Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-06 / 44. szám
K ora tavasszal a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet csehszlovák-szovjet biotechnológiai laboratóriumának vezetője azt mondta, most már csak egy kis nyugalomra van szükségük, hogy dolgozhassanak, mert túlságosan az érdeklődés homlokterébe kerültek. Azon persze nem lehet csodálkozni, hogy sokat beszéltek róluk, hiszen nálunk az első ilyen tudományos létesítmény volt ez a laboratórium a mezőgazdaságban, ráadásul olyan progresszív szakterületen, mint a genetika és a biotechnológia. Akkor Jozef Bulla mérnök, a közös laboratórium vezetője a tervekről, lehetőségekről és szervezési feladatokról beszélt. Most, egy évvel azután, hogy az első szovjet munkatársak megérkeztek, már az elért eredmények is érdekeltek, de arra is kiváncsi voltam, kialakult-e már a laboratóriumban az áhított alkotó légkör és nyugalom. A munkahely vezetőjétől megtudtam, hogy a laboratórium már a terveknek megfelelően működik. Nagy energiával láttak hozzá a feladatok megoldásához. A kollektívának hat szovjet tudományos dolgozó a tagja, akik családjukkal együtt tartózkodnak hazánkban. Mivel a tudósfeleségek szintén valamilyen közelálló szakterülettel foglalkoznak, tudásukat - a laboratórium dolgozóiként - technikusi minőségben hasznosítják. Új műszerek is érkeztek, javult a munkahelyek felszereltsége, kialakultak tehát a szükséges körülmények. Az első közös eredmények A szovjet szakemberek magukkal hoztak olyan géneket, amelyeket előzőleg otthon már izoláltak, és amelyek téssel foglalkozó csoport munkáját a leningrádi dr. Szvi- ridonov irányítja. A mi kutatóinknak szintén vannak speciális feladataik. Ezek még a közös feladatok meghatározása előtt fogalmazódtak meg, de megoldásukhoz már a szovjet tudósok is hozzájárulnak. Arról, miként látják saját beilleszkedésüket azok, akikről a laboratórium vezetője oly nagy elismeréssel szólt, ismét az illetékest kérdeztem. Dr Nur Bukarov; a szovjet kollektíva vezetője egy éve dolgozik Nyitrán. Elmondta, hogy a szovjet tudomány számára három fontos területe van az együttműködésnek: a nagy terme- löképességű állatok gyors szaporítását segítő mikroma- nipuláció, az embriók mélyhűtésének problémája, a biotechnológiában alkalmazott készítmények előállítása és azok hatásának vizsgálata. Nagy ösztönző erőnek tartja, hogy a laboratórium munkáját a párt- és állami szervek komoly érdeklődéssel kísérik nyomon. S milyenek a személyes benyomásai? Arról dr. Bukarov így nyilatkozott:- Elmondhatom, hogy nagyon jó itt élni és dolgozni. A vidék szép, az időjárás kellemes, a munka jó és érdekes. A város egyik új lakótelepén lakunk, életkörülményeinkkel elégedettek vagyunk. Én Moszkva környékéről jöttem, nálunk ilyentájt fejeződik be a gombaszedés ideje. Szerettem gombázni, és remélem, hogy erre itt is lesz alkalmam. Minden vidéknek megvan a maga szépsége és gazdagsága. Ha kicsit több időm lesz, szeretném ezt felfedezni Nyitra környékén is. Nehéz Gyakorlattá érlelődő tudomány A nemzetközi biotechnológiai laboratórium hétköznapjai a sertésekben a növekedési hormonokat kódolják. Ezekkel történtek az első kísérletek. A növekedésszabályozás ellenőrzésére beállított kísérletekből származó első kismalacok lassan a világra jönnek, azután kiderül, mennyire sikerült megvalósítani az elképzeléseket. Ez a kísérlet az első és nagyon fontos állomása az idegen gének gazdasági állatok szervezetébe való beültetésével kapcsolatos kutatásnak. A nemek korai embrionális fejlődési szakaszban történő megkülönböztetésére irányuló kutatások szintén jól haladnak. A tudósoknak ugyanis sikerült kiválasztaniuk a HY antigén ellenanyagát, amely főszerepet játszik a nemek megállapításában. Sajnos, egyelőre kevés ilyen anyag áll rendelkezésre, tehát a gyakorlati