Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-17 / 28. szám

F orró júniusi délelőtt, bizo­nyítványosztás előtt egy nappal. Az iskolában már nincs tanítás, ünneplőbe öltözött nyol­cadikosok járják végig a tanter­meket - búcsúznak. Betérnek a pionírvezetők irodájába is, kö­szönetét mondanak Gabriela Palackovának és Dása Fucíko- vának. Dása a maga huszonkét évével alig különbözik a nagyra nőtt kamaszlányoktól. Egy éve dolgozik pionírvezetöként az ér­sekújvári (Nővé Zámky) Mostná utcai szlovák tanítási nyelvű alapiskolában. Óvónőképzőt végzett, de nem talált állást, ál­landóan helyettesített, fél évet itt, fél évet amott. A pionírvezetöi munka annyira megtetszett neki, hogy most már úgy látszik, vég­leg itt köt ki. Szeptembertől egyéves nevelőképzői tanfo­lyamra jelentkezett - levelező tagozatra mert munkája vég­zéséhez szükséges a tovább­képzés. Távolabbi tervei között főiskola is szerepel. Úgy osztot­ták meg egymás között a felada­tokat, hogy Gabika - lévén szlo­vák szakos - vezeti a kulturális jellegű foglalkozásokat, fiatal kolléganője pedig a sporttevé­kenységet szervezi. Dása naponta utazik Tardos- keddről (Tvrdosovce). Nincs messze, mindössze tizenöt kilo­méternyire, mégis az utazás je­lenti neki a legnagyobb problé­mát, de szívesen vállalja, mert szereti ezt a munkát, szívesen foglalkozik a gyerekekkel:- Egy fiatal számára ez na­gyon érdekes, változatos munka - mondja. Más ügyben kerestem fel Dá- sát. A SZISZ Érsekújvári Járási Bizottságán került szóba a neve, meg az, hogy ifjúsági klubot ala­kítottak Tardoskedden. A falusi szervezetnek ugyanis már két éve ö az elnöke. S ha már egyszer vállalta, tenni is akart valamit. Azzal kezdődött, hogy a helyi nemzeti bizottság az ifjúsági szervezetnek adta a könyvtár valamikori épületét. Csakhogy Dása szavaival:- Rettenetes állapotban volt az épület, sok munkát kellett elvégezni, falat bontani, új vil­lanyvezetéket beszerelni, beve­zettük a gázt. Mindent a fiatalok csináltak. Ezt pénzben ki sem lehet fejezni. Tavaly például 4500 órát dolgoztak az épü­leten. Az építőanyagot a szövetke­zettől kapták. Az ottani üzemi ifjúsági szervezetnek igen meg­értő elnöke van - Bajlat mérnök Dása Fucíková a pionírok kö­zött (A szerző felvétele) személyében -, a munkát a fia­talok végezték, a berendezést meg az év elején a nemzeti bizottságtól kapták. - A függönyt meg mi vettük - teszi még hozzá.- Volt rá pénzük?- Diszkót rendezünk, s abból összejön valami pénz.- Csupán a diszkó jelenti a tevékenységüket?- Dehogyis. Gazdag a prog­ramunk. Például sportolunk. Minden hétfőn járunk az iskola tornatermébe, bár a körül is> problémák voltak, ugyanis nem szívesen engedtek be. Igaz, a klubban is van egy termünk, de az kicsi, éppen csak aerobi- kot gyakorolhatunk ott, de már röplabdázni nem lehet. A sport- tevékenységünk a leggazda­gabb, van sakk-, asztalitenisz-, röplabdakörünk. De ha a falu­ban valamilyen ünnepség van, a műsort is természetesen a fia­talok adják. Egy olyan nagy faluban, mint Tardoskedd - közel hatezer la­kos - mindössze harminckét tagja van az ifjúsági szerve­zetnek.- Nem kevés ez?