Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-28 / 34. szám
A legkorszerűbb technikával készültek A Mikromed első szállítmánya Megkezdte az orvosi adatgyűjtő rendszerek szállítását a néhány hónapja Esztergomban alakult magyar-szovjet közös vállalat, a Mikromed. Elsőként Moszkvába, egy orvosi műszerek kutatásával foglalkozó intézetnek küldtek 1,5 millió forint értékben adatgyűjtő egységeket. Ezek a mikroszámítógépet is tartalmazó rendszerek egy-egy betegről nagyon sok adatot tárolnak és dolgoznak fel, s így gyorsítják, megkönnyítik az orvosok munkáját. Megkezdték a közös vállalatnál az előkészületeket azoknak a mikroprocesszoros EKG-ké- szülékeknek a gyártására is, amelyeket magyar és szovjet mérnökök közösen fejlesztettek ki, szovjet részelemekre alapozva. A méret nem lesz nagyobb egy kisebb dobozénál, s így a körzeti orvosok könnyen magukkal vihetik. Az év végére elkészítenek 50 darab kétcsatornás elektromiográfot, az izom- és az idegrendszer komplett vizsgálatára alkalmas műszert is. Ezeket a készülékeket egyelőre a Medicor esztergomi gyárában állítják elő, de rövidesen más hazai és szovjet üzemeket, tudományos kutatóintézeteket is bevon a fejlesztésbe és a gyártásba a Mikromed. A közös vállalat 37 gazdálkodó egységgel kötött, illetve köt kooperációs szerződést, olyanokkal, amelyek a legkorszerűbb technikával készítik az orvosi elektronikai alkatrészeket, termékeket. Kialakítanak olyan együttműködési formát is, amelynek keretében az Esztergomban készített részelemeket kiegészítésre további megmunkálásra Moszkvába küldik, onnan visszakerül Magyarországra, majd innen tovább a nemzetközi piacokra. A jövő évben megalakítják Moszkvában a Mikromed leányvállalatát is. Ebben az évben mintegy 100 millió forint lesz a Mikromed termelési értéke, s öt év múlva 2,3 milliárd forint értékű orvostechnikai eszközt gyárt és forgalmaz. Gazdasági szabályzókkal is ösztönzik, hogy a közös vállalat folyamatosan növelhesse termelését; az első három évben például a Mikromed nem fizet adót, így teljes bevételét a további fejlesztésekre, új üzemrészek építésére, korszerű berendezések vásárlására és a kooperációs kapcsolatok kiszélesítésére fordíthatja. A következő öt év alatt körülbelül 100 különböző típusú új műszer kidolgozását és gyártását tervezik. A vegyesvállalat főleg antropológiai, kardiológiai és hematológiai vizsgálatokhoz szükséges, mikroprocesszorral vezérelt elektronikus orvostechnikai eszközöket fejleszt ki, gyárt és hoz forgalomba. A termékek nagyobb részét a Szovjetunióban, a többit Magyarországon és harmadik piacon értékesítik. A Szovjetunióban a lakosság komplex betegség-megelőző szűrővizsgálatának nagyszabású programjához kapcsolódik gyártmányaival a Mikromed. (N) ÁT KELL HIDALNI A MEGTORPANÁST KIVÁLTÓ OKOKAT Miért esett vissza átmenetileg a KGST-országok és a fejlődő államok külkereskedelmi forgalma ? A KGST-tagországok közgazdászai rendszeresen találkoznak és megvitatják a tagországok egymás közti, illetve más államokhoz fűződő együttműködésének kérdéseit, távlatait. Idén Bratislavá- ban a Komensky Egyetem volt a vendéglátója nyolc KGST-tagor- szág - a Bolgár Népköztársaság, az MNK, a VSZK, az NDK, Kuba, Lengyelország. a Szovjetunió és Csehszlovákia szakértői nemzetközi tudományos tanácskozásának. A nemzetközi fórumot a Komensky Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseinek kutatásával foglalkozó, moszkvai székhelyű, nemzetközi intézettel közös együttműködésben készítette elő. A tanácskozás résztvevői áttekintették a KGST-tagországok közötti együttműködés eddigi eredményeit, mindenekelőtt azonban a közösség tagországainak együttműködését a fejlődő államokkal. Megvizsgálták azokat az okokat, amelyek a KGST- tagországok és a fejlődő országok külkereskedelmi cseréjének az ideiglenes visszaeséséhez vezettek, valamint áttekintették a két országcsoport közötti gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeit is. A résztvevők egybehangzóan megállapították, hogy új együttműködési formákra van szükség, közös vállalatokat kell létrehozni és munkamegosztást kell kialakítani a KGST-tagállamok és a fejlődő országok között. Rámutattak a KGST- országok közös fellépésének, ám ugyanakkor az egyes fejlődő országokkal szembeni differenciált hozzáállásának a jelentőségére. Külön megvizsgálták a szocialista ohentációjú fejlődő országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok témakörét. Rámutattak: arról van szó, hogy