Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-20 / 46. szám
• Álló István és Wáczlav Ede közelében torlaszoltuk el szolgálati kocsinkkal az utat. Előállítottuk őket, hogy mi lett a sorsuk azt nem tudom, de az biztos, hogy a megérdemelt büntetést nem kerülték el. Vörös Pál főtörzsőrmester vé- konydongájú fiú, szerényen hallgatja társa szavait. Jól tanul, kiválóan látja el szolgálatát, ezért is kapta meg az elsők között a Példás hallgató jelvényt. Az érsekújvári (Nővé Zámky) fiút kötelességtudó embernek ismerik a században. Nem bánta meg pályaválasztását, megszerette a rendőrök felelősségteljes munkáját. Szűkszavúan csak ennyit mond.- Lehetőségünk van idegen nyelv tanulására is. Ha időm engedi, olvasok, nem vetem meg a bűnügyi regényt sem. Az ellátásra, a rólunk- Ha az iskolát elvégzem, a közlekedésrendészetnél szeretnék szolgálni. Úgy érzem, ez áll a legközelebb hozzám. A mellette álló várkonyi (Vrakun) Horváth Béla főtörzsőrmester zubbonyán véradó-jelvény. Háromszor adott már térítésmentesen vért. Az iskolában összefogta azokat, akik szeretnek úszni, s ugyanakkor a lim- bachi alapiskolában pionírvezetö. Nyolcvankilós testsúlya ellenére olyan fürgén mozog, mint a többiek, ezt pedig szavai szerint a sportnak köszönheti.- Az iskola befejezése előtt féléves gyakorlaton veszünk részt a Nemzetbiztonsági Testület valamelyik egységénél. Csak ezután következik a tiszthelyettesi vizsga. Aki A Kis-Kárpátok őszi színekben pompázó lejtőinek lábánál szerényen húzódnak meg az épületek. Itt működik az SZSZK belügyminisztériumának készültségi egysége, illetve tiszthelyettesi iskolája. Minden csendes, azt gondolom, hogy talán rosszkor jöttem, de a kapuügyeletes felvilágosít:- Tanulnak a fiúk. Aki nincs szolgálatban, nem beteg, az ül az iskolapadban. Nálunk nem lehet lazítani, hiszen a hivatásunkra készülünk... A parancsnok helyettese, MichaI Moravőík ezredes megszakítva a munkáját, így mutatja be az iskolát:- Az elmúlt tizenhat év alatt számos növendék hagyta el az iskolánkat, megerősítve a Nemzetbiztonsági Testület állományát. Az első növendékek közül ma már többen felelősségteljes tisztséget töltenek be, eredményes nyomozók, bűnügyi szakemberek Az iskola sokoldalúan felkészíti a fiatalokat szakmai és politikai téren is. Az utóbbi időszakban csak érettségizett fiatalokat veszünk fel. Az öthónapos katonai pótszolgálat után nyolchónapos a próbaidő, aki nem felel meg a szigorú követelményeknek, attól bizony megválunk.- Hat éve költöztünk ebbe a korszerű, jól felszerelt iskolába - viszi tovább a szót Stanislav Jurik őrnagy, az egyik tanszázad parancsnokának politikai helyettese. - Mivel érettségizett fiatalok kerülnek hozzánk, több idő jut a szakmai felkészítésükre. A növendékek a tanulás, az önképzés mellett sokat sportolnak. Minden évben sportnapokat rendezünk, amelyen a minisztérium fegyveres erőinek tagjain kívül részt vesznek a patronált üzemek sportolói is. A Dzerzsinszkij tornán tizenkét csapat közül öttusázóink a második helyet szerezték meg. Sportegyesületünk számos sportágban ér el jó eredményeket. A sportolás egyébként a növendékek szabadidejének ésszerű kihasználását, fizikai erőnlétük fokozását is szolgálja.- Odahaza nem foglalkoztam különösebben a sporttal, itt azonban már kipróbáltam, hogy mire vagyok képes - mondja Wáczlav Ede főtörzsőrmester. - Tagja voltam annak a csapatnak, amely a belügyminisztérium országos sportvetélkedőjén az ezer méteres váltófutásban a negyedik helyet szerezte meg. A váltóbot helyett golyószórót cipeltünk. Az iskolai sportvetélkedőn a háromezer méteres futásban a negyedik lettem. Arra a kérdésre, hogy miért választotta a rendőri hivatást, kapásból válaszolt. Az édesapja is a Nemzet- biztonsági Testületben szolgált. Amikor elvégezte a Suranyi Mező- gazdasági Szakközépiskolát, ide jelentkezett... A tanulással sem áll hadilábon, sőt a SZISZ-alapszerve- zetben a kultúrfelelősi tisztséggel is öt bízták meg. Szolgálatteljesítés közben már érdekes élményeket is szerzett a szlovák fővárosban.