Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-25 / 38. szám
A HÚSNYULAK VITAMINSZÜKSÉGLETE A termelés növelése érdekében a genetikusok egyre nagyobb termelőképességül fajtákat tenyésztenek ki. Természetes, hogy ezek nagyobb igényeket támasztanak a takarmányok tápláló- és hatóanyagai iránt. A házinyulaktól gyorsabb súlygyarapodást, jobb takarmányértékesítést és kedvezőbb vágási eredményeket kívánnak meg. Világszerte ezért arra törekednek, hogy az intenzív húsnyúl-fajták vitaminszükségletét megismerjék. Ez a vizsgálódási terület egészen rövid múltra tekinthet vissza, hiszen a legtöbb országban a nyulakat napjainkban is vegyes, tehát eléggé természetszerű takarmányozásban részesítik, s igy vitaminhiány ritkán fordul elő. A nyúl értékes tulajdonságait'az ember már régen felismerte, és több mint kétezer évvel ezelőtt hozzáfogott a megszelídítéséhez és háziasításához. A nyúlhús nagy biológiai értékű, könnyen emészthető táplálék. Kedvező étrendi hatása miatt elsősorban a gazdaságilag fejlett államok piacain keresett húsféleség. Napjainkban a nyúlhúst a galambhússal együtt, diétás étrendekben is javasolják. Éppen ezért a szakszerű takarmányozásnak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek, hiszen az állatok megfelelő elhelyezésével, a legalkalmasabb fajta kiválasztásával a termelésnek még csak az alapfeltételeit teremtettük meg. A húsnyulak takarmányozása során leggyakrabban az A-, D- és E-vitamin hiánya okoz gondot, de kimutatták már a K- és B-csoportbeli vitaminok hiányából eredő rendellenességeket is. Az A-vitamin hiánya a házinyulaknál ugyanolyan tüneteket idéz elő, mint más háziállatoknál. Elsősorban a szaporodásban és a fiatalkori növekedésben mutattak ki A-vitaminhiány okozta rendellenességeket. A kutatók megfigyelték, hogy a karotinhiányos takarmányozás következtében a magzat felszívódása, a libidó megszűnése, a született fiókák számának és az alomsúlynak a csökkenése, vagyis a magzatok gyenge fejlődése észlelhető. A te- nyészanyák hiányos A-vitamin-ellátása esetén a szopósnyulak életképessége csökken, felléphet a vízfejűség és más fejlődési rendellenesség is. A vitaminhiány gyakran a szem, a tüdő, a légutak hurutos, gennyes gyulladásában mutatkozik meg, de kimutatták a hüvely falának gyulladását is, ami az A-vitamin „hámvédő“ szerepének ismeretében jól érthető. A nyulak a takarmány révén karotinhoz jutnak, amiből a májban A-vitamin képződik. Elsősorban a zöldtakarmányok, zöld szénák és lisztek, a sárgarépa és a kukorica jöhetnek szóba karotinforrásként a házinyulak számára. A forrólevegős szárítású lucernaliszt is sok karotint tartalmaz. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a zöld szénalisztek dús karotintartalma eléggé rosszul értékesül. így az A-vitamin kiegészítése indokolt lehet, különösen a vemhes és szoptatós anyanyulak, a nagy növekedési erélyű, hústípusú növendékek, valamint a fedező bakok takarmányozása. A nyúltápokba ezért adagoljuk a kereskedelemben kapható különböző kiegészítőket. Az intenzív húsnyúltartás- sal foglalkozó kistermelők részére változatlanul ajánlatos a zöldtakarmány, télen pedig a sárgarépa etetése. A nyulak vitaminellátásával kapcsolatos vizsgálatok elsősorban az A-vitaminra terjedtek ki, ezért jóval kevesebb adat található a világirodalomban a D-vitaminra vonatkozóan. A D-vitamin hiánya főleg a nagy szaporítású fajtáknál okoz komoly