Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-20 / 46. szám
/ Város épül Csehszlovák építők részvétele Észak-Kazahsztánban, az Uráli Gázkombinát fejlesztésében Ivan Gubkin akadémikus már 1936-ban feltételezte, hogy az Ural és az Emba folyók közti térségben gazdag kőolaj- és gázmezők rejlenek. A Kazahsztánnal szomszédos területeken - gyógyszerek készítéséhez - már a középkorban is termeltek ki kőolajat, sekély mélységű kutakból. A tudós feltételezése tehát reális alapokra épült. A valóság azonban felülmúlta a várakozásokat. A Kaszpi-alföld külső peremén jelenleg is egyre több földgáz- és kőolaj-lelőhelyet tárnak fel. Jóllehet a kutatásnak még nincs vége, ám a Kaszpi-alföld már ma is a Szovjetunió második legnagyobb olajmezőjének számít a tyumeni után. Nemcsak földrajzi fekvése, hanem a nagysága is vonzó. Szuchán Kamalov, az Uralszknyeftye- gazgeologia egyesülés vezérigazgatója szemléltetően magyarázza el a jelenlegi elképzeléseket a feltételezett készletekről. „A Kaszpi-alföld egy hatalmas, sós tányért alkot, amely alatt gazdag földgáz- és kőolajkincs rejlik - magyarázza. - Eddig főleg a „tányér“ peremén végeztünk kutatásokat, ahol körülbelül öt kilométer mélységben van az olajkincs. Az alföld közepétől távolabb eső lelőhelyeken, például Orenburgban, a készletek kisebb mélységekben fordulnak elő, a közepén viszont 15-20 kilométer vastag réteg fedi a kőolajat.“ Amikor 1979-ben a Kaszpi-alföld északi részén Szergej Lapsin brigádja felfedezte a 300 négyzetkilométer területű Karacsa- ganak lelőhelyet, Szuchán Kamalov fögeo- lógusként dolgozott. Ma már más gondjai vannak. A geológiai kutatásokra azonban szívesen gondol vissza, s nem tagadja, hogy még most is vágyik a kemény, de a felfedezők izgalmas élményeivel teli életre.- Három évvel a lelőhely feltárása után megkezdtük annak ipari hasznosítását - magyarázza. - Ezt a lelőhely kedvező gazdasági környezete tette lehetővé. Ugyanis közel van a már megépített gázvezetékekhez és feldolgozó üzemekhez. De hogy senki se alkosson téves képet a földgáz hozzáférhetőségéről, elmondom azt is: egy méternyi fúráshoz öt tonna felszerelést kell szállítanunk Karacsaganakba. Egy körülbelül öt kilométer mélységű fúrás megközelítőleg ötmillió rubelbe kerül. Nem lehet tehát azon sem csodálkozni, hogy az Uralszknyeftyegazgeologia egyesülés a kutatást szolgáló fúrások egy részét is átengedte a kitermelő szervezeteknek ipari hasznosításra. így nemcsak a földgázkitermelés társadalmi költségei csökkennek, hanem a lelőhely feltárása és a kitermelés megkezdése közti idő is lerövidül. E terület kutatása a jövő évben fejeződik be, s 1992- ben a kitermelés a tyumenyi körzet hozamához hasonló szinten állandósul. A kitermelés a feltételezések szerint 35-50 évig tart. Akszaj csehszlovák segítséggel épül Itt, az Ural déli lábainál emberek tízezrei termelik majd ki, s továbbítják a földgázt, s számukra a szükséges gépipari létesítményekkel is ellátott Akszaj városa csehszlovák építők segítségével terebélyesedik. A jelenlegi egy- és kétemeletes házak mellett rövid idő alatt korszerű kilencemeletes panelházak épülnek, s a tizenkétezer lakost számláló város népessége több mint tízszeresére növekszik.