Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-23 / 42. szám
/ * y MÉHES GYÖRGY Szekeres Ábrahám Szekeres Ábrahám nevét nem jegyezte fel a történelem, de ha ré- ges-régi időkről faggatod az öregeket a Nyárád menti falvakban, mindig akad valaki, aki visszaemlékezik arra, hogy öregapjának az apja ke- , nyeres pajtása volt Szekeres Ábrahámnak. Nem is Így hívták egyébként, csák azért ragadt reá ez a név, mert hadi fuvarosként örökké úton volt fakó szekerével. A negyvennyolcas szabadság- harc idején történt. Nem kisebb embernek volt a személyes futárja, mint Bem tábornoknak, a lengyel szabadsághősnek, kit székely katonái csak így neveztek: Bem apó. Cingár, csatákban összeszabdalt testű férfi volt Bem apó, de acélos lelkű, igaz forradalmár és lángeszű hadvezér. Katonái imádták. Egyik este odasétált egy tábortűzhöz, ahol legalább félszázan gyűltek össze.- Mi történik itt?- Van itt egy vitéz, bizonyos Szekeres Ábrahám, akinek csodálatos emlékezőtehetsége van. Most olvastak fel neki egy egész oldalt a hadiújságból, és azt ő már szóról szóra felmondta, előbb elölről hátra, aztán visszafelé. Egyetlen betűnyit sem tévedett. Bem apó szívott egyet a pipájából.- Még ma este jelentkezzék nálam az a legény. Hát légény épp nem volt, inkább korosnak látszott, deresedö hollószárny formájú bajuszával. Bem apó szúrós tekintettel vizs- gálgatta az emberét. Ábrahám állta.- Olvasni tud? - kérdezte Bem apó franciául a segédtisztjétől, aki a világszabadságért harcolta mi földünkön: magyarul ugyanis nem tudott.- Tudok.- Olvassa fel ezt. Hosszú, részletes hadijelentés volt, tele idegen katonai kifejezésekkel. Három teljes oldal.- Elolvastam.- Próbálja elmondani. Szekeres Ábrahám lehunyta a szemét, aztán szaporán mondani kezdte a szöveget. A szárnysegéd ellenőrizte a papirosról.- Szóról szóra... A tábornok elgondolkodott. Ez az ember kincset ér. Sehogy sem tudja az ellenséges vonalakon keresMI eljuttatni jelentéseit a főparancsnokságra. Futárait elfogják, postagalambjait lelövöldözik. No, majd Ábrahám. ..- Holnap reggel legyen útra készen. Szekeres Ábrahám összevágta bokáját, s ment aludni. Másnap reggel átolvasta kétszer a hivatalos okmányokat, aztán megrakta a szekerét szalmával, közéjük ültetett egy halom köröndi cserépedényt, aztán felkapott a szekérre. Persze, útközben számtalanszor megmotozták, minden cserépbe beleszimatoltak, egy helyen világ csúfjára még a fejét is leborotválták, hogy vajon nincs-e odaírva valami titkos üzenet. Persze, semmit sem találtak, s útnak eresztették a jámbor vándorszekerest, aki bolond módra ilyen háborús időkben akarja eladni a cserepeit. így vitte-hozta a titkos jelentéseket csodálatos emlékezőtehetségével ez a székely vitéz az ellenséges vonalakon keresztül. Nagy szolgálatot tett Bem tábornoknak, s úgy mesélik, hogy még Petőfi is parolázott vele. Alighanem ez volt a legnagyobb kitüntetése. Mi lett vele a háború után, elbúj- dosott Törökországba Bemmel, vagy elveszett az utolsó csatában, mint Petőfi, senki sem tudja már. Csak a híre maradt fenn, amit most, íme papirosra is feljegyeztem. Kancsal rímek Hű de falánk ez a ruca, Csak úgy fogy a kukoruca. Rettentően lusta, Ez a futbalusta. Most csípett egy bögöly meg, Lacsaptam rá: bögölj meg! Megy a hajó, irány Észak, Dalolnak a tengerészak. 