Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-09 / 1. szám
f szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése szükségessé teszi a tagországok népgazdaságai egyes elemei közötti közvetlen együttműködés bővítését, szorosabbá tételét, közös egyesülések, vállalatok, szervezetek, tervezőirodák és laboratóriumok létesítését. Ez a 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladás komplex programja sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele. Ezt a a célt szolgálta az a csehszlovák-szovjet megállapodás, amelyet tavaly novemberben Nyi- kolaj Rizskov szovjet és Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök látott el kézjegyével. Előirányozza a két baráti ország vállalatai és gazdálkodó szervezetei közvetlen termelési és tudományos- műszaki kapcsolatainak a megteremtését és magában foglalja a közös vállalatok és nemzetközi egyesülések létrehozásának fő alapelveit. Több száz ilyen szovjet és csehszlovák vállalat-, illetve szervezetpáros jön majd létre az elkövetkező hetekben, hónapokban, s jelenleg már 17 ilyen duó kialakult. Ezenkívül a megállapodás értelmében 12 közös vállalat és nemzetközi egyesülés létesül, ezek közül három már működik. Mit is jelentenek a gyakorlatban a közvetlen kapcsolatok és mi tette szükségessé mielőbbi kialakításukat? A közvetlen kapcsolatok nemzetközi egyesülések, vállalatok és szervezetek közötti kapcsolatok, amelyek a biztosított jogok és a teljes jogkör keretében valósulnak meg, mindemellett önállóságuk határait körvonalazzák a baráti országokban érvényben lévő gazdasági törvények és előírások. Az együttműködésnek ez a formája lehetővé teszi a tartós és hatékony tudományos-termelési kooperációt, a leghaladóbb tapasztalatok aktív kicserélését, a kölcsönös segítségnyújtást az új technika és technológia bevezetésénél és kiaknázásánál. Megnyitja az utat a munkatermelékenység növeléséhez, az egyes vállalatok zavartalan korszerűsítéséhez és rekonstrukciójához, a meglevő kapacitások lényegesen jobb kihasználásához, a forrásokkal való takarékoskodáshoz, a termelés növeléséhez, amely technikai színvonalát és minőségét tekintve túllépi a világszínvonalat jelentő termékekét is. Másszóval: a két baráti ország szervezetei közötti együttműködés olyan módját jelentik ezek a kapcsolatok, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a vállalatok gazdasági kezdeményezésének érvényre juttatásához és belső tartalékaik maximális mozgósításához. A közvetlen kapcsolatok az egyesülések, vállalatok és szervezetek szintjén meglévő tartalékok bekapcsolásával az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Jelenleg országaink már eljutottak egy olyan határhoz, amelyen túl számos problémát már nem lehet megoldani csak az államközi megállapodások alapján. Sok esetben ezt sokkal hatékonyabban meg iehet tenni az egyesülések és vállalatok szintjén. Ez magától értetődő, hiszen a kooperációval kapcsolatos teendők valamennyi összetevőjét nem lehet ily módon részletekbe menően eltervezni, irányítani és ezt a feladatot a legjobban maguk a termelők és a kutatók tudják megoldani. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy ez az integrációs együttműködési forma a tervszerű gazdálkodás feltételei közepette nem fejlődhet sikeresen állami ellenőrzés nélkül. A baráti országokban folyó tervszerű tevékenységet nem szabad, hogy felváltsák az önállóan gazdálkodó szervezetek ellenőrizhetetlenné váló piaci kapcsolatai. A közvetlen kapcsolatok nem felváltják, hanem kiegészítik országaink központi irányító szerveinek együttműködését és az irányítás minden szintjén a tervszerű együttműködés fontos elemét jelentik. Magától értetődően a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is léteznek saját belső normatív előírások, amelyek meghatározzák a gazdálkodó szervezeteknek a szocialista országokban lévő partnereihez fűződő kapcsolatait. Ezeknek minden eltérősége és jellegzetessége ellenére van egy közös vonásuk: lehetőséget nyújtanak az egyesülések, üzemek és szervezetek közvetlen együttműködésének beindításához. Gyakorlatilag a közvetlen kapcsolatok létrehozásának két útja létezik. Egyik a nemzetközi kooperáció, amelynek során létrejönnek az együttműködés további elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez a feltételek a közvetlen kapcsolatok szükségessé válása révén. A másik út az egymással baráti kapcsolatokat fenntartó területek, város'bk, határ menti körzetek vállalatai között meglévő baráti kapcsolatok bővítése. Ezeknek eddig túlsúlyban in- formatív-megismeró jellege volt, ezentúl a tapasztalatcsere, a nemzetközi szocialista munkaverseny egyik formáját jelentik majd, s ezek kicsúcsosodhatnak a közvetlen tudományos-műszaki és termelési együttműködésben. Lehetséges