Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-23 / 42. szám

szú X. 23. Sütés alufóliában A hétvégi házban vagy kempingezéskor az alufóliát (alobal) nemcsak az élelmiszerek csomagolásához használhatjuk, hanem az ételek készítéséhez is, és ezzel még a mosogatást is megtakarítjuk... Néhány ötlet, hogy mit készíthetünk fóliában. A négyszögletesre vágott, kiterített fóliadarabra tegyünk egy vékony szalonnaszeletet, vagy a fóliát kenjük be zsírral, és erre fektessük a vékony jól kivert, megsózott, esetleg törött borssal megszórt hússzeletet. Ez egyaránt lehet sertéscomb vagy karaj, bélszín vagy tyúkmellszelet, esetleg csirke. A húsra - ízlés szerint - hagymakarikát, zöldpaprikaszeletet is tehetünk. A fólia szembenlevö oldalait fogjuk össze, kétszeresen hajtsuk a húsra, a szélső oldalt is hajtsuk be kétszeresen, de úgy, hogy a fólia ne tapadjon túl szorosan a bene levő ételre, mert a sütés közben keletkező gőz szétfeszítheti. A csomagokat a húsos oldalával tegyük a már nem nagyon izzó parázsra, körülbelül 10 perc múlva fordítsuk át a másik oldalára, és süssük még körülbelül 5 percig. Ha nem nyers húst használunk, akkor vékony szalonnaszeletekre tegyünk félujjnyi vastagságú, vágott burgonyakarikákat, erre füstölt kolbászt és hagymakarikákat, zöldpaprikaszeleteket. A tetejére is tegyünk egy szeletke füstölt szalonnát. Ezt gyöngébb parázson, de tovább süssük. Virslit vagy szafaládét is süthetünk alufóliában úgy, hogy hosszá­ban bevágjuk, egy sajtcsíkot teszünk bele, és az egészet áttekerjük vékony szalonnacsíkokkal. Sütésének ideje körülbelül 5 perc. Süthetünk fóliában kivájt paradicsomot, szalonnaszeletekre téve és nyers tojással megtöltve. Ezt gyönge parázson, inkább a forró hamuba ágyazva süssük 7-8 percig. Süthetünk gombát konzerv májpürével töltve (a tölteléket a kitört szárak helyére tesszük, és 2 gombafejet összeillesztünk). A megtöl­tött gombát vékony szalonnaszeletbe burkoljuk, és így csomagoljuk a fóliába. Gyönge gyomrúaknak, fogyókúrázóknak a besózott, sovány hús szeleteket gyöngén zsírozott vagy vajjal megkent fóliára tesszük, és zöldpetrezselyemmel, zellerzölddel, majoránnával vagy köménymag­gal megszórva sütjük meg. Vagdalthúskonzervből a következőképpen készíthetünk fóliás ételt. A négyszögletesre vágott fólia közepére tegyünk egy nagyon vékonyra vágott szalonnaszeletet, erre néhány karika hámozott burgonyát; sózzuk meg, tegyünk rá hagymakarikát, egy szelet vagdalthúskonzervet, egy szelet zöldpaprikát, ismét burgonyát, és borítsuk be egy vékony szelet szalonnával. Nem túl erős parázson, mindkét oldalán 8-10 percig süssük. (A biztonság kedvéért a csoma­gokat kettős fóliába ajánlatos tenni, nehogy forgatás közben elsza­kadjon.) A húsfélékhez adjunk bőven nyers salátát, savanyúságot! A meg­sült csomagokat tányérra - vagy erre a célra készült deszkalapokra, kis vágódeszkákra - csúsztatjuk, tetejét késsel fölnyitjuk és a fóliáról fogyasztjuk az ételt. (pj) ® ® 0 a a s ® a ■ ® ® a ® ® MENNYI VIZET KAPJON A JUH? Teljesen téves az a felfogás, hogy a juhnak kevés víz elég, és így ritkán kell itatni. Biztosan azok vallják és terjesztik ezt a helytelen felfogást, akik hallottak a zsírfarkú juh szomjú- ságtűrö természetéről. De ami érvé­nyes az arábiai pusztákon élő zsír­farkú juhra, az nem mérvadó a ná­lunk tenyésztett fajtákra. A juh sok vizet kíván. Általában kétszer annyi vizet igényel, mint amennyi az általa elfogyasztott szá­razanyag mennyisége. Ebbe beleér­tendő a takarmányban levő úgyne­vezett „vegetációs“ víz is. Tehát száraz takarmány etetésekor