Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-07 / 31. szám

ÚJ szú 17 1987. Vili. 7. 4 TUDOMÁNY TECHNIKA M indenki számára természetes, hogy a Nap regge­lente fölbukkan a keleti égbolton és egészen estig fény- és hőenergiával szolgálja az embert és a természetet. E hatalmas mennyiségű energia legna­gyobb része felhasználatlan marad, a többi pedig azon­nal vagy némi időeltolódással másfajta energiává alakul át. Például a vitorlás hajókat és szélmalmokat mozgató szél energiája vagy akár a gépjárműveket hajtó benzin energiája is a Nap sugárzásának terméke. Hogyan keletkezik a napenergia, és milyen mennyisé­gi állandók jellemzik? A Nap, kb, 1,98.1030 kg tömegű, 1,4 millió kilométer átmérőjű csillag, melynek Földünktől való távolsága 150 millió kilométer. Hogy el tudjuk képzelni a nagyságát, elég összehasonlítani a Földdel: Térfogata 1 300 000­BARÁTUNK, A NAP szer, tömege 333 000-szer nagyobb bolygónkénál. Ha­talmas tömegének legnagyobb részét hidrogén- és héli­umatomok alkotják. Éppen ezek az elemek biztosítják a Nap belsejében az energia keletkezését. Mélyen a felszín alatt ugyanis kb. 15-20 millió Celsius-fok a hőmérséklet, mely elegendő ahhoz, hogy egy bonyolult reakció folyamán négy hidrogénmag (proton) egy héli­ummaggá egyesüljön. Mivel a keletkező héliummag tömege 0,029 atomsúlyegységgel kevesebb négy proton tömegénél, ez a hiányzó tömeg energia formájában sugárzódik ki a világűrbe, így Földünk felé is. Ez a folyamat természetesen azt jelenti, hogy a Nap állan­dóan veszít tömegéből. Megállapították, hogy minden másodpercben 600 millió tonna hidrogén alakul át héli­ummá. E reakció folyamán a már említett 0,029 atomsúly- egységnyi tömegveszteség, valamint Einstein energia­tömeg összefüggést jellemző képlete alapján kiszámít­ható, hogy a Nap tömegvesztesége másodpercenként 4,3 millió tonna. Földi méretekben ez hatalmas mennyi­ség, de a Nap tömegének mindössze 2.17.10“'9 száza­léka. Látható tehát, hogy még ilyen hatalmas méretű felhasználódás mellett is a Nap jelenlegi hidrogénkészle­te több mint 5 milliárd évre biztosítja a Nap sugárzását. A Nap természetesen nemcsak Földünk felé, hanem a világűr minden része felé sugároz ki magából energiát. Bolygónkra mindössze 2,2 milliárdod része jut a kisugár­zott összenergiának. Ám a Nap energiájának ez az elenyésző hányada is hatalmas mennyiség, ezerhétszáz- ötvenbillió százwattos villanyégö állandó működtetésé­hez lenne elegendő. Jelentős része azonban elnyelődik az atmoszférában. Az a hányada viszont, amely egé­szen a Föld felszínéig eljut, jelentős mértékben megha­tározza a természet életének alakulását. Hogyan hasznosítja a természet a napenergiát? Leg­inkább a növények használják fel: a szervetlen elemek­ből a napsugárzás segítségével magasan szervezett, nagy energiatartalmú szénvegyületeket hoznak létre. Az így elraktározott energia később aztán a növényi és állati eredetű táplálékok fogyasztásakor vagy akár a szén, tőzeg, benzin elégetésekor szabadul fel. A Föld mélye tehát néha hosszú évezredekig tárolja a Nap energiáját, hogy aztán az ember szolgálatára bocsássa. De nem­csak a szerves üzemanyagok, hanem a szél energiáját is a napsugárzás hozza létre. A légkörben a különböző intenzitású napsugárzás hatására eltérő légnyomású helyek keletkeznek, melyek között a légmozgás egyenlíti ki a különbséget. A leggyorsabban az ember tudja hasznosítani a napenergiát, korunkban rohamos tempó­ban halad az ún. napelemek fejlesztése, melyek a Nap sugárzó energiáját elektromos energiává alakítják át. Főleg a szelén és szilícium felhasználásával készült napelemeknek nagy a jövőjük, hiszen például a szilí­ciumelemek a