Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-28 / 34. szám
A Zvoleni járás mezőgazdasági vállalatai közül néhány évvel ezelőtt még sereghajtó volt a Litavai Egységes Földműves-szövetkezet. Különösen az állattenyésztési részleg nagyon is szerény eredményei miatt kellett sokat pironkodniuk a vezetőség tagjainak a járási szintű termelési értekezleteken. S mivel az állattenyésztés a szövetkezet fontos ágazata, a sorozatos kudarc lépten-nyomon megmutatkozott a gazdálkodás egyéb területein is.- Feltételeink között fontos szerepe van a réteknek és legelőknek, hiszen a szövetkezeti határnak csak kisebbik részét teszik ki a szántóföldek - mutatja a dombos dűlők térképét Ján Gazov elnök. - A rétek és legelők szakszerű megművelésére viszont csak a hetvenes évek közepe táján kezdtünk fokozottabb gondot fordítani, mert korábban nem fűződött hozzá különösebb érdekünk. A mostaninál kevesebb gazdasági állatot tartottunk, ellátásukhoz pedig rendszerint elegendő volt a rétek, valamint a szántóföldi takarmányok évi két kaszálásából nyert eleség, hiszen bővében voltunk a koncentrált takarmányoknak. Jelenleg már 220 tehén, több mint 300 vemhes üsző és 600 hizlalásra szánt növendékállat. alkotja a szarvasmarha-állományunkat. Ezen kívül 900 juhot és nem kevés sertést is tartunk. A meggyarapodott állatállomány ellátásához sok takarmányt kell termesztenünk, mert az is fontos körülmény, hogy már szigorú normák szabályozzák a termékegységenkénti abrakfogyasztást. A zootechnikusok, régóta tudják, hogy minden tonna kifogástalan minőségű szénával legalább 5-6 kilogramm koncentrált takarmány helyettesíthető a napi adagokban. A szövetkezet vezetősége is elsősorban ezzel számolt, amikor célul tűzték a széna és a szántóföldi takarmánynövények hektárhozamának növelését.- Mindenekelőtt a rétek és a legelők rekultivá- lásával, rendszeres szakszerű megművelésével, valamint a szántóföldeken végzett talajjavítással igyekeztünk egyre több takarmányhoz jutni - ismerteti az állattenyésztési ágazat fellendítéséhez vezető út fontosabb állomásait az elnök. - Hamarosan bebizonyosodott, hogy az itteni határban is évente háromszor, sőt négyszer kaszálhatok a rétek, azután pedig legeltetéssel hasznosítható a sarjú. A talajjavítást követően a legjobb legelők növényzetét lekaszáltuk szénának. így az állatállomány fokozatos gyarapításához szinte kezdettől fogva saját forrásból tudtuk biztosítani a nélkülözhetetlen takarmányt. A legutóbbi időszakban már nemcsak az állatok számának növelése és a mind több takarmány betakarítása jelentett sokat ígérő változást a szövetkezet gazdálkodásában. Az agronómu- sok és a zootechnikusok együttműködése is hozzájárult az állattenyésztői munka hatékonyabbá tételéhez.- Három évvel ezelőtt még csak 2800 liter volt a tehenek évi tejtermelése - mondja dr. Karol Bém állatorvos, a szövetkezet főzootechnikusa tavaly pedig már 4016 liter tejet fejtünk egy-egy tehéntől. Ebből 3800 liter jutott eladásra, a többit a borjúneveidében hasznosítottuk. Komoly előrelépésnek tekintjük, hogy az értékesített tejnek több mint 90 százalékát az első minőségi osztályban veszik át tőlünk a felvásárlók. Egyre jobb eredményeket érünk el a marhahizlalásban. A növendékállatokat - csakúgy, mint a teheneket, a vemhes üszőket és a három hónaposnál idősebb borjakat - tavasztól késő őszig minden reggel kiterelik pásztoraink a legelőkre. Az itt felvett zöldtakarmány 65-70 dekagramm átlagos napi súlygyarapodás eléréséhez elegendő, egyetlen gramm koncentrált takarmány adagolása nélkül. A borjúelválasztási eredmények alapján a járás élvonalába tartozik a litavai szövetkezet. Tavaly száz tehén átlagában száztizennégy borját neveltek fel, amire itt korábban nem volt példa.