többet, lédús takarmány etetésekor pedig kevesebb vizet kíván az állat. Többször, de legalább kétszer itassuk naponta a juhokat. Legelte­tési idényben a reggeli kihajtás előtt feltétlenül itatni kell. És természete­sen legeltetés után. Ha azonban pillangós takarmányokat, vetést, tar­ló „árva keléseket“ legeltetünk a legeltetés után nem szabad azon­nal itatni. . ­A juh napi vízszükséglete 3-5 liter. A 13-15 Celsius-fok hőmérsék­letű ivóvíz a legmegfelelőbb Csak tiszta, egészséges vizet itassunk. A túl hideg víz árt a felhevült juhok­nak, ezért nem szabad engedni, hogy a vályúhoz rohanjanak. A szabadban való itatásnak télen igen nagy hátránya, hogy könnyen befagy a vályúban a víz, és ha kivág­ják is a jeget,a víz túl hideg, nem szívesen fogyasztja a juh. A gyökérzöldség tárolása A sárgarépa meleg hatására gyorsan félbe szakítja téli nyugalmát. Fagyásra, s különösen befülledésre érzékeny, ezért tavasszal már csupán nagy veszteséggel tartható el. A nedves, kisebb höingadozá- ^ soknak kitett termőhelyről származó sárgarépa jobban tárolható. ’ Tárolni csak teljesen kifejlődött, érett, lehetőleg száraz időben sze­dett, egészséges téli sárgarépát érdemes. A szedést követő szikka- dás után a levélzetet óvatosan, a gyökérnyak megsértése nélkül kell eltávolítani. A fonnyadt, sérült egyedeket válogassuk külön. A sárgaré­pát tárolás előtt mosni nem szükséges. A sárgarépát 1 -2 C-fokos hőmérsékleten, 90-95 százalékos relatív jjjj páratartalmú helyiségben lehet eredményesen tárolni. A szabadban történő tárolás (vermelés) kivételével többnyire fagymentes, jól szel- U löztethető pincékben tartják. Éltarthatósága 3-4 hónap. Szabadon jjj ömlesztve, rekeszekben, polcokon és prizmában tárolható. A halom íjjj alá, a sorok közé és az utolsó réparéteg fölé enyhén nyirkos, „tiszta“ homokot kell teríteni. A prizmás sárgarépát, a homokkal takart halmot 0 közvetlenül ne öntözzük, inkább a tárolótér levegőjét, padlóját vagy ® közlekedőútjait nedvesítsük. Kisebb mennyiségű gyökeret lyugatott múanyagfólia-tasakban vagy zsákban is tárolhatunk, de ilyenkor nagyon fontos a szellőztetés. A fertőzés elkerülése végett a felhasz- í jfj nált homokot 2 százaléknyi finomra őrölt faszénporral keverjük. I ® A petrezselyem és a zeller hasonló módon tárolható. A különbség g csak annyi, hogy az utóbbiak jobban elviselik a 0 C-fok körüli hőmérsékletet. A homokban való eltartásra szánt zellergumó gyöke- H reit meghagyhatjuk. (ZAHRÁDKÁft) A muskátli teleltetése A legbiztonságosabb az lehet, ha a teleltetni kívánt muskátlitöveket legkésőbb a fagyok előtt bő gyökér­zettel és a rajta megtapadó földdel együtt kiemelik a helyéből, és külön- külön megfelelő méretű cserepekbe vagy többesével - lehetőleg ablaklá­da méretű - ládákba ültetik. Az eredetileg is ablakládában levő muskátlitövek tehát bolygatás nél­kül, a ládájukban teleltethetók, ha a ládák megfelelő helyet kapnak, és ha nem rögzítettek, vagy mozdítha- tatlanul nagy méretűek. A ládájuk­ban maradó muskátlitövek közé amennyiben erre elegendő hely van, máshonnan felszedett tövek is be- ültethetók a leveleiket megtörő összezsúfolás nélkül. Ily módon 5-6 Celzius-fok hőmérsékletű, és lehe­tőleg világos helyen, esetenkénti ön­tözéssel áttelelnek, a beteg levelek­től, hajtásrészektöl megtisztítva. Ha a töveket meg kell mozgatni, a ház kamrájában, pincéjében el is vermelhetök, ha fagymentes, vi­szonylag száraz hely jut számukra. Legfeljebb nyirkos és semmiképpen sem túlnedvesített homokba, tőzeg­be vagy perlitbe kerüljön a növények gyökérzete. A