Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-18 / 37. szám
IDŐSZERŰ, SZÍNVONALAS PUBLICISZTIKÁT Beszélgetés a Bratislava! Sajtótudományi Intézet munkájáról Az ötvenes éves derekán, a szocialista újságírás kibontakozásával egyidőben a tömegtájékoztatás területén 1955. január elsejével Bratislavában új munkahely kezdte meg működését: a Sajtótudományi Intézet. Létrehozása több szempontból is szükséges volt. Az a feladat hárult rá, hogy segítséget nyújtson az újságírók nevelésében és képzésében, a sajtótudományi és -történelmi kutatásokban, a dokumentációs és könyvtári szolgáltatások megalapozásában. Úgy véljük, hogy különösen most, a sajtónap alkalmából nem érdektelen, ha olvasóink is megismerkednek az intézet munkájával. • Milyen szerepet tölt be az intézet ma? - tettük fel a kérdést dr. Rudolf Porubsky kandidátusnak, az intézet izgatójának.- Intézetünk jelenlegi formájában mint önálló tudományos-kutatói műhely 1976. május elseje óta a szlovákiai Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal irányításával a CSSZSZK kutatási és fejlesztési bázisának rendszerébe tartozik. A hetvenes évek közepén munkatársaink már kellő tapasztalatokat szereztek az állami tervből ránk háruló alapkutatásban, amilyen pl. a sajtó, a rádió és a televízió szerepének vizsgálata a művelődés rendszerében, valamint a szocialista propagandának és kölcsönhatásainak kérdéskörében. A tömegkommunikációs eszközök helyének a kultúra rendszerében való vizsgálatát követően, amelyet a hatodik ötéves tevidöszakban végeztünk el, 1981 óta a kutatások súlypontja a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak a szocialista társadalmi tudat formálásában betöltött szerepére irányul. Számunkra is iránytűként szolgálnak a CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai. Az eszmei-nevelő munkára vonatkozó irányelvek a legközvetlenebbül érintik sajtónkat. Feladatunk, hogy még aktívabban járuljunk hozzá a kongresszusi határozatok szellemében az új ember, a szocialista haza öntudatos állampolgára, a sokoldalúan fejlett személyiség formálásához, aki elsajátította a marxista-leninista világnézet alapjait, a szocialista erkölcs elveit, és eszerint cselekszik. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk gyorsításának stratégiája szorosan összefügg az emberek gondolkodásmódjának és szemléletének megváltoztatásáért folyó harccal. • Milyen feladatok hárulnak mindebből intézetükre?- A hetedik és nyolcadik ötéves tervidőszakban két egymással szorosan összefüggő részfeladat megoldásával foglalkozunk. Az első, a tömegtájékoztató eszközök integrált és differenciált befolyását mint a szocialista társadalmi tudat formálásának feltételét vizsgálja, a második pedig azt, hogy a hírközlő eszközök milyen szerepet töltenek be a dolgozók szocialista hazafiságá- nak és internacionalizmusának elmélyítésében. Mindkét feladat része annak a kutatási programnak, amelynek a CSKP KB Marxiz- mus-Leninizmus Intézete, valamint a prágai Sajtóelméleti és Gyakorlati Intézet a gazdája. A koordináló műhely, amely ezeket a kutatásokat a „Nemzeteink és nemzetiségeink fejlődésének törvényszerűségei a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában" címmel véglegesíti, az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete. A Sajtótudományi Intézet tudományos kutatói további feladatul kapták a hírközlő eszközök rendszerének, működési mechanizmusának, valamint társadalmi befolyásának vizsgálatát. • Tavaly, az SZLKP kongresszusán is elhangzott, hogy a sajtó, a rádió és a televízió sokkal vonzóbb formában magyarázza a párt gazdaságpolitikáját s annak megvalósítására mozgósítsa a dolgozókat. Milyen segítséget nyújt intézetük e cél eléréséhez?