Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-10 / 27. szám

nyegét, hogy az új szervek kizárólag gazdasági jellegűek, feladatuk, hogy koordinálják az ágazatokhoz tartozó vállalatok tevékenységét, nem ad­nak azonban kötelező utasításokat. Emlékeztetett rá, hogy a felszámolt ágazati minisztériumok operatív mó­don avatkoztak bele a vállalatok mű­ködésébe, nem tették lehetővé az utóbbi időben sokat hangoztatott vállalati önállóság kibontakoztatá­sát. Az új típusú gazdasági csúcs­szerveknél technológiai, piacpolitikai és szociálpolitikai tanácsokat alakí­tottak ki, de ezek feladatairól még nem esett szó. A gazdaságirányítási rendszer át­szervezésének részeként fokozato­san átalakítják a bankrendszert is: ágazati kereskedelmi bankokat léte­sítenek (közülük nyolc bank megala­BOLGÁR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI TERVEK Asszociációs szint A tervek szerint 1988. január 1-től életbe lépő új bolgár gazdaságirá­nyítási rendszernek egyelőre csak a körvonalai látszanak. Szervezeti kereteinek megteremtését szolgálja az új középszintű irányító szervek létrehozása. Egyes elvtársak azt állítják, hogy az új típusú középszintű irányító szervek, az ,,asszociációk“ semmi­ben sem különböznek a korábbi mi­nisztériumoktól, de nincs igazuk - idézik fel móstanában nemegyszer a bolgár gazdasági szakemberek Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kom­munista Párt főtitkárának, államfő­nek a szakszervezetek legutóbbi kongresszusán elhangzott kijelenté­sét. De hogy pontosan mi is a kü­lönbség a mindennapi gyakorlatban közöttük, az ma még nem teljesen világos. Zavart okoz égyebek mel­lett, hogy a tíz létrehozott új szerve^ zet ugyanazokat az elnevezéseket kapta, mint amelyeket a már 1985- ben megszüntetett 12 ágazati mi­nisztérium viselt (például elektroni­kai, biotechnológiai és vegyipari, „Ipar az emberért“ elnevezésű asz- szociációkat alakították). Az új szervezeti felépítésben legalul vannak a vállalatok (bolgár meghatározással: a szocialista öni­gazgató gazdasági szervezetek), a következő szint a vállalatok egye­sülései, illetve társulásai, ezek fölött állnak az ,,asszociációk". A bolgár közgazdasági intézet igazgatója egy interjúban akként próbálta megfo­galmazni az asszociációk és a volt minisztériumok közötti különbség lé­A gabrovói (Észak-Bulgária) Bolsevik Üzem Bulgária legna­gyobb fémvágógép- és méróműszergyártója. A dolgozók rend­szeresen teljesítik a tervfeladatokat, s nagy hangsúlyt helyeznek a termékek innovációjára is: az új termékek évi termelésük egyharmadát képezik. Az üzem gyártmányai magas színvona­lúak, a világ 15 országába exportálják őket. A képen Rosszén Ivanov látható munka közben. (CSTK-felvétel) pítását már bejelentették), amelyek saját hatáskörükben hiteleket nyúj­tanak a vállalatoknak. Dönthetnek arról, hogy mely vállalatok tevékeny­ségét finanszírozzák, lehetőségük van arra, hogy versenyeztessék egymással a vállalatokat. A tervezett gazdaságirányítási re­form főbb elveit eddig a legrészlete­sebben Georgi Atanaszov minisz­terelnök ismertette a központi bizott­ság decemberi ülésén. Ő is emlé­keztetett rá, hogy immár húsz éve foglalkoznak Bulgáriában az irányí­tás közgazdasági módszereinek el­terjesztésével és most elérkezettnek látják az időt új, a tervutasításos rendszert felváltó, a vállalati önálló­ságot ösztönző gazdaságirányítás megvalósítására. A reformelképze­lések bevezetésére már 1970-ben kísérletet tettek Bulgáriában, a