Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-10 / 27. szám
nyegét, hogy az új szervek kizárólag gazdasági jellegűek, feladatuk, hogy koordinálják az ágazatokhoz tartozó vállalatok tevékenységét, nem adnak azonban kötelező utasításokat. Emlékeztetett rá, hogy a felszámolt ágazati minisztériumok operatív módon avatkoztak bele a vállalatok működésébe, nem tették lehetővé az utóbbi időben sokat hangoztatott vállalati önállóság kibontakoztatását. Az új típusú gazdasági csúcsszerveknél technológiai, piacpolitikai és szociálpolitikai tanácsokat alakítottak ki, de ezek feladatairól még nem esett szó. A gazdaságirányítási rendszer átszervezésének részeként fokozatosan átalakítják a bankrendszert is: ágazati kereskedelmi bankokat létesítenek (közülük nyolc bank megalaBOLGÁR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI TERVEK Asszociációs szint A tervek szerint 1988. január 1-től életbe lépő új bolgár gazdaságirányítási rendszernek egyelőre csak a körvonalai látszanak. Szervezeti kereteinek megteremtését szolgálja az új középszintű irányító szervek létrehozása. Egyes elvtársak azt állítják, hogy az új típusú középszintű irányító szervek, az ,,asszociációk“ semmiben sem különböznek a korábbi minisztériumoktól, de nincs igazuk - idézik fel móstanában nemegyszer a bolgár gazdasági szakemberek Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt főtitkárának, államfőnek a szakszervezetek legutóbbi kongresszusán elhangzott kijelentését. De hogy pontosan mi is a különbség a mindennapi gyakorlatban közöttük, az ma még nem teljesen világos. Zavart okoz égyebek mellett, hogy a tíz létrehozott új szerve^ zet ugyanazokat az elnevezéseket kapta, mint amelyeket a már 1985- ben megszüntetett 12 ágazati minisztérium viselt (például elektronikai, biotechnológiai és vegyipari, „Ipar az emberért“ elnevezésű asz- szociációkat alakították). Az új szervezeti felépítésben legalul vannak a vállalatok (bolgár meghatározással: a szocialista önigazgató gazdasági szervezetek), a következő szint a vállalatok egyesülései, illetve társulásai, ezek fölött állnak az ,,asszociációk". A bolgár közgazdasági intézet igazgatója egy interjúban akként próbálta megfogalmazni az asszociációk és a volt minisztériumok közötti különbség léA gabrovói (Észak-Bulgária) Bolsevik Üzem Bulgária legnagyobb fémvágógép- és méróműszergyártója. A dolgozók rendszeresen teljesítik a tervfeladatokat, s nagy hangsúlyt helyeznek a termékek innovációjára is: az új termékek évi termelésük egyharmadát képezik. Az üzem gyártmányai magas színvonalúak, a világ 15 országába exportálják őket. A képen Rosszén Ivanov látható munka közben. (CSTK-felvétel) pítását már bejelentették), amelyek saját hatáskörükben hiteleket nyújtanak a vállalatoknak. Dönthetnek arról, hogy mely vállalatok tevékenységét finanszírozzák, lehetőségük van arra, hogy versenyeztessék egymással a vállalatokat. A tervezett gazdaságirányítási reform főbb elveit eddig a legrészletesebben Georgi Atanaszov miniszterelnök ismertette a központi bizottság decemberi ülésén. Ő is emlékeztetett rá, hogy immár húsz éve foglalkoznak Bulgáriában az irányítás közgazdasági módszereinek elterjesztésével és most elérkezettnek látják az időt új, a tervutasításos rendszert felváltó, a vállalati önállóságot ösztönző gazdaságirányítás megvalósítására. A reformelképzelések bevezetésére már 1970-ben kísérletet tettek Bulgáriában, a hetvenes évek végén azonban formálisan is ismét előtérbe kerültek a centralizált irányítási módszerek. A megtorpanás, illetve visszakozás a munka termelékenységénél gyorsabban növekvő bérekre való hivatkozással történt, majd a nyolcvanas évek elején ismét törekvések mutatkoztak, hogy visszatérjenek az eredeti elképzelésekhez. Csökkentették ugyan a kötelező tervmutatók számát, de az alapvetőnek tekintett cikkek termelési terveit továbbra is mennyiségben írják elő, központi alapokból finanszírozzák a beruházások túlnyomó többségét, kizárva az önálló vállalati fejlesztési elképzeléseket. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenység alapvető szabályozója a jövőben nem a tervutasítás, hanem az adó lesz. A népgazdasági tervet csupán információs mutatónak kell majd tekinteni, a vállalatok erre építik terveiket, tevékenységüket azonban gazdasági szabályozók, nem pedig kötelező tervmutatók befolyásolják. Új árképzési rendszert is be akarnak vezetni. Ennek fő elve, hogy a bolgár termékek belföldi termelői árát aszerint alakítanák ki, mennyiért lehetne azokat értékesíteni a nemzetközi piacokon. Az exportösztönzése mellett lényegesen vissza akarják fogni az alapanyagok importját, s azt technológiai importtal helyettesíteni. Újfajta bérrendszert is terveznek Bulgáriában: megszűnnének a merev bérkategóriák, a munkabér a vállalati eredménytől függően emelkedne vagy csökkenne, a bérezési szabályokat a vállalati közgyűlés fogadná el. A tervek szerint a jelenleginél sokkal kisebb mértékű lesz a vállalatokat terhelő költségvetési elvonás, a vállalati pénzügyi alapok (fejlesztési, kockázati, szociális és kulturális alap) képzésekor és felhaszálásakor enyhülnek majd az eddigi merev központi előírások. Az eddig csupán általánosságban megfogalmazott reformelképzeléseket a tervek szerint fokozatosan fogják érvényesíteni: az év közepéig közzéteszik az erre vonatkozó részletes tervezetet. Az idén még érvényben marad a jelenlegi termelői árrendszer, adórendszer, jövedelemképzési és elosztási rendszer, a munkaköri kategóriához kötött bérezés. Afpennyire ezt ma Bulgáriában méQ lehet ítélni, a bolgár gazdaságirányítás jelenlegi szakaszát a „már nem a régi, de még nem az új“ formulával jellemezhetnénk a leginkább. (HVG) A szovjet könnyűipar az utóbbi években jelentős mértékben növelte termelését és a fogyasztási cikkek választékát. A textiliparban az elmúlt ötéves tervidőszakban kétszeresére emelkedett a kötszövött anyagok termelése és negyedével a kevertszálú szövetből készült készruháké. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében 40 célprogramot valósítanak meg. A programok nagy teljesítményű berendezések bevezetését, a textilipari termelés automatizálását és a kézzel végzett munkák csökkentését irányozzák elő. A felvételen a textiliparban használt modern gépek láthatók. (ŐSTK-felvétel) Hírek a Szovjetunióból • Az üzbég kőolajbányászok a Ferganai-medencében befejezték azt a 6006 méter mély fúrást, amely paleogén rétegekben ér véget. A geofizikusok véleménye szerint ezek a rétegek megközelítőleg 70 millió évesek és jelentős kőolajtartalékokkal rendelkeznek. A mostani fúrásnak köszönhetően lehetőség nyílik a kőolaj ipari kitermelésére. • Villamos-vonatnak nevezi a szovjet sajtó azt a KT 8 D-5 típusú csehszlovák villamost, amely már a jövő évben megjelenik Moszkva utcáin. A villamost a ŐKD Praha üzem gyártja. A szállításokról szóló protokolt nemrég írta alá Csehszlovákiában Roman Arveladze, a moszkvai Villamos- forgalom Igazgatóságának vezetője. A KT 8 D-5 típusú villamos szokatlanul hosszú alakjával valóban kisebb vonatra emlékeztet. Három, csuklós rendszerrel összekapcsolt szekcióból áll, melyek egy teljes vagont képeznek. Befogadóképessége több mint 300 személy. A villamos mindkét felén vezérlőegységgel rendelkezik és megfelel a modern, biztonságos és gyors szállítás követelményeinek. A szovjet sajtó hangsúlyozza, hogy a tirisztorok felhasználásának köszönhetően a mostani típus 25 százalékkal kevesebb villamosenergiát fogyaszt, mint az előzőek. Az első csehszlovák villamosok 1959-ben jelentek meg Moszkva utcáin és kilenc év alatt túlsúlyba kerültek a moszkvai villamosforgalomban. Jelenleg 1255 vagon közlekedik Moszkva utcáin, s naponta több mint 700 ezer utast szállít. ÉS MONGÓLIA: Fokozódó együttműködés A Mongol Népköztársaság tagsága és aktív munkája a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában olyan létfontosságú tényező - hangsúlyozta a legfelsőbb mongol párt- és állami vezetés -, amely az ország politikai, gazdasági, szociális és kulturális jelenét és jövőjét egyaránt döntő módon befolyásolja és meghatározza. Alátámasztják ezt a hivatalos ulánbátori statisztikai adatok is„ melyek szerint napjainkban a mongol külkereskedelem 96 százaléka a KGST-tagországokkal bonyolódik le. Ulánbátorban egyébként éppen az idén tavasszal emlékeztek meg az ország KGST-be való belépésének 25.. évfordulójáról. A távoli Mongólia a KGST gyengén fejlett tagországai közé tartozik, ezért fokozott mértékben igényelte és igényli a többiek gazdasági, műszaki és tudományos segítségét, támogatását. A baráti szocialista országok hatékony együttműködésével csak 1960-tól 1985-ig mintegy 770 ipari és mezőgazdasági létesítmény épült az országban. Az említett időszakban a mongol népgazdaság termelőeszközeinek értéke 10,5-szer, az ipari termelés 9,3-szer, s a nemzeti jövedelem pedig 3,2-szer lett nagyobb. Az ország hatalmas fejlődését az utóbbi huszonöt évben más adatok is hűen érzékeltetik. így például az, hogy míg a szocialista forradalom előtti Morígóliában egyetlen ipari üzem sem létezett, addig ma az ipar termeli meg a nemzeti jövedelem 32,6 százalékát. A