Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-28 / 34. szám
• Maradonát minden ellenfél keményen meggyötri A meglepetések kupájának is nevezhetnénk a nemrégen véget ért tornát, a dél-amerikai futball fergeteges parádéját, amely két héten át lázban tartotta Latin-Ameri- kát. Meglepetésnek számit a címvédő Uruguay győzelme, még nagyobbnak a világbajnok argentin válogatott negyedik helyre szorulása és a világ legjobbjának tartott Diego Maradona sápadt szereplése, végül a brazil futballnagyhatalom kiesése. Uruguay válogatottja a döntőben nagy küzdelemben bizonyult jobbnak Chile tizenegyénél, és hatvanezer néző előtt újból magasra emelhette a pompás Amerika Kupát, mellyel együtt jogot szerzett arra is, hogy 1989-ben összemérje tudását a jövő évi Európa-bajnokság győztesével. Tehát újabb érdekes tétmérkőzés a láthatáron... „Uruguay Campeon“, „Uruguay a bajnok“ - jelent meg a felirat a Buenos Aires-i River Plate-stadion elektromos tábláján, hála Bengoe- chea 57. percben lőtt góljának. Francescoli és Alzamendi csapata valójában 3:0-arányban is győzhetett volna, ha kihasználja helyzeteit, de kissé körülményesnek bizonyult a tizenhatoson belül. Szerencséjükre Eduardo Pereira személyében magabiztosan, jól védő kapusra számíthattak, aki bizony nemegyszer hárított meleg helyzetekben. A döntő krónikájához tartozik, hogy a brazil Filho játékvezető kiállított két chileit és két uruguayit, köztük Fran- cescolit. Különösnek legfeljebb az számít, hogy két labdarúgót A Dél-Amerika Kupa színe és visszája egyelőre nem sikerült pótolnia a kiöregedett Zicót, Socratest és Falcaót. Kérdés, vajon Brazília össze tudja-e szedni magát a világbajnoki selejtezőkre (eddig ez mindig sikerült), hiszen ha nem tudják összekovácsolni a csapatot, különösen pedig a vezetést, semmi biztosíték sem lesz arra, hogy ott lehetnek az 1990-es olasz- országi Mundialon. Csalódást keltett Paraguay játéka is. Bizony elszállt az idő a két sztár, Romero és Cabanas felett. Ezzel szemben Kolumbia kellemes meglepetéssel szolgált. Az elődöntőbe ve- rekedte magát, és 2:1-re legyőzte a világbajnok Argentínát, megszerezve ezzel a dobogó harmadik fokát. Különösen a középpályás Val- derrama és a két színes bőrű csatár, a technikás Redin és a gólerős Igua- ran vívta ki a közönség tetszését. Ha ez a néhány klasszissal rendelkező válogatott gyorsabb játékstílusra lenne képes, a következő esztendők egyik legütőképesebb csapatát üdvözölhetnénk benne. A* 26. Dél-Amerika Kupa egyik legfontosabb tapasztalata, hogy még a világbajnok sem pihenhet babérjain. A torna állítólag figyelmeztető volt azoknak az argentin játékosoknak és szakvezetőknek, akik a tavalyi Mundial presztízséből élve egyre-másra szerződtek külföldre, a nagyobb gázsiért, pácban hagyva a nemzeti színeket. Egy csapat csak akkor tud teljesíteni, ha összeszokottan futballozik. Ehhez pedig mindig idő kell és kitartó, fegyelmezett munka. A futballvilág Mundial utáni első nagy fesztiválja volt a a Dél-Amerika Kupa. Szinte minden dél-amerikai válogatott büszkélkedhet négy-öt tehetséges zsonglőrrel, aki ollózva lő, vagy remekül fejel, aki sarokkal teszi maga elé a labdát, vagy lerázva magáról a védőt, remekül adja be a labdát. Különösen figyelemre méltó volt a csapatok pompás erőnléte, a temperamentumos küzdőszellem; igaz, a mérkőzéseket számtalan sportszerűtlenség is jellemezte. Erre utal, hogy a torna tizenhárom találkozóján a bírók 50 sárga és 14(1) piros lapot osztottak ki. Az európaiak számára tanulságul szolgálhat, hogy ha a világbajnokságon netán Kolumbiával, Chilével hozná össze őket a sorsolás, ne bízzák el magukat. Mert könnyen úgy járhatnak, ahogyan az argentinok és a brazilok jártak a Dél-Amerika Kupán... p. • A