Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-31 / 30. szám
I Kürkt? Lézeres fejtés a lengyel bányákban A lézer bányaipari alkalmazásáról évek óta eredményesnek mondható kísérleteket végeznek a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia kutatói. Olyan rendszert dolgoztak ki, amelyet jelenleg már a lengyel bányák fele igénybe vesz, 'beleértve a sújtólégveszélyes bányákat is. A rendszer lelke az a lézerberendezés, amely egyenes vonalban haladó, piros színű héliumneon sugarat bocsát ki magából. Ezzel a lézersugárral lehet új járatok nyomvonalát kialakítani. A lézerberendezéshez csatlakoztatott optikai műszerek segítségével a piros színű sugárnyaláb tetszés szerinti irányban elhajlítható vagy több, kisebb nyalábra osztható. Ez emeli a berendezés értékét, mivel a széntelepek kamrás-pilléres kiaknázásánál is alkalmazható. A lézernek még nagyobb jelentősége van a szénfalak gépesített fejtésének irányításában. Itt az egyenes vonaltól való legkisebb eltérés is komoly szerkezeti feszültségeket idézhet elő, katasztrófával - szerencsésebb esetben - kisebb üzemzavarokkal fenyegetve. Viszont a fénynyaláb bevezetése növeli a munkavégzés biztonságát, mert a lézersugár mutatja a fej- töberendezés számára az egyenes utat, kiküszöbölve az elhajlást. A lengyel bányászok már évek óta alkalmazzák aknatengelyek mérésében a lézert. A hagyományos módszer a kőművesek függőónos mérésére emlékeztetett, csak a bányászok a zsinórt acéldróttal helyettesítették. Ám a mérés idejére az aknát mindig ki kellett kapcsolni a munkából. A lézeres mérések nem okoznak ilyen gondot. Emellett gyorsabbak, pontosabbak és ami a leglényegesebb: minden deformációt feltárnak. A krakkói akadémián tervezett lézereket a bányaipari technológiában is sikerrel alkalmazzák. A klasszikus bányaépítés az aknamélyítéssel kezdődött, s csak ennek elkészítése után építették fel a felvonótornyot. A lengyel kutatók kidolgozták azt a módszert, hogy egy időben mélyítsék az aknát és építsék a tornyot. Az utóbbit az aknák kimélyítése után az aknanyílás fölé tolják. A többezer tonna súlyú, száz méter magas felvonótorony átto- lásának műveletét lézerek ellenőrzik, miközben folyamatosan gondoskodnak a sugarak arról is, hogy a torony csúcsának kilengése szabályozható legyen. Ezzel az eljárással már több felvonótornyot állítottak be a lengyel szénbányákban. így a bányaépítést tízegynéhány hónappal lerövidítették. A lézert már a közeljövőben befogják * az aknák felszerelési munkálataiba és a külszíni fejtésé bányák szállítószalagjainak ellenőrzésébe. A cél mindkét esetben a munkabiztonság növelése és az üzemzavar veszélyeinek csökkentése. A krakkói akadémián kifejlesztett bányászati lézerberendezések gyártásával a varsói Optikai Ipari Centrum foglalkozik. (BUDAPRESS-INTERPRESS) TERMELÉSSZERKEZET, SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Az 1984-es felső szintű gazdasági tanácskozás óta eltelt évek alatt a KGST szervei számos okmányt fogadtak el, amelyek meghatározták a közös gazdasági problémák megoldásának útjait. Az egyik legfontosabb okmány - A KGST-tagorszá- gok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja - az érdekelt országok erőforrásainak az elsődleges irányokban való maximális összpontosítását irányozza elő, ami lehetővé teszi majd az újratermelési ciklus valamennyi szakaszának kölcsönös egyeztetését és azt, hogy az együttműködéstől megkapják a megkövetelt gazdasági hatást, öt ilyen irány van: a népgazdaság elektronizálása; komplex gépesítés; az atomenergetika; az új anyagok kifejlesztése és alkalmazása; a biotechnológia. A tudományos-műszaki haladás Komplex Programja módot nyújt arra, hogy egységes egészbe kapcsolják össze a testvérországok által korábban kötött nagyméretű egyezményeket a termelés sokoldalú