Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-16 / 41. szám
* I ■ A patkó Tatár mese A nagypapa és unokája a sztyeppén át vezető úton men- degélt. Az öreg kimért léptekkel, a kisfiú, mint a kerge birka, szökkent ide-oda. A nagypapa észrevette, hogy az úton egy patkó fekszik.- Nocsak! Mi csillog ott a porban? Azt hiszem, patkó. Vedd csak fel, szerencsét hoz!- Ugyan már! Ne légy ilyen babonás, nagyapó! Az öreg nem szólt semmit, felvette a patkót és zsebre tette. Nemsokára egy faluhoz értek. Messzire elhallatszott a kovácsműhelyből az üllő csengése. Betértek a kovácshoz egy pohár vízre. Meleg volt a víz, felmelegedett a műhelyben. A nagypapa megitta és megköszönte. Unokája undorral köpte ki, ezt még a birkák se innák meg, mondta, azzal kiszaladt az utcára. Az öregnek eszébe jutott a patkó. Elővette, felkínálta a kovácsnak, hátha hasznát veszi. A kovács cserébe megtöltötte meggyel a nagypapa zsebét. Mentek tovább, hamarosan elérték az erdei ösvényt.- Nagypapa, szomjas vagyok - nyafogta a fiú.- Légy türelemmel, nemsokára hazaérünk. A nagypapa ekkor benyúlt a zsebébe, s óvatosan potyog- tatta a meggyet, melyet a mögötte haladó kisfiú észrevett a fűben, majd elkezdte felszedegetni és enni.- Kisunokám, még mindig nagyon szomjas vagy?- Már nem annyira, nagypapa - felelte a fiú. Mentek tovább. Az öreg mind elhullajtotta a meggyet a fűben. Az unoka meg szedte szorgosan.-Mi jár az eszedben? Nagyon szomjas vagy?- Már egyáltalán nem. Elvette a meggy a szomjam. Sokat találtam a fűben.- Ej, ej, kisunokám! Te azt hiszed, hogy a meggy a fűben terem, nem a fán? Ezt te nem is tudtad?- Hogyne tudnám, nagypapa. Még azt is tudom, hogy nem a zsebben terem, hisz a te zsebedből hullott a meggy a fűbe.- Éles szemed van, kisunokám - mosolyodon el az öreg.- Hát, már nem vagyok kisgyerek! - örvendezett a fiú a dicséretnek. - De jobb lett volna a patkóért egyszer lehajolni, mint minden egyes meggyszemért külön-külön, s akkor a patkó az én zsebemben változott volna át meggyé. . ÁTÁNYI LÁSZLÓ fordítása Gondolkodom, tehát... KEREKESDI A két kerékabroncs a megszámozott részekkel kiegészíthető. Melyik milyen részekkel? A gyűrűs óriás A mitológia szerint Szaturnusz (görögül Kronosz) az idő istene, egykor az egész világ ura volt. Uranosz és Földanya gyermeke. Megölte atyját, az égbolt istenét, és feleségül vette egyik testvérét, Rheát. Gyermekei között találjuk Jupitert, 'Neptunuszt és Plútót. Szaturnusz - atyja sorsát elkerülendő - felfalta gyermekeit, az egy Jupiter kivételével, aki később valóban legyőzte s még nála is hatalmasabbá vált. A Szaturnusz a valóságban alig kisebb a Jupiternél, méretét tekintve, de körülbelül háromszor kevesebb anyagot tartalmaz, mint a Jupiter. Az óriásbolygók közül a Szaturnusz rendelkezik a legfeltűnőbb, a Földről is jól megfigyelhető gyürürendszerrel. A bolygót övező gyűrűk anyagát egyesek egykori, túl közel került és szétroppantott holdjainak vélik - emlékezve a mítoszra, miszerint az „álnok szívű“ Szaturnusz elpusztította gyermekeit. A Szaturnusz gyűrűit főleg apró jégkristályok alkotják. Ezeknek méretei a néhány méteres tömböktől a mikroszkopikus nagyságú szemcsékig terjednek. Sokáig úgy tartották, hogy a bolygónak hat-nyolc gyűrűje van. A Voyager-utazások során azonban több száz gyűrűt mutattak ki a fényképeken, amelyek szerkezetüket, méretüket, sőt anyagukat tekintve is sokszor eltérnek egymástól, s