'SSSßSSSSSSffMSJrSSfMSSjm’SJ'MSSfSSM EGY ORSZÁG - EGY VICC Skócia Glasgowban élt négy testvér. Szegények voltak, mint a templom egere. Az egyik elhatározta, hogy elhajózik a tengeren túlra, hátha ott jóbbra fordul a sorsa, és talán még pénzt is gyűjthet. Telt-múlt az idó, s miután már vagy húsz évig élt külföldön, elhatározta, hogy visszatér hazájába. Levélben arra kérte testvéreit, hogy jöjjenek ki elé a pályaudvarra. A pályaudvaron három öregember álldogált, földig érő, ősz szakállal. A külföldre szakadt skót eleinte föl sem ismerte testvéreit. Azt hitte, hogy idegenek.- Áruljátok mái el végre, miért növesztettétek meg mindhárman a szakáliatokat?- Miért? - felelték szinte egyszerre. - Hát nem emlékszel? Magaddal vitted a borotvát! 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Orosz népköltészet Gólya Szervusz, gólya, hogyan élsz? Aj, gólya, szervusz, mondd, hogyan élsz? Olyan jó, hogy megjöttél, Milyen jó, jaj, hogy megjöttél! Nálunk lakjál, gólya, Aj, minálunk lakjál, gólya! Hársfánkon van a fészked, Itt van a hársfánkon a fészked. Gólya, gólya, roppant fagy volt nálunk, Aj gólya, nagy-nagy, oly nagy volt a fagy! Hársfánk a kertben megfagyott, Hársfánk a kertben bizony megfagyott. Hol alszik a napocska? Hol alszik a napocska? Nagyanyó ágyában. Ki az az anyóka? A nagy kerek égbolt. S mivel takarózik? Bárányfelhőcskével. S ki takarja ót be? Szélnagyapóka. Kulcsár Ferenc fordításai Gondolkodom, tehát... SZÓALKOTÁS Az ábrán látható betűkből képezz öt-, négy- és hárombetűs szavakat!-----------------------------------------*------------------------------> ME GFEJTÉS Az október 9-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 5; A - hét. Nyertesek: Klárik Csilla, Várhosszúrét (Krasnohorská Dlhá Lúka); Kontor Péter, Dunaszerda- hely (Dunajská Streda): Szabó Edit, Nagymegyer (Calo- vo); Burkus Mária, Kassa (Kosice); Gróf Rozália, Királyrév (Králov Brod). Az első oszlop betűiből elveszünk egyet, ezt írjuk az utolsóba, a maradékból képezzük a második oszlopot. Az első két oszlop meghatározásait megadjuk soronként, a harmadik oszlopban pedig egy hétköznapi fogalom van elrejtve. Vízszintesen: 1. Tapad - a 13 vértanú városa, 2. Hosszabb ideig termő növény - csont tartalma, 3. Ilyen növény pl. a kukorica - rizsből, kölesből készül, 4. Versfaragó - ...-hatol, 5. Szovjet - ipari növény, 6. Marhabendő - régen tetőfedésre használták, 7. Gyümölcsöt szárít - nem szoros, 8. Cégtábla - állattenyésztő birtok. Szószámtan 1 2 3 4 5 6 7 8 =— Amint azt már egy korábbi alkalommal említettem - a magyar kocsi szekérről tudósító híradások és követi jelentések igencsak felkeltették az uralkodók és a föurak érdeklődését, megmozgatták a képzeletüket. Szinte egy sem akadt közöttük, aki ne szeretett volna birtokolni ilyen csodálatos járművet. A dolog azonban nem ment simán, hiszen a magyar mesteremberek tudományát sokáig nem tudták utánozni, Magyarországról kocsit „importálni“ pedig egyre nehezebb volt, mert a zűrzavaros belpolitikai helyzet és a törökök előrenyomulása ezt lépten-nyo- mon akadályozta. A külföldre eljutó példányokat eleinte jól-rosz- szul lemásolták, s csak a XVI. század derekán sikerült ezen a téren a külföldi mesterembereknek előbbre lépniük. Ekkor jelennek meg az első hintóra emlékeztető jármüvek, amelyek kényelem dolgában természetesen még nem vetekedhetnek későbbi