Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-14 / 32. szám
végéig pedig minden ipari, építő- és közlekedési vállalatnak át kell térnie az új mutatók szerinti, önelszámoláson alapuló gazdálkodásra. Ugyanez vonatkozik a lakosságnak nyújtott szolgáltatások döntő többségére is. A gazdasági reformfolyamat konkrét intézkedéseinek kidolgozására, bevezetésére és azok hatékonyságának ellenőrzésére, elemzésére a párt központi bizottsága és a minisztertanács, illetve az állami tervbizottság mellett két központi különbizottság alakult. Feladatuk a mongol népgazdaság jelenlegi szerkezetének kritikai elemzése, átértékelése és átalakítása, a megváltozott feltételeknek és követelményeknek megfelelően. A párhuzamosság megszüntetése, az irányítás és MONGÓLIA Napirenden A mongol gazdasági mechanizmus tökéletesítésére és a tervezés javítására vonatkozó központi intézkedés-csomagot, melyet az idén július közepén hoztak nyilvánosságra Ulánbátorban, gyakorlatilag a kibontakozó reformfolyamat újabb, minőségileg magasabb szakasza nyitányának lehet tekinteni. A népgazdaság fokozatos átalakítását elindító, elvi jelentőségű döntést - az SZKP XXVII. kongresszusának tapasztalatait figyelembe véve - a Mongol Népi Forradalmi Párt tavalyi, XIX. kongresszusa hozta. Ezt követően az ország gazdasági életében, mechanizmusában több változásra került sor, melyek fő célja megszüntetni a bürokratikus, adminisztratív irányítást és tervezést, s áttérni minden szinten a gazdasági módszerek alkalmazására, erősíteni az ágazati és a helyi szervek, szervezetek, vállalatok, intézmények önállóságát. A bevezetendő új gazdasági mechanizmus egyes elemeit a tavalyi évtől kezdődően kísérletképpen egyre több vállalatnál kipróbálják. A jelenlegi ötéves terv (1986-1990) az átalakítás a termelés egymáshoz való közelítése érdekében Mongóliában már csökkentették a minisztériumok és az ágazati irányító szervek számát. Megszüntették például a vízgazdálkodási minisztériumot, s hatáskörét a mezőgazdasági minisztérium vette át. Az építőipari minisztériumból és más központi szervekből pedig létrehozták az Állami Építőipari Bizottságot. Változások történtek az egyes minisztériumokon belül is. A mezőgazdasági minisztériumban ipari tanácsot alakítottak, mely a legkorszerűbb termelési technikákkal foglalkozik. A korszerű követelményeknek megfelelően változik, növekszik az ötéves terv szerepe, amely most jóval kevesebb kötelező mutatót ír elő a vállalatoknak, mint a korábbi években. A legkülönbözőbb kimutatások és statisztikák számát szintén, mintegy negyven százalékkal, csökkentették. Az új gazdasági mechanizmus a vállalatokat magasabb termelékenységre és nagyobb gazdaságosságra, nyersanyag- és energiatakarékosságra ösztönzi. A béralapból megtakarított összeg - például kevesebb dolgozó alkalmazásával, az azonos terv teljesítése mellett - megmarad most a vállalatoknak, s azt a többi alkalmazott közt szét lehet osztani, vagy szociális gondok megoldására használják fel. A kísérletben részt vevő, az önelszámolás alapján működő vállalatoknak és más gazdasági egységeknek most joguk van szabadon dönteni az általuk nyújtott helyi jellegű szolgáltatások, vagy a ki» sorozatokban gyártott termékek piaci áráról. A vállalatok eredményességének fő mutatója már nem a mennyiség, hanem a minőség lesz. A felsőbb szervek a gazdasági egységeket ezek után aszerint értékelik, hogyan teljesítik a megrendelőkkel szembeni feladataikat. A fegyelem megszilárdítása érdekében átszervezik az állami gazdasági döntőbíróságokat is. A tervek szerint a gazdasági kísérlet rövidesen kiterjed a kül- és a belkereskedelemre is. Változások előtt áll a mongol mezőgazdaság is, melynek fejlődése az ulánbátori sajtó szerint nincs összhangban az ország megnövekedett igényeivel, főként ami az élelmiszer-ellátást illeti. A mongol gazdasági változások további célja a kollektívák és az egyes dolgozók kezdeményezőkészségének, önállóságának, vállalkozókedvének, érdekeltségének és ezek mellett természetesen a felelősségnek a növelése is. Ulánbátorban azt várják, hogy a reformintézkedések nyomán fokozatosan megjavul a népgazdaság hatékonysága, felgyorsul az ország általános gazdasági és társadalmi fejlődése, s ezzel egyetemben növekszik a lakosság életszínvonala. A mongol párt- és állami vezetés tudatosítja azt is, hogy nem rövid távú, nem könnyű, problémáktól és ellentmondásoktól sem mentes folyamatról van szó. A mongol sajtó szerint a gazdasági-társadalmi