Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-21 / 33. szám
Hazánk erdőgazdasága a felszabadulás óta eltelt időszakban nagy változásokon ment át, s egyben jelentős eredményeket ért el! Szlovákia erdeinek területe jelenleg 1 959 761 hektárt tesz ki, ami nem kevesebb, mint 37,8 százalékos erdősültségnek felel meg. Az 1950-es évhez viszonyítva erdeink összterülete 377 531 hektárral, vagyis 24,9 százalékkal növekedett. Ezzel egyidejűleg jelentős eredményeket értünk el más vonatkozásban is, elsősorban a gépesítés szakaszán, a munkatermelékenység növelésében, a dolgozókról való szociális gondoskodásban, valamint egyéb területeken is. Az elért eredmények mellett azonban számos olyan probléma merült fel, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Szlovákia rohamos iparosításával párhuzamosan a hatalmas ipari létesítmények környékén nagymértékben szennyeződött a levegő, a talaj és a víz. E szennyeződések következtében erdeink egészségi állapota fokozatosan romlik, s jelenleg a károsított erdők területe eléri a 280 000 hektárt, ami az erdők összterületének 16 százaléka. Sajnos, ez az arány állandóan növekszik,, s az évezred végére eléri • a 617 000 hektárt, vagyis erdeink csaknem 32 százalékát. Különösen kedvezőtlen hatást gyakorolnak erdeink egészségi állapotára a nitrogén-, klór-, fluor- és egyéb vegyületek, főleg pedig a kéndioxid, amely jelentős mértékben növeli a talaj savanyú kémhatását. Ennek közömbösítésére, valamint az ebből eredő károk megelőzése céljából a jövőben gondoskodni kell a talaj meszezéséröl. Az említettekkel szorosan összefügg az ún. savas esők keletkezése, ami az erdei állományok egészségi állapotának romlása és ellenállóképességének csökkenése mellett kedvezőtlen hatást gyakorol az erdei fák magtermésére is, s így csökkenti a természetes felújítás esélyeit. A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy a savas esők terméscsökkenést idézhetnek elő a gyümölcsösökben, valamint az érzékenyebb mezőgazdasági növényeknél is. Itt jegyezzük meg, hogy az érvényben levő törvények és rendelkezések, amelyeket a CSSZSZK illetékes szervei a környezetvédelem, elsősorban a levegő, a talaj és a víz védelme érdekében jóváhagytak, (A ŐSTK felvétele) megfelelő alapot szolgáltatnak a probléma megoldásához. Sajnos, az érvényben levő törvények és rendelkezések megszegése ma még gyakran előfordul, bár az utóbbi éveben e tekintetben is bizonyos javulás észlelhető. Követendő példaként szolgálhatnak ebből a szempontból cementgyáraink, amelyek korszerűsítésével .sikerült az eddig jelentékeny szennyeződést okozó pornak mintegy 85 százalékát visszatartani. Az említett állapot okait részletesen elemezte az erdeink jelenlegi állapotáról és gazdasági hasznosításának lehetőségeiről szóló jelentés, amelyet 1985-ben a CSKP KB is megvitatott. Ennek eredményei visszatükröződnek a CSKP XVII. kongresszusának határozataiban, melyek kijelölték az erdőgazdaság legfontosabb tennivalóit, egyebek között a légszennyeződés elleni védekezésben. E tények ismeretéből kiindulva, valamint a már befejezést nyert kutatási témák eredményeinek alapján az Erdőgazdasági Kutatóintézet ez év júniusában kétnapos tudományos konferenciát rendezett Zvolenban. A konferencián mintegy 22 előadás és több hozzászólás hangzott el, az erdőgazdálkodás szakemberei, valamint a kutatóintézet tudományos munkatársai részéről. A résztvevők megvitatták az erdeink védelme terén eddig elért eredményeket, s egyben rámutattak a jövő ez irányú feladataira, s e feladatok megoldásának lehetőségeire