Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-23 / 42. szám
Önállóság és felelősség Beszélgetés a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetről I A minap dr. Ján Trojannal, a jogtudományok kandidátusával, a kassai (Kosice) Safá- rik Egyetem jogi kara mezőgazdasági-szövetkezeti és munkajogi tanszékének tanársegédjével a mezőgazda- sági szövetkezeti törvénytervezetről beszélgettünk.- Kelet-Szlovákia egységes földműves- szövetkezeteinek tagjai behatóan foglalkoznak a nyilvános vitára bocsátott mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezettel. A vélemények megoszlanak. Egyesek azt állítják, hogy a törvénytervezet az 1975 óta érvényben lévő törvényhez viszonyítva lényegesen progresszívabb, mások szerint kevés alapvető újdonságot tartalmaz, önnek mi a véleménye?- Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám: a törvénytervezet egyértelműen hasznos előírásokat foglal egybe. Köztudott, hogy az eltelt tizenkét esztendőben nagyot változott a világ, s benne Csehszlovákia mezőgazdasága. Időközben a vonatkozó szabályozók is elavultak. Az új törvénytervezet a megváltozott követelményekből indul ki. Küldetése: a mezőgazda- sági szövetkezetekben megfelelő politikai, gazdasági és szervezési feltételeket teremteni a gazdálkodás intenzifikálásához, a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításához. A mezőgazdasági szövetkezetek a szocialista gazdasági rendszernek elválaszthatatlan részét alkotják, s az átalakítás törvényszerűen ezt az ágazatot sem kerüli el. Változnia kell, mégpedig úgy, ahogy azt a mezőgazdasági termelés sajátosságai és a szocialista törvények engedik. Vitathatatlan, hogy a készülő törvénynek a szocialista mezőgazdasági szövetkezetek megerősítése, a szövetkezeti tagok felelősségének növelése a fő célja.- Miben különbözik a törvénytervezet az eddig érvényes jogi szabályozótól?- Mindenekelőtt abban, hogy nagyobb önállóságot biztosít a szövetkezetnek, a szövetkezeti tagoknak pedig tágabb teret ad az önigazgatásban, a mezőgazdaság feladatainak teljesítésében való részvételre. Az törvénytervezet szerint, a szövetkezetek tevékenysége az élelmiszergyártásra is kiterjed, beleértve az olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szükségleteinek kielégítéséhez. Igaz hasznos lesz, hogy a szövetkezetek tevékenysége ezután jobban kiterjed az előállított termékek értékesítésére. Ezen felül a szövetkezetek egyéb gazdasági tevékenységet is folytathatnak, ha az nem gátolja őket alapvető termelési feladataik teljesítésében. A tervezetben felfedezhető néhány új elem. A szövetkezeti demokrácia elmélyítésében például nemcsak az újdonság, hogy az irányító szerveket titkos szavazással választják majd, és a dolgozókollektívák választani fogják megbízottaikat a küldöttek testületébe, hanem az is, hogy az állam tulajdonképpen a szövetkezetre bízza a gazdálkodás szervezését, irányítását, és - ahogyarrazt a törvény- tervezet második része tanúsítja - jelentős mértékben a jövedelem felhasználását is, s hogy a szövetkezet és tagjai közötti vitás kérdésekben a döntőbizottság dönt majd. Kedvező lépésnek számít továbbá, hogy a készülő törvény megengedi a szövetke- . zetnek a közvetlen külgazdasági tevékenységet. Úgy érzem, ezzel a lehetőséggel a Kelet-szlovákiai kerület szövetkezetei élni fognak, hiszen már eddig is megpróbáltak együttműködni a kárpát-ukrajnai és északmagyarországi mezőgazdasági üzemekkel. A törvénytervezet módosítja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyzetét. A szövetség ezután aktívabban bekapcsolódhat a szövetkezeteket érintő ügyek intézésébe. A szövetkezetek gazdasági és műszaki fejlesztése, valamint a szakképzett dolgozók számának növekedése a törvény- tervezettel összhangban lehetővé teszi a belső kapcsolatok szükség szerinti változtatását. Feltételezhető továbbá, hogy az együttműködés egyszerűsített alapelveinek gyakorlati alkalmazása hozzájárul a szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak további tökéletesítéséhez.