átalakítás ma korparancs, s az ország jövője szempontjából feltétlenül szükséges. A tavaly megkezdett reformfolyamat Mongóliában tehát folytatódik. KOKESJANOS KUBA - KGST Tizenöt évi gyümölcsöző együttműködés A forradalom előtt Kuba szegény volt energiaforrásokban és nyersanyagokban, gazdasága túlnyomó- részt a nyers cukor gyártására és kivitelére összpontosult. A legfőbb piaca az Egyesült Államok volt. De már mintegy négy évvel a forradalom után az egész kubai gazdaságban túlsúlyba kerültek a szocialista termelési viszonyok. Ennek bevezetése a politikai intézkedésekkel együtt megteremtette a népgazdaság stabil és átfogó fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételeket is. A társadalmi-gazdasági változások első szakaszában Kubában a figyelmet főleg a mezőgazdasági termelés növelésére és az ipar hagyományosan exportképes ágazatainak erősítésére irányították. Az elkövetkező gazdasági szerkezetváltás, az új ipari ágazatok fejlesztése elképzelhetetlen volt az export fokozása nélkül. Kuba 1972. július 11-én tagja lett a KGST-nek, ami lehetővé tette számára, hogy ne csak a Szovjetunióval, hanem a többi szocialista országgal is lényegesen elmélyítse együttműködését. Kuba KGST-tag- ságának köszönhetően hosszú távra meg lehetett határozni a népgazdaság optimális szerkezetét; 1976 óta a kubai gazdaság ötéves tervek alapján fejlődik, amelyek megvalósítása szorosan összekapcsolódik a gazdaságirányítás alapvető elveivel és a KGST-tagállamokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésével. Viszonylag rövid időn belül sikerült elérni egész sor ágazat dinamikus fejlesztését (vaskohászat, gépipar, vegyipar, építőanyagipar stb.). Az ipari termelésben azonban továbbra is kulcsszerepe van a cukor- gyártásnak,. a cukor Kuba alapvető exportcikke ma is. A szigetország a cukorexportáló országok sorában is az első helyen áll. A szocializmus anyagi-műszaki bázisa építésének és fejlesztésének döntő feltétele és egyben célja az ország további iparosítása és a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. A KGST 30. ülésszakán a komplex programra alapozva külön intézkedéseket hoztak a kubai gazdaság gyors ütemű fejlesztésére. Ezzel párhuzamosán azzal számolnak, hogy a KGST közös feladatainak megoldásába nagyobb mértékben vonják be az ország természeti és munkaerő-forrásait. Kuba jelenleg a KGST-országok- kal együttműködve egyebek között azzal foglalkozik, hogyan lehet kihasználni a cukornád feldolgozása során keletkező hulladékot cellulózgyártásra, továbbá fejleszti színesfém-bányászatát, az Interkozmosz program keretében földi állomásokat épít, a havannai kikötő rekonstrukcióján és kibővítésén munkálkodik. Kuba jelentős részt vállal a KGST keretében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséből, főleg ami a cukorgyártást, a citrusfélék termesztését és feldolgozását, valamint a halászati ipart illeti. A KGST-n belül is döntő a kubai gazdaság számára a Szovjetunióval folytatott együttműködés, amely az utóbbi időben egyre inkább a sokoldalú gazdasági kapcsolatok jellegét ölti. A többi szocialista ország közül kiemelkedő helyen áll Kuba szempontjából Csehszlovákia. Hazánk többek között a kutatások, a geológiai munkák, a közlekedés, az energiaipar területén nyújt segítséget Kubának, a Csehszlovákia úgyszintén számos gépet és berendezést szállít, amelyek elengedhetetlenek a kubai gazdaság korszerűsítéséhez, az iparosításhoz. P. F. A szczecini hajógyárban megkezdték a 33 500 tonna vizkiszorí- tású teherhajók gyártását. A három darabból álló sorozat első példánya, az Armia Ludowa már elkészült. A hajókat a lengyel hajózási társaság rendelte meg. (CSTK-felvétel) Nagyszabású rekonstrukció és korszerűsítés folyik a szovjet kohóiparban, ezt a termékek minőségével szembeni új követelmények tették szükségessé. A korszerűsítést a kemerovói kohóipari vállalat sem kerülhette el. Felvételünkön: a 30 tonnás portáldaru szerelése. (ŐSTK-felvétel) ROMÁN LAPVÉLEMÉNY A technológiai fegyelemről ^ A jó minőségű munka alapfeltétele a technológiai fegyelem megtartása, e nélkül nem érhető el a termelés kívánt szintje - írta nemrégiben a Romania Libera című napilap, majd' azt bírálta, hogy a termelésben állandóan megszegik a technológiai fegyelmet, ami selejtgyártáshoz, a költségek emelkedéséhez, a termelési szerződések felmondásához, továbbá büntetések és pénzbírságok kiszabásá- ^ hoz vezet. Most, amikor a román népgazdaság jelentős nyersanyagalappal, jó