mozgásuk nemegyszer látszólag ellentmond az égi mechanika törvényeinek. Ahogy a két Voyager-úrszonda mind több információt küldött a gyűrűkről, szinte úgy tetszett, mind kevesebbet tudnak róluk a tudósok, egyre újabb és újabb megmagyarázhatatlan ténnyel találkoztak. A Szaturnusz, a Jupiterhez hasonlóan, rendkívül gyorsan forog tengelye körül, s egy szaturnuszi nap mindössze 10,7 földi órának felel meg. Egy ottani év viszont csaknem harminc földi évet tenne ki. Hőmérséklete a felhöréteg felső szintjén mínusz 180 Celsius-fok. A Szaturnusz légkörét hidrogén és hélium alkotja. Lehetséges, hogy a Földhöz hasonló méretű, szilárd kérgű magja is van- Dr. Józsa István LOGIKAI SZÁMTAN A körszeletbe írt számok egy bizonyos logikai elgondolás szerint követik egymást. Haladj a vastag vonaltól kezdve mindig az óramutató járásának irányában! Felismered a logikát? Ha igen, annak megfelelően beírhatod a hiányzó számot az üres körszeletbe. MEGFEJTÉS Az október 2-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 3+4:1, 2x5-4, 1x3+5 (a vízszintes sorok felülről lefelé); Sára. Nyertesek: Máris Éva, Jóka (Jelka); Pécsi Tibor, Vágfüzes (Vrbová nad Váhom); Szűcs Denisz, Nagykapos (Veiké Kapu- sany); Nagy Gábor, Hontfüzesgyarmat (Hontians- ka Vrbica); Farkas Erzsébet, Novy Zivot. Csata Károly illusztrációja ÁPRILY LAJOS a rvasok Szombat-naponként, este-tájt, hegyről lejött a csordapásztor,- Látott-e szarvast odafenn? - S ö lelkesen felelte: „Százszor!“ Flóbertes, lázas kisfiú, eres, magas mezőkre hágtam, jártam patakos réteken, de szarvast, szarvast sose láttam. (Csak sok év múlva, havason volt egy csodaszépségű órám: agancsost láttam, gyönyörűt, az erdőőrnél Irisórán.) Most itt élek patak felett, erdőkbe nyúló hegy tövében. Tán szarvaslábokon futott az elmúlásba hetven évem? S itt szarvasok járnak körül s az örömömnek nincsen ára. Csodálatos agancsosak szállnak le inni a Dunára. S ha fenn találkozom velük, meg nem riadnak, el se tűnnek. Minthogyha kelletnék maguk: Nézz, mi vagyunk a gyönyörűek. Máskor hegyélen állanak s nézik magános völgyi házam, agancsuk ágas égi dísz De hova lett a régi lázam? 15. HAJÓK AZ ÓCEÁNON A mai napig vitatkoznak azon a tudósok, vajon az ókori népek fiai valóban eljutottak-e hajóikkal a távoli óceánok vizeire vagy csupán a partok közelében manővereztek és legföljebb a beltengereket, mint például a Földközi-tengert vagy a Fekete-tengert ismerték alaposabban. Bármi is derüljön ki, az tény, hogy az óceánok rendszeresebb felkutatása és „meghódítása“ a XV. században kezdődött. Sokat fejlődött a hajóépítés technikája és új típusú, könnyebben kormányozható, gyorsabban haladó hajók jelentek meg a vizeken, de ez önmagában kevés lett volna, hiszen a végeláthatatlan vizeken létfontosságú a helyes irány megválasztása, a megbízható tájékozódás. Az első részletesebb - de korántsem pontos - hajózási térképek a XIII. század derekán jelennek meg a kapitányok kezében. Ezeken még nincs fokbeosztás, a távolságot becslés alapján határozták meg és tüntették fel rajtuk. Az iránytű, mint már korábban említettem, kínai találmány és az arabok révén került Európába a XI. században. Eleinte egy edényben vízen úszó kis szalmaszálhoz erősített mágnestű volt az iránytű, ezt később a tengelyre szerelt mágnestű váltotta fel. Ezek a műszerek igen kezdetlegesek voltak, így nem csoda, ha az egymás közelében úszó hajók fedélzetén az iránytű sokszor eltérő irányba mutatott. A kelet-nyugati irányban hajózó tengerészeknek az is feltűnt, hogy az iránytű változtatja az állását. Ma már tudjuk, hogy ennek az a magyarázata, hogy a Föld forgástengelye és a mágneses pólusokat összekötő tengely nem esik egybe. A XV. század egyik legjelentősebb hajózási szakértője Henrik portugál herceg (1394-1460) volt, akit többnyire Tengerész Henrikként emlegetnek a történetírók. 