is. Az elmondottakkal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy az Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai 1986-ban két fontos kutatási téma megoldását fejezték be. Az egyik erdeink biológiai értéke és hozama növelésének kérdéseit és lehetőséget tisztázta, tekintettel azok jelenlegi egészségi állapotára. A másik téma gazdasági erdeink intenzív művelési módszereit dolgozta ki, figyelembe véve ezek ökológiai egyensúlyának fenntartását. Az első kutatási téma eredményeink alapján lehetővé vált a fontosabb erdei fafajok nemesítési programjának kidolgozása, egészen a 2000-ig terjedő időszakra, ami nagy segítséget jelent egyrészt az illetékes minisztérium ilyen irányú munkájában, másrészt pedig lehetővé teszi az erdőgazdaság nemesítési központjainak szakszerű megszervezését. A második kutatási téma eredményei lehetővé tették az intenzív erdőgazdálkodási irányelvek kidolgozását a termesztési célok szerint. Ezek eredményeként lehetővé válik új, intenzív erdőállományok telepítése és termesztése évi átlagban mintegy 3000 hektárnyi területen. Ezek létesítéséhez az Erdőgazdasági Kutatóintézet nemesített szaporítóanyagot biztosít az érintett erdőgazdaságok számára. Ezeken túlmenően az egyik kutatócsoport kidolgozta az erdőművelési munkák irányításának tökéletesített módszerét. E módszer gyakorlati alkalmazásának megvizsgálására 1987-1990- ben kerül sor. Kedvező eredmények esetén 1991-től kezdődően e módszer bevezetésre kerül Szlovákia valamennyi erdőgazdaságában. Az elkövetkező évek kutatási témáinak meghatározásánál abból a tényből kellett kiindulni, hogy az erdőgazdálkodást fokozatosan változó, pontosabban egyre rosszabbodó ökológiai körülmények között kell majd folytatni Szlovákia területén. Ennek okát egyrészt a további légszennyeződésben, másrészt pedig - főként síkvidéki erdeink esetében a talajvízszintnek a különböző vízrendészeti munkák által előidézett süllyedésében kell keresnünk. Éppen ezért szükségesnek mutatkozott, hogy a légszennyeződéssel érintett erdőterületeken kellő figyelmet szenteljünk az ott található értékes, a negatív hatásokkal szemben ellenálló erdei fafajták genofondja megőrzésének, hasznosításának és további szaporításának. Ebből logikusan következik, hogy a csemetekertekben optimális növekedési feltételekről kell gondoskodni a csemeték részére, valamint új, progresszív technológiai eljárásokat kell kikísérletezni, azok termesztése és védelme érdekében. Az erdőtelepítés, a természetes felújítás, az erdőápolás, valamint az erdővédelem terén ugyancsak alkalmazkodni kell a változott ökológiai körülményekhez. Éppen ezért az említett kérdésekkel foglalkozó kutatási téma legfontosabb célja megőrizni erdeink gazdasági értékét, termőképességét, s nem utolsósorban ökológiai egyensúlyát az egyre kedvezőtlenebbé váló körülmények között is. A kérdések megoldása rendkívül időszerű, főként a nagyobb ipari üzemek körzetében elterülő erdők térségében, így elsősorban a Szepes- ségben, továbbá a Javorina és a Beszkidek erdőségeiben. összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a konferencia maradéktalanul teljesítette feladatát, s így jelentősen hozzájárult erdeink további, tartós fatermesztésének bebiztosításához, s egyben azok össztársadalmi szerepének maradéktalan megőrzéséKOHÁN ISTVÁN A Tatrasvit is bekapcsolódott A Magas-Tátra alatti sviti Tatrasvit nemzeti vállalat dolgozóinak túlnyomó része ezekben az augusztusi napokban megérdemelt szabadságát élvezi. Tehetik ezt annál is inkább, mert kedvező mérleggel zárták az első félévet. Ezt az üzemi szabadságolás idején is munkahelyén tartózkodó Anton Bezák mérnöktől, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől tudtam meg.