alkalmazásra még nincs lehetőség. Azonkívül meg kell találni az ellenanyag tisztításának és tartósításának módját is, de azzal, hogy megtalálták és ki tudták választani ezt az anyagot, a kutatók tulajdonképpen megtették az első lépést a gazdasági szempontból fontos probléma megoldásában. A laboratóriumban a méhen kívüli megtermékenyítés megbízható módszerének kidolgozásával is foglalkoznak. A tudósok eredeti megoldást találtak a hím ivarsejtek szervezeten kívüli aktivizálására. A lombikban szedercsíra fejlődési szakaszig nevelt embriókat átültették a kiválasztott tehénbe, és most nagy izgalommal várják a jövő év elején esedékes borjazást. Komoly eredménynek számít, hogy a mikromanipulá- ciónak nevezett embriófelezéssel nyert identikus ikerállatok szaporítása már túljutott a kutatási szakaszon. Ezt az eljárást a szakemberek már a mezőgazdasági üzemekben is el tudják végezni a különlegesen felszerelt mozgó laboratórium, az embriomobil segítségével. Az embriomobil már külföldön is ismert. Lengyelországban juhokba, Magyarországon juhokba és szarvasmarhákba ültettek át két félre osztott embriókat ikerszületés kiváltása céljából. A kutatás tovább folyik. A mikromanipuláció szakembereinek sikerült a juhok embrióit három fejlődőképes részre osztani, tehát van esély arra, hogy a bi- szekciót a hatékonyabb triszekció váltsa fel a gyakorlatban. Ezek tehát a konkrét eredmények, amelyeket - további tudományos intézményekkel együttműködve - egy eléggé mozgalmas év alatt sikerült elérniük a csehszlovák-szovjet laboratórium dolgozóinak. Közös hang két nyelven A külső együttműködésen kívül a laboratóriumon belüli csapatszellem a munka döntő tényezője. Nyitrára már kiforrott szakemberek érkeztek a Szovjetunióból, saját nézetekkel, szokásokkal, egyéni látásmóddal. Új kollektívába, új élet- és munkakörülmények közé kerülve, a beilleszkedésről a szó legszorosabb értelmében vett emberi tulajdonságok döntenek. Hogy a kollektíva tagjainak miként sikerült megtalálniuk a közös hangot, azt Bulla mérnök szavai fejezik ki legtalálóbban:- Minden formális dicséret vagy kötelező udvariasság nélkül mondhatom, hogy a Szovjetunióból érkezett munkatársaink nagyon barátságos emberek. Ez sokat segít, hiszen a munkacsoport, illetve a laboratóriumi kollektíva nem oszlik szovjet és csehszlovák részre. A hivatalos nyelv az orosz ugyan, de kialakult már a specifikus „laboratóriumi“ nyelv is, hiszen a szovjet munkatársaink szintén sokat tudnak szlovákul. Mindjárt az elején megegyeztünk, hogy formálisan minden kutatócsoport élére vezetőt választunk. így az embrió-átültetéssel kapcsolatos kutatás gyakorlati részét dr. Gráfénál, az elméleti részét pedig dr. Pivko irányítja. Ebben a csoportban dolgozik dr. Ovcsinyikov is, aki részben a laboratóriumi, részben a Szovjetunióban kapott egyéni feladatainak megoldásán dolgozik. A méhen kívüli megtermékenyíeldönteni, hol jobb. Én alapjában még moszkvai, de egy kicsit már nyitrai is vagyok. Ami a munkát illeti, szó sincs arról, hogy mi, szovjet tudósok valami különleges dolgot csinálunk, viszont hoztunk újdonságokat, melyeknek hasznosításához most közösen kutatjuk a lehetőségeket. Új kutatási területet is létrehoztunk, például az immun-biotechnológiát, amely itt Nyitrán most kezd fejlődni. Ha egészében nézem a dolgokat, akkor úgy érzem, komoly lehetőségeket kínál ez a párját ritkító együttműködés. Hányán tovább? Már említettem, hogy a közös laboratórium első eredményeit külföldön is alkalmazzák a gyakorlatban. Ez jelzi, hogy a csehszlovák-szovjet biotechnológiai laboratórium munkája a környező országokban is érdeklődést váltott ki. A laboratórium tanácsának novemberi ülése értékeli az eddig végzett munkát, felvázolja a kutatás további irányait, és dönt majd arról is, csatlakozhatnak-e a programhoz, bekapcsolódhatnak-e a munkába más szocialista országok is. Az együttműködés iránt a lengyel, a magyar és a bolgár tudósok részéről mutatkozik legkomolyabb érdeklődés. Elképzelhető tehát, hogy a közös laboratórium egyszer még inkább nemzetközi munkahellyé válik, s még több tapasztalat, anyagi erőforrás és tudás összpontosul hazánkban azokra a gazdasági hasznot eredményező kutatásokra, amelyek minden résztvevő ország érdekét egyformán szolgálják. S ne feledjük el, mindez a biotechnológiában, tehát olyan fiatal tudományágban történik, amelyben kutatóink nemcsak nyomon követhetik a haladást, hanem máguk is alkotó részesei lehetnek a legújabb és legszenzációsabb eredményeknek - világviszonylatban. sz. gy. Dr. Nur Bukarov: Már egy kicsit nyitrai is vagyok“ (Lőrincz János felvétele) A baráti kapcsolatoktól a közvetlen együttműködésig Kukoricatermesztés a Volga mentén csehszlovák módszerrel A Nyugat-szlovákiai kerület már hosszú évek óta szoros baráti kapcsolatot tart fenn a Szovjetunió Szaratovi területével. A kerületi, járási és vállalati szinten ápolt baráti kapcsolat az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos és kulturális együttműködésben egyaránt kölcsönösen előnyös eredményeket hozott. Az utóbbi években főleg a mezőgazdaságban vált intenzívebbé az együttműködés. Különösen érvényes ez az 1982-tőt követő időszakra, amikor az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a Szovjetuniónak az 1990-ig terjedő időszakra szóló élelmiszerprogramját. Ebben a programban komoly feladatokat kapott a mezőgazdasági melioráció. Új ágazat született - az anyagi és műszaki felkészültség tekintetében tökéletesen ellátott melioráció és vízgazdálkodás. Az utóbbi három ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban összesen több mint 30 millió hektáron végeztek meliorációs munkákat, ebből közel 20 millió hektáron építették ki az öntözőrendszereket. Az öntözőgazdálkodás feltételeinek megteremtésére az ország legaszályosabb körzetében a Volga folyó mentén áldoztak legtöbbet. Ennek a körzetnek egy részét képezi a Szaratovi terület. A 10. ötéves tervidőszak végén a Volga menti gazdasági körzet 1 millió 339 000 hektáros öntözőrendszerrel rendelkezett, melynek területét 1990-ig 2,3 millió, 2000-ig pedig 3,2 millió hektárra kell növelni. Ekkor a Szaratovi területen 546 000 hektáron folytattak öntözögazdálkodást, s itt 1990- ig 685 000, az utána következő tíz évben pedig 990 000 hektárra kell bővíteni az öntözőrendszerek hálózatát. Említést érdemlő, hogy a fejlesztési koncepció teljesen automatizált szivattyúállomások és földalatti csővezetékek kiépítésével, korszerű Fregat, Dnyeper, Kubány és Volzsanka típusú öntözőberendezések használatával számol. Itt az öntözőgazdálkodás mindenekelőtt az állattenyésztés kiemelt fejlesztését szolgáló takarmánytermesztést hivatott intenzívebbé tenni. Ez a fejlesztési irányzat szolgált alapul ahhoz, hogy az ostrovi Haladás Egységes Földműves-szövetkezet és a Szaratovi terület Engelsi járásában működő Lenin és Pobeda kolhozok szorosabbra fűzzék barátságukat és elmélyítsék együttműködésüket. Kezdetben a mezőgazdasági vállalatok elnöki szinten cserélték ki a mezőgazda- sági termelés intenzívebbé tételében szerzett ismereteiket és tapasztalataikat. Most, hogy 1986. november 4-én kormányközi megegyezés született a csehszlovák és a szovjet vállalatok és szervezetek közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatairól, a három mezőgazdasági vállalat is továbblépett kapcsolatainak ápolásában. A közvetlen kapcsolatokról szóló jegyzőkönyv, melyet az együttműködő vállalatok elnökei - Sedlák, Belozerszkich és Csicsenko elvtársak - az idén február 25-én Moszkvában írtak alá, tartalmazza a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a legújabb tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok kihasználásában folytatandó együttműködés valamennyi formáját. Mindenekelőtt a gépesítés, a technológia és a munkaszervezés, továbbá a növényvédelem, a mezőgazdasági termények feldolgozása és kihasználása területén szerzett tapasztalatok kölcsönös átadásáról van szó. A közvetlen kapcsolatok középpontjában a csehszlovákiai kukoricatermesztési rendszer szovjetunióbeli meghonosítása áll. A rendszergazda ostrovi Haladás Efsz 1000 hektárra elegendő vetőmagot, gépet, vegyszert, és rendszeres szaktanácsadást biztosít a szovjet kolhozok részére. A remélt siker érdekében a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel és a Bratislavai Talajtermékenységi Kutató Központ Ontözőgazdálkodás Kutatóintézetével együttműködve, kidolgozták a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő, intenzív kukoricatermesztés módszerét. Itt el kell mondani, hogy a két kolhoz kedvezőtlen éghajlati feltételek között gazdálkodik. Körzetükben évente 250-350 mm csapadék hullik, s ebből az aktív nappali hőmérséklet időszakára mindössze 200 mm jut. Az effektiv hőmérséklet évi összege meghaladja a 3000 C-fokot. Az egész évi elpárolgás 700 mm-re tehető, s 10 évből 5-7 rendszerint aszályos. A rendszergazda a Szaratovi Területi Mezőgazdasági-ipari Társulással együttműködve szemináriumot rendezett az iparszerű kukori- catermesztésről, melyen a már említett kukoricatermesztési és öntö- zögazdálkodási kutatóintézet tudományos dolgozói, valamint az ostrovi szövetkezet szakemberei tartottak előadást. A szeminárium keretében gyakorlati gépbemutatót rendeztek, melyen felvonultatták az ontözőgazdálkodás viszonyai között alkalmazott csehszlovák kukoricatermesztési rendszer gépeit. Az 500 hektáron elért első, kísérleti eredmények nem csupán a generálszki kolhoz tagjainak körében, de a járás és a terület vezető mezőgazdasági dolgozói között is nagy érdeklődést váltottak ki. Az össz-szövetségi politikai és államigazgatási szervek vezetői szintén szemlét tartottak a csehszlovák módszer szerint művelt kukoricaföldeken, s a szovjet tájékoztatási eszközök is nagy figyelmet szentelnek a közvetlen kapcsolatok alakulásának, termelési, gazdasági és politikai-társadalmi kihatásának. Annak ellenére, hogy igencsak újkeletű kapcsolatról van szó, melynek fejlődését egyelőre számtalan adminisztratív jellegű probléma gátolja, már bizonyos eredményekről is beszélhetünk. Ezt igazolja például, hogy a kísérleti 500 hektárról az idén 1000 hektárra nőtt az ostrovi szövetkezet útmutatása alapján termesztett kukorica területe, 1990-ben pedig már 5000 hektáron szeretnék a Szaratovi területen érvényesíteni a csehszlovák kukoricatermesztési rendszert. S az eddigi tapasztalatok alapján a vállalatok más téren is a kapcsolatok bővítésére készülnek. Ennek első jele, hogy még az idén sor kerül három-három szövetkezeti család csereüdültetésére. Az együttműködő vállalatok megállapodtak abban, hogy a közvetlen kapcsolatokból eredő tevékenység pénzügyi elszámolására a kölcsönös előnyök elve alapján kerítenek sort. A segítség és a szolgáltatások fejében az ostrovi szövetkezet gépeket és gépi berendezéseket kap a Lenin és Pobeda kolhoztól, s az együttműködő vállalatok esetleges követeléseit pénzben egyenlítik ki a KGST-ben érvényes árak szerint. Minden jel arra vall, hogy az ostrovi szövetkezet tagjai nemcsak szolid gazdasági partnerre, de önzetlen jó barátra is találtak a szovjet kolhoztagokban. Meggyőződésük, hogy a kukoricatermesztési rendszer alapjai, melyeket most raknak le a Szaratovi terület Engelsi járásának kolhozaiban, nem csupán a partnergazdaságok gazdasági helyzetét, de Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek igaz barátságát is megszilárdítják. ___ MICH AL SANTA mérnök, a Bratislavai Talajtermékenységi Kutató Központ munkatársa