het­venes évek végén azonban formáli­san is ismét előtérbe kerültek a cent­ralizált irányítási módszerek. A megtorpanás, illetve visszako­zás a munka termelékenységénél gyorsabban növekvő bérekre való hivatkozással történt, majd a nyolc­vanas évek elején ismét törekvések mutatkoztak, hogy visszatérjenek az eredeti elképzelésekhez. Csökken­tették ugyan a kötelező tervmutatók számát, de az alapvetőnek tekintett cikkek termelési terveit továbbra is mennyiségben írják elő, központi alapokból finanszírozzák a beruhá­zások túlnyomó többségét, kizárva az önálló vállalati fejlesztési elkép­zeléseket. A miniszterelnök azt hangsúlyoz­ta, hogy a gazdasági tevékenység alapvető szabályozója a jövőben nem a tervutasítás, hanem az adó lesz. A népgazdasági tervet csupán információs mutatónak kell majd te­kinteni, a vállalatok erre építik tervei­ket, tevékenységüket azonban gaz­dasági szabályozók, nem pedig kö­telező tervmutatók befolyásolják. Új árképzési rendszert is be akarnak vezetni. Ennek fő elve, hogy a bol­gár termékek belföldi termelői árát aszerint alakítanák ki, mennyiért le­hetne azokat értékesíteni a nemzet­közi piacokon. Az exportösztönzése mellett lényegesen vissza akarják fogni az alapanyagok importját, s azt technológiai importtal helyettesíteni. Újfajta bérrendszert is terveznek Bulgáriában: megszűnnének a me­rev bérkategóriák, a munkabér a vállalati eredménytől függően emelkedne vagy csökkenne, a bére­zési szabályokat a vállalati közgyű­lés fogadná el. A tervek szerint a je­lenleginél sokkal kisebb mértékű lesz a vállalatokat terhelő költségve­tési elvonás, a vállalati pénzügyi alapok (fejlesztési, kockázati, szo­ciális és kulturális alap) képzésekor és felhaszálásakor enyhülnek majd az eddigi merev központi előírások. Az eddig csupán általánosságban megfogalmazott reformelképzelése­ket a tervek szerint fokozatosan fog­ják érvényesíteni: az év közepéig közzéteszik az erre vonatkozó rész­letes tervezetet. Az idén még ér­vényben marad a jelenlegi termelői árrendszer, adórendszer, jövede­lemképzési és elosztási rendszer, a munkaköri kategóriához kötött bé­rezés. Afpennyire ezt ma Bulgáriá­ban méQ lehet ítélni, a bolgár gazda­ságirányítás jelenlegi szakaszát a „már nem a régi, de még nem az új“ formulával jellemezhetnénk a leginkább. (HVG) A szovjet könnyűipar az utóbbi években jelentős mértékben növelte termelését és a fogyasztási cikkek választékát. A textiliparban az elmúlt ötéves tervidőszakban kétszeresére emelkedett a kötszövött anyagok termelése és negyedével a kevertszálú szövetből készült készruháké. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében 40 célprog­ramot valósítanak meg. A programok nagy teljesítményű berendezések bevezetését, a textilipari termelés automatizálását és a kézzel végzett munkák csökkentését irányozzák elő. A felvételen a textiliparban használt modern gépek láthatók. (ŐSTK-felvétel) Hírek a Szovjetunióból • Az üzbég kőolajbányászok a Ferganai-medencében befejezték azt a 6006 méter mély fúrást, amely paleogén rétegekben ér véget. A geofiziku­sok véleménye szerint ezek a rétegek megközelítőleg 70 millió évesek és jelentős kőolajtartalékokkal rendelkeznek. A mostani fúrásnak köszönhetően lehetőség nyílik a kőolaj ipari kitermelésére. • Villamos-vonatnak nevezi a szovjet sajtó azt a KT 8 D-5 típusú csehszlovák villamost, amely már a jövő évben megjelenik Moszkva utcáin. A villamost a ŐKD Praha üzem gyártja. A szállításokról