Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-03 / 26. szám

MOTOROSOK AUTÓSOK A kis tűzgolyó A VW Golf GTI-16 V tavaly Is a legsikeresebb és legkeresettebb kisautó volt a gyors kocsik körében. Bárhol is került szavazásra a sor, ez a tipus messze megelőzte a kategó­ria többi kiválóságát. Ettől függetle­nül sok bírálója akadt a VW Golf GTI-nek mondván, hogy az alaptí­pusnál lényegesen drágább kocsi a külsőségekben vajmi keveset kü­lönbözik a szériamodelltől. Lénye­gében a szóriakivitel karosszériájá­ba bújtatták a nyolcszelepes benzin- befecskendezéses motort, ettől a GTI menetteljesítményei gyökere­sen eltérnek az egyszerű Golfétól. A vásárlók azonban sportosabb ko­csiszekrényre vágytak, és ezért konstruktőrök a GTI-t „szépségsza­lonba“ küldték. A GTI modell nem sokkal később már kettős fényszórókkal, új küszöb­bel, az ajtókon gumicsíkkal, és ket­tős kipufogódobbal gördült le a futó­szalagról. Mindez 1985 nyarán tör­tént. A kereskedelmi siker még ek­kor sem fokozódott. A vevők most meg arra panaszkodtak, hogy hiába lett szebb, mutatósabb a kocsiszek­rény, a konkurenciával való harcban végül is csak a több lóerő győzhet. A VW-gyárban a régi motor átala­kításától eltekintettek, s rögvest egy teljesen új erőforrást szerkesztettek. Az is igaz, hogy az új 16 szelepes GTI motor sok alkatrészt örökölt a régi 1,8 literestől. Mivel a szelepek a hidraulika által eddig is önmaguk- tól állítódtak be - a kétszer annyi szelep létezése nem okoz több szer­vizmunkát. A szelepeket két felsöve- zérlésű bütyköstengely működteti. A 16 szelepes motor 102 kW-ot (139 LE) teljesít 6100 ford/perc, és 168 Nm a forgatónyomaték 4600 ford /perc. Nos, így már a konkurencia - az Opel Kadett GSI, a Peugeot 205 GTI - márcsak a VW farát nézheti, ha esetleg versenyre kerül a sor, például autópályán. A kocsi tervezőinek nem is annyira a gyor­saság és a névleges teljesítmény volt az elsődleges célja, inkább az, hogy ez az autó minden sebesség­fokozatból hihetetlenül rövid idő alatt tudjon robbanásszerűen felgyorsul­ni. S ez a mai utazási, közlekedési körülmények között a legfontosabb. Az új GTI-16 V teljesítménye igen egyenletesen oszlik el, függetlenül attól, hogy a motor éppen milyen tartományban pörög. Különösen 60 és 160 km/óra kö­zötti sebesség tartományban gyor­sul döbbenetesen jól az autó: kere­ken hét másodperccel jobb időt ér el a csupán nyolcszelepes Golfnál. S ez az érték talán fontosabb is annál, hogy álló helyzetből 8,7 má­sodperc alatt gyorsul fel százkilomé­teres sebességre, s tán az sem annyira fontos, hogy ennek a kis tűzgolyónak 208,6 km/óra a végse­bessége. A 8,7 másodperces állóhelyzetból való felgyorsuláshoz finom láb, jó gázadagolási képesség kell ahhoz, hogy 2500 ford/perc felett, és 160 Nm nyomatékkai, ne füstöljenek a gumik, mire a kocsi eléri a száz kilométeres sebességet. A repülő­rajtnál lényegesen egyszerűbb a 208,6 km/órás végsebességgel mm %i közlekedni. Az autó a nagy sebes­ség mellett, kis méretei ellenére is jól fekszi az utat. Igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy a nolcszelepes mo­dellel ellentétben a 16 V kocsiszek­rénye egy centivel alacsonyabb. A karosszérián feltűnő változást jelent az új formájú, nagy légcsator­nával ellátott első spoiler, amely a tárcsafékek jobb hűtését is előse­gíti. A nagyobb spoiler ahhoz is hozzájárult, hogy a megnövekedett kerekek miatt (185/60 VR 14-es mé­retezés a korábbi 175/70 HR 13 helyett) nem romlott a kocsi légel­lenállása. A keményebb rugózásnak, a „laposabb“ kerekeknek persze negatív hatása is van. Menet közben óhatatlanul megtudhatjuk, hogy pél­dául hány kanálisfedélen haladtunk át, sőt minden kis keresztirányú ba- rázdarázkódtatást is közvetít a futó­mű a karosszériának. Még a beton autópálya illeszkedései is erősen érezhetők menet közben. Az út egyenletlenségéból adódó „lebegések“ nem válnak a kocsi javára. Némileg enyhítik e kellemet­len érzést az autó kiváló