Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-03 / 26. szám

- Ha a helyzet megkívánja, még délután négykor, negyed ötkor is dolgoznak emberek a műhelyben - jegyzi meg elismeréssel a pártel­nök. - Pedig ez nem kötelező.- És miben vannak még tartalékai a brigádnak? - kérdem Júlia Bardo- novától. A lépcsöházban a szocialista munkabrigádok fényképeit nézeget­jük. Köztük a kárpitosok Júlia Bardo­nová vezette kollektívájáét. Ekkor még nem tudjuk, hogy az érsekújvári (Nővé Zámky) Novodev ipari szövet­kezetnek a 13 közül jelenleg ez a legeredményesebb kollektívája. Első negyedévi eredményeiért el­nyerte a szövetkezet elnökének vándorzászlaját. Ezen kívül 2040 korona jutalomban részesült a 35 tagú kollektíva. Ezt már Izidor Hegedűstől, a párt- alapszervezet elnökétől tudtuk meg. Azt is elmondta, hogy a pártbizott­-A kárpitosmunkában a legszebb a szövetekkel való munka - vallja Nagy Laci bácsi Gágyor Aliz felvételei ság rendszeresen értékeli a brigá­dokat, s a taggyűléseken is foglal­koznak eredményeikkel, gondjaik­kal. A brigádok versenyének figye­lemmel kísérése azonban a szövet­kezetben elsősorban a politikai-ne­velő bizottság feladata. Ennek elnö­ke tagja az alapszervezeti pártbi­zottságnak. így a pártszervezet szo­ros kapcsolatban áll a munkaközös­ségekkel. Júlia Bardonová szintén tagja a pártbizottságnak. A vándorzászlót a készruhákat gyártók kollektívájától nyerték el a kárpitosok. Méghozzá csupán egy hajszállal azaz (hogy stílusosak le­gyünk) egy cérnaszállal bizonyultak jobbnak.- Mondta is a mesterük, hogy nem sokáig lesz nálatok a zászló- jegyzi meg mosolyogva Bardono­vá elvtársnö. - Igyekeznek újból el­nyerni, de mi mindent megteszünk, hogy nálunk maradjon. Természetesen ebbe más brigá­doknak is lesz beleszólásuk. Annál is inkább, mivel aránylag kiegyensú­lyozottak a kollektívák eredményei. Ebből pedig az egész szövetkezet­nek haszna van. Ugyanakkor a kol­lektíváknak és az egyes tagoknak is érdekük, hogy jól dolgozzanak, hi­szen nem mindegy, kinek mennyi kerül a borítékjába. A győztes szo­cialista munkabrigád legjobb tagja, Vadkerti Valéria 400 korona egyéni jutalomban is részesült. Erre a juta­lomra több személyt javasoltak. Vé­gül a mester, a brigádvezetö és a részlegvezető, illetve a pártcso­portvezető választotta ki a megjutal- mazottat a jelöltek közül. A válasz­tással mindenki egyetértett. Egyéb­ként Vadkerti Valéria Udvaréról (Dvory nad 2itavou) jár be munka­helyére, egy harmadikos és egy el­sőosztályos fia van.- Ha kétszer sikerülne a brigád­nak elnyernie a vándorzászlót, akkor kirándulásra is elmennénk, mivel a szövetkezet megfizetné az autó­busz költségeit. A szlovák nemzeti felkelés emlékhelyeire látogatnánk el - mondja a brigád vezetője.- Most jégrevűre készülünk Zvolen- ba. Ezt az utat a szövetkezet szer­vezi, de a mi brigádunk tagjai közül is vannak jelentkezők. Budapesti ki­ránduláson is részt veszünk. Már hagyományos, hogy a brigád tagjai látogatják beteg társaikat. A gyesen levő asszonyokat is felke­resi valaki a munkacsoport megbí­zásából. A szűkebb kollektívák szü­letésnapokat is ünnepelnek. Nem véletlen, hogy eddig még senki sem akart megválni a brigádtól. Az is jellemző a kollektívára, hogy minden kezdeményező felhívásra reagál, részt vesz a különböző versenye­ken. Nemrég például egy szombati napon fél műszakot a munkahely takarítására fordítottak, felet pedig a termelési terv teljesítése érdeké­ben dolgoztak. A brigádvezetö igen szerényen és egyszerűen iparkodó- nak nevezi kollektíváját. ■ - De vajon a brigádvezetönek mi­lyennek kell lennie? - kérdem Júlia Bardoőovától, aki már tíz éve áll a kollektíva élén, s egyelőre még hajadon. Újvárban lakik. A kárpitos szakmát a szövetkezetnél tanulta ki.- Szerintem mindenben példát kell mutatnia - válaszolja határozot­tan. - Elsősorban, természetesen, munkája végzésében. Az idei kemény tél okozta termés- kiesést már behozta a brigád. Tagjai egy alkalommal 8 óra helyett 16 órát dolgoztak. A brigádrendszerű munkaszerve­zést és javadalmazást egyelőre nem vezették be. Hogy miért, azt a párt­elnök igy magyarázza:- Azért, mert a feltételeit még nem teremtettük meg, s nem szeret­nénk, ha zátonyra futna a kezdemé­nyezés. Mivel több brigádtag a környező falvakból jár be, vannak, akik, a köz­lekedéshez igazodva, nem 6 órától 14.30-ig dolgoznak, hanem 7-től- A minőséget tovább kellene ja­vítanunk. Ha a minóségellenőr kifo­gásolnivalót talál, visszaadja a kész darabot. így kintről nem érkezik rek­lamáció. Ülőgarnitúrákat gyártanak, meg­rendelésre is. A megrendelő a szö­vetkezet által megadott minták közül választhat. A választék elég bő. Az itt gyártott típusok közül ismert pél­dául az Angelika, a Libusa, a Kleo­pátra. A megrendelt árut legtöbb 170 napon belül elkészítik, de általában már a fele idő alatt is. A szövetkezet­nek van mintaboltja helyben, Léván (Levice), Stúrovóban és Bratislavá- ban. A boltokban képeken tekinthe­tők meg a minták. A tervteljesítést a szövetkezet ve­zetősége naponta értékeli, s min­denki láthatja, hogy állnak. A brigád­tagokkal a párt- és gazdasági tiszt-' ségviselők havonta elbeszélgetnek a feladatokról és gondjaikról. Leg­utóbb például arra figyelmeztették a brigád tagjai a vezetőket, hogy a nagy meleg beálltáig tenni kellene valamit a műhely (mely lényegében egy bádogcsarnok) szellöztetésé­15.30-ig. Júlia Bardonová brigádjának fényképe is a példás dolgozók tablójára került nek megoldása érdekében. ígéretet kaptak, hogy lesz ventillátor. Rövi­desen két új ablákot is beépítenek. A helyszínen mi is tapasztaltuk, mi­lyen jogos ez a követelmény. A műhelybe lépve a magasan elhelyezett vándorzászlót azonnal megpillantottuk. Elnéztük a fürge ke­zű kárpitosok munkáját. Köztük Lá­bai Margitét, aki az ülőgarnitúrák huzatjait szabja villanyollóval. Oly­kor azért kézi ollót is használ- Úgy kell szabni, hogy ne ma­radjon hulladék - mondja. S hogy ez miként lehetséges, azt igazán tud­hatja, hiszen már 1974-tól végzi ezt a munkát. A szövetkezetben ennél is régebben, 1969-tól dolgozik, s tré­fálkozva megjegyzi, hogy nyugdíjba is innen szeretne menni. Nagyra értékeli, hogy mindig reggel jár mun­kába. Ennek különösen akkor vette hasznát, amikor még kicsik voltak a gyerekei.- Igyekszünk gyorsan és jól dol­gozni, hiszen keresni is akarunk - jegyzi még meg. Nagy László, vagy ahogy a brigád tágjai hívják: Laci bácsi, éppen az egyik ülőgarnitűrán végzi az utolsó simításokat.- Egy-egy garnitúra behúzása két és fél napig tart - mondja, s nyom­ban hozzáteszi, hogy bizony van mit csinálnia, amíg elkészül. Szerinte a kárpitosmunkában a behúzás, vagyis a szövetekkel való munka a legszebb. A szövetkezetben nyolc éve dolgozik.- Laci bácsi gondoskodik a jó hangulatról - jegyzi meg valaki a kollektíva hölgytagjai közül. - Ha sokáig csendben vagyunk, közbe­szól valamit és felvidulunk. Nagyon hiányzott, amikor nemrég három hé­tig a műhelyen kívül dolgozott.