1415-ben, huszonegy éves korában kitüntette magát egy tengeri ütközetben s attól fogva minden erejét és idejét a hajózás fellendítésére fordította. Létrehozta a világ első tengerészeti akadémiáját, ahol a leendő tengerészkapitányok nemcsak gyakorlati kiképzésben, hanem alapos elméleti felkészítésben is részesültek. Az akadémia emellett egyfajta adatbank is lett, itt halmozták föl azokat az értesüléseket és megfigyeléseket, amelyekre a hajósok utazásaik során szert tettek. A beszámolók alapján pontosították a térképeket, és így viszonylag rövid idő alatt szinte rutinfeladattá egyszerűsödött a partmenti hajózás Afrika nyugati és délnyugati partjainál. Tengerész Henrik buzdítására a portugál kapitányok egyre délebbre merészkedtek az Atlanti-óceán vizein, s felvetődött az a lehetőség is, hogy Afrika megkerülésével eljuthatnak Indiába. Henrik herceg - aki egyébként sosem utazott hajón, kivéve a már említett tengeri ütközetet - nem élhette meg Afrika legdélibb pontjának, a Jóreménység fokának a felfedezését, amelyre csak 1486-ban került sor. A felfedező, Bartolomeu Diaz (1450-1500) tovább is haladt volna keleti irányban, de matrózai arra kényszerítették, hogy visszatérjen, (gy Afrika első körülhajózásának dicsősége Vasco da Gama- nak (1469-1524) jutott, aki 1497 júliusában indult útnak és 1498. május 18-án érkezett meg Indiába. A portugálok tehát keletnek Kolumbusz első utazásakor három hajóval indult útnak. Ezek közül a Santa Maria volt a legnagyobb, típusát tekintve feltehetően nao lehetett. A másik két hajó, a Pinta és a Nina karavella volt. A Santa Maria Haiti szigeténél zátonyra futott, Így sosem tért vissza Európába. Hiteles ábrázolása sem maradt fenn, a képen egy, századunkban készült rekonstrukciója látható. (Gyökeres György fotoreprodukciója) hajózva próbálkoztak, akadt viszont valaki, aki meg volt róla győződve, hogy nyugati irányban haladva is el lehet jutni Indiába, méghozzá jóval rövidebb idő alatt. Cristoforo Colón nak (1451-1506) hívták az illetőt, de mi sokkal jobban ismerjük őt egy másik nevén, amely így hangzik: Kolumbusz Kristóf. Máig sem tisztázódott, hogy hol született és milyen nemzetiségű volt; a legtöbb történész Genovára szavaz és olasznak tartja őt. Mindenesetre élete nagy részét Portugáliában és Spanyolországban töltötte, s végül a spanyol király engedélyével indulhatott útnak nyugat felé, az Atlantióceánon, hogy 1492. október 11-én megpillantsák az első szárazföldet, amelyről csak Kolumbusz halála után derült ki, hogy egy új világrész, Amerika része. Kolumbusz négyszer járt Amerikában, de azt hitte, hogy Indiában van, ezért a bennszülötteket indiánoknak nevezte el. A spanyol király vitathatatlan felfedezői érdemeit nem méltányolta, s még azt is eltűrte, hogy Kolumbuszt koholt vád alapján börtönbe zárják. Szegényen és megtörtén élt még néhány évig, miközben Spanyolországba áramlott a sok arany, amely a király és más ügyeskedők vagyonát gyarapította. LACZA TIHAMÉR I I ÚJi E 1987.