- Bizony kevés, és nagyon nehéz megnyerni a fiatalokat. Ha a lányok férjhez mennek, már nem akarnak tevékenyked­ni a SZISZ-ben, köti őket a csa­lád, s a fiúkkal ugyanez a hely­zet. Vagy pedig a munkahelyü­kön tagjai a szervezetnek. A hu­szonévesek azt tartják, hogy ugyan mit keresnének ők a ti­zenhét-tizennyolc évesek kö­zött? De hát ez nem egészen így van, hiszen már én is hu­szonkét éves vagyok! Azonkívül a tardoskeddi ifjúsági klubot ép­pen a tizenhét-tizennyolc éve­sek hozták létre! Köztük olyanok is, akik nem is voltak SZISZ-tagok. Maguk jöttek a javaslattal, miután rend­be hozták az épületet, hogy sze­retnének valamit csinálni a klub­ban. Rendben van, mondta ne­kik Dása, és persze megkérdez­te tőlük, hogy tagjai-e a SZISZ- nek. S mindjárt nagyobb létszá­mú lett az ifjúsági szervezet. De azért nem ment - s nem megy minden olyan simán, mint a kívülálló látja. Dása Fucíková olyan időben lett elnök, amikor már évekig nem működött a fa­luban ifjúsági szervezet. És nem lehet egyszerre megváltoztatni mindent. A fiatalokat oda kell szoktarni a klubba, vonzó mű­sort szervezni a számukra, lehe­tőséget adva a szórakozásra, de közben a fajsúlyosabb tevé­kenységről sem szabad megfe­ledkezni. Tardoskedden a felté­telek adottak a klubtevékeny­séghez. Kevés falu fiataljai van­nak olyan helyzetben, mint ók, akik hat helyiségből álló otthont kaptak. Lehet tornázni, sakkoz­ni, mit tudsz?-ot rendezni - ez olyan vetélkedő, ahol az nyer, aki gyorsabban tud krumplit há­mozni vagy gyöngyöt fűzni, egy­szóval ebbe minden belefér nyaranta a halastónál összejön­ni, egész napos kiránduláson környezetszépítést is végezni, meg pihenni is - előadásokat tartani, verset tanulni, olvasni, és igen, miért ne, diszkózni is. A klub belülről elkészült, - de a fiatalok szeretnék kívülről is tatarozni. Itt azonban szükség van a nemzeti bizottság segítsé­gére, mert állványozni kell, és a munkákat szakembereknek kell elvégezniük. Vagy leg­alábbis szakember irányításá­val. Dása és a többiek bizakod­nak: a falu vezetői nem zárkóz­nak el, és örömmel segítenek a fiataloknak. KOPASZ CSILLA M HHHMUlfíI 01JH (Folytatás a 3. oldalról) gondolkodásban és megközelítésekben, a kitűzött stratégiai feladatok következetlen megvalósításában, az alacsony szintű dön­téshozatalban rejlenek. Negatívan hatnak a kádermunka fogyatékosságai is. Főleg az, hogy nem vonják le következetesen a kö­vetkezményeket a felelőtlenség, a feladatok nem teljesítésének esetében. Az irányítás mai mechanizmusa sem gyakorol elég nyo­mást arra, hogy a termelésnek érdeke le­gyen kihasználni a gyakorlatban a tudo­mány és a technika eredményeit. A kedve­zőtlen helyzetet befolyásolja gazdaságunk struktúrája, a széles termékskála és az a tény, hogy gazdaságunk nem kapcsolódik be megfelelő mértékben a nemzetközi mun­kamegosztásba. Tudományos-kutatási ala­punk nem koncentrálja figyelmét az elsődle­ges fejlesztési feladatokra. Nem könnyű feladat az említett fogyaté­kosságok leküzdése. Nagy erőfeszítéseket és sok időt követel meg. Semmit sem halo­gathatunk azonban. Sok mindent meg lehet és meg is kell azonnal tennünk. Javítani kell a kádermunkát, képzett, bátor, a szocializ­mushoz hú, politikailag és szakmailag fejlett embereket kell a felelős posztokra állítani. Meg kell szilárdítani a fegyelmet, a rendet, a szervezettséget, a gazdaságosságot és jobban kihasználni országunk tudományos­kutatási erejét. SZOCIALISTA MUNKAMEGOSZTÁS Ezekből a feladatokból és a tényleges helyzetből kiindulva, meg kell változtatnunk a gazdasági propaganda