Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-06 / 44. szám
szú 7. XI. 6. A pasztinákról A helyenként paszternáknak nevezett pasztinák (Pastinaca sativa) vadon is előforduló, kétéves gyökérzöldség. Termesztésével már a középkorban is foglalkoztak. A petrezselyemhez hasonló gyökerét főleg a nyugati országokban kedvelik, ahol levesízesítöként vagy salátának elkészítve fogyasztják. Újabban a kertbarátok nálunk is termelik, magja kapható a vetömagboltokban. Hidegtürö, talajban nem válogatós, gyökere a földben ugyanúgy áttelel, mint a petrezselyemé. A közvetlen istállótrágyázást nem kedveli, a műtrágyák közül szuperfoszfátot és kálisót célszerű bedolgozni a kijelölt területen. Magját tavasszal (március, április) 40 cm sortávolságra és 1 -2 cm mélyre vetik, majd tömörítik a talajt. Egy árra 60-80 gramm vetőmagot kell számítani. Magját tárolni nem érdemes, mert csirázóképes- ségét csupán 1-2 évig őrzi meg. Jelzönövénnyel (saláta, retek) tanácsos vetni, mert a kelés három hétig is elhúzódik. Ritkítást (8-10 cm) és gyakori talajlazítást igényel. Gyökerét ősszel - szabadföldi te- leltetés után kora tavasszal - gyűjtik. Az ásót jó mélyre nyomva kell kiemelni a talajból, mert hosszú gyökeret nevel. A megtisztított, megmosott gyökereket leveszöldségként a sárgarépához-petrezselyemhez hasonlóan tárolják, gyógyászati célokra hosszában felhasogatva megszárítják. Jól szellőző helyiségben természetes eljárással, egyébként 45 C-fokot meg nem haladó hőmérsékleten szárítják. Száradási aránya 4-5:1. A hazai gyógynövény-jegyzékben nem szerepel, ezért főleg a kertbarátok közül csak kevesen tudják, hogy bizonyos gyógyhatása is van. illóolajat, répacukrot, pektint, fehérjét és C-vitamint tartalmaz. A szárított gyökérből forrázással készült teának vizelethajtó, nyugtató, étvágyat és emésztést javító hatása van. DR. NAGY GÉZA A daliagumó tarolasa A dáliagumót hasonlóképpen tároljuk, mint a sárgarépát: fagymentes helyen (pl. pincében) homokba ágyazva, egértől, patkánytól védve. És persze megjelölve, hogy ültetéskor majd tetszés szerint válogathassuk össze a fajtákat, színcsoportokat stb. Akinek van tőzege, homok helyett inkább azt használja. A tárolt gumók egészségi állapotát télen folyamatosan kell ellenőrizni. A gumók ráncosodása esetén a további víz- veszteség megakadályozása érdekében a homokot vagy tőzeget meg kell nedvesíteni. Ha rothadó részeket észlelünk, a beteg részt azonnal vágjuk ki s a kezelt gumót egy órára mártsuk gyenge hipermangán-ol- datba. Utána a gumót szikkasszuk meg és a vágási felületet, vagy akár az egész gumót szórjuk be faszénporral. A dáliagumó februártól virágcserépbe ültetve elöhajtatható, de kiültetésére csak a májusi fagyveszély elmúltával kerülhet sor. Ne tüzeljük el a komposztnak valót Ősszel a gondos kertészkedő nemcsak azzal törődik, hogy még a fagyok beállta előttTendbe tegye a kertjét és a családi vagy hétvégi ház környékét, hanem azzal is, hogy a betakarításkor felhalmozódó növényi maradványokat komposztolással hasznosítsa. A komposzt értékes - és olcsó! - szerves trágya. Jelentősen növeli a talaj humusztartalmát, felélénkíti a giliszták, a gombák és a talajlakó mikroorganizmusok tevékenységét, s természetesen fontos tápanyagokat szolgáltat a termesztett növények számára. Miközben egyesek válogatás nélkül halomba hordják és gondolkodás nélkül elégetik a növényi maradványokat, mások azt kérdezik, mi mindenből lehet komposztot készíteni. Alapelv, hogy