Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-13 / 45. szám
szú Együttműködés a kukoricatermesztésben A TUDOMÁNYOS ISMERETEK GYORS ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe kerül a haladást segítő tudományos- műszaki ismeretek rugalmas gyakorlati érvényesítése, tehát például a növénytermesztésben nem véletlenül szentelünk nagy figyelmet a termelési rendszerek fejlesztésének. A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a rendszer- gazdák közreműködésével lényegesen meg lehet gyorsítani a tudományos ismeretek áramlását, az új fajták és termelési módszerek meghonosítását. Az elmondottak ismeretében cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület három járásában - a Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda), Komáromi (Komárno) és Lévai (Levice) járásban - már évekkel ezelőtt otthonra talált a Bajai Kukoricatermelési Rendszer. Az iparszerű kukoricatermelés felkarolására és fejlődésének elősegítésére létrehozott rendszer 1971-ben alakult meg Magyarországon, összesen 9 partnergazdaság részvételével. A rendszer 1983-ban önálló jogi személlyé, két évvel ezelőtt pedig fejlesztő közös vállalattá lépett elő. Kezdetben kizárólag a kukoricatermesztésre szakosodott, de - a változó igényekhez igazodva - napjainkban már a búza, árpa, napraforgó, szója, repce, lóbab, cirok és egyéb növények termesztéséhez is segítséget nyújt a tag-, illetve partnergazdaságoknak. A röviden BKR-ként emlegetett rendszer szakemberei a különböző ökológiai feltételeket figyelembe vevő termelési technológiák kidolgozását és konkrét parcellákra történő alkalmazását tartják a legfontosabb feladatuknak. A lehető legjobb eredmények érdekében a tag- és partnergazdaságokkal együttműködve kisparcellás kísérleteket folytatnak. A legújabb hibridek termőképességének és egyéb tulajdonságainak ellenőrzésén kívül, figyelmük az új növényvédő és gyomirtó szerek hatásának, valamint a különböző műtrágya-kombinációk gyakorlati előnyeinek vizsgálatára is kiterjed. A Szovjetunióban a rizsföldek területe hozzávetőlegesen egymillió hektár, a rizstermés pedig csaknem 3 millió tonna. Ez teljesen elegendő ahhoz, hogy a rizstermelést az ország egyik jelentős gabonatermesztési ágazatának tekintsük. A Szovjetunióban hagyományos rizstermesztő területnek számít Közép-Ázsia és a Kaukázuson túli terület. Ezeken a vidékeken a rizs már az i. e. VII. században megjelent. Nem is olyan régen még ezeken a területeken takarították be az ország rizstermésének 90 százalékát. Napjainkban e köztársaságok részaránya a rizstermelésben 20 százalékra csökkent, s Észak-Kau- kázus, Dél-Ukrajna, a Volga vidéke és a Távol-Kelet vált a rizstermesztés fő területévé. Üzbegisztánban új, hosszúszemű rizsfajtát nemesítettek ki, amely a Lazurnij (égszínkék) fajtanevet kapta. A kitűnő fajta legfontosabb jó tulajdonsága, hogy nem hajlamos a pergésre. A Szovjetunióban összesen 29 hazai nemesítésű rizsfajta szerepel a köztermesztésben, köztük - 1980 óta - 10 intenzív típusú, nagy termést adó, rövid szárú fajta. Ezek nem dőlnek meg, ami megkönnyíti a betakarítást, s az elterjedt betegségekkel szemben ellenállók. Kedvező időjárási viszonyok között terméshozamuk eléri a 10 tonnát hektáA BKR Szlovákiában több mint 22 000 hektáron integrálja a kukoricatermesztést. Ebből a legnagyobb területen - több mint 12 000 hektáron - a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági vállalatai igyekeznek a lehető legjobb terméshozamokat elérni. A Lévai járásban 6295, a Komáromiban pedig 3783 hektáron termelnek szemes kukoricát a rendszer útmutatásai szerint. A rendszer- gazda kezdeményező készségét dicséri, hogy az utóbbi évek takarmánygondjainak enyhítésére törekedve, az idén több gazdaságban kísérletezett a silókukorica és a cirok vegyesen történő termesztésével. A Lévai járásban az oroszkai (Pohronsky RusAz oroszkai szövetkezetben ilyen dús növényzetet neveit s 76 tonnás hektáronkénti terméshozamot adott a Pi 3839-Dea silókukoricával és Monori steril takarmánycirokkal bevetett kísérleti parcella (A szerző felvétele) ronként, bár - a szakemberek véleménye szerint - a hektáronkénti 16 tonnás termés sem elérhetetlen. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a világ rizstermelésében szerény helyet foglal el (a 450 millió tonnából mintegy 3 millió tonnát termel a Szovjetunió), sok országban jól ismerik a szovjet rizstermesztési technológiát. Szabadalmazták Olaszországban, Franciaországban, Indiában, Iránban, Irakban, Romániában, Bulgáriában, Kubában és más országokban. A szovjet technológia az ágazat teljes gépesítésén és automatizálásán, az öntözőgazdálkodáson és a ke- mizáláson alapszik, s 5-6 tonnás hektáronkénti rizstermést szavatol. A Szovjetunió legnagyobb és egyben legfiatalabb rizstermesztő területe Kubány. A szovjet rizs minden harmadik tonnáját itt termelik. A termelést már a kezdet kezdetén gépesítették. Olyan kombinált gépcsoportot használnak, amelyek egy menetben előkészítik a magágyat, elvetik a magot, majd simára hengerük a talajt. Nemrég a gazdaságok új, kisebb szemveszteséggel dolgozó betakarító gépet kaptak, amely 20 százalékkal növeli a munka termelékenységét. A Szovjetunióban elsőként Kubányban hoztak létre speciális rizsöntöző rendszereket. Észak-Kaukázus legnagyobb víztárokov) Virágzás Egységes Földműves-szövetkezetben végeztek ilyen kísérleteket. A tapasztalatok kedvezőek, hiszen ha csupán az egy hektárról nyerhető 76 tonnás terméshozamot vesszük alapul, akkor is azonnal kitűnik, hogy tiszta kultúra helyett érdemesebb cirokkal vegyesen vetni-ter- melni a silókukoricát. De figyelmet érdemel a vegyes siló nagyobb energiatartalma, továbbá az, hogy az így készült eleségben több fehérje és cukor, viszont kevesebb keményítő van, mint a csupán kukoricából érlelt silóban. Ebből következik, hogy a vegyes silót fogyasztó tehenek több tejet termelnek, a teheneknél és a borjaknál ez az eleség növeli az ellenálló képességet, és- a szakemberek szerint, a nagyobb rosttartalomnak köszönhetően - visszafejleszti a májszindrómát. A terméshozam növelésének egyik alap- feltétele a helyes fajtamegválasztás. Ennek elősegítése céljából a BKR rendszeres összehasonlító kísérleteket folytat s a szerzett tapasztalatokról tájékoztatja a kukoricatermesztőket, hogy a speciális igények ismeretében a konkrét termőhelyi feltételeknek leginkább megfelelő hibridekre alapozhassa a termelést. A Lévai járásban az idén a sárói (Sárovce) Béke Egységes Földműves-szövetkezet adott helyet a fajtakísérleteknek.- A világ minden tájáról ezúttal összesen harminc hibrid tulajdonságait ellenőriztük- tájékoztatott Pőhm Mátyás mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - A magyar-amerikai együttműködésben szaporított hibrideken kívül több szovjet, jugoszláv, svájci, és természetesen néhány csehszlovák nemesítésű hibrid is helyet kapott a kísérletekben. Milyen alapelvek szerint értékeljük a hibrideket? Nos, természetesen elsősorban a terméshozam alapján, de egyéb szempontokat is figyelembe veszünk. Ugyanis nem csupán az a mérvadó, hogy a növény mekkora csövet nevel, hanem az is, hogy hány kukoricaszem fejlődik egy csövön. Továbbá nagyon fontos tényező a termés nedvességtartalma, a szárszilárdság, a növényzet egyenletes fejlődése, a csövek elhelyezkedése, törékenysége,a hibridek ebből következő alkalmassága a gépi betakarításra stb. Az eredmények kiértékelésére még várni kell, de annyit máris elmondhatunk, hogy a Mir- na, lsela, Eva, Carla, Pannónia és Fulvia hibridek az idei feltételek között is bizonyították: kiemelkedő tulajdonságokkal, mindenekelőtt jó szárazságtűrő, vízleadó és kimagasló termőképességgel rendelkeznek, s nem véletlenül állnak a termelők figyelmének középpontjában. TÓTH ILONA zójából, a krasznodari tározóból a vizet elektronikus számítógép segítségével osztják el a gazdaságok között. A rizskalickák kijelölését a lézerre bízták, ami lehetővé teszi a munka gyorsabb és igen nagy pontossággal (2-3 centiméter) történő elvégzését. A rizstermesztés gépesítése és jelentős mértékű automatizálása Kubányban oda vezetett, hogy a terméshozam négyszeres növekedése mellett, a munkaráfordítást