- A Duna parton egy autót akartunk megállítani, de az tovább hajtott. Négyen ültek benne, s amint kiderült, lopták a kocsit. Az állatkert való gondoskodásra nem panaszkodhatunk. Mivel nem szórom a pénzt, havonta ezer koronát félreteszek. Egy másik csoportban a nyitrage- rencséri (Hrnéiarovce) Czakó Péter főtörzsőrmester tartja szóval a többieket. Szakközépiskolát végzett, ott vették fel a pártba tagjelöltnek. A közeli myslenicei alapiskolában pionírvezetö. Odahaza karatézott, megszerezte a sárga övét. Az önvédelmi felkészülés nem okoz számára különösebb gondot. Nyílt, őszinte fiú, kertelés nélkül mondja: • Vörös Pál (A szerző felvételei) majd szolgálati helyén bizonyít, annak lehetősége nyílik a tiszti tanfolyam elvégzésére, arra, hogy tanulmányait főiskolán folytassa. Hogy én melyik utat választom, az sok mindenen múlik. Talán előbb családot alapítok... Megszólal a csengő, vége a nagyszünetnek. Álló István főtörzsőrmester, a szakaszparancsnok helyettese sürgeti növendéktársait. Amíg az oktató megérkezik, még néhány szót mond magáról.-A Bratislavai Autógyárban tanultam ki a géplakatosi szakmát. Két • Horváth Béla évet dolgoztam a textilipari kutatóintézetben, közben leérettségiztem. Aztán ide vezetett az utam. Mondanom sem kell, hogy nem könnyű tisztségemet ellátni, hiszen egyidősek vagyunk, de azért szótfogadnak. Újra csendes a folyosó, az iskola környéke. A századügyeletes töri meg a csendet.-Lehetőségünk van a szórakozásra is. Rendszeresen vetítenek filmet, a klubban több társasjáték, színes tévé is van. Számos szakkör működik, igen eredményesen. Igaz, hogy szigorúan megkövetelik tölünk a fegyelmet, de úgy gondoskodnak rólunk, mint a szüléink. A pártba csak a legjobbakat veszik fel, azokat, akik erős jelleműek, akik viselkedésükkel, tanulmányi eredményükkel példát mutatnak.- Két üzemmel illetve szövetkezettel és több alapiskolával van védnökségi szerződésünk - ismerteti további tevékenységüket a parancsnokhelyettes. - Ezekben több ezer órát dolgozunk évente, több mint hetven növendékünk pionírvezetö. Pezinok fejlesztéséből is kivesszük részünket, főleg a Kupecky utcai alapiskola építésében segítettünk sokat. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szovjet egységekkel fenntartott kapcsolatunknak is. Estefelé a klubból zene hallatszik ki. A Podtatranec népi együttes próbál, amely Holesovban az országos ifjúsági alkotóversenyen a második helyen végzett. Folyik a próba, miközben a növendékek egy része szolgálatba indul. Mielőtt elbúcsúznék az iskolától, többen is hangsúlyozzák, hogy a bizonyítás még hátravan. Addig is, amíg erre sor kerül, szorgalmasantanulnak. NÉMETHJÁNOS • Czakó Péter Körengetegben él. Szlovákia fővárosa Vük Karadzsics utcájának egyik bérházában nyit nekem ajtót. Törékeny, szikár termetű. Dér nem csípte meg a haját, s fürge a mozgása. Annak ellenére, hogy idősebb Juraj Szomolápyj a hazai turizmus egyik nesztora, februárban múlt nyolcvankét éves. Ebből hatvanötöt foglakozása mellett - a villamosművek műszaki hivatalnoka volt -, majd nyugdíjas korában becsült tartalommal töltött ki a kedvtelésként vállalt aktív tevékenysége a testnevelésben. Kiváltképp a természetjáró mozgalom szervezésében.- Egész életemben szoros a kapcsolatom a természettel. A Topol'őanyi járás Klátová Nová Vés községében, a Tribeci hegyek tövében molnár nagyapámnál töltöttem el, még az államfordulat, 1918 előtt, minden vakációmat. Ő volt az első, aki megismertette és megszerettette velem az erdő csodálatos világát. A szervezett turisztikával jóval később, a húszas évek második felében lépett szorosabb kapcsolatra. Érdekes módon történetesen Szencen (Senec), amely nem éppen hegyekről, erdőkről vagy völgyekről nevezetes. Igaz viszont, hogy másfél évtized alatt itt is alkalma nyilt tervezőként teodolittal bejárni Szlovákia természeti szépségekben bővelkedő tájait. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány tisztséget töltött be társadalmi munkában. Csak néhány közülük. Turisztikai szakosztályvezető, a kerületi szövetség elnöke, különféle - a természetjárással kapcsolatos - bizottságok tagja, hosszú éveken át járási, kerületi, szlovákiai és országos szinten egyik vezető funkcionáriusa volt a Csehszlovák Testnevelési Szövetség turistautakat jelző bizottságainak. A szlovákiai bizottságnak egészen 1980-ig elnöke volt, és mindmáig aktív tagja. Egyben a Szlovákiai Turistaszövetség elnökségének is tiszteletbeli tagja.- A több lehetőség közül a természetjáró technikai munka szervezése mellett döntöttem. Számomra nem volt és nincs szebb dolog annál, mint gondoskodni a természetnek és objektumainak fokozott védelméről, rendszeres karbantartásáról. Ma már csak Szlovákiában tizenkétezer kilométernyi jelzett turistaösvényünk van, országosan pedig negyvenezer. Bátran mondhatom, hogy e tekintetben nagyhatalomnak számítunk. S ez fontos azért is, mivel különösen az utóbbi évtizedekben rendkívül megnőtt a természetjárók és a szervezetlen kirándulók száma. Okét segítjük a jobb tájékozódásban, útiterveik kidolgozásában, abban, hogy megismerjék, Id. Juraj Szomolányi (Pavol Breier felvétele) megismerhessék természetünket még a legfélreesöbb zugait is. Célunk egyidejűleg óvni is ezeket a csodás természeti kincseinket. Szoros együttműködésben az állami és a társadalmi természetvédelmi szervekkel, de a kartográfiával is, például a turisztikai térképek készítésében. A háta mögötti könyvszekrényben glédában sorakoznak ezek a kiadványok. Közülük nem egynek a szerzője. Néhányat gyengéden vesz a kezébe, rövid magyarázatot fűz hozzá. Kicsit hosszasabban időz el a Kis-Kárpátok térképénél. Talán azért, mert ezt a hegységet ismeri a legtüzetesebben. Órákon át képes lenne beszélni a turistautak típusairól, a nyomvonal vezetésének módjairól és elveiről, a jelzések alakjáról, színéről, méreteiről, elhelyezésükről, sűrűségükről, kivitelezésükről, a csomóponti tájékoztató táblák telepítéséről és ki tudja még mi mindenről, ami összefügg ezzel a - kit ne győzne meg szenvedélyes érvelésével - felette hasznos munkával.- Higgye el, egész embed követel, ha tisztességesen akarjuk ellátni. Hatvanegy éves koromban nem utolsósorban ezéd is mentem nyugdíjba. Ennek, a testnevelés, a turisztika fejlesztésének akadam szentelni minden időmet. Szerencsére olyan feleségem volt, aki ezt az időigényes tevékenységet teljes megédéssei fogadta. Visszatérve a turistajelzésekhez - ennek a tevékenységnek nagy a múltja. A Magas-Tátrában és főleg Kezmarokban 1872-ben a lengyelekkel együttműködésben jelölték ki az első turistaösvényeket. A Kis-Kárpátok- ban századunk elején kezdődött ez a munka. Jelenleg Szlovákiában mintegy ötszáz hozzáédö ember foglalkozik ezzel, évente felújítva a jelzések egyharmadát, mintegy négyezer kilométernyi távon. Európában különben a hegyi utak jelzésének ,.őshazája“ az NDK-beli Thüringiai erdő és természetesen az Alpok. Ausztriában és Svájcban az előző század derekán már a turistautak egész összefüggő hálózatát jelezték vízszintes színes sávokkal. Egyébként ezeknek a jelzéseknek ma is használatos négy alapszíne a kék, a piros, a sárga és a zöld. Fontos szabály az, hogy a tízszer tízcentiméteres területre két fehét sáv közé felfestett azonos színeknek nem szabad találkozniuk, hiszen ez megtévesztő lenne... Azután arról beszél, hogy ez év szeptemberében a Szulyói- szikláknál tíz napot töltött el, s bizony nem volt nagyon elégedett az ottani vándorút jelzéseinek kivitelezésével. Azzal viszont felette elégedett, hogy a nyolcvan évén és tíz műtétén túl, ha szórványosabban is mint korábban, de azért eljut szeretett hegyeibe. S örülni tud a társadalmi, erkölcsi elismerésnek is. Például annak a diplomának, amelyről leolvashatom, hogy tavalyelőtt a csehszlovák testnevelés és sport érdemes dolgozója lett. S hogy meddig még?- Véges végig, amíg csak bírom erővel. Gyönyörű munka ez... GÁLY IVÁN