többi KGST-tagállammal való gyümölcsöző együttműködés egyik legismertebb bizonyítéka Darham városa. Ez a fiatal város a szocialista országok jelentős támogatásával épült fel, s napjainkban Ulánbátor után Mongólia második legfontosabb és legnépesebb települése. A városalapítás, városépítés dandárját szovjet szakemberek és munkások végezték el. A könnyűipar létesítményeinek a megtervezésénél és kivitelezésénél bolgár, míg a gépipar alapjainak kifejlesztésénél lengyel mérnökök és szakemberek segédkeztek. És folytathatnánk a segédkezet nyújtók sorát más szocialista államokkal, köztük Csehszlovákiával is. A hetvenes évek elején a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása után Mongólia és a többi KGST-tagország együttműködésében magasabb minőségi szakasz kezdődött. Mint ismeretes, ez a dokumentum előirányozta a tagállamok fejlettségi szintjének fokozatos közelítését, majd kiegyenlítését. Ebből kifolyólag Mongóliában az Európai szocialista országok segítségével előnyös feltételek alapján új ipari létesítmények születnek, megkezdődött az ország természeti kincseinek tervszerű felkutatása és kiaknázása, a külkereskedelmi termékek pedig kedvezményes árban részesülnek. A számítások szerint gazdag nyersanyaglelóhelyek felkutatására 1976-ban nemzetközi szakembercsoport alakult. A KGST kilenc tagállamának geológusaiból álló expedíció először Kelet-Mongóliában kutatott wolfrám, ezüst, ólom és más színes- és nemesfémek után. A fontos földtani munkákat összesen 35 ezer négyzetkilométeres területen végezték el, s az eredmények kiértékelése után megindulhat majd a színes- és nemesfémbányászat. A nyolcvanas évek első felében pedig a Góbii sivatag déli részén talált gazdag rézlelőhelyeket az expedíció. A fontos és igényes földtani kutatások ebben az ötéves tervidőszakban is folytatódnak. Mint szinte minden fejlődő ország, Mongólia is jelentős szakemberhiánnyal küzd. A szocialista országok egyetemein és főiskoláin ezért már évek óta rendszeresen találkozni mongol fiatalokkal, akik tanulmányaik befejezése után hazájukban hasznosítják majd az idegenben szerzett képesítésüket és tapasztalataikat. A KGST-tagállamok segítségével ezenkívül több műszaki-tudományos intézet és laboratórium is épült Mongóliában. Az ilyen irányú egüyttműködés a KGST-országok hosszú távú, 2000-ig szóló műszaki-tudományos programjának megvalósítása során természetesen tovább szélesedik és mélyül. Hiba lenne azonban Mongólia és a többi KGST- tagállam kapcsolatát úgy bemutatni, mintha az kizárólagosan csak a mongolok számára lenne előnyös, hiszen mi is sok mindent kapunk Mongóliától. Közismertek és keresettek a mongol bőrkészítmények, például az irhabundák, kohászatunk számára Mongólia fontos nyersanyagszállító, s ugyancsak szükségünk van az ott kibányászott színesfémekre, nemesfémekre stb. Mongólia legnagyobb és legfontosabb KGST-partne- re a szomszédos Szovjetunió, mellyel a mongol külkereskedelem 80 százaléka bonyolódik le. Az Ulánbátor és Moszkva közti árucsere értéke az elmúlt ötéves tervidőszakban (1981-1985) meghaladta a négymilliárd rubelt. Ebből a mongol kivitel értéke 1,6 milliárd rubelt tett ki. A Szovjetunió főképpen gépipari és élelmiszeripari termékeket szállít Mongóliába, onnan pedig cserébe főleg bőrárukat kap. A csehszlovák-mongol gazdasági kapcsolatok szintén igen élénkek, s hazánk már hosszú ideje Ulánbátor második legnagyobb külkereskedelmi partnere. A csehszlovák kivitel több mint felét gépek és berendezések alkotják, míg a maradék rész közszükségleti cikkekre esik. Mindezekért Mongóliából elsősorban nyersanyagokat kapunk. A tavalyi év elején Ulánbátorban aláírt szerződés alapján az új ötéves tervidőszakban (1986-1990) az előző időszakhoz viszonyítva a kétoldalú árucsere értékének mintegy 30 százalékos növekedésével számolnak az illetékesek. A tervek szerint a mostani ötéves tervidőszakban a bőrfeldolgozó iparban létrejön a két fél közti első termelési kooperáció. Csehszlovák vállalatok a mongol cipőgyárnak szállítanának különböző segédanyagokat, amiért félkész bőr ruházati cikkeket kapnának. Mongóliában jelenleg a nyolcadik ötéves terv megvalósítása folyik, melynek fő irányelveit a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusán hagyták jóvá. A terv a könnyűipar 24-27, az élelmiszeripar 22-25 százalékos növekedésével számol. Az ipari beruházásoknak több mint a fele az energiatermelés növelését segíti elő. Külkereskedelmi téren Ulánbátor a KGST-tagállamokkal való szoros együttműködés további bővítését szorgalmazza. KOKES JÁNOS ÚJS 1987. V