- A négyes számú mikrokörzetben két lakóházat építünk. A 98 lakás átadására decemberben kerül sor - mondja Anton Ryéavy, az Uráli Gázkombinát építésén résztvevő csehszlovák részleg igazgatója, az építkezés fő kivitelezője, a Brnói Ipari Építkezési Műveknek a képviselője. Nemsokára már az acélszerkezeteket szerelő munkásokkal beszélgetünk, akik azt állítják, hogy az aszfalttól füstölgő üstök helyén két hónap múlva csillogó csempéjű, modern konyha áll majd, amelyben ezer ember számára főznek. Nemsokára egy másikat is építenek ide. Néhány hónapig tartó építkezésekre gondolnak az emberek, amikor azt mondják: „rövid idő alatt“. A hazai beruházások kivitelezése és a komplex lakásépítés terén szerzett tapasztalatok alapján nem is igyekszem palástolni az ilyen elhatározásokkal kapcsolatos kételyeimet. Antonín Anti építésvezető, valamint Radek Daliago mester a Brnói Magasépítő Vállalatból, továbbá Petr Nachtmann ács, Jóséi Stejskal lakatos és Jan Smejkal villanyszerelő más véleményen vannak. Azt nem mondhatom, hogy ígérgettek, de határozottan állították, hogy az előirányzott feladatokat határidőben teljesíteni fogják. Magyarázatként azt is hozzátették, hogy erre az építkezésre csak olyan embereket vettek fel, akik valóban dolgozni és keresni akarnak. Ezért még szabad idejük egy részét is munkával töltik. Teljesen természetesnek veszik, hogy szükség esetén még éjszaka is szerelnek. Látják viszont a fogyatékosságokat is, amelyek gátolják a kezdeményezésüket. Főleg az építkezési anyagok minőségéről és a szállítások folyamatosságáról van szó. Nem lenne szabad például útnak indítani olyan acélszerkezetet, amelyet a gyárban próbaképpen nem szereltek össze. A hibát, amely egyébként a termelésben könnyen eltávolítható, az összeszerelés helyén csak nagyon költségesen lehet kijavítani. Ezekről a kérdésekről a Gottwaldovi Építőipari Vállalat szerelőivel beszélgettünk. Nem panaszkodtak, azt hangsúlyozták, hogy elsősorban a feladat sikeres végrehajtására összpontosítják a figyelmüket. Emellett olyan tapasztalatokat is szereztek, hogy például a téli öltözékük csak a hazai normáknak felel meg, itt pedig mínusz harminc fokos hidegben is dolgozniuk kell a szerelőknek. Az ellátás terén tehát akad még pótolnivaló. Ahhoz, hogy itt az emberek jól érezzék magukat, sok mindent sikerült elérni. Most már elégedettek az étkeztetéssel is. Vras- tislav Broz és Oto Zoch minőségi ételeit még a legnagyobb ínyencek is dicsérik. A javulás mindenekelőtt annak volt köszönhető, hogy kapcsolatba léptek néhány kolhozzal, ahonnan a konyha számára friss alapanyagokhoz jutnak. Természetesen a két szakács alapelve sem elhanyagolható, mely szerint nem szabad megelégedni az üzemi étkeztetés általában megszokott színvonalával, hanem arra kell törekedni, hogy a feltálalt étel egyben kellemes látványt is nyújtson. Viszont az itt dolgozó másfélezer csehszlovák állampolgár számára nem sikerült még megfelelő mértékben gondoskodni az ugyancsak szükséges szellemi táplálékról. Az újságok rendszertelenül és késve érkeznek. A magyar építők életének politikai szervezői a kazah Tengiz városkából látogatásuk alkalmával figyelmeztettek rá, hogy Karacsaganakban sem szabad megengedni a kábeltelevízió és a rádióközvetítés Akszaj egyik utcáját a Nitrai Magasépítő Vállalat dolgozói építik bevezetésének az