Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-27 / 47. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1987. november 27. XX. évfolyam Ára 1 korona feltalálok és újítók - ugyanolyan hús-vér emberek, akár- I csak mi többiek. És mégis többek nálunknál. Nemcsak [•' meglátják és felismerik a lépteinket lassító gondokat, de elmenni sem tudnak tétlenül a felbukkanó problémák mellett. Egyfajta egészséges belső ösztöntől vezérelve, rögvest |f a megoldást kezdik keresni-kutatni. Most, hogy a legutóbbi H pártkongresszus határozatának szellemében az élet vala- i mennyi területén a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsí- 1 tása került a figyelem, a társadalmi törekvések középpontjába, ■ ezt a nem mindenkiben honos tulajdonságot nagy becsben | kell tartani. Ugyanis a fejlődés meggyorsításában a tudomá- *' nyos-müszaki haladásé a kulcsszerep, ennek pedig éppen a feltaláló- és újítómozgalom az egyik legfontosabb mozgató rugója. Továbbfejlesztésével, a dolgozók műszaki kezdeményezésének élesztgetésével és céltudatos irányításával a népgazdaság valamennyi ágazatában színvonalasabbá és hatékonyabbá tehető a termelés, csökkenthetők a költségek, javítható az elvégzett munka és az előállított termékek minősége. A feltaláló- és újítómozgalom fejlesztésére kidolgozott program szerint, a szlovákiai élelmiszeripari szervezetekben a 8. ötéves tervidőszak végéig 1985-höz képest 29 százalékkal kell növelni a megvalósított találmányokból, újításokból és ipari mintákból származó társadalmi hasznot. Vagyis az ágazat dolgozóinak öt év alatt 42 százalékkal több javaslatot kell benyújtaniuk, a hasznos ötletek kihasználásában pedig 32 százalékos javulást kell elérni a vállalatoknál. A feladat komoly, de - miként azt a mozgalom utóbbi években tapasztalt eredményei és tartalékai jelzik - nem haladja meg a dolgozók, illetve a vállalatok erejét és képességeit. Ezt igazolja, hogy az élelmiszeripari vállalatoknál tevékenykedő feltalálók és újítók tavaly ismét „erősíteni“ tudtak, s így az ágazat a megvalósított ötletek révén a reméltnél lényegesen nagyobb - mintegy 153 millió korona - társadalmi haszonra tett szert. Kiemelkedő sikereket értek el a baromfi-, hús- és tejipari vállalatok, az Élelmiszeripari Gépgyárak szakágazati vállalat, a Csehszlovák Dohányipar, valamint a Sör- és Malátagyárak termelési-gazdasági egység dolgozói. A vállalatok versenyében tavaly a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Juhocukor cukor- és édesipari konsíernvállalat végzett az első helyen, de a kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Tejüzemék nemzeti vállalatnál, a trnavai Szlovákiai Malátagyárak nemzeti vállalatnál és másutt szintén megfelelő figyelem övezte a feltalálók és újítók tevékenységét. A gazdasági hatékonyság mértékét tekintve, a múlt évben a Borászati Üzemek szakágazati vállalat újítói szerepeltek a leggyengébben. Nem a benyújtott újításók számával, és nem is a jó ötletek gyakorlati megvalósításával volt baj, hanem a mozgalom koronában kifejezhető társadalmi hasznossága bizonyult szerénynek, ami arra figyelmeztet, hogy a szakágazati vállalat újítói sokadrendű problémák-feladatok megoldására összpontosítják a figyelmüket. Az idei eredmények mérlegét még nem lehet megvonni, viszont az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának felmérése alapján megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunknak ebben a fontos ágában az idén ismét serénykednek a gondenyhítö ötletek megfogalmazói. Elsősorban az újítók érdemelnek elismerést, mert már az első félévben 4 százalékkal több javaslatot nyújtottak be az értékelő bizottságokhoz, mint a múlt év azonos időszakában. A találmányok tekintetében, sajnos, kedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis a remélt évi 52 javaslatból az értékelt időszakban mindössze négy látott napvilágot. Az említett felmérésből az is kitűnik, hogy az értékelt időszakban az élelmiszeripari