- Az élet írott és íratlan törvényei szerint a jogok és kötelességek együtt járnak...- Ez kétségtelen, mint ahogy az is természetes, hogy a törvénytervezet sem csak jogokkal ruházza fel a szövetkezeteket és tagjaikat, hanem egyúttal felelősségteljes munkát követel tőlük. Vagyis azt, hogy észszerűen gazdálkodjanak, a társadalmi elvárásokkal összhangban biztosítsák a termelési és értékesítési feladatok teljesítését, s jövedelmüket az állammal szembeni tartozásaik kiegyenlítése után, az újratermelés bővítésére és tagjaik szükségleteinek kielégítésére használják fel. A szövetkezeti fegyelem megszilárdítását hivatott elősegíteni a vezetők jogkörének bővítése. Eddig például a kötelességét felelőtlenül teljesítő dolgozót a szövetkezet elöljárósága részesíthette megrovásban. Most a törvénytervezet erre az elnököt, valamint a szervezeti alapegység vezetőjét jogosítja fel. A komolyabb vétségeket ezután is az elöljáróság hivatott megtárgyalni.- A tapasztalatok azt igazolják, hogy az állami szervek és a mezőgazdasági szövetkezetek kapcsolata még nem mindenütt és nem minden esetben a legtökéletesebb. Akadnak szövetkezetek, amelyek a települések fejlesztéséből alig veszik ki a részüket. Ugyanakkor előfordult, hogy a felsőbb irányító szervek olyan feladattal bízták meg a szövetkezetei, amellyel síz nem, vagy csak nehezen tudott megbirkózni, mert nem voltak meg hozzá a szükséges feltételei.- A törvénytervezet első fejezete az egységes földműves-szövetkezetek és az állam kapcsolatát eléggé részletesen tárgyalja, s egyebek között kimondja, hogy az állam gazdasági szabályozók és jogi előírások útján kialakítja, megteremti a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági, valamint társadalmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen feltételeket. Ugyanakkor a tervezet azt is leszögezi, hogy a szövetkezet szorosan együttműködik a helyi nemzeti bizottsággal és részt vesz az adott nemzeti bizottság területi körzetének gazdasági és szociális fejlesztésében. Egyébként úgy érzem, és a gyakorlat is azt igazolja, hogy az együttműködés mindkét félnek érdeke.- ön szerint a törvénytervezet tökéletes, nem szorul kiegészítésre?- Majdnem az, de azért akad benne olyan rész, melyet hiányosnak vélek. Talán nem ártana, ha a szabályzat pontosabban meghatározná az egyéb gazdasági tevékenységet. Igaz ugyan, hogy a törvénytervezet szerint, a szövetkezet nem használhatja ki gazdasági helyzetét jogtalan előnyök szerzésére az állam, más szervezetek vagy az állampolgárok rovására, ám az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a melléktermelési üzemág tevékenysége nem volt mindenütt és mindig összhangban a társadalmi igényekkel. Az imént említettem, hogy a küldöttek testületének létrehozása, illetve a testület tagjainak megválasztása hivatott elősegíteni a szövetkezeti demokrácia elmélyítését. Ezt hasznos dolognak tartom és nem helyeslem, hogy a törvénytervezet a küldöttek testületét fakultatív szervként értelmezi, s létrehozását nem teszi egyértelműen kötelezővé. Az említettek kivételével a tervezetet elfogadásra, jóváhagyásra megfelelőnek tartom. GAZDAG JÓZSEF A Hetényi (Chotín) Efsz amolyan paradicsomtermesztő „nagyhatalomnak“ számít a Komáromi (Komárno) járásban. Nem pusztán azért, mert itt nyolcvan hektáron termesztik ezt a zöldségnövényt, hanem elsősorban annak köszönhetően, hogy a szövetkezet műszaki ellátottság tekintetében alaposan felkészült a vállalt feladat teljesítésére. A termelést, a betakarítást és a feldolgozást egyaránt korszerű gépekkel és minimális élőmunka-ráfordítással végzik, s az új tudományos ismereteket is igyekeznek érvényesíteni a gyakorlatban. A szövetkezet az idén 13 hektáron palántáról, 67 hektáron pedig helybevetéses eljárással termelte a paradicsomot. Németh István, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője elmondta, hogy a múlt évi tapasztalatokat kamatoztatva, ezúttal 44 hektáron vetettek lézerrel kezelt vetőmagot. A