szakosításáról és kooperációjáról a számítástechnikai eszközök, az ipari robotok, az egységesített elektronikai bázis kidolgozása és gyártása terén. Ennek a megvalósítása megköveteli majd a szocialista közösséghez tartozó országok külgazdasági és termelési együttműködése leghatékonyabb formáinak alkalmazását. A Szovjetunió, más testvérországokkal együtt, alkotó, újító módon közelíti meg a történelmi fejlődés jelenlegi szakasza feladatainak megoldását. Tevékenyen részt vesz a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok formáinak fejlesztésében és tökéletesítésében. Mindenekelőtt stabillá válik a KGST-tagor- szágok kölcsönös külkereskedelmi forgalmának növekedése - ez az 1980. évi 45,8 milliárd rubelről 1985- ben TV,7 milliárd rubelre nőtt, vagyis az előző ötéves tervhez képest 1,7- szer nagyobb. A Szovjetunió külkereskedelmében a többi testvérország részaránya elérte az 55,1 százalékot. A 12. ötéves terv időszakában nehéz feladatokat kell majd megoldani a gazdasági együttműködés terén, mint ezt a Szovjetunió 1986-1990-re érvényes állami tervének más KGST-tagországokkal való koordinálása eredményeinek elemzése mutatja. A közöttük lebonyolított áruforgalom volumene az elmúlt ötéves időszakhoz képest egyharmaddal bővül. Leggyorsabb ütemben a gépek, berendezések és szállítóeszközök, valamint a közszükségleti iparcikkek kölcsönös cseréje nő. A Szovjetunió exportjában, akárcsak az előző időszakban, a legfontosabb helyet a tüzelőanyagok és nyersanyagok, fémek és vegyi termékek csoportja foglalja majd el (az exportszállítások psszvolumenének mintegy 60 százalékát teszi ki). A szovjet kereskedelem szerkezete a gépek és berendezések eladásának növelése útján tökéletesedik. Ami a szocialista közösség többi országából a Szovjetunióba való áruexportot illeti, itt a legfontosabb helyet változatlanul a gépek, berendezések és szállítóeszközök foglalják majd el, ezeknek a szállítása az előző ötéves tervhez képest 1986-1990-ben több mint egyharmaddal nő. A gazdasági együttműködés egyik legnehezebb problémája: a szocialista közösség országai egyre fokozódó energia-, tüzelőanyag- és nyersanyag-szükségleteinek kielégítése. A megállapodásnak megfelelően, a tüzelőanyagok és nyersanyagok szállítása a Szovjetunióból más KGST-tagországokba lényegében az 1985. évi szinten marad, a földgáz-szállítások egyharmaddal, a villamos energia exportja pedig kétharmaddal növekszik. Az érdekelt testvérországok aláírták a földgáznak a közlekedési eszközök motor-üzemanyagként való felhasználása terén folytatandó, sokoldalú együttműködésre vonatkozó egyezményt. Kidolgozták a KGST-tagországok egyesitett energiarendszerének távlati fejlesztésére vonatkozó, a 2000-ig terjedő időszakra érvényes koncepcióját, amelynek alapján 1986-ban elkészült a KGST-tagországok egyesített energiarendszerei fejlesztésének 2000-ig érvényes, általános vázlata. Ezen intézkedések fontossága ellenére, a testvérországok tüzelőanyag-energetikai problémáinak megoldása szempontjából döntő jelentőségűek a Szovjetunióból történő energiahordozó-száílítások. A jelenlegi ötéves időszakban a Szovjetunió változatlanul fedezi ezen országok kohászati nyersanyagok és vas- kohászati termékek iránti szükségletének je(entős részét és színesfémszükségletének döntő hányadát. Megmarad és tovább fejlődik a KGST-tagországok anyagi, pénzügyi és munkaerő-forrásainak bevonása a Szovjetunió területén létesülő, nagy integrációs objektumok építésébe. A testvérországokkal együttműködve épül a Szovjetunió területén a Krivoj Rog-i Bányászati- Dúsító Kombinát, amelynek üzembe helyezése lehetővé teszi majd a tagországok vastartalmú nyersanyagok iránti, hosszú távú szükségleteinek kielégítését. A KGST-tagországok energia- rendszereinek egyesítése módot nyújt majd arra, hogy növeljék a Szovjetunióból számukra szállított villamos energia mennyiségét. 