ülései, amelyek éles kanyarban is jó tartást biztosítanak, és ezenkívül nagyon jól megtámasztják a benne ülök ge­rincét. A kocsival nemcsak az autópá­lyán lehet jó átlagsebességet elérni, hanem az országutakon is. (L. K.) A vasúti átjárók biztonságának kérdése az utóbbi években sem került le a napirendről. A kereszteződések biztosításában változatlan igény a jelentős műszaki fejlesztés, amely elsősorban a korszerű sorompóberen­dezések létesítésében mutatkozik meg. A vasúti felüljá­rók, aluljárók természetesen nem épülhetnek olyan számban, amennyire elvárhatóan szükség lenne, a fény­sorompók, félsorompók rendszere azonban, ha a vasúti átjáró környezete, s közúti biztosítása is jól áttekinthető, változatlanul kedvező és korszerű megoldás. A vasúti kereszteződésekben a járműforgalom erős emelkedést mutat évek óta, s az ütközési veszélyeket a legkorszerűbb biztosítás sem küszöbölheti ki, ha a járművezetők figyelme és készsége az óvatosságra ezeken a helyeken nem lesz nagyobb, teljesebb. A felmérések és a helyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a járművezetők többsége már a vasúti átjáró megközelítésekor hibázik: egyszerűen nem figyel kellő távolságból, s ennek megfelelően a sebességét sem csökkenti kellő mértékben...! Amikor pedig már túl közel kerül az átjáróhoz, nincs ideje a pontos helyzetfelmérés­re, s ez okozza a kockáztató döntéseket. Úgy látszik, hogy kevesen érzik át annak a fontosságát, hogy a bizto­sítás módjáról mennyire érdemes már messzebbről pontos képet szerezni! A közúti jelzések pedig erre is utalnak... Csak éppen - megfelelően értékelni kell ezeket. Változatlanul sokan vannak, akik a fénysorompó tilos jelzésén is áthaladnak, főként ha a fényváltás közvetle­nül az átjáró előtt éri az autóst. A megfelelő biztonsági idők miatt ez a legtöbb esetben nem okoz balesetet, de jelzi a magatartás veszélyességét - hiszen a készenlét hiányáról, a sebesség túlzott mértékéről tanúskodik. Nagy gondot okoz e téren az is, hogy a szabálysértőt egy-két jármű vezetője mindig követi, mintegy utánozza, pedig ők már - az idöeltérések miatt - esetleg komolyan veszélybe kerülhetnek. Felfigyeltek arra is, hogy az átjáróhoz egymással szemközti irányból érkezőknél is megvan ez a rossz szokás: ha a szemből jövő még átjön - akkor „én is mehetek még!" Márpedig a vasúti átjáró környezetében mindenki csak a maga mozgásával, a maga észlelésével számolhat... A szakemberek ismét hangsúlyozták: nem szabad senkinek sem figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fizikai törvények miatt a vonatok fékezéséhez és megállításához 700-900 méteres fékút szükséges, (ss.) Befejezéséhez közeledik a Seredet megkerülő első osztályú útszakasz részét képező hid építése. A Vág folyó felett húzódó 640 méter hosszú hidat a napokban kötötték össze. Szeptember­től a Bratislavából Nyitrára (Nitra) utazók már ezen a főútvonalon közlekedhetnek. A felvételeken: a Doprastav vállalat szerelői. (Stefan Petráé felvételei - ŐSTK) A gyerekek barátja A Grúz Televízió esti híradójában csaknem minden nap megjelenik a képernyőn egy csinos fiatal nő rendőrtiszti egyenruhában. Rendfo­kozata őrnagy. Elmagyarázza a köz­úti közlekedés szabályainak újdon­ságait, tájékoztatja a nézőket, hogy milyen az időjárás a hegyi utakon vagy a szubtrópikus éghajlatú völ­gyekben, beszámol arról, hogy az elmúlt 24 órában milyen fontosabb események történtek Grúzia ország­útjain. Nem minden izgalom nélkül beszél a szabálysértőkről, autósok­ról és gyalogosokról, közlekedési balesetekről készített videófelvéte­leket kommentál, és olyan szituá­ciókról készített fotókat mutat be, amelyek balesetet idézhettek volna elő. ganda eszközeit, többek között a te­levíziót is... Giuli Abudaladze őrnagynő sza­bad idejében szívesen sétálgat a leányával Tbiliszi óvárosának csendes utcáin. Elnézi, ahogy Nyina rajzolja az ódon házakat, a hangula­tos utcarészeket, közben arról álmo­dozik, hogy a kislány egyszer talán híres grafikus lesz. De hát Nyina most még nyomdaipari tanuló...