múlt évben a sugárkezelt magból nevelt növényzet 37 százalékkal túlhaladta a kezeletlen magról termesztett paradicsom átlagos hektárhozamát. A tapasztalatokat az idén nagyparcellás feltételek között ellenőrzik, s a sugárkezelt Pető 86, Pető 95 és Tan- zimech hibridekből egy-egy hektáros ellenőrző parcellát is beállítottak, ahol kezeletlen vetőmagot használtak. Ezen túlmenően az öntözögazdálkodás hozamnövelő hatását is vizsgálják, mert tavaly megfigyelték, hogy a lézeres kezelés hatására a növények erősebb gyökérzetet fejlesztettek és nagyobb mélységből is képesek voltak felvenni a fejlődésükhöz szükséges vizet, illetve tápanyagokat. A szövetkezetben még tart a termés gépi betakarítása, illetve feldolgozása - a konzervipar munkáját megkönnyítendő, paradicsom helyett azonnali feldolgozásra vagy tartósításra alkalmas paradicsomlét szállítanak az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct nemzeti vállalatnak tehát a kísérletek során szerzett tapasztalatok összegezésére még várnunk kell. Annyit viszont máris elmondhatunk, hogy a rendszeres öntözés úgyszólván kiegyenlítette a sugárkezelt vetőmagról nevelt, erősebb gyökérzettel rendelkező növényzet fejlődésében tavaly tapasztalt előnyöket. Ennek ellenére a lézeres kezelés, most is érezteti kedvező hatását, mert a besugárzott vetőmaggal megalapozott növényzeten sokkal több a bogyó. KOLOZSI ERNŐ MEZEI LABORATÓRIUM AGRONÓMUSOKNAK Figyelmet érdemlő kezdeményezés a dubnéi Cl] Irány Efsz-ben Az utóbbi időben főleg a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló szervezetek szakembereinek körében, de a kertbarátok és a fogyasztók között is gyakori beszédtéma, hogy a zöldségben - és a zöldtakarmányokban! - esetenként a megengedettnél lényegesen több az egészségre károsan ható nitrát. Tavaly szárnyra kapott a hír, hogy a Cejkovi Efsz- ben már tervezik a lakmuszpapír alapelvén működő segédeszköz gyártását, melynek segítségével gyorsan és aránylag pontosan meghatározható a zöldség tényleges nitráttartalma. Vártuk, várjuk az új terméket, de valahogy nem akar megjelenni a forgalomban. Nem tudni, mi lett a kezdeményezés sorsa. Valószínűleg kudarcba fulladt, mert sokan kifogásolják, hogy a szakboltokban még mindig nem kapható olyan egyszerű segédeszköz, amellyel a szerződéses árutermelést folytató, háztáji kertészkedők, vagy akár a kertbarátok is ellenőrizhetnék értékesítésre szánt, vagy azonnali fogyasztásra szedett termékeik nitráttartalmát. Ezek után a Őeské Budéjovice-i Éltető Föld ’87 országos mezőgazdasági kiállításon örömmel tapasztaltam, hogy ha nálunk nem is, de Csehországban már gyártanak ilyen segédeszközt. A mezőgazdasági vállalatok részére készült „mezei“ laboratóriumot és a kertbarátok munkájának megsegítésére forgalmazott Nitrotest elnevezésű, speciális segédeszközt a 2abovreskyben székelő dubnéi Új Irány Egységes Földműves-szövetkezet gyártja.- Jelentős állatállománnyal rendelkezünk, s aggódva figyeltük, hogy bizonyos időszakokban a legszigorúbb állategészségügyi és munkafegyelmi intézkedések ellenére, sok állatunk megbetegedett - mondta Simon Bfetislav, a szövetkezet megbízott képviselője. - Mivel a megbetegedés gyakran elhulláshoz vezetett, komolyan kezdtük kutatni a jelenség okát. Zootechnikusaink mindenekelőtt a friss zöldtakarmány túlzott nitráttartalmára gyanakodtak. A laboratóriumi elemzés kimutatta, hogy valóban ez volt a bajok eredője. Nem építhet magának minden gazdaság korszerű laboratóriumot, ezért elhatároztuk, hogy saját gondjaink megoldására és mások megsegítésére kifejlesztettünk egy speciálisan felszerelt, asze- mélygépkocsi csomagtartójában vagy akár egy nagyobb bőröndben is elhelyezhető, általunk mezeinek nevezett hordozható laboratóriumot. Amikor közelebbről is szemügyre vettem a szövetkezet gyártmányát, meghökkentem a megközelítőleg 50x30x15 cm-es ládika tartalmán. Egy speciális érzékelő papírszelet helyett ennyi üvegcsére, tégelyre, vegyszerre, színes korongra és egyéb segédeszközre lenne szükség a nitráttartalom megállapításához?