vállalatoknál a beterjesztett 2824 újítási javaslatból 1283-mat valósítottak meg a gyakorlatban. Az ebből származó társadalmi haszon értéke túlhaladta a 25 millió koronát. A felmutatott szép eredményekért mindenekelőtt a cukor- és édesipari, a tejipari, a malom- és sütőipari, valamint a sör- és malátagyártó vállalatok dolgozóit illeti elismerés. Ezzel szemben megtorpant, illetve alábbhaÍ gyott a kezdeményezőkedv a Liko termelési-gazdasági egységben, a Palma szakágazati vállalatban, valamint az Élelmi- szeripari Gépgyárak szakágazati vállalatban. Í Figyelmet érdemlő megállapítás, hogy a múlt évben 13 százalékkal nőtt az elfogadott, de ki nem használt újítások száma, az idén pedig hat hónap alatt 388 jónak minősített javaslat maradt illetékes helyen a fiókokban. Ennek kétszeresen is kárát látja a népgazdaság, mert egyrészt csökken az Az újítómozgalomban kiemelkedő eredményeket elérő dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Juhocukor cukor- és édesipari konszernvállalatnál az idén október 7-dikén vette kezdetét a feldolgozási idény. Ezúttal több mint 300 000 tonna cukorrépa feldolgozását tervezik. A felvételen Kocsis Alena a finomító berendezés működését ellenőrzi A cukorgyárban tavaly száz dolgozó átlagában 22,72 újítási javaslatot nyújtottak be, s ebből 11,46 javaslatot valósítottak meg, ami - ugyancsak száz dolgozóra számítva - több mint 263 000 korona társadalmi haszonnal járt. A felvételen két eredményes újító, Fekete László és Veszprémi Béla látható ésszerű műszaki vagy technológiai megoldások érvényesítéséből származó gazdasági előny, másrészt az érdektelenség láttán hanyatlik a dolgozók kezdeményezőkedve. Hozzávetőleges számítások szerint, az élelmiszeriparban mintegy 50 ezer korona társadalmi haszonnal jár egy-egy újítás gyakorlati kihasználása. A jó ötletek megvalósításának halogatásából származó erkölcsi kárt nem lehet konkrét számokkal kifejezni, mégis valószínű, hogy nagyságrendben vetekszik a konkrét - adott esetben 19 millió korona - anyagi kár értékével. Hozzáértők kiszámították, hogy egy-egy újítási javaslatot vagy találmányt legkésőbb 3-4 hónapon belül mindenképpen meg lehet valósítani, ha arra érdemesnek találták. Ezzel szemben mit mutat a gyakorlat? Az élelmiszeriparban az újításokat legjobb esetben 6 hónap múlva kezdik alkalmazni, a találmányok realizálására pedig olykor a másfél-két év is kevés. Az elmondottakból következik, hogy a köz javát szolgáló feltaláló- és újítómozgalom hatékonyságának növeléséhez a mennyiségi mellett minőségi elóbbrelépés is szükségeltetik. Méghozzá nem csupán a feltalálók és újítók tevékenyséqéJán Kublika megvalósított újítása révén tökéletesebbé vált a főzőberendezések nyers cukorral való feltöltése és lerövidült a főzés időtartama, ami jelentős fűtőanyag-megtakarítást eredményezett FOGAS FERENC felvételei ben, de azok munkájában is, akik az ötletek elbírálásáért és a hasznos megoldások mielőbbi gyakorlati alkalmazásáért felelnek. A szakszervezeti szerveknek éberebben kell őrködniük afölött, hogy a vállalatoknál és az üzemeknél megtartsák az újítások megvalósításában részt vállalók anyagi ösztönzésének alapelveit. Annál is inkább, mivel június végéig a vállalatok az ösztönzésre szánt pénzeszközöknek csupán huszonöt százalékát merítették ki. Adott esetben az ésszerűtlen takarékosság a vállalkozókedv letöréséhez vezethet. Nagyon fontos, hogy a mozgalom fejlesztésére kidolgozott program teljesítésének ellenőrzésekor a szakszervezet üzemi bizottsága ne érje be az eredmények számszerű összegezésével, de azt is kérje számon a gazdasági vezetéstől, hogy mit tett a mozgalom hatékonyságának növeléséért, a műszaki kezdeményezés serkentéséért, javította-e a feltalálók és újítók munkafeltételeit, s miként gondoskodott a jó ötletek mielőbbi kihasználásáról. Élesztgetni kell a tüzet, a dolgozók alkotókedvét, mert a „lángja“ mindannyiunkat melengeti. KÁDEK GÁBOR NE POROSODJANAK L A FIÓKBAN