minél többféle alapanyagból készül, annál értékesebb a komposzt, annál sokoldalúbban képes kielégíteni a növények tápanyagigényét. A lehullott faleveleket feltétlenül más anyagokkal keverve kell komposztolni, mert átnedvesedve lemezszerűén összetapadnak s így elhúzódik a bomlási folyamat. A diófa és vadgesztenye levele a fejlődésre károsan ható anyagokat tartalmaz, ezért nem tanácsos a kom- posztba keverni. Kiváló alapanyag a baromfi-, galamb- és nyúltrágya. Ebből a nitrogénben gazdag összetevőből 15-20 százaléknak megfelelő mennyiség kerüljön a komposzthalomba. A fahamu a káliumtartalma miatt, a káliumban szintén gazdag faszén felhasználása pedig azért előnyös, mert még porítva is leköti a kellemetlen szagokat. A kalászos gabonafélék szalmáját aprítva és nedvesítve, a gyomokat magérlelés előtt feltépve tegyük a kom- posztba. Az istállótrágya önmagában is értékes, tehát bármilyen mennyiségben növeli a komposzt értékét. A gyümölcsfák zsenge hajtásai és a venyigé szintén gyorsan bomló, jó alapanyag. A zöldségnövények szára, a lekaszált fű, a kerti és konyhai hulladék ugyancsak a komposzthalomba való. A rétegek közé terített homok lazítja, az agyag pedig tömöríti és gazdagítja a komposztot. A többféle tápanyagot tartalmazó lignitpornak talajjavító hatása van, a komposztba 5-6 százaléknyi mennyiségben tanácsos adagolni. A tőzeg lazító és vízháztartást javító hatása elsősorban a kötött agyagtalajokon felhasználásra kerülő komposztoknál előnyös. Az érési folyamat nitrogénműtrágya adagolásával meggyorsítható, a komposzt tápanyagtartalma bármilyen műtrágyával növelhető. Ne kerüljön a komposzthalomba műanyag, mert nem bomlik el. A felhasznált, bűzös ételmaradékok vonzzák a legyeket. Nem valók a komposztba a betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött növényi részek, a moníliás gyümölcsmúmiák, lisztharmatos hajtásvégek vagy levágott hernyófészkek. Ezeket, valamint a növényvédő szerekkel nemrég kezelt növényi részeket inkább égessük el, s a visszamaradó hamut szórjuk a komposzthalomra. A komposztnak szánt anyagokat szélvédett, félárnyékos helyen halmozzuk fel, s a rakványt időnként locsoljuk meg, hogy goyrsabb legyen az érési folyamat. A komposztot évente kétszer át kell forgatni, így legkésőbb másfél év múlva az alapanyagok komposztfölddé érnek. MOLNÁR FERENC MIKOR SZEDJÜK, HOGYAN TÁROLJUK A ZÖLDSÉGET? A télire szánt zöldségféléket egyszerre takarítjuk be, amikor azok tárolásra alkalmasak. Érett állapotban szedjük a hagymát, burgonyát, amikor levelei, illetve a szára megszáradt. A gyökérzöldségeket és a káposztaféléket az első hűvösebb éjszakák, vagy az első dér után szedjük, fagyérzékenységük sorrendjében. Az említett zöldségféléknél növeli az eltarthatóságot, ha a hűvös éjszakák vagy egy gyengébb dér hatására a külső levelekből a növény belsejébe, illetve a gyökérzöldségeknél a levelekből a gyökérbe húzódik a tápanyag egy része. Ismeretes, hogy a gyökérzöldségek mínusz 1-2 Celsius-fokot köny- nyen kibírnak a talajban, a káposztafélék mínusz 2-3 Celsius-fokot is elviselnek, sőt, a bimbóskel mínusz 10 fokot is átvészel. A petrezselyem aránylag jól telel a földben. A gyökérzöldségeket lehetőleg derült, száraz időben szedjük, úgy, hogy minél kevesebb gyökér sérüljön meg. Kiszedés után szikkadni hagyjuk néhány órát, majd válogatás után raktározzuk. A zöldségfélék raktározása előtt a pincét vagy kamrát kellőképpen elő kell készíteni, ki kell takarítani. A