- Ennek az időnként előforduló ikerborjazáson kívül az a titka, hogy a tehenészetben kissé meggyorsítottuk az állományforgót - magyarázza a főzootechnikus. - Amelyik tehén ellés után a vártnál kevesebb tejet ad, azt hamar kiselejtezzük, s a helyére saját nevelésű vemhes üszőt állítunk. Ezzel a tehenek száma nem változik, viszont a borjaké minden csere után eggyel több. Természetesen az is fontos körülmény, hogy a lelkiismeretesebb gondozói munkának köszönhetően az utóbbi két évben minimumra csökkent a borjúelhullás. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítésének kezdete a szövetkezet korábbi főzootechnikusá- nak, dr. Ján Liga állatorvosnak a nevéhez fűződik. Kezdeményezésére és sürgetésére a szövetkezet vezetősége tökéletesítette a munka- szervezést és megszigorította az ellenőrzést. A gondozóktól, az etetőktől, a fejőktől, a részleg- vezető zootechnikusoktól, egyszóval az ágazat valamennyi dolgozójától fnár nemcsak elvárják, ■de minden vonatkozásban ^ szigorúan meg is követelik a felelősségteljes munkát. Bár a munkaerőgondok miatt nem volt könnyű, mégis megoldották, hogy új emberek kerültek a hanyag dolgozók helyére.- Kezdetben természetesen nem mindenkinek tetszett a szigorú rend - emlékszik vissza Ján Gazov elnök. - Például a tehenészetben, ahol hosszú időn át nagyon drágán termeltük a tejet, néhányan a személyük elleni támadásnak minősítették a munkafegyelem megszilárdítására foganatosított határozatokat, a hanyagságért kirótt bírságot, s legvégül a személycserét. Amikor bebizonyítottuk, hogy a jászolba méretlenül lapátolták az erőtakarmányt és hazainduláskor a gondozók egyike-másika abrakkal tömte meg a táskáját, a hangoskodók elnémultak- A részlegvezető zootechnikusnak, aki úgy rászokott az italozásra, hogy egy korty pálinkáért mindenkinek bármit elnézett, természetesen elsőként kellett más munkahely után néznie, a tettenért állatgondozókkal pedig bírság és prémiumelvonás formájában fizettettük meg a szövetkezetnek okozott kárt. Ilyen esetek ma már nem fordulhatnak elő a szövetkezetben, de takarmánygondok sincsen nek. Az utóbbi két-három évben silókukoricából, szénából és szántóföldi szálasokból olyan terméshozamokat ért el a növénytermesztési ágazat, hogy a téli hópapokra számosállatonkénti átlagban elraktározott, több mint három tonna szárazanyagon kívül eladásra is jutott tömegtakarmányunk.- Még most, nyár közepén is van tavalyi szénánk - büszkélkedik a borjúnevelde telitömött padlásával Anna Krnácová mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - Az idén a betakarítást megint úgy szerveztük, hogy minden parcelláról optimális érettségi állapotban kerüljön szenázsolásra vagy szárítás után kazlakba és fedett tárolókba az eleség. Ehhez a szövetkezet dolgozóin kívül több hétvégén a Nemzeti Front helyi tömegszervezeteinek tagságát is mozgósítani kellett. Máris annyi szálastakarmányunk van bekészítve, hogy saját használatra már csak a silókukoricát kell betakarítanunk, a sarjút pedig - részben a késő őszig tartó legeltetéseknek köszönhetően - megint eladhatjuk. Az agronómusok és a zootechnikusok ötlete alapján a rétek rekultiválását, valamint a legelők rendszeres műveléssel elért feljavítását követően, nemrég módosult a legeltetések rendje is. Mivel köztudott, hogy azokon a határrészeken, ahol rendszeresen vagy alkalmilag juhokat legeltetnek, a szarvasmarhák sokáig meg sem kóstolják a füvet, a szövetkezet vezetősége a juhállomány részére a kopárabb növényzetű ocovái határban bérelt legelőt. Az így felszabadult litavai legelők most a tehéncsordát, az üszőket, a borjakat és a hízóbikákat lakatják jól több hónapon keresztül, ami érezhetően elősegíti mind az állat- tenyésztés, mind az egész gazdálkodás eredményességének további növelését. LALO KÁROLY Ijszú D '. Vili. 28. A bratislavai LIKO szakágazati vállalat vezérigazgatósága a Gödöllői Búza- és Borsótermesztési Rendszerrel együttműködve országos zöldborsó-termesztési szaktanácskozást rendezett a zsélyi (Ze- lovce) Aranykalász Egységes Földműves-szövetkezetben. A gép- és fajtabemutatóval egybekötött új technika napján a borsótermesztés fejlesztési lehetőségei iránt érdeklődő mezőgazdasági vállalatok