- Négy emberünk huszonegy na­pig a szakszervezetek házában a bútorokat húzta át - magyarázza a brigádvezetö. Amíg elvoltak, a töb­bieknek kellett őket helyettesíteniük. Nemcsak Nagy Lászlót szereti a kollektíva, de ő is jól érzi magát a brigádban. A tervezett kirándulá­son is szívesen részt venne. Nincs ebben semmi különös, hi­szen a brigád eredményességének egyik magyarázata éppen a munka- közösség tagjainak összeforrottsá- ga, az egymás megbecsülése, a kö­zös felelősségvállalás és a célok elérésének együttes akarása. FÜLOPIMRE A MUNKA ÉS A MUNKADÍJ ÖSSZHANGJA Rontos tényező a termelési feladatok teljesítésében Az eperjesi (Jahodná) Haladás Efsz a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járás élenjáró mezőgazdasági üzemeinek sorába tartozik. A tervszerű és fegyelmezett munkát gazdál­kodási sikerek sora bizonyítja. Elismerésre méltó tény például, hogy az utóbbi huszonöt évben takarmányokból önellátóak voltak. Egészen tavalyig. Az elmúlt évet a korábbiakkal ellentétben ugyanis hiányos takarmánymérleggel zárták. Tegyük hozzá, önhibájukon kívül. A szövetkezetét ugyanis váratlanul érte, hogy a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat tavaly a korábbi évekhez viszonyítva a silókukorica alapanyagú préselt takarmányból kevesebbet vásárolt fel. Az idén hasonló takarmány felvásárlására a szövetkezettel már szerződést sem kötöttek, a pártalapszervezet évzáró taggyűlésén mégis olyan határozatot fogadtak el, amely feladatul adja, hogy az állattenyésztés számára szükséges takarmánymennyiséget megtermeljék, sőt lehetőleg a tavalyi hiányt is pótolják.- Nem lesz könnyű, de teljesítjük a feladatot - jelentette ki határozottan Csóka István, a szövetkezet elnöke. - Azon morfondírozni és vitatkozni, hogy miért nem veszik meg a silókukorica alapanyagú préselt takarmányt, felesleges lenne. A rendelkezést tudomásul vettük, és megfelelően átalakítjuk a vetésterületeket. A lucerna javára a silókukoricá­val szemben. Tény viszont, hogy mindez úgy is megtörténhe­tett volna, hogy a változásokról idejében értesítenek, ezekre mi felkészülünk, és akkor a tavalyi takarmánymérlegünkben sem lett volna hiányunk. A szövetkezet elnöke azt is számba vette, hogy takarmány­termesztési elhatározásaikat mire alapozzák, és a célok elérésére milyenek a pillanatnyi kilátások.- Figyelmünket két dologra összpontosítjuk. Az agrotechni­kára és az emberre, akinek felelősségérzete a munka ered­ményét elsődlegesen meghatározza. A pillanatnyi helyzettel elégedettek lehetünk. A búza erőteljesen fejlődik, sűrű és egészséges. A lisztharmatnak nyoma sincs. Az árpa is sokat ígér, jól kisorolt a szemes kukorica, amit az idén először termesztünk rendszerben, vagyis kiváló vetőmagot kaptunk és elegendő növényvédő szer áll rendelkezésünkre. A lucerna első kaszálásával is elégedettek vagyunk. Hektáronként átla­gosan négy tonna préselt takarmányt adott.- Természetesen problémáink is vannak, de azért vagyunk, hogy megoldjuk. Itt van például az öntözés. Takarmány prog­ramunk valóra váltásához ezzel is számolunk. A közel 1200 hektár szántóból jelenleg 530 hektárt tudunk öntözni, ennek megközelítően felét illegálisan. Ez azt jelenti, hogy az adott területen már lerakták a csőrendszert, használható, de hivatalosan csak a teljes befejezés után, 1989-ben adják át. Addig, ha az üzemeltetés során baj keletkezik, a mi kárunk. Mit tehetünk, vállaljuk a lehetséges kárt a biztossal szemben, hiszen ha nem öntözünk, a termés lényegesen kisebb. Ezt tudva felesleges hangsúlyozni, hogy az öntözőrendszer épí­tési munkáinak teljes befejezése mennyire érdekünk. A közel­múltban mégis elküldtük a mezőgazdasági építövállalat embereit. Májusban akartak árkot ásni, a bevetett táblákon. Kértük, jöjjenek aratás után, amikor szabad lesz a föld.