a kölcsönös gazdasági együttműködés megfeleljen a fejlődő országok objektív gazdasági érdekeinek, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak és a közös antiimperia- lista harc kiszélesítésével összefüggő szükségleteknek is. Rámutattak arra is, hogy a világ- gazdaságban tapasztalható egyes jelenségek, amelyek a piacokon negatívan befolyásolják a fejlődő országok helyzetét, s ugyanígy hatnak a KGST-országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataikra is (elsősorban a katasztrofális mértékű külföldi eladósodásról van szó). A tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy a két országcsoport gazdasági kapcsolatainak kibővítéséhez hatékonyan hozzájárul a KGST-országok és a fejlődő államok közötti gazdasági együttműködés közös, hosszú távú koncepciójának a kidolgozása, valamint a nemzetközi szocialista gazdasági integráció egész mechanizmusának az átalakítására irányuló törekvések. A közgazdász-szakértők nemzetközi értekezletének eredményeiről Václav Kves professzort, a tudományok doktorát, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagját kérdeztem, aki az értekezleten elnökölt, s a megnyitó beszédet, illetve a vitaösszefoglalót mondta. KÉRDÉS: Köztudott, hogy a KGST bukaresti, 42. ülésszakán 1986 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá a KGST és az Angolai Népi Köztársaság, a Szociaista Etiópia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság között, ön miként jellemezné Csehszlovákia álláspontját a fejlődő országokhoz fűződő együttműködéssel összefüggésben, különös tekintettel a szocialista orientációjú fejlődő országokra? VÁLASZ: Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy ezen a tanácskozáson a KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elméleti kérdéseit vitattuk meg. Az értekezlet legfőbb következtetéseit a KGST irányító szerveinek rendelkezésére bocsátjuk, s ezek nyilván befolyásolják majd a fejlődő országok irányába folytatott gazdasági aktivitásunkat. A csehszlovák közgazdászok a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak a KGST 42. ülésszaka eredményeivel kapcsolatos állásfoglalásából indultak ki. Nyomatékosan hangsúlyozták a KGST és Angola, valamint a Szocialista Etiópia, illetve a Népi Jemen közötti megállapodások jelentőségét és rámutattak arra, Csehszlovákia kész gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtani ezeknek a fejlődő országoknak. Ez az együttműködés kölcsönösen előnyös, mert egyaránt szolgálja az említett fejlődő országok népeinek valamint népgazdaságunk érdekeit is, és az anti- imperialista harccal kapcsolatos közös feladatokat is. KÉRDÉS: A fejlődő országok külkereskedelmi aktivitását kedvezőtlenül befolyásolja rendkívüli mértékű külföldi eladósodásuk. Elismerik ezt a tőkés országok is, de szinte semmit sem tesznek az áldatlan helyzet javításáért, sőt, nem hajlandók a tartozások leírására. A KGST-országok milyen álláspontot képviselnek? VÁLASZ: A szocialista országok a legcsekélyebb mértékben sem felelősek a fejlődő világ adóssághegyéért, tehát egyre nehezebbé váló társadalmi-gazdasági helyzetéért sem, ami egyértelműen negatívan befolyásolja külkereskedelmi aktivitásukat. Ellenkezőleg, a KGST tagországai arra törekednek, hogy erejükhöz és lehetőségeikhez mérten továbbra is megadják a szükséges gazdasági és tudományos-műszaki segítséget a fejlődő világ államainak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a fejlődő országokkal közösen az új, egyenjogú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra törekednek az államok között és sürgetik az új világgazdasági rend kialakítását. A KGST-tagországok a fejlődő államokban nem csupán a nemzetközi gazdasági együttműködés objektumát látják, hanem egyenjogú partnernek is tekintik őket. Rámutatnak a rekordnagyságú adósságok valódi okaira, arra, hogy ez a tőkés multinacionális társaságok és pénzintézetek űjgyarmatosí- tó, kizsákmányoló politikájának a következménye. KÉRDÉS: ön szerint tehát mi okozza a KGST-országok és a fejlődő államok közötti árucsere-forgalom ideiglenes csökkenését? VÁLASZ: A fentebb ecsetelt bonyolult helyzet és a fejlődő országok gazdasági növekedési ütemének lassulása negatívan hat külgazdasági kapcsolataik bővítésére is, s érvényes ez a KGST-tagországokhoz fűződő kapcsolataikra is. De nemcsak ez minősíthető az említett visszaesés okának. Mi az SZKP XXVII. kongresszusának határozataival összhangban mindenekelőtt a szocialista