dél-amerikaiak technikáját mindenki megcsodálja. Kem- pes cselsorozatát is csak nézik az ellenfelek (Archívumi felv.) a 91. percben küldött le a pályáról - egyszerre. Nem volt nagy mérkőzés. A kupa győztesét inkább küzdőszelleme segítette diadalra. A lelátón helyet foglaló chileiek ezreinek nem maradt más örömük, mint hogy a tévénézők százmilliói előtt szabadságot követeljenek hazájuknak „Vészén Pinochet" feliratú transzparensekkel. Az urugayiak örömmámoránál csak az argentinok csalódottsága és a brazilok szégyenérzete volt nagyobb. Az, hogy a világbajnok argentinok továbbjuthattak, Ecuadornak köszönhető, mely Peru elleni döntetlenjével kikaparta nekik azt a bizonyos gesztenyét, örömük azonban nem tartott sokáig, a River Plate lelátóiról fürtökben lógó szurkolók roppant bosszúságára a Bilar- do-legénység 1:0-ra kikapott Uru- guaytól. Trasante és Saldanha remekül semlegesítette Diego Maradonát, a földkerekség jelenlegi legjobb játékosát. Alzamendi első félidő végén elért góljával Uruguay 1937 óta először verte meg otthonában a nagy szomszédot. Olcsó „elégtételnek“ számított néhány ezer argentin suhanc mérkőzés utáni ran- dalírozása. Inkább azt bizonyították vele, hogy Dél-Amerikában sem kisebb gond a békés nézők életének és testi épségének védelme, mint öreg kontinensünkön. Az argentin válogatott a Mundial megnyerése óta játszott hét nemzetek közötti mérkőzéséből ötöt veszített - hármat hazai pályán! Elgondolkodtató, még akkor is, ha sérülése miatt nem játszhatott Burruchaga, Valdano és a kapus Pumpido. Az együttesben Maradonának így egy méltó társa maradt csupán Claudio Caniggia, a River Plate fiatal csatára. 1987 július eleje minden bizonynyal piros betűs napként szerepel majd a chilei labdarúgás naplójában, hiszen Basay és Letelier két-két góljával 4:0 arányban legyőzték a há- romszors világbajnok Brazíliát. „Szégyen" - írták másnap a brazil lapok vastagbetús szalagcímben, s egy avatott sportszakértő pedig kétségbeesésében egyszerűen ,,le- hülyézte“ a csapatot. Játékosok és szakvezetők kerülő úton utaztak haza, nehogy összetalálkozzanak a szurkolók „fogadásukra" megjelent népes seregével. Azóta áll a bál a brazil labdarúgó-szövetségben. Guimaraes elnök és Carlos Alberto Silva szövetségi kapitány többet törődik az egymásra mutogatással, mint a kudarcot előidéző okok kiküszöbölésével. Osztatlan vélemény szerint a brazilok többre képesek, mint amit produkáltak, de a középpályássornak (Edu, Douglas és Rai) MÉLYPONTON A BRAZIL FUTBALL? R engeteget emlegette az atlétikai világ az elmúlt három hónapban a Lenina- kanból származó 22 éves Robert Emmijant. A fekete hajú örmény távolugró május 22-én Cahkadzorban 1980 méter tengerszint feletti magasságban 886 cm-re repült, s egycsa- pásra a sportág legérdekesebb emberévé lépett elő. A 21. század ugrásának tartott beamoni 890 cm-es „szakállas" világcsúcs egyszeriben testközelbe került. A 178 cm magas, 69 kilós atléta már tavaly „beugrott“ a világ élvonalába, a moszkvai Jóakaratversenyeken 861 cm-rel Európa-rekordot állított föl. Akkor azt nyilatkozta:- A fantasztikus világcsúcs gondolata sohasem nyomasztott... Napjaink legjobjainak teljesítményét tartom szem előtt, őket akarom legyőzni. Carl Lewis, Larry Myricks és Lutz Dombrowski eredménye számomra a mérce. Egyelőre messzibb távlatok nem érdekelnek. Robert Emmijan szenzációs ugrása után egy hónappal Prágában járt, az Európa Kupa A-döntöjében szereplő szovjet válogatott tagjaként. Érthetően ó volt az egyik legkeresettebb riportalany, minden újságíró rá vadászott. A szimpatikus örmény fiú nem utasított vissza senkit, készségesen, szerényen válaszolt a kérdésekre. És rendkívül szerényen, minden feltűnést kerülve viselkedett, amivel belopta magát mindannyiunk szívébe. Külön rendelésre a lelátóra jött közénk, s türelmesen kivárta, míg egy-egy izgalmas szám véget ér, elül a taps, hogy a kismagnó rögzíteni tudja a válaszokat. • Nagyon sok kérdésre kellett válaszolnia az utóbbi hetekben. Nem untató, fárasztó az örökös zaklatás?