múlt évben használt homokot, növényi hulladékot és szemetet kihordjuk. A helyiséget alaposan kiszellöz- tetjük, elvégezzük a kellő javításokat a falon, a polcokat és a rekeszeket megjavítjuk. Az egériyukat cementes habarccsal betömjük. Raktározás előtt egy-két héttel a helyiséget kénezéssel vagy forma- línnal, esetleg klórmésszel fertőtlenítjük. A kénnel való fertőtlenítésnél köbméterenként 30 g kénport vagy kénvirágot égetünk el a helyiség több pontján. A ként égő parázsra szórjuk, utána a helyiséget légmentesen lezárjuk, majd 1-2 napig így hagyjuk. A raktározást csak néhány napos szellőztetés után lehet megkezdeni. Ha nincs módunkban kénezni, formaiinnal is fertőtleníthetünk, vagy 4%-os klórmészoldattal permetezzük be a helyiséget, utána bezárjuk egy-két napra, majd alaposan szellőztetünk. A burgonyát, gyökérzöldségeket, esetleg hagymát pincében raktározzuk. A burgonyát rekeszekbe, ládákba rakhatjuk. A gyökérzöldséget legjobb prizmába, homokba rétegezve tárolni. Erre a célra szemcsés, közepesen nedvdús homokot használunk. A prizma alapszélessége 60-70 cm, magassága 50-60 cm, felfelé keskenyedö, hossza szükség és hely szerint változó. A prizma alját 3-4 cm vastag homokréteg képezi. Erre rakjuk a gyökereket fejjel kifelé, közbül ömlesztve is lehet. Egy rend gyökér után újabb homokréteget teszünk, úgy, hogy fedje a gyökereket, majd újabb gyökér- és homokréteg következik, míg a prizma eléri a kellő magasságot. Kisebb mennyiségű gyökérzöldség főleg kamrában vagy akár pincében is veszteség nélkül tárolható. Ha nincs megfelelő pincénk, a zöldségféléket a szabadban is eltarthatjuk, veremben vagy árokban. Erre a célra a kert szárazabb részében, a földbe 60-70 cm széles, 50-60 cm mély és szükség szerinti hosszúságú árkot ásunk. A verem rendszerint szélesebb és mélyebb, 1,80-2 m széles, 1,50-2 m mély. A hossza attól függ, mennyi zöldséget akarunk vermelni. Az árkot és a vermet szalmával béleljük és erre ömlesztve töltjük a zöldséget. Fedésre rendszerint deszkafedelet használunk, amire szalma s 20-30 cm-es földréteg jön. Az árok két végén és a verem bejáratánál szel- löztetőt készítünk. A gyökérzöldségeket, káposztát, burgonyát szobaföldi prizmában is tárolhatjuk. A szabadföldi prizma méretei: 140-160 cm széles, 80-120 cm magas és szükség szerinti hosszú. Elkészítése úgy történik, hogy szárazabb helyen és egy ásönyom mélyen megássuk az alapot. Alulra egy réteg szalmát helyezünk, erre jön az eltartandó zöldségféle, a szélén prizma formába rakva és közbül ömlesztve. A prizma aljára hosszában lécből készült, fedélszerű szellözteíöt helyezünk, majd erre kétméterenként egy-egy szellőztető kéményt készítünk lécből, kukoricavagy napraforgószárból. Fedésre vékonyabb réteg szalmát, erre pedig, ahogy kezd lehűlni az idő, egy réteg földet, esetleg ha nagyobb hideg van, még egy rend trágyát is helyezhetünk. A fejes káposztát nyersen is eltarthatjuk, ha nem túl meleg a pince, polcokon vagy prizmában, fejjel kifelé, szalmára rakva. A hagymát, fokhagymát koszorúba fonva, kamrában és padláson tárolhatjuk. Kamrában kisebb meny- nyiségú gyökérzöldséget műanyaggal bélelt ládában, homokban rétegezve tarthatunk el. A petrezselymet tél végi, kora tavaszi fogyasztásra a termőhelyen hagyhatjuk, de tavasszal, mielőtt zöldülni kezdene, fel kell szedni. Ha nincs hó, vékony szalmaréteggel takarjuk. Sz. F. Akvarisztika: A császárlazac Pompás külsejű díszhal. Az oldalvonal fölött világosbarna, alatta