- A kutatás e téren alapvető ismereteket nyújt, részletesebb információkat szolgáltat az olvasókról, a hallgatókról és a tévénézőkről, s ezáltal is hozzájárul ahhoz, hogy a tömegtájékoztató eszközök sokkalta hatékonyabban éljenek sajátos lehetőségeikkel. Ez a kutatás négy témakört ölel fel. Az egyik a hírközlő eszközöknek a társadalomra gyakorolt hatása. Kiváltképp fontos az a kutatómunka, amely a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak a gyermeke, valamint az ifjúság tudatának és magatartásának formálásában betöltött aktív szerepével foglalkozik. További tematikus feladat a sajtó, a rádió és a televízió hatása az újságírói tevékenység irányításának szemszögéből vizsgálva, ösztönöznie kell az irányító munka tökéletesítését, hogy az a szakmailag megalapozott publicisztikát szolgálja, s így járuljon hozzá az újszerű kezdeményezések kibontakozásához. Minden bizonnyal új ismereteket tár fel annak a tematikus feladatnak a megoldása is, amely a tömegkommunikációs eszközök differenciált hatékonyságának lélektani tényezőjéről szolgáltat majd ismereteket. A tömegtájékoztató eszközök szerepe a szocialista hazafiság elmélyítésében című részfeladat közvetlenül az SZLKP kongresszusán elhangzott feladatokból indul ki, miszerint hatékonyabbá kell tenni a dolgozók és különösen az ifjúság hazafias és internacionalista nevelését. • A hazafias és internacionalista nevelés tematikája nyilván rendkívül sokrétű.- Valóban, s éppen ezért több kérdéskört igyekszünk megragadni. Ezek közé tartoznak a tömegtájékoztató eszközöknek a hazafias és internacionalista tudat formálására gyakorolt hatásával kapcsolatos elméleti és módszertani kérdések, csakúgy a nemzeti tudat internacionalizálódási folyamatának szociológiai aspektusai helyi viszonylatban, pontosabban a munkakollektívában és a családban. Ugyancsak kutatásaink tárgya az információk nemzetek és államok közötti cseréje, az internacionalista tudat elmélyítésének feltétele, valamint a publicisztika kommunikációs stratégiája és hírértéke. E témák széles körű véleményezése során kiemelték, hogy a kutatási koncepció figyelembe veszi a tömegtájékoztató eszközök folyamatos és egységes hatásának szükségszerűségét és annak jelenlegi belső tagoltságát. Ez a hatás az egész társadalom felé irányul, egyidejűleg figyelembe veszi az egyén, valamint egész társadalmi csoportok sajátos szociális, szakmai és kulturális igényeit. Hozzá kell még tenni, a részfeladatok megoldása új, nem hagyományos eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Hiszen nagymértékben ezektől függ az új ismeretek feltárása, nemkülönben a köztudatba vitele. A hazafias és internacionalista nevelés kapcsán fontos szerepet kap többek között annak megvilágítása, hogy milyen a helyzet a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság közötti, valamint a nemzetközi információcserében. • Elmélet és gyakorlat elválaszthatatlanul összefonódik az eddig említett feladatokkal kapcsolatban. Mindez elengedhetetlen feltétele a szociális és gazdasági fejlődés gyorsításának stratégiájából adódó feladatok teljesítésének. Felvetődik a kérdés: miként járul hozzá az intézet a közvetlenül napirenden levő teendők elvégzéséhez?