Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-20 / 46. szám
Hallottuk /ÁB 0ÜEOfií> Elek Tibor karikatúrája KUTYA BARÁTOK- Előfordult már veled, hogy a férjed idegen férfit talált a szekrényedben?-Soha! Mindig a barátai voltak a szekrényben... PANASZ Két férfi panaszkodik egymásnak.- Rémesek a nők - mondja az egyik csak a gazdagság, az autó imponál nekik. A férfit nem a belső tartalma, hanem a karosszériája után ítélik meg.- Hagyd csak - legyint a másik. - Még rpindig jobb, ha a karosszéria számít, mintha a lóerő. KANALAK Pistike elmeséli, hogy a papája Rómában volt, és onnan hozott a mamájának egy szép karkötőt, amelyre nagy betűkkel rá van írva: Róma.- Az semmi - mondja Lacika -, az én papám el sem utazott, és mégis hozott haza tizenkét kanalat, és mind a tizenkettőbe be van vésve: Hotel Devin. MAI TÖRTÉNET A rendőrségre, a talált tárgyak osztályára beállít egy kisfiú, és sze- pegve kérdezi a rendőrtől:- Bácsi kérem, itt van a talált tárgyak osztálya?:- Igen, kisfiam - mondja a rendőr -, mi veszett el?- Én. Olga zokog.- Kiállhatatlan a barátom. Úgy bánik velem, mint egy kutyával.- Olyan rosszul?- Igen, azt akarja tőlem, hogy hű legyek. TÍZ ÉVE Több mint tíz éve vagyok házas, de még mindig ugyanazt a nőt szeretem.- Hát ez csodálatos!- Igen... De ha a feleségem megtudja, megöl... BÖLCS EMBEREK MONDTÁK Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket. (Caesilius Balbus) Megette a fene, ha a tolvajok sem tudnak becsületesek lenni egymáshoz. (Shakespeare) A hét vicce- Nekem egyáltalán nem tetszett, ahogy az a fiú tegnap csókolgatott téged a kapuban.- Nekem se tetszett, mama, de hát mit csináljak, ha egyszer még ilyen tapasztalatlan! A képmutatás a bún hódolata az erény előtt. (La Rochefoucauld) Jobb vállalni a kockázatát, hogy megmentsünk egy bűnöst, mint elitélni egy ártatlant. (Voltaire) * * * ...A vétkes cselekedetek nem azért károsak, mert tilosak, hanem azért tilosak, mert károsak. (Franklin)- Hogyha egyszer a bún rést vágott az emberi lélek bástyáján, azt ezen a földön betömni nem lehet. (Hawthorne) Hogyne védeném az embereket, mikor tudom, hogy bűneik felét tájékozatlanságból, tapasztalatlanságból és ostobaságból követik el. (Gogol) * * * <r Sok bűnt csak azért követünk el, hogy legyen mit megbánnunk. (Hebbel) Mennyi bún van, amibe a szegény ember beleesik, amit a gazdag nem is ismer! (Jókai Mór) Ha az ember annyira jutott, hogy elnézően mosolyog mások botlásain, akkor ő maga sincs már messze az elbotlástól. (Strindberg) Szöveg nélkül (lei Paris) Izgalmas krimi-foir (Vladimír Pavlik rajza) NÉGYSZER- Maga négyszer tört be ugyanabba az árúházba... és most mondja el mit lopott?- Egyetlenegy ruhát a feleségemnek, de háromszor kicseréltette... BAJ- A jó barátot a bajban lehet megismerni!- Szentigaz! Amikor randevúzni akartam egy csinos kisleánnyal, a barátomat kértem meg, hogy addig helyetesítsen a feleségemnél! NŐK EGYMÁS KÖZT- Minden férfi egyforma!- Akkor miért válogatod őket mégis olyan gyakran? A férfi bármelyik nővel boldog lehet - amíg nem szereti. IGAZ- Igaz-e, hogy ön háromszor is megcsalta a férjét? - kérdi a bíró.- Igaz, bíró úr. De sok száz olyan esetet tudnék felsorolni, amikor hű maradtam hozzá! KORÁN Válóperes ügyvédnél.- Tehát ön azt állítja, asszonyom, hogy a férje az oka a házasságuk megromlásának.-Igen... Túl korán jött haza a szolgálati útjáról... TALÁLGATÁS Egy ifjú festőművész elvesz egy modern lányt. Néhány hét múlva megkérdik az asszonykától: .- Nai hogy éltek?- Jól - feleli az asszonyka -, az uram fest, én főzök, és aztán találgatjuk, mi az, amit ó festett, és mi az, amit én főztem. GYŰRŰ- Szörnyű, hogy romolnak az erkölcsök!- Mi Történt már megint?- Képzeld, ma a villamoson bedugtam a kezem valakinek a zsebébe, és a disznó képes volt lehúzni a gyűrűt az ujjamról. KÉRDÉS-Szereted azokat a nőket, akik nem tudnak főzni?