gondot. A nagy létszámú almokat hozó anyák ivadékai között gyakori az „angolkór“. Különösen a helytelen Ca: P arány esetében mutattak ki angolkórt. Napon szárított, jó minőségű lucernaszéna etetésével jó eredményeket érhetünk el az angolkór megelőzésében. A nagyüzemi nyúltelepeken gyakran az E-vitamin hiányát emlegetik, amikor baj van a szaporasággal. Kétségtelen, hogy hiánya a magzatok felszívódásában, életképtelen ivadékok világrajöttében nyilvánul meg. Gyakran előfordul izomsorvadás is. Különösen, ha a takarmány zsírtartalma magas. A házinyúl az E-vitamin hiányára határozottan érzékeny, olyannyira, hogy előbb elhullik, mintsem a szaporodási szervek zavarai kimutathatók lennének. A gyakorlatban az E-vitamin hiánya meglehetősen ritka, akkor, ha zöldtakarmányt, szénalisztet, gabonadarát etetünk. Nagyon jó hatásúnak bizonyul a kora tavaszi fedeztetési idény megkezdése előtt a csíráztatott magvak etetése. A K-vitamin hiányát a nyúltartók ritkán jelzik, ugyanis a nyúl az emésztőcsatornájában „szintetizálni" tudja. Egyes esetekben vemhes anyáknál vetélést, placentavérzést állapítottak meg, amikor K-vitamin- hiányt mutattak ki. Ezek a tünetek főként akkor jelentkeztek, amikor szulfonamid-készítményeket etettek a vemhes anyanyulakkal. A szokásos nyúltakarmányokban használatos szénák vagy szénalisztek a megfelelő mennyiségű K-vitamint tartalmazzák. A B-csoportbeli vitaminokat a nyulak a vakbelükben baktériumos szintézis útján részben vagy teljesen előállítják, s ezzel saját szükségletüket fedezik. Hibának tekinthető az, hogy a szárítás és a granulálás révén a csaknem teljesen „sterilizált“ nyúltápokkal nem adjuk meg a választott kisnyulaknak a szükséges bélflórát, ami a nagyüzemekben jelenleg is a nagyarányú fiatalkori elhullás egyik oka lehet. A nyulakban C-vitamin-hiányt még nem mutattak ki. A C-vitamin adagolásával kapcsolatos vizsgálatok hatására egészen fiatal, választott nyulakban sem észleltek súlygyarapodást, vagy egyéb kedvező hatást. A házinyúl vitaminigényével kapcsolatban csak viszonylag csekélyszámú kísérletre, exakt kutatási eredményekre lehet támaszkodni. A nagyüzemi tartás, a nagy termelöképességú fajták és a komplett tápokra alapozott takarmányozás olyan igényt támaszt, hogy ezzel a témával kiterjedtebben érdemes foglalkozni. Az már most is megállapítható, hogy az A-vitaminra főként a tenyészállatok, a B-vitaminokra pedig a növendékállatok takarmányozásában érdemes odafigyelni. Nem lehet senki előtt sem kétséges, hogy a feletetésre kerülő takarmányok minősége, előnyös összetétele, takarékos, de elégséges adagolása, kedvező értékesülése, a takarmányozás helyes gyakorlati végrehajtása és meg- szervezése mennyire döntő befolyással van az állomány egész- ségi állapotára, az előállított termékek mennyiségére és minőségére, ijK a termelés önköltségének alakulására és az egész nyúltenyésztő- termelőmunka sikerére! (Iá) . 25. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj Termeljünk rebarbarát A rebarbara Kelet-Szibériából és Mongóliából származik. Zöldségként nem régen fogyasztjuk, viszont gyógynövényként már régóta ismeretes. Gyökerét Kínában már négyezer évvel ezelőtt gyógyászati célokra használták. A növény Európában először Angliában honosodott meg, ahol a leveleit spenótként elkészítve fogyasztották. A rebarbara termesztése a 18. században vette kezdetét, majd más országokban is elterjedt. Helyenként dísznövény gyanánt termesztik. Nálunk csak a házikertekben díszük, kertészkedöink töol- tással szaporítják. A rebarbarát jól fejlett, húsos levélnyeléért termesztjük. A piacképes árunak szánt levélnyelek hossza legalább 300 mm, középátmérője pedig 15 mm legyen. A levélnyelek értékét a nagy (2,6 százalék) almasavtartalom adja. Fogyasztása frissítő, vér- és vesetisztító hatású. A zöldség 100 grammja 15 mg C-vitamint és jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz. A rebarbarából bor is készíthető, amely szintén vér- és vese- tisztitó hatású. A csontbetegségben szenvedőknek nem ajánljuk a rebarbarát, mivel nagy a savtartalma. A rebarbara évelő növény, magvetéssel vagy töosztással szaporítható. Magja korán elveszti csírázóképességét, ezért beérés után rövidesen el kell vetni (szeptember). A nyert palántákat egy év múlva lehet állandó helyre ültetni. A töosztás egyszerűbb és biztosabb módszere: a letermett töveket felszedjük és éles késsel annyi felé vágjuk, ahány hajtás, illetve hajtásrügy található rajtuk. Egy tőből általában 3-4 dugvány készíthető. A töosztás legmegfelelőbb ideje az ősz (október). A dugványokat 1x1 méteres térállásban telepítjük, de valamennyit fel kell kupacolni. A következő években a talajt gyakran kapáljuk és rendszeresen trágyázzuk: a sorközökbe ősszel 10 négyzetméterenként 30 kg istállótrágyát, tavasszal 2,0 kg 40 százalékos kálisót, 0,4 kg szuperfoszfátot és 0,2 kg mészsalétromot juttatunk. Háromévenként meszezni kell a talajt. A tövekről a telepítést követő harmadik évben szedhetünk első ízben termést. Egy tőről egyszerre két-három jól fejlett külső levelet vehetünk le. A betakarítás áprilistól június végéig tart, miközben a fejlettebb tövekről hetente akár kétszer is szedhetünk levelet. A termést gyorsan fel kell dolgozni. A hámozott levélnyelet hőkezelés után fogyasztjuk. Készülhet belőle kompót, hideg leves, édes mártás, kocsonya, gyümölcsíz, gyümölcskrém, kalácsba töltelék, vagy bor. Magda Valsíková mérnök, kandidátus A kerttelepi kiskert pihenőrészében sokan szeretnének állandó kerti tűzhelyet létesíteni. Figyelmükbe ajánljuk a Ceské Budéjo- vice-i Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállításon látott egyszerű, mégis tetszetős és praktikus megoldást. Kádek Gábor felvétele lllllllllllllllllllll Vigyázz, gombaveszély! Sajnos, hiába hangzik el a sok figyelmeztetés: a gombák ismeretének hiányában minden évben vannak halálos áldozatai az erdőben szedett különféle gombáknak. Főzésükre vonatkozóan néhány szabályt hasznos megjegyezni. Legfontosabb: minél vékonyabb szeletekre vágjuk a gombát, annál értékesebb táplálékot jeient szervezetünknek, mert az csak a felnyílt sejtekből kiömlő fehérjeanyagot tudja megemészteni, hasznosítani. Sokan tévesen úgy vélik: ha a gombában vannak is értékes anyagok, a szervezet nem tudja hasznosítani, mert a gombák sejtfalanyaga emészthetetlen gombakitin és a sejtek puha állománya ebbe a kemény sejtfalba van bezárva, így a sejtek belsejében levő értékes tápanyagok a sejtfalba bezárva maradnak és emészthetetienül kiürülnek a bélcsatomá- ból. Ez a hiedelem nem állja meg a helyét. A mérges gombákkal kapcsolatban sok téves hit van köztudatban, amelyek már sok tragédiát okoztak! így például téves az a nézet, hogy a gomba méreganyagát a forró viz kioldja, s ha ehető gombák közé bekerült egy mérges gomba, nem válik az egész étel mérgezővé, hanem csak a mérgesgomba-darabok maradnak mérgezöek. Súlyos tévedés azt hinni, ha a gombát elkészítésekor nem fedjük le fedővel, akkor abból a méreg elpárolog. A gombamérgek nem illóolajok, nem távozhatnak el. Az is elterjedt téves babona, hogy a mérges gomba, ha elvágjuk vagy eltörjük, elszínezödik, megfeketedik, megkékül. A veszélyes gombák húsa általában nem változik meg. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a mérges gomba főzetébe mártott ezüsttárgy megfeketedik. Az ezüst nem a mérges, hanem a romlott gomba levében feketedik meg! Legfontosabb teendő tehát, hogy kizárólag ismert vagy gombaszakértö által megvizsgált gombát fogyasz- szunk! A gombák elkészítésével kapcsolatban ajánlatos tudni: csakis ép, egészséges, friss gombából készült ételt fogyasszunk, a gombás ételeket ne tegyük el hűtőszekrényben sem másnapra, s gombatöredék-darabokat ne használjunk fel, mert nem ismerhetők fel biztosan, esetleg mérges gombából származhatnak. Aki a gyilkos galócát nem ismeri, ne szedjen gombát. Ne forduljunk laikus „szakértőhöz“ gombaügyben, ne vásároljunk gombát házalóktól, zugárusoktól, re gyüjtsünk gombát nylonzacskóba, mert abban az ehető gomba is gyorsan bomlásnak indul. (n) VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Ténagy Sándor: ŐSZI KÉP című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Ő, L, Z, V, A). 13. Becézett férfinév. 14. Szokás-latinul (ék. h.). 15. Női név. 16. A kötet közepe. 17. Terv- szlovákul. 18. Némán véd. 19. Gyors táncot jár. 20. Alkuban van! 21. Magyar erdőmérnök. 22. Ellángol. 24. W. É. 27. Római császár. 28. Becézett női név. 29. Indiai politikus. 32. Részlet. 33. Berillium, ittrium. 34. Vasco da ..., portugál hajós. 35. A legrégibb latin nyelvű bibliafordítás. 38. K. S. D. 39. Alkotórészek. 40. Cizellál fele. 41. Számnév. 42. A középkor legjelentősebb európai utazója. 43. Tervet kovácsol. 44. Kozmetikai márka. 46. Szorító. 50. Azonos betűk. 52. Az istenek királya. 53. Bola- keverve. 54. Platina. 55. Karika azonos hangzói. 57. Város a Kirgiz SZSZK- ban. 58. Vissza: csillag - angolul. 59. H. í. E. 60. Üdül. 62. Fenyegető szó. 63. Diszkért. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: K, AZ). 2. A német munkásmozgalom harcosa. 3. Svéd pénznem. 4. Lítium. 5. Zsírosparaszt. 6. ...-bánom. 7. Z. U. N. 8. Kötőszó. 9. Vidéken lakó. 10. Dagály. 11. Kiván. 12. Angol regényíró. 17. Díszes épület. 18. Francia filmszínésznö. 21. Károg-e? 22. Ereszt. 23. Azonos betűk. 25. Nitrogén, erbium. 26. A zab termése. 30. Szappan-márka. 31. Az idézet második sora (zárt betűk: M, O, Ü, S, G, M). 34. Bonyodalom. 36. Töszámnév. 37. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: S, E, R). 38. Kihúz. 39. Falánk. 41. Nem szabad. 44. Semmi esetre sem' 45. Olasz karmester. 47. Hivatali alkalmazott (ék. h.). 48. Haza fele. 49. Templomi építmény. 51. Portugál tengerész. 56. .. poetica. 58. Rázogat. 59. Vízben él. 61. Argentum. 62. D. S. 63. Protaktinium. Keresztrejtvény A szeptember 11-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Szenátor 8. Hajógyár 70. Vörös szenátor Függölbges 12. Holotíková 16. Komárom 28. Buchenwald 37. Nyomdász Könyvjutalomban részesülnek: Borzy Bálint, Szalóc (Slavec). Józsa Zsuzsanna, Rozsnyó (Roznava), Tóth Géza, Nagytúr (Horné Túrovce), Varga Ildikó, Nagymegyer (Őalovo). Kalmár Mária, Bratislava