- Dolgozóink igazán megérdemlik, hogy jól kipihenjék magukat, hiszen az év eleji problémákat leküzdve, az első féléves tervet becsülettel teljesítettük, sőt néhány alapvető mutatójában túl is szárnyaltuk. Például vállalatunk tervezett árutermelési értéke az elmúlt év hasonló időszakához képest több mint 3 százalékkal nagyobb, s az első hat hónapra előirányzott feladatot 3,2 százalékkal túlteljesítettük. A tervezett munkatermelékenységet 5,2 százalékkal, az áruszállítás tervét 3 százalékkal teljesítettük túl. Kedvezően alakult a kiviteli tervek teljesítése is. A tőkés piacra irányuló exportot 110 százalékra teljesítette vállalatunk. Legnagyobb örömünkre a minőségi termelés területén is sikerült előrelépnünk. Teljesítettük a luxustermékek, a divatújdonságok termelési tervét is, több mint 204 millió korona értékben első osztályú minősítésbe sorolt cikkeket termeltünk, ami az össztermelés több mint 35 százalékát tette ki.- Ezek szerint minden a legnagyobb rendben van a vállalatuknál?- Sajnos, ezt nem állíthatom, mert néhány gazdasági tervmutatót illetően kedvezőtlen helyzetben vagyunk. Például nem sikerült elérnünk a tervezett nyereséget, csökkentenünk az anyagráfordítási és üzemeltetési költségeket olyan arányban és ütemben, ahogyan a terv előírta. Mindenekelőtt a kassai (Koáice), a Spiáská Nová Ves-i és a Stará Nová Ves-i üzemeinkben. Tehát a vállalaton belüli gazdálkodás területén kell rendet teremtenünk. De már erre is megvan a „receptünk“.- A felsőbb szervek döntése alapján kísérletképpen a Tatrasvit vállalatnál is július 1 -tói bevezetett, a vállalat önálló elszámolásával és önfinanszírozásával kapcsolatos intézkedésekre gondol?- Igen, elsősorban ezekre az intézkedésekre, tehát a vállalati jogkör és felelősség megszilárdítására, a vállalati önállóság nagyobb arányú érvényesítésére gondolok. Mit látunk ebben? Igen sokat, jövőbeni gazdálkodásunk jobbátételét, eredményességének továbbfejlesztését. Vállalatunk dolgozóinak túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy a nagyobb önállóság, a szélesebb jogkör nagyobb felelősséget is von maga után, a vállalat sorsa a dolgozókollektíva kezébe kerül. A jövőben meg kell szoknunk, hogy csakis olyan pénzeszközökkel rendelkezhetünk, gazdálkodhatunk, amelyeket saját munkánkkal teremtettünk elő. A vállalaton belül végzett munkánk eredményességének arányában, annak hatékonysági fokától függően alakul majd pénzügyi mérlegünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyi pénzt „kigazdálkodunk“, annyit fordíthatunk saját döntéseink alapján a vállalat fejlesztésére, szociális programunk megvalósítására, illetve béremelésekre. Ez természetesen fordítva isér- vényes, mert pénz nélkül - amit senkitől sem várhatunk - képtelenség megvalósítani a vállalati célokat. Egész tevékenységünkben, a munka irányításában, értékelésében, az eddigitől eltérő, számos új formát kell bevezetnünk.- Konkrétan, milyen változásokra gondol?- Kezdeném rögtön a vállalati tevékenységünket meghatározó tervmutatók terén történt változtatásokkal. Közismert, hogy csökken a kötelező tervmutatók száma, s az egész alulról induló, kezdeményező vállalati terv a munka irányításának és szervezésének olyan minőségi eszközévé válik, amelynek teljesítése biztosítja a gyorsabb ütemű fejlesztést és a termelés fokozottabb hatékonyságát. Azt is tudjuk, egy ilyen vállalati terv nem lehet „kierőszakolt", megalapozatlan, tehát eleve megvalósíthatatlan elképzelés. A teljes önállóság, a vállalati önelszámolás alapelvei megkövetelik, hogy a saját magunk által megalkotott terv reális, célravezető legyen. Mi magunk határozzuk meg: mennyit, hány dolgozóval, milyen hatékonysági fokon termelünk, milyen minőségű árut kínálunk fel a piacnak.