- Fárasztónak nem mondanám, pedig volt a faggatásokból épp elég. Csak nem túl érdekes, ha mindig ugyanazokkal a kérdésekkel ostromolják az embert: ,,Mit érzett az ugrásnál? Számított az eredményre? Mikor dönti meg a világcsúcsot? Ki lesz Beamon utódja, ki lesz első kilenc méter fölötti ugró?" • Akkor ilyet nem is kérdezek...- Köszönöm. Mert honnan tudnám megmondani, hogy ugrok-e világrekordot vagy kilenc méter fölött. Igyekszem megszabadulni a teher gondolatától is, mert az csak fölösleges pszichikai megterhelést jelent. Márpedig a római világbajnokságon sok minden azon múlik majd, hogy az ember lélektanilag menynyire erős, kiegyensúlyozott. • Jaime Jefferson, a kubai csúcstartó a P-T-S-en elért 849 cm-es ugrása után úgy nyilatkozott, nem elég a tengerszint feletti magasság egy esetleges kimagasló eredmény elérésére, valamennyi más tényezőnek - időjárás, forma, légkör, stb., egyformán szerepe van a jó teljesítményben. Mi az ön véleménye?- Mindenképpen igazat adok kubai társamnak. Ideális körülmények nélkül nem lehet megjavítani Beamon rekordját. Ezt az eltelt évek is igazolják. Látja, most kicsit ellentmondók majd magamnak, mert én nemcsak magaslaton szeretnék nagyot ugrani. Titkos vágyam, hogy egyszer normális viszonyok közepette is sikerüljön. Nem világcsúcs, csak egy igazi nagy ugrás. • Bocsásson meg, de ismét Jeffersont idézem. Szerinte 1990-ig biztosan változik az örökranglista élén a helyzet. Nem kell a következő évtizedig se várnunk...-A távolugrás teljesítményei rohamosan növekedtek az utóbbi időben. 1982-ben csak Lewis és Myricks ugrott 830 fölött. Két esztendővel később már hat atléta jutott túl ezen a távolságon, méghozá huszonegy ízben összesen. S tavaly 861-es ugrásom sem volt elég ahhoz, hogy abban az évben világrang- lista-elsö legyek. Lewis kétszer is 879 cm-t ért el, igaz egyszer csarnokban. S manapság nem meglepő, hogy több versenyző ugrik 840-850 körül. Ebből is kitűnik, hogy a robbanás nagy, s a világcsúcs veszélybe került. Mint mondtam, nem vagyok bizonyos abban, hogy én szárnyalom azt túl, de hogy valaki hamarosan, abban igen. • 886-os ugrása után kijelentette, hogy még sok mindenben javulnia kell. Mit értett ezen?- Nézze, én alacsonyabb vagyok Lewisnál és a többieknél, Lewis ráadásul a világ egyik legjobb vágtázója. Tehát ideális a gyorsasága is. Nekem ezeket a hátrányokat valahol be kell hoznom. Sikeremét annak köszönhetem, hogy jó az elrugaszkodásom, a levegőbeni technikám, viszont elég gyenge a nekifutásom, főként a lécfogással vannak problémáim. Rendre nem vagyok a deszkán az elugrásnál. • Cahkadzorban jól fogott lécét?- Nem! Az a négy centi, ami Beamonhoz hiányzik, az a deszkán is hiányzott. Nem tudom féltem-e, de az volt az érzésem, mintha gödörből ugrottam volna el. A versenyben háromszor beléptem, mondják ezek az ugrások még nagyobbak voltak, sokan állítják, kilenc fölötti is akadt. A 860, illetve 853-as kísérletnél szintén messziről dobbantottam. • Mi biztosíthatja Rómában az aranyérmet?- A világbajnokság nagyszerű versenynek ígérkezik, örülök, hogy végre találkoznak a világ legjobbjai. Tény viszont, hogy a vb-hez hasonló fontos viadalokon ritkán születik igazi nagy eredmény. Szerintem 860-870 körüli teljesítmény biztosan elég lesz az aranyhoz. Ha nem hát tévedtem... Hogy Robert Emmijannak igaza volt-e, vagy sem, az pár napon belül kiderül. URBAN KLÁRA &ÚJ szú VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.