egy harmadik út is: a rokonvállalatokról kapott infor- mációk^'alapján kialakul a kölcsönös érdekeltség a szoros tudományos-műszaki termelési kapcsolatok kialakítása iránt. A közvetlen kapcsolatok számos példáját sorolhatnánk fel. Ezeknek köszönhetően lehetőség nyílik a munka jobb egyeztetésére, a tudományos kutatásokra és a konstrukciós munkákra fordított idő lerövidítésére, illetve a pénzeszközök lényeges csökkentésére, s ugyanakkor minőségileg lényegesen jobb mutatók elérésére. • A szerszámgépeket gyártó moszkvai Vörös Proletár Üzemben a rugalmas, automatizált gépsor bevezetésével gyakorlatilag megnégyszereződött a munka termelékenysége. Az új gépsor alkalmazása lehetővé teszi a termelési program gyorsabb ütemü inno- válását. A termékek minősége lényegesen javul a termelési költségek csökkenésével párhuzamosan. A moszkvai üzem nemcsak szovjet partnerek, hanem más KGST-országok- ban, többek között Csehszlovákiában, lévő partnerek számára is állít elő ipari robotokat és számjegyvezérlésű szerszámgépeket. • Az év elején kezdte meg üzemelését Moszkvában az az új, korszerű automatikus telefonközpont, amely például Például a CKD-Elektrotechnika üzem és az Elektroszila szovjet termelési egyesülés kapcsolatai segítettek a csehszlovák gépiparnak abban, hogy gyorsabban megbirkózzanak a nagy teljesítményű léghűtéses aszinkronmotorok gyártásának feladatával, hogy új szigetelő anyagokat és gépsorokat alkalmazhassanak előállításuknál. A termelési és tudományosműszaki potenciálok összevonására irányuló törekvés, valamint az értékes gazdasági tapasztalatok szélesebb körű cseréjének szándéka nem pusztán divatjelenség, hanem sürgető korparancs. Szükségessé teszi az egyesülések és vállalatok jogkörének a további bővítését a kooperációs kapcsolatok kialakításának területén. Ugyanakkor fokozódik felelősségük a külgazdasági tevékenységük iránt, s ezzel párhuzamosan lehetőségük nyílik a dolgozókollektívák aktív ösztönzésére az export növelése érdekében. A közvetlen kapcsolatok elmélyítésének irányzata tehát a testvérpártok és kormányok azon elhatározásának kifejezője, hogy fokozzák a vállalatok és egyesülések kezdeményezését, önállóságát és a végeredmények iránti felelősségét, beleértve a külgazdasági szférát is. A Szovjetunióban az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek biztosítják a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy a szovjet vállalatok és egyesülések felvehessék a közvetlen kapcsolatot a többi KGST-ország egyes vállalataival. Számos szovjet egyesülés, vállalat és szervezet lehetőséget kap arra, hogy partnereivel közösen tervezze a termelési kooperációt, összeállítsa a gyártott termékek listáját és döntsön velük együttműködésben a kölcsönös kooperációs szállításokról. Gyakorlatilag az egész nyereség (leszámítva a kis mértékű költségvetési befizetéseket) a vállalatok rendelkezésére áll. A nemzetközi munkamegosztás, a tagországok tudományosműszaki és termelési potenciáljának hatékonyabb kihasználása végett célszerűnek tartják közös vállalatok létrehozását - két és sokoldalú alapon is, s ebben az esetben a résztvevők közös szocialista tulajdonnal rendelkeznének. Az új együttműködési formák lehetővé teszik a szocialista országok számára, hogy a termelés és a kutatás kiemelt irányaira koncentrálják az erőforrásokat, hogy biztosítsák az eddig hiánycikknek számító termékek gyártását, s ugyanakkor a vállalatközi hatékony nemzetközi gazdasági elszámolás rendszerének a bevezetésével felszámolják az együttműködésben a bürokratikus korlátokat A közvetlen kapcsolatok kialakítása az integráció elmélyítésének útján újabb fontos lépést jelent, s ezzel a tagországok közös törekvésekkel hozzájárulnak a gyorsítás stratégiájának, az intenzifikálásnak a megvalósításához, a közösség műszaki és gazdasági sebezhetet- lenségének a biztosításához. JURIJ GAVRILOV szükségtelenné teszi az ébresztések megrendelését. Aki ezt óhajtja, elég, ha kitárcsázza a 1 OO-as számot, amelyen rögzítik a megrendelést, s négyszámjegyü kód formájában betáplálják a berendezésbe az ébresztés napját, óráját, percnyi pontossággal. A telefon az illetőt a meghatározott időben olyan pontossággal ébreszti fel, akár egy ébresztőóra. • Az NDK-beli Schwerin- ben új típusú, jobb hőtartó paraméterekkel rendelkező paneleket alkalmaznak az építőiparban. A WB 85 I típus lehetővé teszi például azt, hogy a korábbi paneltípusokból épített házakkal összehasonlítva az új eljárással készítettekben fűtésre 25 százalékkal kevesebb energiát használjanak. Közös gyorsítás Új, hatékonyabb formák a KGST-együttműködésben SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK Kubában a Szovjetunió műszaki segítségével két hőerőművet építettek fel, az egyiket