szóló protokolt nemrég írta alá Csehszlovákiában Roman Arveladze, a moszkvai Villamos- forgalom Igazgatóságának vezetője. A KT 8 D-5 típusú villamos szokatlanul hosszú alakjával valóban kisebb vonatra emlékeztet. Három, csuklós rend­szerrel összekapcsolt szekcióból áll, melyek egy teljes vagont képeznek. Befogadóképessége több mint 300 személy. A villamos mindkét felén vezérlőegységgel rendelkezik és megfelel a modern, biztonságos és gyors szállítás követelményeinek. A szovjet sajtó hangsúlyozza, hogy a tirisztorok felhasználásának köszönhetően a mostani típus 25 százalékkal kevesebb villamosenergiát fogyaszt, mint az előzőek. Az első csehszlovák villamosok 1959-ben jelentek meg Moszkva utcáin és kilenc év alatt túlsúlyba kerültek a moszkvai villamosforgalomban. Jelenleg 1255 vagon közlekedik Moszkva utcáin, s naponta több mint 700 ezer utast szállít. ÉS MONGÓLIA: Fokozódó együttműködés A Mongol Népköztársaság tagsága és aktív munkája a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában olyan létfontosságú tényező - hangsúlyozta a legfelsőbb mon­gol párt- és állami vezetés -, amely az ország politikai, gazdasági, szociális és kulturális jelenét és jövőjét egy­aránt döntő módon befolyásolja és meghatározza. Alátá­masztják ezt a hivatalos ulánbátori statisztikai adatok is„ melyek szerint napjainkban a mongol külkereskedelem 96 százaléka a KGST-tagországokkal bonyolódik le. Ulánbátorban egyébként éppen az idén tavasszal emlé­keztek meg az ország KGST-be való belépésének 25.. évfordulójáról. A távoli Mongólia a KGST gyengén fejlett tagorszá­gai közé tartozik, ezért fokozott mértékben igényelte és igényli a többiek gazdasági, műszaki és tudományos segítségét, támogatását. A baráti szocialista országok hatékony együttműködésével csak 1960-tól 1985-ig mintegy 770 ipari és mezőgazdasági létesítmény épült az országban. Az említett időszakban a mongol népgaz­daság termelőeszközeinek értéke 10,5-szer, az ipari termelés 9,3-szer, s a nemzeti jövedelem pedig 3,2-szer lett nagyobb. Az ország hatalmas fejlődését az utóbbi huszonöt évben más adatok is hűen érzékeltetik. így például az, hogy míg a szocialista forradalom előtti Morígóliában egyetlen ipari üzem sem létezett, addig ma az ipar termeli meg a nemzeti jövedelem 32,6 száza­lékát. A többi KGST-tagállammal való gyümölcsöző együtt­működés egyik legismertebb bizonyítéka Darham váro­sa. Ez a fiatal város a szocialista országok jelentős támogatásával épült fel, s napjainkban Ulánbátor után Mongólia második legfontosabb és legnépesebb telepü­lése. A városalapítás, városépítés dandárját szovjet szakemberek és munkások végezték el. A könnyűipar létesítményeinek a megtervezésénél és kivitelezésénél bolgár, míg a gépipar alapjainak kifejlesztésénél lengyel mérnökök és szakemberek segédkeztek. És folytathat­nánk a segédkezet nyújtók sorát más szocialista álla­mokkal, köztük Csehszlovákiával is. A hetvenes évek elején a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának elfogadása után Mongólia és a többi KGST-tagország együttműködésében maga­sabb minőségi szakasz kezdődött. Mint ismeretes, ez a dokumentum előirányozta a tagállamok fejlettségi szintjének fokozatos közelítését, majd kiegyenlítését. Eb­ből kifolyólag Mongóliában az Európai szocialista orszá­gok segítségével előnyös feltételek alapján új ipari létesítmények születnek, megkezdődött az ország ter­mészeti kincseinek tervszerű felkutatása és kiaknázása, a