Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-30 / 4. szám
Valentyin Beresztov A gólya és a csalogány Ezt a mesét Horezmben hallottam. Valamikor régen a madarak még nem tudtak énekelni. Egyszer hírét vették egy bölcs öregembernek, aki egy messzi országban élt és dalolni tanított. A madarak elküldték hozzá a gólyát és a csalogányt. A gólya nagyon sietett, szeretett volna a világ első énekesmadara lenni. Úgy rohant be az öreg bölcs házába, hogy nem kopogott, nem is üdvözölte az öreget, hanem egyenesen a fülébe kiáltotta:- Ej, öreg! Taníts meg gyorsan énekelni! A bölcs elhatározta, hogy előbb megtanítja öt: udvariasan viselkedni. Kivezette a gólyát a küszöb elé, kopogott az ajtón, s azt mondta:- Látod, így kell csinálni!-Minden világos! - örvendezett a gólya.- (gy kell énekelni is? - Azzal elrepült, hogy mielóbb ámulatba ejtse a világot művészetével. A csalogány apró szárnyain csak később érkezett. Szerényen kopogtatott az ajtón, köszönt, engedelmet kért a zavarásért, s elmondta, hogy nagyon szeretne megtanulni énekelni. A bölcsnek megtetszett az udvarias madár, s mindenre megtanította, amit tudott. Attól az időtől fogva a szerény csalogány a világ legjobb énekesmadara. A csudabogár gólya pedig csak kelepelni tud a csőrével. De ő erre is nagyon büszke, s így oktatgatja a többi madarat:- Hallgassátok csak! fgy kell csinálni. Ez az igazi éneklés. Ha nem hiszitek, kérdezzétek meg az öreg bölcset! Átányi László fordítása MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ Zúzmarás zumm zumm befagyott a folyó csupa jég repedés rianás a fedél takaró hol a szél tekereg kavarog halihó fut a szán csudajó robogás lefelé faragott paripán ez a tél a miénk vigyük el oda is ahová sose hull puha hó vigyük el szekeren taligán aki itt szaporáz mivelünk soha sincs egyedül de korán jön az est mehetünk haza már egyenest MEGFEJTÉS A január 16-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 9, 15; felfelé. Nyertesek: Farkas Tibor, Almágy (Gemersky Jablonec); Szalay Anasztázia, Zse- liz (Zeliezovce); Hozlár Tamás, Érsekújvár (Nővé Zámky); Csikós Gábor, Tardoskedd (Tvrdo- áovce); Szelte Iveta, Nagyabony (Vefké Blahovo). Hibakereső Az alsó kép a felső tükörképe. Illetve csak majdnem a tükörképe, mert köztük 7 eltérés fedezhető fel. Ha 5-7 percen belül megtalálod őket, elégedett lehetsz megfigyelőképességeddel. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssfsssssmVJ. olt nekünk néhány évvel ezelőtt egy nagy feketeszőrü német juhászkutyánk. Barátságos természetű, okos állat volt. Minden ajtót ki tudott nyitni, hacsak nem voltak kulcsra zárva. Végigsétált a lakáson, a verandán, kinyitotta az utcaajtót, kiült a kapu elé és nézegette a járókelőket. Nem féltek tőle Kormi a kórházban az emberek, ismerte az egész falu, a gyerekek is, mert sokszor elkísért engem az iskolába. Csak az autókra haragudott. Rohant utánuk, míg bírta szusszal. így kapta el egyszer egy teherautó kereke, szétroncsolta a jobb hátsó lábát. Takaróba csavarva cipeltük haza, alig bírtuk. Elhívtuk az állatorvost, megnézte, adott neki fájdalomcsillapítót és azt mondta: „Ha megéri a reggelt, megmarad, de be kell vinni a kórházba." Azon az éjszakán virrasztóit az egész család. Kormi halkan nyögött és olyan bánatosan nézett ránk, hogy csak úgy futkosott a hideg a hátamon. Megérte a reggelt. Elvittük az állatkórházba, ahol a szétroncsolt lábát megoperálták, gipszbe tették, majd fölvették az adatait: hogy hívják, mit eszik, harapós-nem harapós stb. Kormi az állatkórház lakója lett. Hamarosan gyógyulni kezdett. Három iábon is biztosan állt, sót az ajtókat is ki tudta nyitni, bejárta a kórház egész területét, nem kis rémületet okozva a többi páciensek között. A macskák nyávogtak ijedtükben, a többi kutya morgott, a tehenek bőgtek, mikor megjelent közöttük. Az irodai alkalmazott csaknem infarktust kapott, mikor az ajtó hangtalanul kinyílt és megjelent a „ háromlábú fekete szörnyeteg“ Egyedül a főorvos nagy fehér komondorja fogadta barátságosan. Együtt ebédeltek, együtt sütkéreztek a napon, csak este váltak el, mikor Kormit a kórházi előírások szerint becsukták a kórterembe. A kórteremből nyílt az orvosi szoba, melyben volt egy kényelmes heverő. A mi kutyánk fogta magát, kinyitotta az ajtót, bevonult az „irodába" - és elaludt a heverön. Ott találta reggel az egyik ápoló. Ezzel azonban