szakemberein kívül a rimaszombati (Ri- mavská Sobota) RISO, az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct, valamint a martini és a Liptovsky Miku- lás-i konzervgyár képviselői is részt vettek. A szlovákiai termelők körében nagy érdeklődést kiváltó termelési rendszert Bucsai Lajos főmérnök mutatta be. Egybek között elmondta, hogy a Gödöllői Búza- és Borsótermesztési Rendszer Magyarországon a legrégebbiek közé tartozik. Közel másfél évtizede összesen 60 ezer hektáron több növényféleség termesztését szervezi és irányítja. Borsót 14 ezer hektáron termesztenek a magyarországi mezőgazdasági vállalatok ennek a rendszernek az útmutatásai alapján. A rendszernek'' 90 vállalat a tagja, beleértve a hét fagyasztóüzemet és a tizenegy konzervgyárat is. A rendszerhez tartozó taggazdaságok évek óta 4 tonna feletti hektárhozamot érnek el borsóból. A főmérnök felhívta a figyelmet arra, hogy a rövid tenyészideje miatt csábító zöldborsó termesztése esetén mindenkor a helyi adottságokból kiindulva kell megválasztani a legmegfelelőbb fajtákat. Természetesen figyelembe kell venni a feldolgozóipar igényeit is, és az érést, illetve a betakarítást a szállítási időtervekhez igazodva kell beütemezni. A rendszertaggazdaságainak mindez nem okoz gondot, hiszen kilenc magyar és öt kitűnő nyugat-európai fajta közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A rendszer műszaki ellátottságáról, a taggazdaságoknak nyújtott szolgáltatásokról Fáik László mérnök számolt be. Kijelentette, hogy az iparszerú borsótermesztéshez szükséges gépeket valamennyi partnerük részére biztosítani tudják. Elsősorban a speciális betakarító gépekre gondolt, de kiemelte, hogy szükség szerint az egyéb gépek üzemeltetéséhez is segítséget nyújtanak. Ha kell, vállalják a kezelőszemélyzet betanítását, és folyamatosan biztosítják a szervizszolgáltatást. Később megtudtuk, hogy a rendszer taggazdaságai háro.m betakarító gép közül választhatnak. A trak- torvontatású cséplőgépet külföldi szabadalom alapján a hódmezővásárhelyi HÓDGEP makói üzeme gyártja. A rendrevágott borsó csép- lésére használatos, üzemeltetése 50-60 hektárig gazdaságos, az ennél nagyobb területeken már kombájnokat célszerű használni. Az amerikai FMC-879 és az angol SB- 8000 típusú kombájnok nagy teljesítményre képesek és minimális veszteséggel dolgoznak, de elég drágák (forintban 15 milliót érnek), üzemeltetésük csak ott gazdaságos, ahol legalább 2000-2200 hektáron termelnek zöldborsót, és az átlaghozam meghaladja az 5 tonnát. Mivel a zsélyi szövetkezet az idén ötven hektáron már a gödöllői rendszer útmutatásai szerint termelte a borsót, a tanácskozás résztvevőinek módjukban állt megtekinteni a kísérleti parcellák növényzetét, és a kétmenetes betakarítás gépeit is megszemlélhették üzemelés közben. Az összehasonlító kísérletekben szereplő Prinsa, Tessa, Jubileum, Ujmajori középkései és Ujmajori középkorai fajták közül az utóbbi adott legjobb hozamot: A rendszer jelenlevő képviselői is ezt a fajtát dicsérték, mondván, náluk a konzervipar részéről ez a legkeresettebb. Az úttörő szerepet vállaló szövetkezet vezetői elégedettek az első évi eredménnyel, hisz a tervezett 3,5 tonnás hozamot sikerült túlteljesíteniük. A gépek munkáját szintén dicsérték a tanácskozás résztvevői. Különösen a speciális adapterrel felszerelt rendrakóét, hiszen közvetlenül a föld felszínén vágta el a szárat, rögök és más idegen anyagok mégsem kerültek a gépbe, mert ezeket a speciális csiga különválasztotta. A traktorvontatású cséplőgép egyetlen hibája, hogy elég nagy szemveszteséggel dolgozik, de erre a rendszer szakemberei utaltak tapasztalataik ismertetésekor. A látottak és hallottak alapján több mezőgazdasági vállalat képviselői úgy nyilatkoztak, hogy kedvező feltételek esetén már jövőre szívesen csatlakoznának a gödöllői rendszerhez. Például a hidaskürti (Mos- tová) Vörös Csillag Egységes Földműves-szövetkezet, amely másfél évtizede foglalkozik