- Vállalatuk végcélja, a minőségi termékek, áruk gyártása, köztudottá vált a dolgozók körében?- A végcél valóban az, hogy mind a belföldi, mind a külföldi piacra kedvezően értékesíthető árukat gyártsunk. Olyan termékeket nem gyárthatunk, amelyek iránt nincs ércfpklödés, illetve minőségi állapotuknál fogva csak a tervezettnél alacsonyabb áron, esetleg nem is értékesíthetők. Termékeink megfelelő minőségéért személyesen és kollektíván egyaránt teljes felelősséget kell vállalnunk, s arra kell törekednünk, hogy legalább a tervezett nyereséget elérjük és megfelelő anyagi alapokat biztosítunk a vállalat fejlesztésére, beruházásokra, dolgozóink bérezésére. Megváltoznak lehetőségeink a devizagazdálkodás területén is, a vállalat saját maga rendelkezik, gazdálkodik az általa kifejtett külkereskedelmi tevékenységből származó devizaforrásokkal. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sikeres tervteljesítés, illetve külkereskedelmi tevékenység esetében nyert devizaforrásokat a vállalat felhasználja importált anyagok vásárlására, külföldi szolgálati utak költségeinek fedezésére. Az exportfeladatok nem teljesítése esetében ezek a lehetőségek elmaradnak. Mindezek a feltételek közismertek dolgozóink előtt, hiszen egy széles körű felkészülés előzte meg a vállalati önálló elszámolás, önfinanszirozás bevezetését.- Teljes egyetértésre, megértésre talált ez az új helyzet a vállalatnál?- Általában érvényes az a tétel, hogy minden úi dolognak vannak támogatói és ellenzői. így történt a mi esetünkben is. Közben érdekes, tanulságos jelenséggel is találkoztunk, közvetlenül az új rendszer gondolatának felvetése, ismertetése után. Fogalmazhatnék úgy is, hogy bizonyos értelemben - képletesen mondva - dolgozóink' egy nagy „értékelő rostára“ léptek, magatartásukkal letették névjegyüket a közösség asztalára. Példás dolgozóink népes csoportjának tagjaira - akik mindig becsületesen, példamutatóan dolgoznak - ösztönzőleg hatott ez az újdonság is, megértve ennek általánosan hasznos jellegét, kezdettől fogva támogatják megvalósulását. Akadtak viszont olyanok is - nincs szándékomban elítélni őket, mert nem álltak azonnal a kezdeményezők mellé - akiknek az agyában zűrzavart okozott az új rendszer bevezetésének a gondolata. Ezek többsége olyan dolgozók köréből került ki, akik csak utasítás alapján tudnak, vagy akarnak dolgozni, nem akarnak, illetve nem tudnak teljes felelősséget vállalni munkájukért. Ilyen értelemben hasznos felmérést is jelentett számunkra az új gazdálkodási rendszer bevezetésének a szervezése. Mivel a vállalaton belül végbemenő minden változás mindannyiunkat érint, ezért szükségesnek tartottuk, hogy vállalatunk minden dolgozójával megértessük, miről van szó. Úgy gondolom, ez sikerült is, így nincs akadálya annak, hogy közös erővel megvalósítsuk mindazt, amire elhatároztuk magunkat. Eb- beni igyekezetünkben segítségünkre van az országos vitára kiadott vállalati törvény tervezete, melynek érvénybe lépése után remélhetőleg lényegesen megjavulnak a szállítói-megrendelői kapcsolatok is. Ezek jelenlegi lazasága rengeteg problémát okozott és okoz. Reméljük, a jövőben ezen a téren is javulás következik be. KULIK GELLÉRT úja 1987. ‘-Á