leszármazottaikkal, de tény, hogy az ormótlanabbnak tűnő szekereknél kényelmesebben lehetett rajtuk utazni. Mivel az útviszonyok továbbra is borzalmasak voltak - feljegyezték például, hogy egy szolga akkor lelte halálát, amikor belepottyant az utat csúfító mély gödörbe érthető, hogy az előkelő uraságok a lehető legnagyobb kényelemben szerették volna megtenni az utat. A kátyúk leküzdésére hatalmas rőzsekö- tegeket is a kocsira kötöttek, hogy szükség esetén a kerék alá dugják őket. De nemcsak a föurak, hanem az alacsonyabb rangúak sem lelkesedtek az utazás viszontagságaiért, így aztán nemegyszer az is megesett, hogy a hadba szólított alacsonyabb rangú nemesek nem lóháton, hanem kocsin érkeztek a csatatérre. Nem csoda, ha ilyen kényelemszeretet láttán némelyek már amiatt füstölögtek, hogy az emberek ellustulnak, és azt követelték az uralkodótól, hogy rendelettel szabályozza, ki, mikor és milyen kocsin utazhat. A hintók külalakja egyre előkelőbb lett; a fát drága anyagokkal: arannyal, ezüsttel, selyemmel fedték be. A francia királyi család tagjainak kiváltsága volt, hogy a díszkocsit borító takarót odaszegelhették a fához, mások csak ráboríthatták. A királyi hintóba csak olyan személy szállhatott be, aki háromszáz évre visz- szamenőleg igazolni tudta nemesi származását. Németországban még azt is előírták, hogy a nemesek csak négy, a grófok és hercegek hat lovat fogathatnak be a hintó elé. Nyolclovas hintája csak a királynak vagy az uralkodó hercegnek lehetett. 1683-ban egy birodalmi gyűlést azért nem tudtak megtartani, mert képtelenek voltak megegyezni abban, hogy a birodalmi grófok négy- vagy hatlovas hintóbán utazzanak-e a gyűlés színhelyére. A hintó egyébként nem lehetett olcsó mulatság, még a királyok is meggondolták, hány hintájuk legyen. Legalábbis erre utal az a levél, amelyben IV. Henrik francia király mentegeti magát gyengélkedő minisztere, Sully előtt, mert nem látogathatta meg öt betegágyánál. Az ok: nem volt éppen kéznél a hintó, mert a Királyné már korábban kikocsikázott. A királynak egyébként a hintóval a későbbiekben is meggyűlt a baja. 1606- ban a Szajna egyik gázlóján szeretett volna átkelni - a rossznyelvek szerint épp valamelyik szeretőjéhez igyekezett -, de a lovak megbokrosodtak és felborították a folyó közepén a hintót. A királynak az ijedtségen kívül nem esett komolyabb baja. Ugyanezt nem mondhatta el magáról négy esztendővel később: hintája épp valamelyik szűk és sötét párizsi utcában haladt, amikor beszállt a kocsiba Francois Ravaillac, egyike a spanyol király - IV. Henrik örökös ellensége - ügynökeinek és mellbe szúrta a meglepett királyt, aki a sebesülésbe bele is halt. Az eseményt számos rajzon megörökítették, de jellemző a korabeli viszonyokra, hogy ahány rajz és metszet, annyiféle kocsi és hintó látható rajtuk. A hintókban természetesen nemcsak ilyen tragikus események játszódtak le. A XVII. század második felében Párizsban sok előkelő uraság az elfátyolozott hintóbán intézte a szerelmi ügyeit. Hiába, az élet már csak ilyen. LACZA TIHAMÉR 1 a i i i i i 9 I I t I ■ I 1 I I I ÚJSZ 18 1987.X. • Ilyen hintóbán utaztak Angliában a XVII. században (Gyökeres György fotoreprodukcíója) . — --- • ~ ---= == = = = ==T - r=T• 7 £ r =T^= = í-= = =*= í r ="s ='='5 r r = r = ==== = = = = ~ = -.=i^===i.=i = 16. Királygyilkosság a hintóbán