legfontosabb irányzatait. A figyelem központjába a tudo­mányos-műszaki és termelési erő aktivizá­lását, az anyagi-műszaki alap hatékony korszerűsítésére és átalakítására irányuló törekvést kell állítani. A tudományos-mű­szaki haladás szempontjából döntő munka­helyeken a dolgozókollektívákat az eddigi­nél jobban kell a csúcsszínvonalú termékek előállítására mozgósítani. Az új gazdasági gondolkodás formálásá­nak szorosan össze kell kapcsolódnia azok­nak a feladatoknak a megvalósításával, amelyeket Csehszlovákia a KGST-tagor­szágok tudományos-műszaki fejlesztése komplex programjának keretében valósít meg. A szó szoros értelmében mindenkinek tudatosítania kell, hogy ez a program alap­vető kiindulópontot jelent gazdaságunk és az egész szocialista közösség intenzifikálá- sának meggyorsításához. A tudomány és technika állami tervéből megfelelő pénzösz- szegeket irányoztak elő e feladatatok finan­szírozására. Hasonlóan aktívan reagálunk á nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztésének további minőségi feladataira, beleértve az együttműködés mechanizmu­sának tökéletesítését is. Jelentős szerepe van hazánknak annak elérésében, hogy a KGST-országok gazdasága műszakilag ne függjön a fejlett tőkés államoktól. A nemzetközi együttműködésben kulcs- fontosságú jelentősége van számunkra a Szovjetunióval folytatott együttműködés elmélyítésének. Mint ismeretes, Gorbacsov elvtárs cseh­szlovákiai látogatásakor pozitívan értékelte Csehszlovákia kezdeményezését, és aktivi­tását, hozzájárulását a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztéséhez, valamint a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit. A látogatás további hatalmas ösztönzést jelent Csehszlovákia és a Szovjetunió gaz­dasági és tudományos-műszaki együttmű­ködésének fejlesztésében. Husák és Gor­bacsov elvtársak tárgyalásain számos ja­vaslat hangzott el azoknak az eredmények­nek a megsokszorozására, amelyekre jogo­san büszkék vagyunk. A KGST-tagországok tudományos-kuta­tási és termelő szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztése területén még csak keressük a gazdasági propaganda hatáso­sabb formáit és módszereit. Számunkra létfontosságú a közös csehszlovák-szovjet vállalatok, egyesülések, laboratóriumok lé­tesítése. Nap mint nap figyelmet kell szen­telnünk azoknak a szervezeteknek, ame­lyek bekapcsolódnak az együttműködés új progresszív formáiba. Céltudatosan terjesz­tenünk kell tapasztalatainkat, kihasználva ezeket Szlovákia exportképességének fo­kozásában, a kivitel hatékonyságának nö­velésében és a termelés minőségének javí­tásában. Az új gazdasági gondolkodásmód formá­lása szorosan összefügg annak tudatosítá­sával, hogy termelésünk minőségének javí­tásával fedeznünk kell a csehszlovák kivitel szükségleteit, de ugyanakkor a hazai piacot is jó minőségű termékekkel kell ellát­nunk. A CSSZSZK kormánya által a terme­lés minőségének javítására hozott intézke­dések megvalósítását jobban alá kell tá­masztani a gazdasági propagandával, hatá­rozottan el kell ítélni a technológiai fegye­lem megsértését, a termelési folyamat ellenőrzésének elégtelenségét és a termé­kek alacsony színvonalát. Az átalakítás nemcsak a gazdasági me­chanizmus, hanem a társadalmi élet vala­mennyi területére kiterjed. Ezzel elválaszt­hatatlanul összefügg az a követelmény, hogy nyilvánosan