- Eredetileg csupán a takarmánynövények béltartalmának vizsgálatához szükséges "kellékek „egységcsomagjának“ összeállítására gondoltunk - magyarázta a szövetkezet képviselője. - Később mégis úgy határoztunk, hogy ha már belefogtunk a fejlesztésbe, akkor nem érjük be félmegoldásokkal. így alakult ki ez a látszatra túlzsúfolt kelléktár, melynek tartozékai többféle olyan vizsgálat elvégzését is lehetővé teszik, melyekre a mezőgazdaságban ma már nap mint nap szükségünk van. Hogy konkrétan milyen vizsgálatokról van szó? Nos a mezei laboratórium lehetővé teszi a zöldtakarmányok, a kapások és a zöldségfélék, továbbá az eső- és ivóvíz, az öntözővíz és a meliorációs hálózatból elfolyó víz nitráttartalmának ellenőrzését, a vetőmag csírázóképességének, illetve a talaj kémhatásának megállapítását. Az utóbbi azért előnyös, mert a mezőgazdasági vállalatok szakemberei számára lehetővé teszi, hogy az agrokémiai vállalat által végzett laboratóriumi vizsgálatok közötti időszakban nyomon követhessék a pH- érték alakulását, és szakszerű beavatkozással optimális ter- móközeget biztosíthassanak a speciális igényeket támasztó növények számára, illetve a műtrágyák formájában talajba juttatott tápanyagok tökéletes érvényesüléséhez. Mód nyílik még például az őszi gabonák tavaszi tápanyag-ellátottsága- nak megállapítására, és az eredmények ismeretében a második és harmadik fejtrágyázás alkalmával felhasználásra kerülő nitrogénmennyiség pontos meghatározására. Ugyanis a mezei laboratóriumnak fontos tartozéka az agrokorongnak nevezett, hasznos segédeszköz is, melyet a világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban elterjedten használnak, s amelyről az elemzés eredményeinek ismeretében azonnal^ leolvasható, hogy az adott fejlődési stádiumban mennyi hasznosítható tápanyagot kell juttatni a növényzetnek a kedvező fejlődés biztosítása céljából. Marie Bartonová mérnöktől, a szövetkezet agrolaboratóriu- mának vezetőjétől megtudtam, hogy a mezőgazdasági vállalatok szakembereinek mindennapi munkáját segítő, hordozható laboratóriumot az NDK Tudományos Akadémiájának vienai Mezőgazdasági Intézetében szerzett tapasztalatok alapján fejlesztették ki, s alkalmasságát a Ceské Budéjovice-i Kerületi Higiéniai Állomás szakembereivel ellenőriztették. A mérnöknó a továbbiakban elmondta, hogy a szövetkezetben tett látogatása alkalmával Frantiéek Pitra elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a KB titkára nagyra értékelte kezdeményezésüket, s arra buzdította őket, hogy minél többet gyártsanak ebből a hasznos segédeszközből, és ha módjukban áll, a kertbarátokra is gondoljanak. Megfogadták a tanácsot, s eddig több mint 1200 hordozható laboratóriumot szállítottak a mezőgazdasági vállalatoknak. Termékük iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Az Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállításon több mint 300 megrendelést kaptak, ami azt jelzi, hogy a mezőgazdasági vállalatok szakemberei elfogadhatónak tartják az 1680 koronás árat. A szövetkezet a kertbarátoknak szintén igyekszik a kedvében járni, ugyanis a beérkező megrendelések alapján számukra külön szállítják a zöldségfélék, a kapások és a zöldtakarmányok nitráttartalmának ellenőrzésére használatos segédeszközöket tartalmazó Nitrotest I egységcsomagot* Meglehet, hogy a 300 korona körüli ár sokakat mérlegelésre késztet, de az a tény, hogy a mintegy 240-250 elemzés elvégzésére alkalmas gyártmány az ellenőrzések alkalmával a importált Merck-testnél jobbnak bizonyult, megdönti az ellenérveket. Az elmondottak alapján a dubnéi kezdeményezést a szlovákiai mezőgazdasági szakembereknek és kertbarátoknak is figyelmébe ajánljuk. Annál is inkább, mivel Marie Bartoóová, mérnök úgy nyilatkozott, hogy a gyártási kapacitás fejlesztésére van lehetőségük, tehát érdeklődés esetén a szlovákiai megrendeléseknek szintén képesek eleget tenni. KÁDEK GÁBOR Lézer a paradicsomtermesztésben VÉLEMÉNYEK JAVASLATOK