műszaki berendezésekkel, szakképzett munkaerővel rendelkezik, s ennek elérésére már jelentős összegeket fordítottak, a büntetések és pénzbírságok száma igen nagy - folytatja a kommentár. Rámutat arra, hogy a termelést elégtelenül szervezik meg, következetlen a tesztelés és minőségileg alkalmatlan alapanyagokat és alkatrészeket használnak fel. A munkásnak, aki a hibás alkatrészt megkapja, nem az a kötelessége, hogy megjavítsa, hanem vissza kell adnia, annak ellenére, hogy az már keresztülment az üzemi ellenőrzésen. Ha a szereléshez nem megfelelő alkatrészt kap, akkor azt köteles visszaadni. A normatívák, törvények és rendelkezések világosak, ^ s ezért azokat következetesen meg kell tartani. A napilap hangsúlyozza a tervezők felelősségét az optimális technológia kidolgozása terén, és aláhúzza, hogy abba senki sem avatkozhat bele „fentről,“ még a miniszter sem szentesítheti a tech- ^ nológiai fegyelem megsértését. A Romania Libera jelentősnek ítéli meg a tervezők és a gyártók viszonyát, s figyelmeztet: a szakember azzal, hogy csak az irodájában tartózkodik és rajzol, a termelés fejlesztését nem segíti. Jelen kell ^ lennie a termelésben, figyelnie, hogyan használják a tervrajzokat, felvilágosításokat adni, s ha szükséges, meg kell fognia a munka végét, s megmutatni, hogyan kell egy elképzelést a gyakorlatban S megvalósítani. A szociális infrastruktúra komplex fejlesztése A Szovjetunióban a mostani ötéves tervidőszakban az intézkedések egész rendszere valósul meg a nép életszínvonalának emelése érdekében. Ezek célja, hogy a szociális infrastruktúra minden területén komplex fejlődés menjen végbe. Elsősorban a gyerekes családoknak nyújtott segítség bővül, s különös figyelmet szentelnek a nők munka- és életkörülményei javításának. Tökéletesedik a nyugdíjbiztosítás és javulnak a lakáskörülmények. Nagy hangsúlyt fektetnek az egészség- ügyi gondoskodás fejlesztésére, a szabadidő-kihasználás lehetőségeinek bővítésére, a művelődés rendszerének tökéletesítésére stb. 1986-1990 között a tervek szerint a Szovjetunióban megközelítőleg 10 millió lakás, 350 ezer kórházi férőhely, hétmillió tanuló számára iskola, 3 millió óvodai és bölcsődei férőhely épül. A korábbiaknál sokkal nagyobb összeget fordítanak a falvak szociális fejlesztésére is, hiszen az ifjúság és a szakképzett káderek állandósításának érdekében elengedhetetlen az egyre jobb életkörülmények megteremtése. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a mostani ötéves tervidőszakban 23 százalékkal nőnek a társadalmi fogyasztási alapok, melyekből az ingyenes oktatást, szociális biztosítást, orvosi ellátást stb. fedezik. Egyidejűleg az a cél, hogy ezeket az eszközöket hatékonyabban használják ki a szociális és gazdasági feladatok megoldására. (ő) Számok, tények, adatok ■ Az Erősáramú Elektrotechnikai Művek prágai konszernje már 5 évek óta tart fenn kapcsolatokat több szovjet vállalattal, transzformátorokat, dinamométereket, hegesztő berendezéseket és egyéb termékeket szállít nekik. A csehszlovák termékekkel kitűnő tapasztalatai vannak pl. a Kamaz autógyárnak, ahol több Prágában gyártott műanyagforrasztót - közöttük autóponyva-forrasztó gépsort is- használnak. A szovjet fél nagyra értékeli az acéledző berendezések megbízhatóságát, melyek előnye elsősorban a tiszta munkakörnyezet és a termékek kiváló minősége. A prágai konszern ezrével szállítja a Szovjetunióba a transzformátorállomásokat, automata ponthegesztóket és a Mezomatic K, valamint a Mezomatic V típusú szerszámgépek motorjait. A prágai konszern ezen kívül hozzájárul a Szovjetunióban a fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztéséhez: csupán az idén 60 millió rubel értékben szállított mosógépekhez szükséges villanymotorokat is. ’ ^ ■ Lengyelországban minden egyes, a feltaláló és ésszerűsítő tevékenységbe fektetett zloty hétszeresen megtérül, ami annyit jelent, hogy ez a műszaki fejlesztés legolcsóbb formája. 1986-ban erre a tevékenységre 18 milliárd zlotyt fordítottak, míg az anyagi megtérülés meghaladta a 120 milliárd zlotyt. Az elmúlt évben a hazai találmányok számával Lengyelország a 10. helyen állt a világranglistán. Tekintettel azonban a szükségletekre és a lehetőségekre, mindez nem elegendő. A számítások szerint e téren csökken Lengyelország konkurenciaképessége. Az eredeti megoldások alacsony számát példázza, hogy a múlt évben Lengyelország csupán hatvannyolc találmányára kért külföldön szabadalmi védelmet. ^