rövid idő alatt csaknem 40-szeresen sikerült csökkenteni. Miként a világ más rizstermesztó országai (számuk mintegy 160), a Szovjetunió is különböző - technológiai szempontból szükséges - mérgező vegyszereket és biológiai serkentőket alkalmaz a kultúra termesztésénél. Egyre többet használnak ezekből a készítményekből, és egyre élesebben vetődik fel az ökológiai biztonság kérdése. A Szovjetunió rizsföldjein ezeknek a szereknek az alkalmazására csakis az egészségügyi minisztérium engedélyével kerülhet sor. A Szovjetunióban azonban már mérgező vegyszerek alkalmazása nélkül is termesztenek rizst - ez az úgynevezett diétás rizs. Például Kubányban két évvel ezelőtt már 21 ezer hektáron termesztettek diétás rizst, főleg a kórházak és a gyermekintézmények számára. Ez nem valami új dolog a rizstermesztésben, hiszen a növényvédő és gyomirtó szerek megjelenése előtt tulajdonképpen minden rizs diétás volt. Igaz, a terméshozam így nem éri el az intenzív technológiával termesztett fajták hozamát, de az állam igyekszik a gazdaságokat érdekeltté tenni a diétás rizs termesztésében: minden tonna diétás rizsért háromszoros árat fizet. VALENTYINA KONOHOVA A kubányi diétás rizs A számítógép és a lézer is szerephez jutott r óth István, a Rozsnyói (Rozóava) Állami Gazdaság állatgondozója önfeláldozó szorgalmáért hatvanadik születésnapja alkalmából A szocializmusért végzett áldozatos munkáért állami kitüntetést kapott, melyet a közelmúltban Ján Gallo, a járási pártbizottság vezető titkára adott át a jubilánsnak.- Berzétén (Brzotín) születtem, ma is ott élek - mondta beszélgetésünk alkalmával a kitüntetett. - A szüleim és minden ősöm a földnek, a földből élt. Persze, leginkább a máséból, mert nekik maguknak csak kevéske földjük volt. Viszont azt a darabkát szerették, féltő gonddal kezelték. Mint a falusi gyerekek általában, én is korán megismerkedtem a földművesek nehéz életével. Szüleim rendszeretetre, pontosságra, a munka megbecsülésére neveltek. Pista bácsi a felszabadulást követően előbb útépítésen, később a Jednota fogyasztási szövetkezet nagyraktárában, majd villanyteleSzívvel, lélekkel pen dolgozott. Az állami gazdaságban 1956 óta dolgozik.- Éveken át nyergeltem a traktort és a kombájnt, majd kerek húsz évvel ezelőtt úgy határoztam, megpróbálkozom az állattenyésztési ágazattal. A sertéstenyésztésben kaptam helyet, megszerettem ezt a munkát, azóta is itt dolgozom. Igaz, itt a pirosbetűs ünnepeket is munkával kell tölteni, de a jó eredmények feledtetik az emberrel az áldozatot. Az állami gazdaság vezetősége nagyra értékeli Tóth István lelkiismeretes, eredményes tevékenységét. Ezt egyebek között az is jelzi, hogy Pista bácsi három ízben is megkapta a Kiváló dolgozó vállalati kitüntetést. És nem csupán a mindennapi munkában áll helyt becsülettel. A hat pártalapszer- vezet munkáját irányító üzemi pártbizottságban tizennégy éve tevékenykedik.- Mi, állatgondozók ko- ránkelók vagyunk - mondta Tóth István. - Akkor kezdjük a napot, amikor mások még az igazak álmát alusszák. Konkrétan, nálunk fél háromkor riaszt az ébresztőóra, mert három kilométerre lakom a munkahelyemtől. A munkatársammal ketten 1300 hízósertést gondozunk. Három istállónk van, ebből kettő teljesen automatizált, de a harmadikban bizony még kannával hordjuk be az enni- és innivalót. Pista bácsiék számára 270 tonna sertéshús kitermelését irányozza elő az évi terv. Tekintve, hogy a tervezett 0,55 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodást túlteljesítik, a termelési feladatok teljesítésével az idén sem lesz probléma.- Az utóbbi években aránylag sok gondot okozott, hogy akadozott a takar- mányeliátás, és a keverékek minősége sem felelt meg a követelményeknek. Az idén ilyen gondjaink nincsenek. Amikor a munkasikerek titkai iránt érdeklődtem, Tóth István röviden így válaszolt:-Aki az állattenyésztésben elfogadható eredményeket szeretne elérni, annak pontosan és lelkiismeretesen kell dolgoznia, és természetesen szeretnie kell az állatokat. Itt szív és lélek nélkül nem sokat ér a hozzáértés és az akarat. FECSÓ PÁL XI. 13.-