- Nem, dehogy!- Akkor hagyd békén a feleségemet! EGYSZER-Az anyósom csak egyszer jött el hozzánk az esküvő után.- Szerencsés ember vagy!- De aztán már nem is ment el többé! PECH Egy fiatal lány panaszkodik: -Borzasztó peches vagyok. Valahányszor szerelemből akarok férjhez menni, mindig kiderül, hogy az illetőnek egy vasa sincsen. ÖTLET- Hogyan szoktattad le a férjedet arról, hogy későn járjon haza?- Nagyon egyszerű módszerrel. Ha későn jött haza, mindig kikiabáltam neki az előszobába: Te vagy az Béla?- És ez hatott?- De mennyire. A férjemet ugyanis Ottónak hívják.- Ákos, Levente, Edina, asztalhoz! Kész a vacsora. Úgy, üljetek le, jó étvágyat! - mondta a mama és mindhárom gyereknek vett a tálból.- Jó étvágyat neked is, mama! - mondták a gyerekek kórusban. A gyerekek életkora egyébként tizenöt és harminc év között mozgott.- Meséljetek, mi volt ma? - kérdezte a mama, s kanalazott.- Hú, ma rohadt nehéz napom volt - szólalt meg Ákos.- így nem beszélünk, hányszor mondtam már nektek! Nem bírom a tisztátlan szavakat! No, folytasd fiam!- Mint említettem, szörnyű nehéz napom volt. Megírtam három névtelen levelet, ezen a héten a személyzeti osztály vezetőjét, a műszaki főellenőrt és a rendészeti csoportvezetőt jelentettem fel. Most ők voltak soron. A munkaügyi osztály vezetője ellen jobbat találtam ki. Belopakodtam az üres szobájába - mesélte kuncogva Ákos -, elemeltem az aktatáskáját, a pénztárcája is benne volt, aztán a táskát becsempésztem a szakszervezeti titkár szobájába, az asztal alá. A családban kitört a nevetés az elmés csíny hallatán. Még a mama is gurgulázva kacagott, félre is nyelt egy csirkeszárnyat.- Levente, a suliban mi volt? - szólt a mama kisebbik fiához, miután megmenekült a fulladástól.- Az a barom matektanár megint rámmászott... - kezdte a mondó- káját Levente, de máris pofon csattant a képén.- Ha még egyszer ilyen szavakat hallok tőled, veheted a sátorfádat - rikácsolta a mama. - Nem azért neveltelek titeket, hogy így beszéljetek, pfúj. Mi volt a matekon?- Szóval megint pikkel rám a tanár úr, de megkapja tőlem a magáét. Kifigyeltem, hogy a szünetben mikor megy be a rötyire, bocsánat, a toalettre, r'ázártam az ajtót, és szalmiákszeszt locsoltam be a fülkébe. Szegény tanár úr, hörgött, nyivákolt, rugdosta az ajtót, mire kiszabadult, olyan volt, mint egy rakás...- Már megint csúnyát akarsz mondani, te fiú - legyintette meg a mama Levente kobakját, de közben büszkén mosolygott legkisebb gyöngyszemére.- És veled mi történt, Edina? - fordult a lányához. Mielőtt azonban a húszéves Edina megszólalhatott volna, már rá is mordult.- Tessék rendesen begombolni a blúzodat! Biztosan a hivatalban is Így jársz, aztán csodálkozol, hogy legyeskednek körülötted - hangzott a dörgedelem.- Éppen erről van szó - vihogott Edina. - Ladoméri Jóska a bérosztályról már többször randevúzni akart velem. Már egy ezüstlánccal is kiszúrta a szemem.- Legalább aranyat adott volna - szólt közbe a mama, és leszopogatott két pulykacombot.- Ki is babráltam vele ezért a pimasz ajándékért. Ma odasündörög hozzám a Jóska, hogy megkapta egy barátjától a lakáskulcsát, a barát ugyan nincs otthon, de menjünk el együtt a lakásra, ott megnézhetjük videón az Elfújta a szelet. Majd ő elöremegy és ott vár engem. Úgy csináltam, mintha beleegyeznék, aztán felhívtam a Jóska nejét és Í közöltem vele, hogy hol lelheti fel drágalátos urát. Ja, még ezt a francia kölnit kaptam Jóskától, előlegbe - mondta Edina és újra vihogott. Vele gurult a kacagástól az egész család.- Jól megadtad a kiskakasnak - mondta a mama és elrágott egy libamellett.- Én megyek tévézni - mondta Levente és felállt az asztaltól.- Egy pillanat, fiacskám - mondta a mama. - Mit kell mondani?- Köszönöm a vacsorát - mondták kórusban a gyerekek.- Egészségiekre - felelte a mama és még elcsócsált egy kacsa fejet. Majláth László Szigorú mama