vége lett a kóházi ápolásnak. A főorvos telefonált, hogy menjünk a kutyáért, nem hajlandó egy heverön aludni a Kormival. Kormi elbúcsúzott a kórháztól. Egészséges lábával pacsit adott a doktoroknak, ápolóknak, körülszaglászta a komondort, majd három lábon bicegve elindult velem az autó felé. Még három hétig volt gipszben a lába. Meggyógyult, de az autók után többé nem futott. Petri Józsefné EGY SZÓ, TÖBB SZÓ Képezz értelmes szavakat a „csalán“ szó betűiből. LOGIKA SZÜKSÉGES Bizonyos logika alapján milyen szám kerül az üres négyzetbe? A FÉKRENDSZER Járművezetői tanfolyamokon az elsők között szokták hangsúlyozni: a mai gépkocsi két legfontosabb alkatrésze a gáz- és a fékpedál. Ezzel arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy napjainkban, amikor az utak egyre zsúfoltabbak, csakis megfelelő gyorsítással és fékezéssel tartható meg például a városi utcák áteresztő képessége. Ez ugyan nem a legtakarékosabb megoldás, se a lassan döcögő, fékezés helyett üresjáratban guruló autó nagy mértékben akadályozza a forgalmat. Tehát, ha valamilyen okból eredően aránylag gyors ütemben akarjuk csökkenteni a gépkocsi utazósebességét, vagy ha megállni kényszerülünk, féket kell használnunk. Féket természetesen már évszázadok óta használtak, hintókon, kocsikon; ezek közös jellemzője volt, hogy a forgó kerék palástjához szorították a fékező lapocskát, akárcsak a mai kerékpárokon. Kezdetben a gépkocsikon is így oldották meg a fékezést, csupán később alakult ki a kerékagyba szerelt fékdob, amelynek belső falához nyomódnak az azbesztbetétes fékpofák. Kezdetben ez is teljesen mechanikus úton valósult meg, ún. fékrudak segítségével vitték át a fékpedál erejét a fékdobokra. A modern, ún. hidraulikus (folyadékoszlopos) fék aránylag kései találmány: 1921-ben jelent meg az amerikai Duesenberg márkájú gépkocsin, amely.- és már ezért is nagy feltűnést keltett -, megnyerte a franciaországi nagydijat (Grand Prix de France). Hogy ebben a motor mellett mekkora szerepük volt FÍKPOFAK a fékeknek, azt ma már nehéz megmondani, de hogy szerepük • volt, az nyilvánvaló: megfelelő minőségű fékezés hiányában az utazósebességnek is szükségszerűen alacsonyabbnak kell lennie, különösen ha ép bőrrel akarunk megúszni egy versenyt. A fékpedál lenyomásakor az autó valamennyi kerekét egyszerre fékezzük. Ha a négy fék nem egyszerre fog, akkor a kocsi oldalra csúszik - ez főként csúszós, jeges úton figyelhető meg. A jelenség elsősorban a két első keréken tapasztalható, hiszen ezek mozgathatóit. Ahhoz, hogy valamennyi kerékre egyforma féknyomás hasson, olyan fékrendszert kellett szerkeszteni, amely ennek a követelménynek eleget tud tenni. A fizikából jól ismerjük Pascal törvényét, ez abból a felismerésből született, hogy a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatla- nok és bennük a nyomás minden irányban egyenletesen terjed. Ez a törvény adta az ötletet a fékfolyadékkal működő hidraulikus fék megalkotásához. Tehát a fékrendszert folyadékkal - fék-, olajjal - töltötték fel, amelynek kiegyenlítőtartálya pontosan mutatja, nem került-e levegő a rendszerbe; a fékpedálra kifejtett nyomást a dugattyúk továbbítják. A fékpedállal a központi, ún. főfékhenger áll közvetlen kapcsolatban. Ez a dugattyú adja át a fékcsövek folyadékoszlopának a nyomást. Mind a négy kerék fékpofái a kerékfékhengerrel állnak közvetlen kapcsolatban. Mivel a folyadék összenyomhatatlan, a féknyomás késedelem nélkül - és ami a legfőbb: változatlan formában - jut el a fékpofákhoz csatlakozó dugattyúkba, amelyek a fékpedálra kifejtett nyomásnak megfelelő mértékben feszülnek a fékdobokhoz. A fékpofák a visszahúzórugók révén kerülnek újra eredeti helyzetükbe. Bár a fékcsövek meglehetősen vékonynak, törékenynek tűnnek, mégis képesek nagy nyomást „elviselni“ (5000-8000 kPa-t). Ha a fékrendszerbe valamilyen oknál fogva levegő jut, a fékezés csak nehezen valósítható meg, sőt olykor többször is „pumpálni“ kell a fékpedált, hogy egyáltalán működésbe hozhassuk a fékeket. Ilyenkor a fékrendszert légteleníteni kell. Érdekességként említem, hogy nehéz teherautókon használják az ún. légféket, amelynél kompresszor állítja elő a fékezéshez szükséges nagynyomású levegőt. Az ilyen teherautó mögött túlságosan közel haladni nem épp veszélytelen vállalkozás, mivel a légfékkel rendkívül hirtelen fékezés érhető el. OZOGÁNY ERNŐ
