répatermő terület elegendő, viszont a nagy betakarítási veszteség miatt az idén nem kapnak elég alapanyagot a cukorgyártási terv teljesítéséhez. Azt is megtudtam, hogy a javítási munkák elhúzódása miatt a cukorgyár nem tudta időben megkezdeni a próbaüzemelést. A Hradec Králové-i Győzelmes Február Gépgyár dolgozói a pároló berendezés szerelési munkálataival, a bratislavai Termostav dolgozói a szigeteléssel késtek meg, de az auto­mata vezérlő berendezés sem készült el határidőre. Az említettek miatt a feldolgozás során sok hő kárba veszett, gyakran eldugult a szűrőberendezés, és a kelleténél sűrűbb léből csak sárgás színű cukrot tudtak készíteni. Ilyen feltéte­lek között nem mindig sikerült teljesíteniük a napi tervet. A gyár udvarán Járt Hájek felvásárlási osztályvezető­helyettes kíséretében néztünk szét. Kísérőm felhívta a figyel­met arra, hogy a mezőgazdasági vállalatok nagyon sok földet hordanak be a terméssel. Október elején már 7600 tonnáról beszéltek a gyáriak. Az egyik áztató csatorna közelében géppel választották külön a répát a földtől. Ahogy elnéztem, inkább komposzthalomnak tűnt mint répahalomnak a magas prizma. Pethő Mihály mérnökkel, a felvásárló osztály vezetőjével a feldolgozó részlegen szemlélődtünk. Az automata vezérlő berendezés még mindig nem működött, s azt sem tudni, mikor helyezhetik végre üzembe. Petrovics Zoltán technikus, aki a főző részleg egyik dolgo­zóját helyettesítette, a kristályosodás gyorsaságát ellenőrizte egy üveglap segítségével. Ő is szóba hozta a gondokat, de aztán azt is elmondta, hogy már javul a helyzet, mert teljesítik a tervezett napi 215 tonnás cukorgyártási feladatot. Lubomlra Pavlenová mérnök technológus és Irena Král'ová műszakve­zető arról beszélt, hogy a kelleténél sűrűbb kivonatból nehéz cukrot készíteni. A vezérlő berendezést is hiányolták, mond­ván, így gyakran előfordul, hogy a rosszul beállított hőmér­sékleten megsárgul, karamelizálódik a cukor. A látottak-hallottak egyértelműen arra utalnak, hogy a slád­kovicovói cukorgyár bizonyos okoknál fogva nem készült fel idejében és tökéletesen a feldolgozási idényre, melyet egyéb­ként késve is kezdett meg. A felvásárlási osztály vezetőjével azt latolgattuk, mit lehetne tenni a tervteljesítés biztosítása érdekében. Pethő Mihály mérnök szerint, a jövőben növelni kellene a cukorrépa termőterületét, mert az időjárás esetleges kedvezőtlen hatásával minden évben számolni kell, s akkor nem kap elég alapanyagot a gyár. Ezzel szemben mások azt vallják, hogy inkább a hektáronkénti terméshozamot kellene növelni, és ezzel egyidőben csökkenteni a betakarítási vesz­teségeket. Az osztályvezető bízik benne, hogy a légi (Leh- nice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz által kezdeményezett termelési rendszer hozzájárul a cukorrépa-termesztés fellen­dítéséhez, a gyár alapanyaggondjainak megoldásához. A tervezettnél szerényebb cukorrépatermés következtében a mezőgazdasági vállalatoknál is napirenden szerepel a veszteségek csökkentésének kérdése. Ahol van rá munka­erő, ott a betakarító gépek után kézzel szedik össze az elszórt-elhagyott répát. Az utóbbi években az is gondot okozott, hogy sok répa befülledt, tönkrement a tárolóhelye­ken. Ennek az idén mindenképpen elejét akarják venni. A gyáriak jó példákért emlegették a hidaskürti (Mostová) felvásárló központot, ahová mi is ellátogattunk. Szolga Lász­lómé, a központ vezetője büszkén mutatta a takaros prizmá­kat. A termés károsodásának megelőzése céljából a prizmák alá szellőztető csöveket fektettek, s ha a reggeli vagy a délutáni ellenőrzéskor úgy találják, hogy melegszik a halom, azonnal bekapcsolják a ventillátorokat. Arra is van gondjuk, hogy a láthatóan gyengébb minőségű, a tárolást rosszabbul tűrő szállítmányok mielőbb a gyárba kerüljenek. És a földet is kirostálják a gépektől beszállított termés közül. jjJ -A rakodógépek által „felmarkolt“ termőföldet nem visz­■ szük be a gyárba. Ott úgyis csak gondot okozna, a mezőgaz­dasági vállalatoknak meg hiányozna - jegyezte meg Novák Sándor, a felvásárló központ dolgozója. Bárha másutt is így gondolkodnának-cselekednének a felvásárlók, és maguk 27 a termelők is. BÁLLÁ JÓZSEF Eqv Moszkva környéki falu

Next

/
Thumbnails
Contents