Santiago de Kubában, a másikat pedig Marielben. Mindkettő elsősorban Havannát és a környékbeli mezőgazdasági, Illetve ipari üzemeket látja el elektromos energiával. Csehszlovákia az Október 10-e elnevezésű hőerőmű építését segítette energetikai berendezések szállításával. Felvételünkön az utóbbi energetikai létesítmény vezérlóterme látható. (Telefoto - ŐSTK) A minőség - politikai feladat Az SZKP XX VII. kongresszusán elfogadott határozatok következetes és határozott teljesítésére irányuló törekvéseket bizonyítja az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának az 540. számú határozata, amely atermékekminöségének lényeges megjavítását irányozza elő, s ebből a célból új, önálló szerv létesült a termékek állami átvételére - az Állami Átvétel nevű. Ez az új szerv a Szovjetunió Normaügyi Állami Bizottságának tartozik felelősséggel, s nem a vállalatoknak. Az új bizottság megalapítása sürgető szükségszerűségként merült fel azzal összefüggésben, hogy a szovjet társadalom minden szakaszán megindult az átalakítás folyamata. Ez felöleli az állampolgárok életének minden irányú jobbítását, beleértve a kiváló minőségű, megbízható termékekkel való zavartalan ellátását is. Mind ez idáig azonban a szovjet termelőüzemek egész sorában a gyártott termékek elégtelen minőségűek és alacsony műszaki színvonalúak. Ezen a helyzeten mindeddig nem sikerült olyan mértékben javítani, mint ahogy az szükséges lett volna. Ezt bizonyítja például az a körülmény is, hogy a tavalyi év első kilenc hónapjában 492 ezer televízió eladását állították le, mivel nem feleltek meg az előírt normáknak. Ugyancsak ez alatt az idő alatt állították le 259 ezer magnetofon, 156 ezer rádiókészülék, 40 ezer hűtő forgalmazását (Az adatok az Ekonomicseszkaja Gazeta tavalyi 48. számából valók.) Szintén innen merítettük a következő adatot is: tavaly minden 4. tévékészülék javításra szorult, s minden hatodik magnetofonnak ugyanez lett a sorsa. A kereskedelmi hálózatban 1986. október elsejéig több mint 2 milliárd rubel értékű eladhatatlan áru halmozódott fel, mivel minőségükszámos kívánnivalót hagyott maga után. Ilyen helyzetben az SZKP határozott lépést tett és úgy határozott, hogy létrehozzák a termékek állami átvételével foglalkozó már említett szervezetet. Ezt az a körülmény is indokolta, hogy az elkövetkező években a korábbinál lényegesen nagyobb feladatok várnak a szovjet gazdaságra, s a kongresszusi anyagok is sürgetik azt, hogy a szovjet gyártmányoknak nemcsak, hogy el kell érniük a világszínvonalat, hanem paramétereiket tekintve azt túl is kell szárnyalni. E célok teljesítéséhez, a termékek állandó műszaki korszerűsítéséhez, megbízhatóságuk lényeges javításához járul hozzá az állami átvétel megteremtése. A tavalyi év második felében már több ágazat tizenkilenc vállalatánál kísérletileg beindították az átvételnek ezt a formáját és 1987. január elsejétől országos méretben áttértek a termékek állami átvételére. A kísérletbe bevont vállalatok első tapasztalatai nagyon pozitívak. A legjobb eredményeket ott érték el, ahol sikerült megszilárdítani a technológiai fegyelmet, felülvizsgálták a műszaki dokumentációk normaigényességét és az elavult ellenőrző és mérőberendezéseket korszerűbbekkel váltották fel. Ilyen pozitív változásokat tapasztaltak például a moszkvai Frezer üzemben, a szmolenszki hűtögyárban és továbbiakban. A minőség javulásával párhuzamosan jelentősen csökkent a reklamációk száma. A kísérlet kedvező eredményei alapján újévtől 1500 iparvállalatban vezették be ezt a gyakorlatot, elsősorban olyanokban, amelyek a népgazdasági szükségletek kielégítése szempontjából a legfontosabb termékeket állítják elő. Ezek közé tartoznak elsősorban az elektrotechnikai ipari, a szerszámgépipari, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártási, továbbá a személygépkocsi-ipari és a mérőműszer-ipari minisztériumhoz tartozó vállalatok. Az új átvételi módszerre történő áttérés természetesen nem egyszerű és problémamentes folyamat. A szovjet sajtót olvasva naponta találkozunk olyan hivatalos bírálatokkal, amelyekben vállalatigazgatókat, sőt minisztereket marasztalnak el azért, hogy nem tesznek meg mindent a minőség javításáért. Egyesek ugyanis szeretnék elnapolni az állami átvételre való áttérést azzal az indoklással, hogy jelenleg nincsenek meg ehhez a feltételek. Ezzel összefüggésben pl. éles bírálatok érték a Szovjetunió könnyűipari miniszterét. Január elsejétől a Szovjetunióban a termékek állami átvételének bevezetésénél nem tűrik meg a kompromisszumokat. Ellenkezőleg: a párt, állami és helyi szervek korparancsnak tartják azt, hogy e rendkívül fontosfeladatteljesítése érdekében mozgósítsák a dolgozókollektívákat. (A Hospodárske novinyból, rövidítve) E 1987