országokban a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején tapasztalható gazdasági növekedési ütem lassulására és bizonyos stagnálási tendenciákra összpontosítottunk. Döntő mértékben elősegítheti a KGST- tagországok és a fejlődő országok közötti külkereskedelmi forgalom növelését a KGST-tagországok társadalmi-gazdasági fejlesztésének a meggyorsítására irányuló stratégia következetes megvalósítása a gazdasági és a társadalmi mélyreható átalakítás, valamint a KGST-együtt- működési mechanizmus tökéletesítése alapján. Ugyanezek a feltételei annak, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában nagyobb szerep jusson a fejlődő országoknak, s hogy sikerüljön áthidalni az e téren mutatkozó ideiglenes visszaesést. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a csehszlovák közgazdászok hozzájárulását a nemzetközi tudományos konferencia sikeréhez? VÁLASZ: Közgazdászaink nagyon aktívak voltak és tevékenyen hozzájárultak az elméleti következtetések és a KGST irányító szerveinek, valamint a tagországok illetékes kormányszerveinek megküldött ajánlások kidolgozásához. Vitafelszólalásaikban rendkívül alapos érvekre támaszkodtak. Köszönöm a beszélgetést. ADORJÁN ZOLTÁN A csehszlovák-magyar külkereskedelmi forgalom több mint felét kölcsönös gépipari szállítások alkotják. Magyarországon közkedveltek és jó nevük van a csehszlovák textilipari gépeknek. A csehszlovák fél már 30 darab korszerű szövőgépet szállított a Kistext szövőgyárnak, s az idén további kilencven darabot exportálnak a magyar partnernek. Ezek a szövőgépek harminc százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint az eddigi fajták. Képünkön a Kistext egyik szövőnője csehszlovák szövőgépen dolgozik. (Telefoto: ŐSTK) Cl jsusvki j6(ííM<^== ekonomicseszkaja ga7fta - ÁTALAKÍTJÁK A KÜLKERESKEDELMI ÁRRENDSZERT A szovjet vállalatok irányítási-gazdálkodási rendszerének korszerűsödéséhez szükséges, hogy a jövedelmekben és a ráfordításokban érvényesüljön a vállalat külpiaci tevékenységének eredményessége is. Az ezzel kapcsolatos, tervezett módosításokkal foglalkozik az Ekono- micseszkaja Gazeta című szovjet gazdasági szaklap. A legutóbbi időkig a külpiaci gazdálkodás nem volt döntő eleme a vállalat eredményességi mutatóinak, egyszerűen azért, mert ugyanazon termék hazai és kiviteli ára gyakorlatilag semmiféle kapcsolatban nem állt egymással, nem befolyásolhatta az egyik a másikat A vállalat ugyanis hiába termelt exportra egy adott terméket, annak eladása után mindössze a belső nagykereskedelmi árat kapta meg, amelynek viszont semmi köze sem volt a külpiacon érvényesített árhoz, csupán a gyártó cég termelési ráfordításait fedezte. Ha például egy gépipari termék ilyen hazai hatósági ára ötezer rubel, egy másiké pedig tízezer rubel, s mindkettőt egyaránt tízezer rubelnek megfelelő devizáért lehet értékesíteni külföldön, a népgazdaság szempontjából természetszerűleg az előbbi termék exportja gazdaságosabb. Az olcsóbb árut termelő vállalat szintjén azonban ez már nem érződik, azaz nemhogy kétszeres haszonhoz nem jut, de - a hazai ár meghatározottsága miatt - éppen a felét kapja az összegnek. Az importált áruk esetében egyetlen alapelv érvényesült; a külföldi terméket a hasonló hazai áruéval azonos fogyasztói áron kellett forgalomba bocsátani. Ha ez csak ráfizetéssel volt lehetséges, úgy a hiányt az állami költségvetés fedezte, legtöbbször dotáció formájában. E fonák helyzet áthidalására dolgozták ki a Szovjetunióban az úgynevezett differenciált valutaátváltási együtthatók (dve) - rendszerének tervezetét. A kissé bonyolult nevű módszer lényege: az együttható 0,3-tól 6,0-ig terjedő szorzószám, amellyel az áru külpiaci eladási árát - annak rubelértékét - kell beszorozni, s az egyik kijött összeget kapja meg a termelő vállalat. A szorzószám nagyságát tehát az adott termelés gazdaságossága, az export mennyisége és az árucikk jellege alapján határozzák meg. így tehát ha az adott termék előállítása 100 rubelbe kerül, s a külpiacon 100 dollárért - azaz hivatalos árfolyamon 70 rubelért - lehet eladni, a szorzószám pedig 2, a vállalat összesen 140 rubelt kap exportált termékéért, a haszon ily módon 40 rubel. Ezt a módszert alkalmasnak tartják arra is, hogy a gazdaságtalanul termelő - s így gazdaságtalanul exportáló - vállalatokat rászorítsa a kifizetődő, gazdaságos termelési módszerek bevezetésére, s egyben arra is, hogy a ráfizetéses kivitel csökkenjen. ÚJ SZÚ 10 1987. Vili. 2