napenergia 15 %-át képesek elektromos energiává alakítani. Befolyásolja-e a Nap sugárzása közvetlenül az embe­rek életét? Erre a kérdésre is egyértelmű igen a válasz. Ismert ugyanis az a tény, hogy a Nap felszíne nem nyugodt, sima felszín, hanem gyakori változások, sőt viharok színhelye. A napfelszín valamennyi változó je­lenségét naptevékenységnek nevezzük. Az ilyen napte­vékenység idején az időjárásban is rendellenességek lépnek fel, megnő a frontgyakoriság száma. A hirtelen időjárás-változás a légköri nyomás, nedvesség és a lég­köri elektromosság gyors változásával jár együtt, aminek számos biológiai következménye lehet. A pontos hatás- mechanizmust azonban ma még nem ismerjük. A naptevékenység alkalmával jelentősen megnő a Nap elektromágneses és részecske sugárzásának intenzitása. Elektromosan töltött részecskék erős sugár­zása keletkezik, mely a Föld mágneses terében mágne­ses viharok okozója lehet. Ezek a mágneses viharok aztán problémákat okozhatnak a távolsági hírközlésben, valamint a vezetékes energia-szállításban. Ugyancsak a Napból érkező elektromosan töltött részecskék idézik elő az ún. sarki fényt, mely az említett részecskéknek a földi légkör felső rétegeivel történő ütközésekor keletkezik. A Nap már sok-sok évezred óta szolgálja a természe­tet és az embert, aki kutatja, keresi tulajdonságait, energiáját, megpróbálja ellesni titkait. Századunkban már a Földön is létrehoztak termonukleáris reakciót, melynek során a négy hidrogénmag héliummaggá egye­sül. Ám míg a Nap a felszabaduló energiát az élet, a növekedés, a gyarapodás szolgálatába állítja, az ember először hidrogénbomba képében pusztításra akarta felhasználni. Kísérleti robbantások százai bizo­nyították, hogy a Nap életadó titka az ember kezébe kerülve gyilkos, pusztító fegyverré válhat. FONÓD TIBOR <////////////////////////////////////////////// nőtteknek, hanem komoly, olcsó és kényelmes közlekedési eszközök. Előnyük: kisebb füves területen föl- és leszállhatnak, s óránként 80 kilo­méteres sebességgel haladnak. A minisztériumok, hatósági szervek és magánvállalatok igyekeznek mi­nél előbb beszerezni ilyen járművet a‘ gyakran utazó alkalmazottaiknak, főleg az adófelügyeföknek, pénzügyi ellenőröknek és kereskedelmi uta­zóknak. (Oroszból fordította K. B.) Minirepülőgépek Az egyik egy szárnyas kerékpár­ra, illetve denevérre, a másik kínai repülő sárkányra hasonlít, amelyik­nek a hasa alá hálózsákot kötöttek. A szemlélődőnek óhatatlanul Verne Gyula kalandregényeinek illusztrá­ciói, műveinek színes fantáziával megírt részletei, vagy egy mai fan­tasztikus film forgatásához szüksé­ges kellék jutott eszébe, amikor meglátta Djakartában a nemrég ren­dezett repüléstechnikai kiállításon a levegőben „száguldozó“ minire­Indonézia egén pülögépeket. Az apró, személyszál­lításra alkalmas gépmadarak osztat­lan sikert arattak. Akadtak is azonnal olyan vállalkozók, akik megkezdik a sorozatgyártást. Minirepülógépeken, illetve moto­ros deltaszárnyú sportrepülőgépe­ken a sportolók már századunk het­venes éveiben versenyeztek. Tehát a nyolcvanas évek második felében nem újdonság a minirepülőgép. Csakhogy az Indonéziában készü­lők nem egzotikus játékszerek fel­Száz évvel eze- tőtt, 1887. július 22-én született Gustav Hertz né­met fizikus, egyetemi tanár, aki a ritkított gá­zok gerjesztési és ionizációs fe­szültségének kutatásában elért eredménye­iért 1925-ben, munkatársával James Franckkal közösen fizikai Nobel-díjat ka­pott. Gustav Hertz a második világháború után éveken át a Szovjetunió­ban dolgozott, majd 1975-ben bekövetkezett haláláig Lipcsé­ben végzett ku­tatásokat. (Archív felvétel) Örvénylő olvasztókemence