- Olyan részfeladatok megoldásával, amelyek rendkívül gyorsan reagálnak a felmerülő szükségletekre. Az előző ötéves tervidőszakhoz képest, amikor csupán egy feladatot vizsgáltunk, ebben az ötéves tervidőszakban nyolcat dolgoztunk fel. Úgy hiszem, rugalmasságra vall például, hogy foglalkozunk a gazdaságpublicisztika hatékonyságának vizsgálatával a járási és üzemi sajtóban, az időszaki sajtó tipológiai és tematikai szerkezetének korszerűsítésével, az üzemi lapok politikai irányításának módszereivel és hatékonyságával. Ehhez kapcsolódóan vizsgáljuk a szovjet politikai és szaksajtó terjedését és felhasználását Szlovákia járásaiban. S az ebbeni tudományos ismeretek azonnali közvetítésére vall az ez év májusában megtartott szlovákiai konferencia, mely a szovjet sajtó hazai jelentőségével foglalkozott. Azt hiszem, az elmondottakból eléggé kiviláglik, hogy mindennemű kutatásunk célja a hivatásos újságírás színvonalának állandó emelése, harc a formalizmus, a rutin és sablonszerüség ellen, mert ezek akadályozzák publicisztikánk folyamatos megújulását. • Ezek után tehát szinte önmagától adódik a kérdés: az intézet munkatársai milyen kapcsolatot tartanak fenn a gyakorlattal?- Bevált munkamódszer, hogy már a kutatás előkészítő szakaszában konzultálnak az újságírókkal, hogy a kutatás vegye figyelembe a leendő felhasználók kívánalmait és szükségleteit. Még a zárójelentés opponá- lása előtt szemináriumokat tartunk a szerkesztőségekben. A zárójelentésben a fő hangsúlyt a következtetésekre és a kutatásokból adódó javaslatokra helyezzük. A Sajtótudományi Intézet folyóiratának, az Otázky zurnalistiky-nek a hasábjain folytatott vitát követően erőteljesebben érződött a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazását célzó irányvétel. A folyóiratban közölt tanulmányok terjedelme az elmúlt ötéves tervben több mint négyezer kézirat- oldal volt, ami az előző ötéves tervidőszak mennyiségének a kétszerese.TŰrvendetes, hogy jelenleg a folyóiratban egyre gyakrabban megjelennek gyakorló újságírók cikkei is. • Milyen egyéb fórumokon lép fel az intézet az elért kutatási eredményekkel?- Céltudatosabban kihasználjuk a különböző szeminárimokat, konferenciákat, valamint az előadói tevékenységből adódó lehetőségeket. Intézetünk 1984-ben aktívan részt vett a tömegtájékoztatás elméletével foglalkozó pedagógusok és tudósok világ- kongresszusának előkészítésében, amelyre Prágában kerül sor, s amelyen intézetünk munkatársai hét beszámolót tartottak. Fennállásunk harmincadik évfordulója alkalmából, 1985-ben tudományos konferenciát tartottunk a kutatásnak az újságírás hatékonyságának növelését szolgáló feladatairól. Számos rendezvényünk közül kiemelném még néhány szemináriumunk témáját: a tömegtájékoztató eszközök feladata a nemzeti és az internacionalista tudat elmélyítésében, a tömegtájékoztató eszközök megkülönböztetett hatása a gyermekekre és az ifjúságra, az újságírói megnyilatkozás nyelvi megformálása, a szerkesztőség tömegpolitikai munkájának hatékonysága, a pszichológia és szociológia alkalmazása a gazdasági propagandában, a tömegtájékoztatás fő feladatai a művelődés- politikában a CSKP XVII. kongresszusa után, a békeharc egyes elméleti kérdései a világforradalmi folyamat jelenlegi szakaszában. A kutatás eredményeit természetesen publikáljuk is, az intézet munkatársai 1980-1985 között 39 monográfiában, kutatási zárójelentésben, gyűjteményes kötetben szerepeltek szerzőként, 151 tanulmányt és cikket, 51 recenziót, beszámolót jelentettek meg. • Az intézet egyik fontos feladata az újságírók továbbképzése. Kérem, erről is tájékoztassa olvasóinkat.