1990-ben, a Szovjetunió területén közös erővel létesülő Hmelnyickiji és Dél-ukrajnai Atomerőmű építésének befejezése után, a többi európai A szófiai Elektronika vállalat a számítógépek gyártására szakosodott, s ezek döntő részét a Szovjetunióba exportálják. Az egyik alaptípus az IZOT 1016-C, amely főleg a technológiai folyamatok irányítására és ellenőrzésére szolgál. Felvételünkön: Evgeni Gavrilov és Robert Smo- chevski mérnökök egy szovjet megrendelésre készült számítógépen az utolsó ellenőrzéseket végzik. (Foto: CSTK) KGST-országba való évi villamos- energia-szállítás mennyisége eléri majd a 22 milliárd kilowattórát. A jelenlegi ötéves terv időszakában bővül az együttműködés a vegyi, a cellulóz-, papír- és mikrobiológiai iparban. Ez az együttműködés magába foglalja a szakosított, energiaigényes és kevésbé energia- igényes vegyi termékek cseréjét. Azt tervezik, hogy a KGST-tagországok részt vesznek azoknak az intézkedéseknek a megvalósításában, amelyek a szovjet mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a könnyű- és élelmiszer- ipari vállalatok rekonstrukciójára irányulnak. Ebből a célból gépeket és berendezéseket, valamint közszükségleti cikkeket, élelmiszereket szállítanak majd a Szovjetunióba. Meg kell jegyezni, hogy a feldolgozott mezőgazdasági termékek gyártása és a Szovjetunióba történő szállítása hosszú távú jellegű, és külön egyezmények rögzítik. Egy ilyent írtak alá például 1985-ben a Vietnami Szocialista Köztársasággal, egy másikat pedig a Lengyel Népköztársasággal. Azt a kérdést vizsgálják, miként lehet meghosz- szabbítani az 1990 utáni időszakra annak az egyezménynek az érvényességét, amelyet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a friss és konzervzöldségnek és -gyümölcsnek a Szovjetunióba történő szállításáról kötöttek. A Szovjetunió és más KGST-tagországok közötti együttműködés egyeztetett intézkedései között jelentős helyet foglal el a nemzetközi közlekedési főútvonalak komplex fejlesztése és műszaki rekonstrukciója, a vasúti határállomások, tengeri és folyami kikötők, repülőterek átbocsátó képességének növelése, a konténeres és csomagszállítás bővítése, a rakodómunkák valamennyi fajtájának gépesítése és automatizálása. A Szovjetunió és más testvérországok közötti együttműködés fontos iránya - a termelés szakosítása és kooperációja a feldolgozóiparban. A gépek, berendezések és szállítóeszközök, elsősorban a számjegyvezérlésű szerszámgépek, robottechnikai termékek, az atomerőművek számára szükséges berendezések, a megmunkáló központok, az elektronikus számítás- technikai felszerelések gyors ütemű, kölcsönös cseréjét irányozzák elő. A 12. ötéves terv időszakában az elektronikai, számítástechnikai termékek, a hírközlési eszközök, a gépipari termékek kölcsönös szállításának rtiintegy 15 százalékát teszik majd ki. Az együttműködés e formájának fejlesztése mellett a vállalatok és szervezetek bővítik a közvetlen kapcsolatokat a szocialista országokban levő partnereikkel. A közvetlen kapcsolatok: a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai átszervezésének legfontosabb iránya. Az aktív közvetlen kapcsolatok példájaként szolgál két közös szovjet-bolgár tudományos-termelési egyesülés létrehozása a szerszámgépgyártó iparban, egy közös szovjet-bolgár vállalat létesítése a gépkocsik elektronikus rendszereinek és azok összetevőinek gyártására, továbbá a közös szovjet-lengyel vállalatok szervezése is. Az együttműködés új formáinak széles körű elterjesztése megfelelő feltételek létrehozását követeli a vállalatok és szervezetek számára. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrég számos, erre a területre vonatkozó határozatot hozott, többek között ,,A külgazdasági kapcsolatok irányításának tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről“ és ,,A szocialista országokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés irányításának tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről“. Most a vállalatok és a tudományos-műszaki szervezetek olyan jogokat kaptak, amelyek arra hivatottak, hogy biztosítsák hatékony együttműködésüket a más testvérországokban működő» partnerekkel. A tudományos-műszaki haladás komplex programjának teljesítéséért felelős tudományos-műszaki élszervezeteknek joguk van arra, hogy szerződéseket kössenek tudományos-kutató és kísérleti-tervező munkákra, a megszabott rendben közvetlen kapcsolatokat tartsanak fenn a társvégrehajtó szervezetekkel stb. A termelővállalatok önállóan oldhatják meg a kooperáció valamennyi kérdését, többek között meghatározhatják az együttműködés irányait és konkrét céljait, kiválaszthatják a partnervállalatokat más KGST-tagországok- ból, egyeztethetik velük a kölcsönös szállításokat, a saját nevükben gazdasági szerződéseket köthetnek, egyeztethetik a kooperáció keretében gyártott termékek és a nyújtott szolgáltatások árait. A Szovjetunió területén létesítendő, közös vállalatok a teljes gazdasági önelszámolás, a rentabilitás és az önfinanszírozás alapján működnek. Joguk van ahhoz, hogy a résztvevők közötti megállapodás szerint,. a kölcsönös előnyök elvei alapján állapítsák meg az árakat, és külkereskedelmi szerződéseket kössenek. Úgy tervezik, hogy anyag- és műszaki ellátásukat kiemelten kezelik (mind a nagykereskedelmi hálózaton, mind a népgazdaság megfelelő ellátási rendszerén, vagy a Szovjetunió külkereskedelmi szervezetén keresztül). A szovjet állam szavatolja a résztvevők számára a haszon nekik járó részének, a közös vállalat felszámolása vagy az abból való kilépés esetén pedig más aktíváknak a kifizetését. VLAGYIMIR LAHTYIN, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese (Az APN alapján - rövidítve) Szovjetunió A KARA-TAU F0SZF0RIT-KINCSE Szovjet Közép-Ázsiában, Kazahsztán déli részén magaslik a kopár és kietlen Kara-tau, -kazalt nyelven: Fekete-hegység. A geológusok szerint a hegyvonulat több mint két milliárd tonna foszforit őrzője. Méreteiben az észak-afrikai hegyek és az egyesült államokbeli Sziklás-hegység foszforit-leíőhelyeivel vetekszik. A Kara-tau kincsét a negyvenes években fedezték fel, s részben fel is térképezték, de a széles körű kiaknázást csak a hatvanas években kezdték. Azonban még akkor is gondot okozott, hogy a hagyományos kitermelési és feldolgozási technológiák itt alig váltak be. Ezért a szovjet tudósok elektrotermikus foszforit-tisztítási eljárást dolgoztak ki az elemi foszfor kinyerésére. A Kara-tau területén öt bánya üzemel. Közelükben új városok nőttek ki a földből. A legnagyobb az ötvenezres Zsanatasz, amelynek lakossága előreláthatólag több mint a kétszeresére duzzad a következő 10-15 évben. A környék legfontosabb feldolgozó üzeme a novodzsambuli foszforgyár, amely a termelés 90 százalékát adja. A nagyüzemben a foszforitérc hulladékából nyerik ki az értékes műtrágyagyártási alapanyagot porkohászati technikával. A gyárnak nem a foszformütrágya-alapanyag az egyetlen terméke. Előállítanak takarmányadalékokat és több fajta szintetikus mosóport is. Az elmúlt két évtized során Kazahsztán déli részén, a Kara-tau vonulata és Dzsambul körzetében alakult ki a szovjet vegyipar legkorszerűbb központja. Noha a Szovjetunióban a foszfor-műtrágyák alapanyagának jelenlegi első számú forrása az ország európai területének északi részén, a Kola-félszigeten található lelőhely, ezt várhatóan már a közeljövőben megelőzi a Kara-tauban felfedezett 40 újabb lelőhely, amelyek némelyikén dúsítás nélkül is hasznosítható foszforit került elő. (APN) ÚJ! 10 1987. VII