- Nö, mint rendőrtiszt? Ráadásul a közlekedésieknél őrnagy?! Nem mentünk messzire az emancipáció­A benzinmotorok meglehetősen érzékenyek a tüzelőanyag minősé­gére, ezért is kapható többféle oktánszámú és sokféle benzin-olaj keverési arányú üzemanyag. A gyár minden motortípusra előírja, hogy mit kell használni. De mi történik, ha kényszerből vagy véletlenségböl nem azt a minőséget töltjük a tankba? A túlságosan kis oktánszámú benzin (szuper helyett normál) detonáci- ósan, robbanásszerűen ég el, az eltorzult égésfolyamat következtében csökken a teljesítmény, növekszik a motor mechanikai és hőterhelése, nagyobb lesz a fogyasztás. A rendellenes működésre a motor „csör­gése“, kopogása“ figyelmeztet. A kis oktánszámú benzin rövid távon nem okoz komoly bajt, ha tartósan kell menni vele, az elögyújtás csökkentésével mérsékelhető káros hatása, de az biztos, hogy rendsze­res használata ártalmas. A szükségesnél nagyobb oktánszámú benzinnek nincs előnyös vagy hátrányos műszaki hatása, egyszerűen pénzkidobást jelent. Benzinmotorban a gázolaj nem képez gyulladóképes keveréket, tévedésből betankolt dizel üzemanyaggal a motor nem működik. Ha a benzinben csak kevés gázolaj van, akkor valahogy működhet, de semmiképp sem jól. A benzinhez kapott víz a benzinnel nem képez emulziót, leszáll a tartály aljára, szinte tisztán jut a keverékképző berendezésbe és megbénítja a motort. Megelőzés: igyekezzünk nagy forgalmi kutaknál vásárolni, sűrűn tankoljuk tele (különösen télen), hogy a tartályban kicsi legyen a benzin feletti légtér, ahol kondenzvíz képződik. Adalékoljunk a benzinhez egy kis denaturált szeszt (egy tankolásra 1 decit), ez gátolja a vízzár kialakulását. A kétüteműek üzemanyagához kevert olaj mennyiségi arányát bizton­sági ráhagyással állapítják meg a gyárak, a motor (különösen jól bejáratott állapotban és nem teljes terhelésnél) kevesebb olajjal is baj nélkül működhet. Ezt nem tanácsként mondjuk, hanem a következők indoklásaként: ne használjunk túl olajos keveréket (pl. 1:50 helyett 1:40 arányút)! Ezzel csak a környezetet szennyezzük és lerakódások kelet­keznek a motorban, kipufogóban. Teljesen ólai nélkül, tiszta benzinnel járatva a kétütemű motor hamar tönkremegy: megragad a dugattyúja, beáll a főtengely csapágya. Szükséghelyzetben, ha nincs kúti keverék, motorolajat kell a benzinhez keverni. Négyütemű motor minden további nélkül működtethető kétütemúhoz való keverékkel, legfeljebb füstöl és lerakódások keletkeznek benne. Nagyobb baja nem lesz, a tévedésből betankolt keveréket el lehet használni. Dízelmotorban a benzin rendkívül magas égési nyomásokat okoz, annyira, hogy a motort a legrövidebb időn belül teljesen tönkreteszi! Szerencsére a motor haláltusáját erős hangok kísérik, ebből észrevehet­jük a tévedést és leállíthatjuk a gépet. A gázolajhoz csak télen szabad benzint keverni a szűröket eltömő és a motort megbénító parafinkiválás megakadályozására, akkor is csak mintegy 25 százalékig terjedő arány­ban (a kocsi kezelési könyvét meg kell nézni!)! A vizes gázolaj a bonyolul­tabb üzemanyag-ellátó rendszer miatt még több bajt okoz, mint a vizes benzin, tehát fokozott óvintézkedésekre van szükség. Ugyanez vonatko­zik a szennyezett (iszapos) üzemanyagra is. (VITZ) Guili Abudaladze szerint a közlekedési szabályokat már az iskolában meg kell tanulni, ezért rendszeresen tart Kreszórákat a gyermekeknek (APN) Motor toxikológia val?! Éjjel is hajkurássza a szabály­sértőket? - kérdezgetik az emberek.- Bizony, van éjszakai szolgálat is, és mennem kell. De hát szerin­tem ez nem érdekes. Nem is az a fontos, hogy rajtacsípjük a sza­bálysértőket, hanem hogy megelőz­zük a baleseteket, az emberek ren­desen, fegyelmezetten közlekedje­nek az utcákon is, az országutakon is. Ehhez fel kell használni a propa­ÚJSZC 16 1987. VII.: loM !Ui-. ITreffTOH rá ?Til m

Next

/
Thumbnails
Contents