legbizonytalanabb az áttelel- tetés sikere, ha a felszedett muskát­litövek gyökérzetét teljesen megtisz­títjuk a földtől, papírba vagy gyökér­zetüket múanyagfóliába csomagolva gyökérnyakukra zsineget kötve akasztjuk fel a teleltetésükre alkal­mas, hűvösnek ítélt kamrában, pin­cében, esetleg más helyen. Az ilyen módon telelő muskátlitöveknél ügyelni kell arra, hogy teljesen ki ne száradjanak. K. L. Jácintszaporítás behasítássa! Kedves növény a jácint, de rossz a természetes szaporodó képessé­ge Sokszor az anyahagyma csak egy-két sarjat fejleszt évente. Meg­felelő beavatkozással a sarjadás serkenthető. Ennek egyik módja, hogy a telje­sen kifejlett és ép hagymákon 2-4 egymást keresztező bevágást ejte­nek. Az olyan mélységű vágás ked­vező, amitől a hagymában levő fó­rügy megsemmisül. Az egymást ke­resztező bevágásokkal a hagyma­tönk 4-8 egyforma részre osztható anélkül, hogy szétválna, és nyomá­ban 15-20 sarj is képződhet. A bemetszett hagymákat csú­csukkal felfelé, steril talajba verme­lik, és 5 cm vastagon betakarják homokkal. Egy hét múlva felszedik, valamennyit megvizsgálják, s a be­tegeket kiselejtezik. A hagymákat októberben - a rajtuk már ekkorra kifejlődött fiatal sarjhagymákkal együtt - kiültetik a szabadba, jó táperejű, gondosan előkészített föld­be. A téli erős átfagyás ellen lomb­vagy gyaluforgács-takaróval védik a telepítést. (ki) Ecet, hullott almából A hullott gyümölcsöt sokféle­képpen hasznosíthatjuk. Készít­hetünk belőle például ecetet. A megmosott gyümölcsből ki­vágjuk a beteg, rothadó része­ket, a feldolgozásra kész anya­got húsdarálón ledaráljuk, üve­gekbe rakjuk, és annyi forró cu­koroldatot (4,5 liter vízhez 0,5 kg cukor) öntünk rá, hogy pépszerú anyagot kapjunk. Az üveget tüllel lekötjük, 10-12 napig 20-25 C-fokos hőmérsékleten tartjuk, majd leöntjük és szűrőpapíron átszűrjük. Azonnal felhasznál­ható. Ha a hullott almát másként hasznosítjuk (kompót, must stb.), akkor az alma héjából csi­nálhatunk ecetet. A kompótos pohárba 6 cm vastagon almahé­jat teszünk, erre 12 cm magas­ságig vizet öntünk, majd hozzá­adunk 10 dkg cukrot. Tíz napig tartó érlelés után a nyert levet leöntjük, három napig utóérlel­jük, ülepítjük, majd lefejtjük, és akár azonnal felhasználhatjuk. Sz. F. Fokhagymatermesztés talajtakarással A lapokban aránylag kevés szó esik a háztáji fokhagymatermesztési tapasztalatokról, ezért úgy döntöt­tem, hogy kezdeményező leszek, közreadom egyéni tapasztalataimat. Ugyanis hatvanhárom óta feketefó­liás talajtakarással termesztem a „Bzenecky palicák“ kék fajtát, mégpedig szép sikerrel. A módszer lényege röviden a kö­vetkező. A fokhagyma részére lehe­tőség szerint olyan területet jelölünk ki, amely az előző őszön nagyobb adag istállótrágyát kapott. Ősszel, körülbelül két héttel ültetés előtt, a kijelölt területet kiadósán meg­szórjuk mésznitrogénnel és a műtrá­gyát azonnal beássuk. Egy héttel később megint megszórjuk mésznit­rogénnel a földet, de ezt már nem ássuk be. További egy hét elteltével Cererit műtrágyát adagolunk, amit gereblyézéssel dolgozunk be a föld­be. A kész ágyást letakarjuk fóliával (lehetőség szerint feketével), ame­lyen 15x15 cm-es kötésben 30-35 mm-es lyukakat készítettünk. A fó­liát leterítjük a földre, kifeszítjük, majd a szélek elföldelésével rögzít­jük A sorok közé deszkát fektetünk, hogy ültetéskor tönkre ne tegyük a fóliát. A szakemberek általában azt ta­nácsolják, hogy kizárólag a jól fejlett külső gerezdeket ültessék a kertész - kedök. Mi a belső geredeket is ülte- töanyagként hasznosítjuk, ha ezek a külső gerezdek átlagának megfe­lelő átmérővel rendelkeznek. Hangsúlyozni kívánom, hogy ki­zárólag csávázott ültetőanyagot használunk. A fokhagymagerezde­ket közvetlenül ültetés előtt kétféle kezelésnek vetjük alá.