tájékoztassuk a dolgozó­kat, mivel ennek kulcsfontosságú jelentősé­ge van abban, hogy a dolgozókat a kitűzött célok elérésére mozgósítsuk. MINDEN SZINTEN JOBBAN Napjaink legfontosabb teendője az átala­kítással kapcsolatos tapasztalatok, a szo­cialista munkahősök, a brigádrendszerú munkaszervezés szerint dolgozó kollektí­vák pozitív példájának propagálása. Az élő példák lelkesítik a legjobban az embereket, bevonják őket az új győzelmekért folytatott harcba. Sokat tanulhatunk a Szovjetunió­ban folyó átalakítás gyakorlati lépéseiből, a szovjet előadók, propagandisták és újság­írók megnövekedett tekintélyéből. Az olva­sók, a hallgatók és a nézők nálunk is figyelemmel akarják kísérni a nagy társa­dalmi mozgás konkrét megnyilvánulásait, hogy maguk is megtalálják a haladáshoz vezető saját útjukat. Az előadók és a szer­kesztőségek gyakorlatában ez azt jelenti, hogy lényegesen javítani kell az anyagok, cikkek, adások elemzését, a figyelmet az érdekes, felfigyeltetö megnyilatkozásokra, lehetőségeink és szükségleteink konstruk­tív, bíráló szembesítésére kell összpontosí­tani. Mindig és mindenhol hangsúlyoznunk kell, hogy a CSKP XVII. kongresszusának programja reális távlatokat nyújt társadal­munknak. Többször és elvszerűbben kell fellép­nünk az olyan fontos mindennapi problé­mák lebecsülése ellen, mint a munkahelyi rend és fegyelem, a munkaszervezés racio­nalizálása, a műszakszám növelése, az állóalapok jobb kihasználása, az energia-, üzemanyag-, fém- és a nyersanyagfo­gyasztás csökkentése. Ki kell terjeszteni a figyelmet az ösztönzés és a rossz minő­ségű munka büntetésére hozott új intézke­désekre. Természetesen a vezetőknek minden szinten jobban kell tudatosítaniuk, mivel tartoznak a nyilvánosság ellenőrzése terén, milyen kötelességeik vannak a sajtó, a rádió és a televízió általi tájékoztatásban. Soha, egyetlen vállalatnak, tárcának, de magának a társadalomnak sem vált hasznára, ha a követelmény előtt elkendőzte a fogyaté­kosságokat. Látni kell, hogy a negatív jelenségek ellen, az újért és a haladóért folytatott harc élén a párt áll: ebben a küz­delemben az újságírók élenjáró pártaktívát képeznek. Nincs szükségünk általános bí­rálatra, névre szólóan kell feltárni a fogyaté­kosságokat, okaikat, rámutatni azokra, akik felelősek a hibákért. A társadalom átalakításában a mai idő­szak új minősége megköveteli, hogy a párt propaganda és nevelömunkája nagyobb hatást gyakoroljon az intenzifikálás, a társa­dalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsítása új feltételeinek megfelelő gazdasági gon­dolkodásmód és cselekedetek formálására. Ebben a küzdelemben pótolhatatlan szere­pe van a gazdasági nevelésnek, propagan­dának és agitációnak. Magas szinten, haté­konyan kell továbbfejleszteni, úgy, hogy áthassa az átalakítás, a dinamizmus és a bizakodás légköre. Az ideológiai frontra is teljes mértékben vonatkoznak Gustáv Husák elvtárs szavai: ,, Korparancs, hogy igényesebben értékel­jük az eredményeket, bíráló szemmel néz­zük a fogyatékosságokat, határozottabban érvényesítsük az új hozzáállásokat, az új gondolkodásmódot, a hatékonyabb munka- módszereket. Egyre jelentősebb az idő té­nyezője. A világban végbemenő gyors fejlő­dés senkire sem vár. Hogy lépést tarthas­sunk vele, mindenütt gyorsabb ütemben kell haladnunk. “

Next

/
Thumbnails
Contents