elodázását, valamint az üzemi lap kiadását, azzal az érveléssel, hogy ezek másodrangú kérdések, hiszen mindezek a munkához ugyanolyan fontosak, mint a színvonalas étkeztetés vagy az elszállásolás. A testvéri együttműködés eredménye A Karacsaganakban háromszáz négyzetkilométernyi területen feltárt földgáz- és kőolajlelőhelyek, ahol a feltörő szénhidrogének nyomása a 600 atmoszférát, hőmérséklete pedig a 100 fokot is megközelíti, jellemző képet ad a kitermelés távlatairól. A földgázt jelenleg Orenburgba továbbítják, ahol elkülönítik a koncentrátumot, amely Kujbisevbe kerül további feldolgozásra. A tiszta földgáz a Szövetség Gázvezetékbe és a szovjet gázhálózatba kerül. A bolgár, a magyar és a csehszlovák építők segítségével lényeges mértékben lerövidül az idő a Kaszpi-alföld kőolaj- és földgázkincsének feltárása és kitermelése között. Szergej Arakeljan, a gáz- és kőolajipari üzemek építésével foglalkozó miniszterhelyettes hangsúlyozza, hogy az ilyen együttműködés nemcsak gazdasági előnyökhöz juttatja a fejlesztésben résztvevő országokat, amelyek így biztosítani tudják a népgazdaság energia- és nyersanyag- szükségletének fedezését, hanem az együttműködő országok tudományos-műszaki fejlődését is meggyorsítja. A miniszterhelyettes elismerően szólt a csehszlovák építők munkájáról, a komplex lakásépítés keretében épített objektumok minőségéről, a bolgárokat az épületelemek jól kidolgozott gyártási technológiája szempontjából részesítette elismerésben, a magyarokat pedig a technológiai blokkok átgondolt előkészítéséért dicsérte. A félmillió dolgozót foglakoztató ágazatban körülbelül ötvenezer külföldi szakmunkást és szakembert alkalmaznak. Csak Így lehet kiépíteni a Szovjetunió nyersanyag- és energetikai bázisát, szem előtt tartva a többi szocialista ország jövőjét és szükségleteit is. Az egyes országok befektetéseit a Szovjetunió földgáz szállításával fizeti vissza. Ezért növekszik - a csehszlovák építőknek is köszönhetően - Kazahsztán északi részének sztyeppéin a 12 ezer lakosú Akszaj százezer lakost számláló nagyvárossá.- A szocialista országok itt kölcsönösen segítenek egymásnak abban, hogy fedezzék energetikai és nyersanyagszükségletüket - mondja Nazmetdin Iszkalijev, az uráli területi pártbizottság első titkára. - Nem állíthatjuk, hogy e segítség nélküli nem boldogulnánk, hiszen például Asztrachány- ban mindent külföldi segítség nélkül építünk. Csakhogy a XXVII. kongresszuson hozott határozatok értelmében nem engedhető meg, hogy a szociális szféra fejlődése elmaradjon az iparétól. Lakások, a földgázipari dolgozók tízezreinek otthonai nélkül ezt a gazdag lelőhelyet ilyen rövid időn belül nem tudnánk hasznosítani, mint így, a baráti szocialista országok segítségével. Város épül a sztyeppén. Tekintet nélkül a kegyelten téli fagyra, a nyári forróságra, Kazahsztán barátságtalan sztyeppéinek homokjára. A testvéri együttműködésnek köszönhetően itt is felszínre kerül az értékes energiaforrás, a ma emberének és a jövő nemzedékének nélkülözhetetlen vegyipari nyersanyaga. JAN TIHLAftÍK A csehszlovák építők egyik szálláshelye Akszajban Karacsaganakban a csehszlovák építők étkeztetéséről a prágai Pramen szakácsai gondoskodnak ANTON KRALOVlC felvételei ", »tv-— , , ** ipfi ;--'■ **$&ár> ' -»E — - iJífüW