* Az ültető- anyagot előbb a Sulka ötszázalékos töménységű oldatában áztatjuk, mégpedig 8-12 órán át. Utána meg­szárítjuk, majd ismét áztatjuk a ge­rezdeket, ezúttal a Fundazol 0,4 százalékos töménységű oldatá­ban. Az egy-két óráig tartó kezelés után a gerezdeket rekeszekben elte­rítve, árnyékos helyen hagyjuk meg­szikkadni. A duggatást ültetőfa használata nélkül végezzük, hiszen a jól előké­szített földbe könnyű belenyomkodni a gerezdeket. Az ültetést 4-5 cm mélyen végezzük, s ha szárazság van, az ágyást végül alaposan meg­locsoljuk. Tapasztalatom szerint a fóliával takart ágyásban a fokhagyma jól áttelel. Ha egyik-másik idő előtt haj­tani kezd, akkor sincsen baj, hiszen a fokhagyma jól tűri a hideget Az ilyen ültetvényt betegségek, kárte­vők nem károsítják, s ha fekete fóliát használunk, akkor a gyomokkal sin­csen sok gondunk. Mihelyt a lomb sárgulni kezd, megkezdjük a beta­karítást: a növények szárát közvet­lenül a fólia fölött elvágjuk, hogy a fóliatakarót károsodás nélkül leve- hessük az őszi ismételt igénybevé­telhez A fokhagymát kiássuk, azon­nal megtisztítjuk, rekeszekbe rakva, vékony rétegben elterítve, esőtől vé­dett, árnyékos helyen szárítjuk. S. J. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1 .John Reed legis­mertebb munkája. 3. Betűt vetne. 14. Üveg jelzője. 15. össze-vissza mer. 16. Forint. 17. Protaktinium. 19. Nemzeti bizottság. 20. Mezőgazda­sági munkás az USA-ban. 21. E vá­rosban halt meg John Reed. 24. Szovjet botanikus 25. Sporteszköz. 27. Szaktárs. 28. Ilyen cukorka is van. 30. Lármás jelenet. 32. Anyag - szlovákul. 33. Növény. 35. Azon a helyen. 36. Rádiusz. 37. Óhajra. 40. Nitrogén, rénium. 41. Szag - lati­nul. 43. Éljenzés (ók. h.). 44. Női név. 45. Hátasló. 46. Futó pillantást vet. 48. Lavórban van! 49. Arat. 50 Rag. 51. Vonatkozó névmás. 52. Nápoly idegen helyesírással. 55. Vonalzó. 58. Előtag. 59. Tikfa köze­pe. 60. Magyar költö, John Reed verseinek fordítója. 61. Indulatszó. 63. Nátrium. 64. Képző. 65. Gally. 66. K. E. Á. 67. Ilyen névmás is van 70. Olasz humanista költő. 72. Azo­nos betűk. FÜGGŐLEGES: 1. John Reed halá­lát okozta. 2. Pusztít. 3. Zincium. 4. Ilyen csibe is van. 5. Pour condoler. 6. „A“ báj. 7. Határozószó. 8. Műkö­dő tűzhányó. 9. Gyulladás. 10... királya (Lalo). 11. Női név. 12. Ma­gyar filmesztéta. 18. Izmos falú szerv, névelővel. 20. Ragadozó ál­lat. 21. Méter. 22. Magyarország egyik településéből való (ék. f.). 23. John Reed műve. 24. .. Crkva, ju­goszláviai város. 26. Betűt vet. 28. Szülővárosa. 29. A légnyomás egy­sége. 31. Táblakép. 34. Innövaló. 36. Robert A. Rosenstone e jelző­vel illette John Reedet. 38. Európai nép. 38. Nikkel, polónium. 40. Dal. 42. Romániai város. 44. Azonos be­tűk. 46. Svéd operaénekes. 47. Ne­gatív töltésé ion. 49. Zsírpárna. 52. E napon. 54. Keleti étel. 56. Fénytan közepe. 57. Chilei város (ék. f.). 60. Papa. 62. Figyel. 63. Csak - néme­tül. 65. Nem használ. 67. Mister. 68. Nyújt. 69. Kutrica. 71. Argon. Az október 9-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Bizalmat­lan ember semmit sem vesz készpénznek, csak a készpénzt. Könyvjuta­lomban részesülnek. Foglár Zoltán, Gömöralmágy (Gemersky Jablo­nec), Csanádi Szilvia, Érsekújvár (Nővé Zámky), Szlama István, Köbölkút (Gbelce), Sánta László, Bratislava, Olajos Ildikó, Léva (Le- vice).

Next

/
Thumbnails
Contents