Még régen megalapozott Ipari eljárásokban is bekövetkezhet meghökkentő fejlődés. Szovjet hírforrások olyan újfajta olvasz­tókemence kifejlesztéséről adnak hírt, amelyben az eddig egy­mással nem összeolvasztható fémek is ötvözetet alkotnak, például a könnyűfémekből és a nehézfémekből is kialakíthatók ötvözetek - az iparban eddig a fémek eltérő fajsúlya miatt nem volt mód erre. A rigai akadémia munkatársainak módszerével sikerült ólmot és alumíniumot összeolvasztani. Az eredmény titka: az olvasztókemencében alkalmazott változó villamos és mágneses tér. Amint változik a mágneses erővonalak iránya, a fémek keverednek egymással, keveredési folyamat alakul ki az olvasztókemencében. A mágneses tér erősségét a fémek tulaj­donságainak megfelelően állítják be. Az új eljárással az eddiginél sokkal kisebb energiaráfordítással létrehozhatnak fémkeveréke­ket. Az átkeverődés sokkal gyorsabb és alaposabb. Most az eljárás megfordításán fáradoznak a kutatók: azon, hogy az új módszerrel eltávolithassák a nemkívánatos szennyeződéseket, például a ként. Gyors vércukorelemzés A fejlett ipari országokban a daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri elváltozások után immár a harmadik helyet foglalja el a cukorbetegség. Ebből is kiderül, hogy milyen eljárást találni a vér cukortartalmának gyors kimutatására. A Litván SZSZK akadémiai biokémiai intézetében kidolgozott új vércukor-meghatá- rozó készüléknek nagyon egyszerű a működési elve. A vizsgálatra kerülő vérmintát adagolópipettával bejuttatják a készülékbe, és 5-10 másodperc elteltével a kijelzőről máris leolvasható a vér cukortar­talma. Gombnyomásra szivattyú kapcsolódik be - eltávolítja a már megvizsgált mintát és kiöblíti a vizsgálókamrát, máris újra használni lehet a készüléket. A litván klinikákon már eredményesen kipróbált ^készülékkel óránként 40-50 vérei,korelemzést lehet elvégezni. Harangzúgás - veszély a tornyokra Az erőteljes és hosszan tartó harangozás nem lebecsülhető veszélyt jelent a templomtornyokra - állapították meg az inns­brucki egyetem építési fizikusai. Két tényezó fokozza a veszélyt. Az egyik: újabban mind több helyütt bízzák villanymotorokra a harangozást az eddigi kézi harangozás helyett. A másik: a második világháborút követően mind több nagy és súlyos harangot építenek be a harangtornyokba. A tiroli fizikusok mérései szerint nagy magasságban akár sok centiméternyire is kilenghetnek vízszintesen a templomtornyok harangozás köz­ben. A kéttornyú templomok harang nélküli tornyai bizonyos esetekben együtt rezeghetnek a harangokat tartó toronnyal. TÁVOLI HÍREK GYILKOS VILLÁMOK Ünnep az a nap a zimbabwei földműveseknek, amikor a száraz évszak végét jelentő első kövér eső­cseppek elverik a kiszáradt föld po­rát. Az eső ott is a gazdag termés reményét ébreszti az emberekben. De az örömmel együtt sok mező­gazdasági dolgozó családjába a gyász is beköszönt. A trópusi ég­hajlatú országban a villámok termé­szetes velejárói az esős évszak vi­harainak és évente körülbelül 150-160 emberéletet követelnek. Ezen a téren Zimbabwe áll a fekete krónika statisztikájának élén. Kuta­tók véleménye szerint ebben az or­szág talaja a „bűnös“. A szabadban dolgozókat mindig villámsújtás fenyegeti, ha kitör a nyári vihar, sót fa alá sem érdemes bújni a zápor elöl. De amikor a villám már lecsapott, eimúlt a veszély. Leg­alábbis nálunk. De nem így Zim- babweban. A földbe csapott villám az ország sajátos talaja miatt átok Maksz Van Olsztnak, a Zimbabwei Egyetem professzorának a vélemé­nye szerint. Ugyanis a kisülő elekt­romos töltés a talajban nem oszlik el egyenletesen, hanem keskeny sáv­ban terjed előre, mintegy „termé­szetes magasfeszültségű huzalon“ haladva. Ezért Zimbabweban agyoncsaphatja a villám az embert a becsapódástól többszáz méteres távolságban is. Sokan haltak már meg kunyhójuk döngölt talaján ülve vagy fekve, mert a távoli vihar villá­mának „huzala“ éppen lakóháza ta­laján keresztül vezetett. HOMOKKOZMETIKA Az egyiptomi utazási irodák a régi emlékművek, történelmi nevezetes­ségek megtekintése mellé most újabb érdekességet ajánlanak ügy­feleiknek; a homokot, amiből a világ­nak ebben a szögletében több van a kelleténél. Szakemberek azt állít­ják, hogy a fizikai és szellemi kime­rültségre, illetve a letargiára kiváló kezelési mód a homokfürdó. A páci­enst fél órára a napon átmelegedett homokba „temetik“. Egyre több egyiptomi - főleg hölgy - veti magát alá a csodatévö gyógykezelésnek. A tapasztaltak hangsúlyozzák, hogy a homokkúra befejezése után nemcsak frissnek, mozgékonyabbaknak érzik magu­kat, hanem eltűnnek arcbőrükről az árulkodó ráncocskák, elsősorban a szem környékéről, és a bőrük is feszessé, fiatalossá válik. A FŐSZEREPLŐK Japán tudósok kutatásokat vé­geztek a Komori-szigetek környékén az Indiai-óceánban. A világon elő­ször sikerült filmszalagra rögzíteniük latimeriát. Ezek a bojtosúszós halak származástanilag nagyon fontosak, mert belőlük erednek a felsöbbrendú gerincesek. Korábban ügy vélték, hogy már réges rég kihaltak ezek a halak, de néhány évtizede Dél- Afrika közelében találtak élő példá­nyokat. A japán halászok 300 méter mélységben fogtak hálójukkal kettőt. Szakemberek pedig 50 méter mély­ségben készítettek húszperces fil­met a két latimeriáról, az ezelőtt 350 millió évvel élők most meglelt utóda­iról. A film főhősei 60-65 kilogramm súlyúak és 1,26-1,40 méter hosszú­ak. A filmfelvételeken megfigyelhe­tő, hogyan viselkednek a bojtosú­szók, ha „áttelepítik“ őket. Méregfaló baktériumok Az Illinois egyetem kutatói a pseudomans-baktériumok több olyan törzsére bukkantak, amelyek veszélyes környezeti mérgekkel (pél­dául poliklórozott bifeniilel vagy a Vietnamban bevetett lombhullató anyaggal) táplálkoznak. Egyelőre még nem tudni, hogy mikor és milyen méretekben vethetik harcba ezeket a méregfaló baktériumo­kat. Japán kutatók viszont olyan baktériumtörzset fejlesztettek ki, amely előszeretettel elfogyasztja a röntgenfilmekben levő ezüstöt. Ezeknek a baktériumoknak a segítségével visszanyerhetik a film­anyagok tartalmazta ezüst 99,6 százalékát. Telefonálás hitelkártyával A Német Szövetségi Köztársaság 17 városának pályaudvarán, repülőterein szerelnek fel kísérletképpen olyan nyilvános tele­fonkészülékeket, amelyek pénzbedobás helyett a postahivata­lokban kapható telefonkártyával működnek. A kártyában elektro­nikus morzsa van, amely meghatározott mennyiségű telefondíj- egységet tartalmaz. A 12 vagy 50 márkáért kapható kártyák díjegységeiből mindig levonja a már felhasznált számú egységet a készülék. Minthogy a készülékben többé nincs készpénz, nincs értelme feltörni, megrongálni. Derítő-robotok Folyamatosan eltávolítja az iszapot a kisebb tisztítóberendezések­ből és az ipari derítőmedencékből a Svédországban kifejlesztett újfajta robotberendezés. A külsőre nagyon egyszerű berendezésnek 90 milliméteres csőből kialakított csuklós karja van, amely víz alatti porszívóként működik, és ezen a módon megszabadítja a medencék alját a vastag iszaprétegtól. A kar vízszintesen mozog a tisztításra váró (5x10 méter méretű) felszín felett, anélkül, hogy ezzel a normális lerakodási folyamatot zavarná. Elektronikus szabályzóberendezéssel lehet a robotot a különböző alakú medencék tisztítására beprogra­mozni. ( X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents