Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-23 / 3. szám

Baj ha kevés, baj ha sok A szőlőtermelők, amikor egymás borát bírálják, gyakran ejtenek szót a borok alkoholtartalmáról és a borban levő cukor mennyiségéről is. Sokkal kevesebb szó esik viszont a bor savtartalmáról, jóllehet a sav semmivel sem kevésbé fontos alkotóeleme a bornak, mint az alkohol és a cukor. A bor egészséges savtartalma a borkósavtól és az almasavtól származik. Borkösav hiányában a bor jellegtelen, lúgos ízű lesz, míg sok borkősav következtében húzós, kemény lesz a borunk. Az almasav főleg az éretlen szólókból szűrt mustok borában van jelen a kelleténél nagyobb mennyiség­ben. Ecetsav is előfordul a borokban, de ezek nem hibás, hanem beteg borok, amelyeket speciális úton és csak elég körülményesen lehet meggyó­gyítani. A borkősavtól és almasavtól kemény borok javítására négy módszer is kínálkozik. A legegyszerűbb és a legtermészetesebb eljárás a házasítás lágy borral. Mielőtt a munkához hozzáfogunk, próbaházasítást végezzünk, vagyis az összekeverendő borok kívánt arányát először palackban határozzuk meg. A második módszer az édesítés. A borban levő cukor nem közömbösíti ugyan a savakat, de lefedi őket. Ha tehát sűrítményt teszünk a nagyon savas borhoz, akkor az megtartja savtartalmát, de az íze kellemesebbé, élvezhe­tőbbé válik. Igen egyszerű eljárás a hidegkezelés is. Ha a kezelendő bort fagyos időben 1-2 napra a szabadba állítjuk, akkor a borkösav egy része kiválik belőle, vagyis a bor savtartalma csökken. Végül a negyedik módszer a savtompítás szénsavas mésszel. A szénsa­vas mész hatására a bor habzani kezd és a savak csapadék formájában kiválnak belőle. A kezelés után két hét múlva a bort át kell fejteni tiszta hordóba. A kezelést feltétlenül előzze meg egy próba, amelynek alapján meg tudjuk állapítani a felhasználandó szénsavas mész mennyiségét. A sok savnál még nagyobb hiba az, ha a bor savszegény, mert a túl lágy borok betegségekre hajlamosak, ízük, illatuk, zamatuk se kielégítő. A sav­szegény borokat házasítással lehet megjavítani, mesterséges savazásuk - egyes kivételes esetektől eltekintve - nem engedélyezett. K. M. A VÁGOTT VIRÁGOK TARTÓSSÁGA A vázában rothadó levelek kelle­metlen szagot árasztanak és csök­kentik a vágott virág tartósságát, ezért levél sohase maradjon a vízben. A virág frissességének megőrzése érdekében tehetünk a vízbe faszén­darabkát vagy kevés faszénport. Ezek híján konzerváló hatású a fél kávéskanálnyi konyhasó vagy a cu­kor is. A nálunk cserepesként ismert mi­kulásvirág hálás vágott virág lehet. A virágszálat tegyük 10-15 percre meleg vízbe úgy, hogy a szárat egész hosszúságban víz borítsa. A tejnedv rövid időn belül megalvad és az így kezelt virág tovább él. A hajtatott tulipán szárának végét egy pillanatra érintsük forró vasaló­hoz vagy forró főzőlaphoz, majd te­gyük vízbe. Január elején már érde­mes korán virágzó díszbokrokról le­vágni egy-egy ágat. Vázában, vilá­gos, meleg helyen gyorsan kinyílnak és tartós szobadíszek. A krizantém virágszárán ferde metszlapot vágjunk, így nagyobb felületen veszi fel a vizet, tartósab- ban virágzik. A vágott virág élettartamát a leg­hatásosabban tartósítószerrel hosz- szabbíthatjuk meg. önmagában is tartósító hatású a cukor, főleg a szőlöcukor. Szerencsés esetben kétszeresére növeli a virág élettarta­mát. A jól ismert borecet, a faszén, a fejfájás elleni tabletták, a timsó, a bórax és még számos anyag tartó­sító hatása mikróbapusztító képes­ségüknek tulajdonítható. A házilag is elkészíthető tartósító oldat receptje a következő. Egy liter vízben oldjunk fel 0,8 gramm borot­válkozáskor használatos timsót, 0,3 g kálisót (közönséges műtrágyát), 0,2 g konyhasót, végül keverjünk az oldatba 15 g cukrot. Ezt az oldatot csak egyszer kell elkészíteni, így a gyakori vízcserétól is mentesü­lünk. Természetesen ha új vágott virágot vásárolunk, annak ismét friss tartósító oldatot kell készítenünk. (Fn) Tudja mi a dinnyefa? A örökzöld trópusi dinnyefa, a papaya (Carica papaya) fának egy kissé alacsony, bokornak pedig nem eléggé ágas-bogas. Levelei kizárólag a legtetején maradnak meg, törzsének alsóbb részeiről rendre lehullanak, s hátrahagyják lepusztulásuk jellegzetes helyeit, az úgynevezett levélripacsokat. Ezek miatt oly különleges a papaya szára: a pálma törzséhez hasonlítható. A mindössze néhány méter magasra megnövő dinnyefa a trópuso­kon szinte mindenütt elterjedt és termesztett faj. Valószínűleg Mexi­kóból indult világhóditó útjára a gyarmatosító spanyolok hajóinak gyomrában. Állományai sarjaztatással igen jól felújíthatok, s ez az oka annak, hogy magányos dinnyefával ritkán találkozunk; többnyire kettesével-hármasával egy töröl sarjadnak. Kétlaki és jellegzetesen „elnőiesedett" faj a termesztett papaya: az ültetvényeken rendszerint minden harmincadik termés példányra jut egy porzós. Ráadásul nagyon szép is a dinnyefa. Levélnyelei hosszúak és kör keresztmet- szetúek, s többszörösen osztott levéllemezei vannak. Sárgászöldes, éréskor narancssárga gyümölcsei a levelek eredésének helyén, a papayatörzs tetején fejlődnek. Egy-egy példánya átlagosan 2-10 darab több kilós termést hoz. Szükebb értelemben magát a termést nevezik papayának. Ezt a „dinnyét" világszerte kedvelik. A nyers gyümölcs élvezeti értéke igen nagy: vitaminokat (A és C), ásványi anyagokat és szénhidrátokat foglal magában, 90 százalékos víztartalma következ­tében pedig fogyasztása üdítő hatású. Az élelmiszeripar gyümölcs- konzerveket, édességeket, üdítő italokat stb. gyárt belőle, mig a gyógyszeripar elsősorban leveleinek alkaloidjait, szaponinját és a róla elnevezett fehérjebontó papain enzinjét hasznosítja. É. T. Miért gyakori a nehéz ellés? A kistenyésztöi körökben közkedvelt kaliforniai nyulak jó takarmány-haszno­sítással és kifogástalan utódneveléssel jeleskednek, de a szakszerűtlen takarmányozás következtében elhízott, kevés mozgási lehetőséget biztosító, szűk ketrecekben tartott anyanyulaknál nem ritkaság a nehéz ellés. Kádek Gábor felvétele Nyúltenyésztés Az utóbbi időben alkalmam volt felnyitni és megvizsgálni közvetlenül fialás előtt álló olyan anyanyulakat, amelyek néhány nappal túlhordták, halva sem szülték meg magzataikat. Ezeket az anyákat apatikus, teljesen elesett állapotban találtam, kény­szervágással kellett őket selejtezni. A felnyitott méhszarvakban a telje­sen kifejlett kisnyulakon kívül visz- szamaradott fejlódésú, végtaghiá­nyos egyedeket is találtam, s a bon­colás utáni súlyuk nem haladta meg a 25-27 grammot, szemben a nor­mális 50 grammos születési súllyal. A kényszervágás után felnyitott, megvizsgált anyáknál a fialás meg­indulásának jelei felismerhetőek vol­tak, nemegyszer a szülócsatomá- ban „beállt" kisnyulat találtam, a fia­lás mégsem következett be. A magzattól, mint idegen testtől az anyának szabadulnia kell. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a megfelelő hormonális változások bekövetkeznek. Méhösszehúzódá- sok szükségesek a fialás megindu­lásához, amit fokoz az oxitocin nevű, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyé­ben termelődő méhösszehúzó és tejelválasztó hormon. Úgy tűnik, hogy a túltáplált anyaállatok eseté­ben a hormon termelése minimálisra csökken, ugyanis a magzat megre­kedésében, illetve visszamaradásá­ban elpusztult anyák 90 százaléka túlkondicionált állat volt. A méhösszehúzódások csökkent mértékben az elhízott vemhes anyáknál is megkezdődtek, mert a petevezetékhez legközelebb eső magzat beállt a szülócsatornába, a kitolási szakasz azonban nem kö­vetkezett be. Ennek hiányában a móhszarv hátulsó részében elhe­lyezkedő magzatok is elpusztultak. Feltételezhető, hogy a „nehéz ellés- nél" szerepet játszott a magzatok egyenlőtlen fejlődése is, a magzati felszívódás ugyanis nem történt meg még az embrionális korban. Magzatmegrekedésnél nyilván­valóan fájásgyengeség áll fenn, amelynek egyik fő oka lehet a túltáp­lált állat mozgásszegénysége. A mozgásszegénység sajnos egyre inkább jellemző a nyúlanyákra, mert a szűk ketrecekben tartott állatok mozgástere csekély. Leginkább ülő helyzetre kényszerített az állat, s emiatt a fialást közvetlenül mege­lőző időszakban előfordulhat méh- csavarodás is, amely a szülöcsator- nában megjelenő első magzat pusz­tulását, bentrekedését jelenti, ez pe­dig elóbb-utóbb az állat vérmérge- zésbeni pusztulásához vezet. K. L. Kis területről nagy termés Egy külföldi lapban olvastuk, hogy mindössze egy négyzetméternyi területről hihetetlen mennyiségű ter­mést nyerhetünk, ha követjük a kínai láda elkészítésével és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat. Négy darab, körülbelül 10x10 cm keresztmetszetű, 1,5 méteres faoszlopot ássunk le a földbe, egymástól 1 méter távolságban. Ezekre csavarozzuk föl a deszká­kat, amelyekbe előzőleg 10-15 lyukat fúrtunk, összesen 16, egy méter hosszú, 20-25 cm széles deszkára lesz majd szükségünk, amelyeket 6-9 centiméteres csava­rokkal erősíthetünk az oszlopokhoz. A legalsó deszkasort úgy csavarozzuk föl, hogy alulról kissé nyitott ládát kapjunk. Ezt töltsük meg 10 centiméter vastagon faforgáccsal vagy fakéreggel, majd terítsünk rá 15-20 cm földkeveréket, melyet 1:1 arányban kerti földből és komposztból készítünk. Nehezebb talajokból egyharmad rész föld, majd homok és komposzt szüksé­ges. Ezután helyezzünk rá 16 elöcsiráztatott, késói érésű burgonyát, és takarjuk le 10 cm földkeverékkel. Rendszeresen locsoljuk és mindig ügyeljünk, hogy a lá­da földje ne száradjon ki. 14 naponként K-tartalmú műtrágyával ajánlatos megöntözni. Amint a hajtások kibújnak, terítsük le ismét földkeve­rékkel és ismételjük ezt addig, amíg a láda teljesen meg nem telik. Ekkor várjuk meg, amíg a növény elvirágzik, megérik. Végül szedjük le a deszkákat, és takarítsuk be a termést. (K. SZ.) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Halakat tenyész­tenek benne. 8. Magyar újságíró. 14. Szellemes megállapítás, első rész. 16. Megszólítás. 17. Oxigén, asztácium. 18. Végzet (ék. f.). 19. Svájci folyó. 20. Vízipipa. 23. N. S. S. 24. Azonos betűk. 25. Rovarmé­reg. 26. Korszak. 28. Ádám, Imre. 29. Egyetem az USA-ban. 31. Fiatal disznó. 34. Ho Si... 36. Francia író. 38. Cseh drámaíró. 39. Becézett női név. 40. Arcbőr - franciául. 41. Pál­mafaj. 42. Állat. 44. A. T. 1.46. Éljen! 48. Zola regénye. 49. Tisztítószer­márka. 51. Lítium, asztácium. 52. Y. M. 53. Nyílás a testen. 55. Patak­ban van! 57. Igen - oroszul. 58. Vanádium, bizmut. 60. Vízmérték. 63. Folyó a Szovjetunióban. 64. Las .... város az USA-ban. 66. A retek közepe. 67. Félsziget a Szovjetunió­ban. 72. Tanoncok, 73. Agarászó vadász. FÜGGŐLEGES: 1. Költószó. 2. Évkönyv. 3. Mitikus brit király. 4. öreg. 5. Utcai elárusítóhely. 6. Visz- sza: tószámnév. 7. Finom nedű. 8. A hála ... hozzá. 9. A rés szélei. 10. Ismer - régiesen. 11. Idegen szavak elöképzóje. 12. Alkaloid. 13. Harso­gó. 15. Madár. 19. A megállapítás befejező része. 21. Atmoszféra. 22. Faipari termék. 25. Elismerésre mél­tó. 27. Szennyfolt, névelővel. 30. Indoeurópai nyelv. 32. Támadás. 33. Francia filozófus. 35. Tó Finnor­szágban. 37. Német nevelő. 39. Ro­var. 43. Folyó Afrikában. 45. Sírkert. 47. Aida szerelmese. 49. ...-ugor. 50. Angolna - németül. 54. Első osztályos. 56. Magyarországi patak. 59. Nagyon. 61. Hátvéd. 62. Bolgár pénznem. 63. Patikában van! 65. Knock out. 70. Ede, Gábor. 71. A láz A patak közepe. 68. R. I. R. 69. peremei. A január 9-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Csak azt becsüljük igazán, akinek a háta mögött is kalapot emelünk. Könyvjuta­lomban részesülnek: Kiss Kálmán, Garamdamásd (Hronovce), Schvarz Magda, Zselíz (Zeliezovce), Lovas Zoltán, Galánta (Galanta), Paudits Zsuzsanna, Somodi (Drienovec), Horváth Teréz, Sládkovicovo.

Next

/
Thumbnails
Contents