-Intézetünk 1981-ig gondoskodott az SZSZK tömegtájékoztató eszközei vezetői munkatársainak továbbképzéséről, több mint háromszáz újságíró bevonásával. Jelenleg még nem alakult ki az újságírók továbbképzésének egységes intézmény- rendszere, s ennek jóváhagyásáig a továbbképzés kétféle formában folyik, éspedig időszerű elméleti, gyakorlati szemináriumokat, valamint tematikus előadássorozatokat tartunk. Ilyen volt például a szerkesztőségi munka technikai korszerűsítésével foglalkozó tanfolyam. Ez év őszén a jogL neveléssel és propagandával foglalkozó szerkesztők számára szervezünk továbbképző tanfolyamot. • Ezek után kérem, szóljon intézetük távlati céljairólI- Az SZLKP KB Titkársága ez év augusztusában megtárgyalta az intézet feladatait, 1990-ig és távlatilag 2000-ig. Ennek alapján kutatótevékenységünk a publicisztika koncepciózusságának és prognosztizálásának kérdéseire irányul, azt követve, hogy a sajtó a közvélemény stratégiai irányvonalunk valóra váltásának egyik hatékony eszköze, össznépi fórum, a sikerek, a jó példák és tapasztalatok népszerűsítője, a problémák megoldásának előmozdítója, kollektív szervezője legyen. Vizsgálni kell továbbá a tömegtájékoztató eszközök összhatását, mégpedig a címzett szemszögéből, hogy a hozzá intézett szó és kép időszerű-e, szakmai szempontból színvonalas-e, gondolkodásra és cselekvésre késztet-e. Vizsgáljuk majd azt is, hogy az egyes tömegtájékoztató eszközök és szerkesztőségi kollektívák miként teljesítik a párthatározatokat a gyakorlatban. E téren szem előtt tartjuk például az újságírás irányítását, a szerkesztőségi munka tervezését és rendszerességét, a hírközlő szervek koordinálását és együttműködését. De azt is, hogy megtaláljuk a különböző típusú szerkesztőségek irányításának, szervezésének és műszaki felszerelésének korszerű modelljét. A hírközlő eszközök komplex hatásának vizsgálata a 2000-ig terjedő időszakban feltételezi, hogy intézetünk kutatási területe tovább bővüljön. Meglehetősen hézagpótló téma például a tömegtájékoztató eszközök és a propaganda hatásának története a szocialista építés időszakában, különös tekintettel a jelen és a jövő szükségleteire. Kutatni akarjuk az új hírközlő technika és technológia alkalmazásának lehetőségeit a szerkesztőségekben és a nyomdában. Továbbá a politikai és gazdasági tényezők hatását a sajtóra, s vizsgáljuk majd a publicisztika nyelvi megnyilatkozásainak hatásfokát is. • A sajtónapon különösen időszerű a kérdés: napjainkban milyen a tömegtájékoztató eszközök társadalmi súlya?-A ma embere már nehezen tudja elképzelni az életét sajtó, rádió és televízió nélkül. Az a tény, hogy a tömegtájékoztató eszközök dolgozói naponta emberek millióihoz szólnak, megvilágítják azot^t a kérdéseket, amelyeket az emberek naponta feltesznek, igazolja, hogy a sajtó a szocialista nevelés jelentős eszköze, s ebből fakadnak a munkával szemben támasztott igények is. Idézném Husák elvtársat: ,,Arról van szó, hogy a mai feladatok avatott magyarázatával segítsenek az új gondolkodásmód, az aktív, alkotó, társadalmi légkör kialakításában. “ A Csehszlovák Újságírók Szövetsége IX. kongresszusa valamennyi újságíró nevében kinyilvánította: céltudatosan érvényre juttatjuk a párt irányvonalát, a társadalom demokratizálása; valamennyi társadalmi szféra átépítésében úgy, hogy elsősorban a szocialista ember tudatát formáljuk. Meggyőződésünk, hogy a szlovákiai viszonylatban egyedüli újságírói tudományos-kutatói műhely, a Sajtótudományi Intézet ismertetett tevékenysége további, konkrétan hasznosítható eredményeket hoz majd a tömeg- tájékoztató eszközök munkája minőségénekjavításában. KOPASZ CSILLA