borsótermesztéssel, szintén érdeklődik az új lehetőségek iránt. Horváth István elnök úgy nyilatkozott, hogy ha döntés születik a rendszer behozataláról, akkor 75-ről 200 hektárra növelik a borsó termőterületét. A LIKO szakágazati vállalatot képviselő Miroslav Jankovich mérnök elmondta, hogy a fejlesztési tervek értelmében az eddiginek háromszorosára szeretnék növelni a zöldborsó-feldolgozást, ezért támogatják a rendszer iránt érdeklődő gazdaságokat. Hajlandók megvásárolni a rendszer korszerű gépeit, vagy közös mezőgazdasági vállalatot létrehozni a rendszer előnyeinek kihasználására. Lehet, hogy már jövőre új fejezet kezdődik zöldborsótermesztésünk fejlődésének történetében? BÖJTÖS JÁNOS • Munkában a zöldborsó betakarítására kifejlesztett, traktorvontatású cséplőgép (A szerző felvétele) A Nymburkí járáshoz tartozó cinévesi Május 9. Egységes Földműves-szövetkezetben tevékenykedő komplex racionalizációs brigád, amely az új talajművelési módszerek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit kutatja, egyszerre két igen fontos feladatra, az energiával való takarékosságra vontakozó 02-tes és a fémekkel való takarékosságra serkentő 03-mas állami célprogram gyakorlati megvalósítására vállalkozott. A racionalizációs brigád, melynek keretén belüj, a szövetkezet szakemberei szorosan együttműködnek a Praha-Repy-i Mezőgazda- sági Gépesítési Kutatóintézet és más tudományos intézmények munkatársaival, egyebek között vállalkozott a fémből készült szalagos kivitelezésű, valamint a műanyagból készült kormánylemezekkel felszerelt ekék gyakorlati kipróbálására.- Az üzemi szintű kísérleteket csak a múlt év őszén, a szántási idény végén kezdtük meg'- tájékoztatott bennünket a tudományos-műszaki haladás legfrissebb vívmányainak Benesov - Cerny les-ben megtartott seregszemléjén Frantisek Soucek mérnök, a cinévesi szövetkezet Ekék műanyagból munkatársa. - Éppen ezért az eddigi tapasztalatokat, bármilyen kecsegtetőek, elővigyázatosan kell kezelni. Az újszerű kormánylemezekkel felszerelt ekékkel tavaly 160 hektáron végeztük el az őszi szántást. Úgy tapasztaltuk, hogy a műanyag kormánylemezek közül a Klecanyi Efsz melléküzeme által gyártott, s éppen ezért Klecamidnak nevezett anyagból készült lemezek ígérkeznek a legjobbnak. Soucek mérnök a továbbiakban azt is elmondta, hogy miért éppen ezeket a kormánylemezeket tartják a legjobbnak. A legfontosabb érvként azt említette, hogy a poliamid kormánylemezek a szövetkezet nehéz agyagos vályogtalajain szántáskor átlagosan 8,6 százalékkal kisebb fajlagos ellenállást tanúsítottak, mint a hagyományos fém kormánylemezek. A szalagos kormánylemezekkel szerzett eddigi tapasztalataik szintén kedvezőek. Ezeknél a hagyományos kormánylemezekhez viszonyítva 9,5 százalékkal kisebb fajlagos ellenállást mértek.« Az elmondottakból következik, hogy az új alapanyagból, illetve fémből, de újszerű kiképzéssel készült kormánylemezek használatának legfőbb előnye a hektáronkénti mintegy 2-3 literes hajtóanyag-megtakarítás. A műanyag kormánylemezek esetében további előnyként említhető még a fémekkel való takarékosság, valamint az, hogy a műanyagok alkalmazásának köszönhetően a kormánylemezek tömege a korábbi 17,5 kilogrammról 4,8 kilogrammra csökkent. S ami nem kevésbé fontos: javult a szántás minősége. A talajfordítás folyamatos, a kormánylemezeken még a legnedvesebb talajokon sem tapad meg a föld.-^ Hosszabb távon szerzett, általánosítható tapasztalatok hiányában az újszerű kormánylemezek használatának előnyeit nem lehet végérvényesen értékelni, s az ilyen ekék általános elterjesztését sem lehet javasolni. Egyelőre kérdéses például az új kormánylemezek élettartama, s még azt is alaposan meg kell vizsgálni, hogy használatuk miként hat a szántást követő talajmunkákra. Ezért az érdeklődők részére egyelőre csupán annyit: a kutatás és a gyakorlat ígéretes úton jár. (zn) A SZÍNVONALAS TAKARMÁNYTERMESZTÉS HASZNA Sereghajtóból élenjáróvá lett a Litavai Efsz