sötétbarna. Az oldalvonal pik- kelysávja kékeslilásan irizál. Jóllehet a pontylazacok közé tartozik, hátán hiányzik a zsírúszó. A hím 6 - 7, a nőstény 5-6 centire fejlődik. Ivarérettségét féléves korában éri el. Kedveli a társas akváriumot. Igazi csapathal, ezért legalább 5-6 példányt szerezzünk be. Akváriumát úgy növényesitsük, hogy elegendő hely maradjon az úszáshoz, bandázáshoz. Ami pedig a víz minőségét illeti, szereti a lágy, enyhén savanyú és a 25 - 26 C-fokos hőmérsékletű vizet. Szaporításához megfelel egy 10 - 12 literes medence, bele 5 - 6 nk° keménységű, 6,5 pH kémhatású és 27 - 28 C-fok hőmérsékletű vizet készítsünk. Ovegpálca nehezékkel finomlevelü növényeket (például brazíliai süllóhínárt) helyezzünk a medence aljára, amelyen jól rögzülhet a lerakott ikra. Ha összeillő párt sikerült kihelyeznünk, már másnap hajnalban leívik. Mivel az ikra kissé fényérzékeny, papírral vonjuk körbe a medencét. Némi finom porlasztásé levegőt juttassunk a medencébe. Egy nap alatt kikel az ivadék. Kezdet kezdetén papucsállatkákat, kerekesférget adunk neki. Ne várjunk sok utódot, mert egyszerre csak néhány tucat ikrát rak. Kedvező táplálás mellett - egyhónapos korára - elérheti a másfél centis testhosszt. P. B VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Földeák János: Nem feledheted! című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: L, T, L, H). 13. Német író. 14. Kúszónövény. 15. Franciaországi város. 16. Senki - latinul. 17. Lesotho és Dahomey autójele. 18. Levesben van! 19. Det- to. 20. Állami illeték. 21. Madár. 22. Ilyen szerv is van. 24. Az idézet harmadik sora. 29. Múvészi alkotás. 30. Pusztában élő személy. 31. Kerti munkát végez. 33. Kutya. 35. Ausztriai város. 37. Hivatásos táncosnő Japánban. 38. Tollforgató. 39. Cseremisz. 41. Kripton. 43. Hiba fele. 44. Város Romániában. 45. Zűrzavar. 46. Belga festő. 48. Kórus. 50. Tantál. 51. Rag. 52. Pénztár. 54. Bakonyi hegység. 56. Naiv. 60. Folyadékkal kínál. 61. Állat. 62. Szeszes ital. 64. Képző. 66. Ozmium. 67. Részlet. 68. Határozószó. 69. Forrásvizek radioaktivitására jellemző egység. 71. Selyemszövet. 72. Üzlet. FÜGGŐLEGES: 1. Zola regénye. 2. Kárpitosipari kellék. 3. Növény. 4. F. T. O. 5. Mutató névmás. 6. Elhint. 7. Vacog. 8. Magyar festő. 9. Kemencében van! 10. Valaminek a keveréke. 11. Kötőszó. 12. Vég - angolul. 17. Tűzhely sütője. - népiesen. 18. Galopp. 21. Szélütés. 22. Rápottyan. 23. Ó. Ú. 25. Mikszáth egyik hőse. 26. Rovar, névelővel. 27. Menet. 28. Az idézet második sora (zárt betűk: N, E, T, B, O). 32. Sonka. 34. Szín. 36. Függeszt. 38. Európai nép. 40. Sír. 42. Lusta. 44. Tó a Szovjetunióban. 46. Budapesti sportegyesület. 47. Hentesáru. 49. Ügyirat. 52. Magyar drámaíró. 53. Pohár alá teszik. 55. Francia forradalmár. 57. Ludolf-féle szám. 58. Mutató névmás. 59. Német festő. 63. Madridi sportegyesület. 65. Folyó az NSZK-ban. 67. A sugárzás elnyelt mennyiségének mértékegysége. 68. Bruttóregisztertonna. 70. Névelő. 71. Lantén. 72. Igekötö. Keresztrejtvény Az október 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Tíz nap, amely megrengette a világot 21. Moszkva 60. Tandori Függőleges 1. Tífusz 23. Viva Villa 28. Portland 36. Romantikus forradalmár Könyvjutalomban részesülnek: Méri Mihály, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Goda Ilonka, Bátorkeszi (Vojnice), Richter Jolán, Losonc (Lucenec), Jancsó Jolán, Komárom (Komárno), Ozsvald István, Érsekújvár (Nővé Zámky).