- De további példákat is említhetek. Nem panaszkodás­képp, csupán annak érzékeltetésére, hogy mennyire nem vagyunk elkényeztetve - folytatta az elnök. - A 330 hektár búzából 48 hektárt kísérletképpen művelőutas rendszerben vetettünk, hogy csökkentsük a még mindig elégtelen repülő­gépes növényvédelemtől való függőségünket. Sajnos ez is csak félmegoldás. Az aratást megelőző kezeléshez már nincs magasított traktorunk, amely a növényt nem károsítaná meg. Arról pedig, hogy mennyi fejfájást okoz a pótalaktrészek hiánya, a fógépesítő mesélhetne hosszasan - mutatott Cserge Jenőre. A főgépesítő egyben a pártalapszervezet elnöke, így az alkatrészhiány részletezése helyett arról kérdeztem, hogy a pártalapszervezet gazdaságpolitikai tevékenységével a ter­melést nehezítő körülményeket milyen mértékben tudja ellen­súlyozni.- Eredményeink bizonyítják, hogy van ilyen lehetőség és élünk is vele. Hatékony gazdasági propagandával és politikai agitációval sok nehézség áthidalható. Propaganda és agitá- ciós munkánk meghatározója a nyíltság és a konkrétság, s természetesen a megfelelő erkölcsi és anyagi ösztnözést is igénybe vesszük. Nemcsak a példásan dolgozókat, hanem a munkakerülőket is nevükön nevezzük. Kettőzött szigorral, ha a munkafegyelem ellen vétő kommunista. Az anyagi elismeréseknél, vagyis a munkadíjazában abból az alapeivböi indulunk ki, hogy az alapbér a rendesen elvégzett munkáért jár, a prémium pedig a rendkívüli helytállásért. Például a szombaton vagy vasárnap végzett jó minőségű munkáért. Mindebből az is következik, hogy a prémium megvonása még nem büntetés. Aki feladatát rosszul végezte el, az alapbérét sem kaphatja meg. A párttaggyűléseken és a termelési értekezleteken megmagyaráztuk ennek az alapelvnek a lényegét, az emberek elfogadták, sőt helyeslik. Azokat kivéve, akik kevés munkával és a mások kárára szeretnének sokat keresni. A szövetkezet és a pártalapszervezet elnöke az érdem szerinti munkadíjazás lényegét is részletesen elmagyarázta. Ebből azokra a dolgokra érdemes odafigyelmi, amelyek nélkül a munka és a munkadíj ösztönző összhangja elképzelhetet­len. Ilyen jellegzetesség például, hogy a munkadíj változó része és a prémium olyan tétel, ami az egyén havi költségve­tésében meghatározó. A traktorosoknál, fejőknél és más munkabeosztásban is havonta a 450-700 koronát is kiteheti. A prémiumrendszer érdekessége, hogy a jutalom nagysága évszakok szerint változik. Ha több a munka és hosszabb a munkaidő, az adott munkáért járó prémium is több. Aki kimarad a munkából, az egy meghatározott időszakra a pré­miumot is elveszti. Legyen az beosztott vagy vezető dolgozó. További figyelemre méltó tény, hogy az érdem szerinti munka- dijazás nemcsak a munkacsoport tagjaira, hanem a vezető dolgozókra is érvényes. Ha például leáll a meleglevegős takarmányszáritó, mert a szecskázást, szállítást és szárítást végző komplex csoport munkájában valahol fennakadás keletkezett, akkor minden érdekelt egyén, még a vezetők órabére is a felére csökken. Ha az eddig elmondottakhoz mintegy befejezésül még hozzá tesszük Csóka István szavait, akkor különösebb magyarázat nélkül is megértjük, hogy Eperjesen a pártévzá­rón elfogadott határozatok teljesítését milyen emberi tartalé­kokra alapozzák.- Valamennyi gyűlésünkön arra biztatjuk tagjainkat, hogy aki munkafeladatait rendesen elvégezte, az követelje meg az igazát. Munkatársaival és feletteseivel szemben egyaránt. Az a vezető, aki teljesíti kötelességeit és biztosítja a jó munka feltételeit, beosztottjaival szemben igazságos és tekintet nél­kül az egyénekre mindig egyforma súllyal mér, a kritikához . pozitívan viszonyul. Viszont az a vezető, aki csak hirdeti a rendes munkát de másként tesz, a kritikától természetszerű- leg fél. Ilyen vezetőkre nincs szükségünk, viszont annál nagyobb érdekünk, hogy az igyekvő és becsületes dolgozóink maradjanak. EGRI FERENC 1987. VI

Next

/
Thumbnails
Contents