külkereskedelmi termékek pedig kedvezményes árban részesülnek. A számítások szerint gazdag nyersanyaglelóhelyek felkutatására 1976-ban nemzetközi szakembercsoport alakult. A KGST kilenc tagállamának geológusaiból álló expedíció először Kelet-Mongóliában kutatott wolfrám, ezüst, ólom és más színes- és nemesfémek után. A fontos földtani munkákat összesen 35 ezer négyzetkilo­méteres területen végezték el, s az eredmények kiérté­kelése után megindulhat majd a színes- és nemesfém­bányászat. A nyolcvanas évek első felében pedig a Góbii sivatag déli részén talált gazdag rézlelőhelyeket az expedíció. A fontos és igényes földtani kutatások ebben az ötéves tervidőszakban is folytatódnak. Mint szinte minden fejlődő ország, Mongólia is jelen­tős szakemberhiánnyal küzd. A szocialista országok egyetemein és főiskoláin ezért már évek óta rendszere­sen találkozni mongol fiatalokkal, akik tanulmányaik befejezése után hazájukban hasznosítják majd az ide­genben szerzett képesítésüket és tapasztalataikat. A KGST-tagállamok segítségével ezenkívül több műsza­ki-tudományos intézet és laboratórium is épült Mongóliá­ban. Az ilyen irányú egüyttműködés a KGST-országok hosszú távú, 2000-ig szóló műszaki-tudományos prog­ramjának megvalósítása során természetesen tovább szélesedik és mélyül. Hiba lenne azonban Mongólia és a többi KGST- tagállam kapcsolatát úgy bemutatni, mintha az kizáróla­gosan csak a mongolok számára lenne előnyös, hiszen mi is sok mindent kapunk Mongóliától. Közismertek és keresettek a mongol bőrkészítmények, például az irhabundák, kohászatunk számára Mongólia fontos nyersanyagszállító, s ugyancsak szükségünk van az ott kibányászott színesfémekre, nemesfémekre stb. Mongólia legnagyobb és legfontosabb KGST-partne- re a szomszédos Szovjetunió, mellyel a mongol külke­reskedelem 80 százaléka bonyolódik le. Az Ulánbátor és Moszkva közti árucsere értéke az elmúlt ötéves tervidő­szakban (1981-1985) meghaladta a négymilliárd rubelt. Ebből a mongol kivitel értéke 1,6 milliárd rubelt tett ki. A Szovjetunió főképpen gépipari és élelmiszeripari ter­mékeket szállít Mongóliába, onnan pedig cserébe főleg bőrárukat kap. A csehszlovák-mongol gazdasági kapcsolatok szin­tén igen élénkek, s hazánk már hosszú ideje Ulánbátor második legnagyobb külkereskedelmi partnere. A cseh­szlovák kivitel több mint felét gépek és berendezések alkotják, míg a maradék rész közszükségleti cikkekre esik. Mindezekért Mongóliából elsősorban nyersanyago­kat kapunk. A tavalyi év elején Ulánbátorban aláírt szerződés alapján az új ötéves tervidőszakban (1986-1990) az előző időszakhoz viszonyítva a kétoldalú árucsere értékének mintegy 30 százalékos növekedésé­vel számolnak az illetékesek. A tervek szerint a mostani ötéves tervidőszakban a bőrfeldolgozó iparban létrejön a két fél közti első termelési kooperáció. Csehszlovák vállalatok a mongol cipőgyárnak szállítanának különbö­ző segédanyagokat, amiért félkész bőr ruházati cikkeket kapnának. Mongóliában jelenleg a nyolcadik ötéves terv megva­lósítása folyik, melynek fő irányelveit a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusán hagyták jóvá. A terv a könnyűipar 24-27, az élelmiszeripar 22-25 százalékos növekedésével számol. Az ipari beruházásoknak több mint a fele az energiatermelés növelését segíti elő. Külkereskedelmi téren Ulánbátor a KGST-tagállamokkal való szoros együttműködés további bővítését szorgal­mazza. KOKES JÁNOS ÚJS 1987. V

Next

/
Thumbnails
Contents