Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-23 / 3. szám
ÚJ szú 1987.1.23. • Ahol a legtöbb idejét töltötte: a könyvek között J anuár 22-én töltötte volna be 100. életévét Sas Andor, a csehszlovákiai magyar szellemi élet kimagasló alakja, egyik legképzettebb és legjelentősebb tudósa. Budapesten született, de élete nagyobbik részét tájainkon töltötte, munkássága szervesen beépült nemzetiségi kultúránkba. Tanító- és tanárgenerációkat nevelt a hazai magyar iskolaügynek. Áldozatos nevelömunkáját csak sokoldalú tudományos és közírói tevékenysége múlja fölül. Hatása és jelentősége a halála óta eltelt negyedszázad távlatából is alig halványult. A távoztával keletkezett űr mindmáig érezhető szellemi életünkben. Helyére aligha állhat valaki. Rohanó, nyugtalan korunk nem kedvez a hozzá hasonló, enciklopédikus érdeklődésű és felkészültségű egyéniségek felnövekedésének. Goethe volt a legnagyobb szellemi élménye, művelődési eszményében őt követte. Bölcsésztudományi, jogi és közgazdaságtani doktorátusa révén valóságos társalomtudományi polihisztorrá képezte magát, szinte azonos szinten művelte a történetírást, művelődés- és gazdaságtörténetet. Otthonos volt az irodalomtörténet és kritika, a kulturális kapcsolatok, az irodalompublicisztika műfajaiban. Nem alaptalanul nevezte egyik méltatója reformkori lénynek, a reformkor nagy szellemeihez volt hasonló. Tartalmas élet Sas Andor nem volt a sors kegyeltje, nehéz, de.tartalmas élet adatott neki. A századelő progresszív magyar értelmiségének nyugtalan szellemét szívta magába, mely élete végéig szakadatlan tanulásra és kutatásra, alkotó tevékenységre sarkallta. Szinte az utolsó pillanatáig dolgozott, pályája a nem lankadó szorgalom és szüntelen tudományos érdeklődés példája. Művének utóélete mégsem zavartalan. Könyvei rég nem kaphatók, tanulmányai, esszéi jórészt kiadatlanok, kéziratos hagyatékának zöme pedig egyszerűen elkallódott. Időszerű lenne egy alapos válogatással napjaink olvasói számára is elevenné tenni szellemi örökségét. Hogy ne tűnjön illúziónak Vass László jóslata, aki 1938-ban így írt róla: ,,A benső barátokon s ismerősökön kívül ki vesz itt tudomást arról, hogy közöttünk dolgozik a magyar történetírás egyik legkiválóbb s legszerényebb alakja, Sas Andor, akinek a cseh-magyar kultúrhatásokról írt munkáit a mai főiskolás ifjúság ugyan alig ismeri, de egy hálásabb utókor nélkülözhetetlen forrásként fogja használni.“ Friss szellemiséggel Adatszerű életrajzából ma is keveset ismerünk, a legtöbbet Írásai árulnak el róla. Sokoldalú műveltségét Budapesten és Berlinben szerezte. A modern magyar irodalom és kultúra műhelyében, a Négyessy-szemináriumban érte azonban a legdöntőbb hatás. Olyan egyéniségek társaságában formálódott szellemi arculata, mint Babits Mihány, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Balázs Béla és mások. Külföldi utazások is segítették fejlődését. Tanulmányai végeztével évekig neve- lósködött a Hatvány családnál, s tanítványai kíséretében beutazta csaknem egész Európát. Első írásait Berlinből küldte a korabeli tudományos lapokba. Alig húszéves, mikor az Egyetemes Philológiai Közlönyben debütál (Deutsche Dichter seit Heinrich Heine, 1907, 961. p.). Az új német lírát tárgyaló könyvről írt recenziója meglepő tájékozottságról, önálló ítélet- alkotásról, magabiztos hangvételről tanúskodik. Nem véletlen, hogy a korszak legrangosabb tudományos és irodalmi fórumai közük írásait (a már említetten kívül az Atheneum, a Huszadik Század, a Nyugat, a Budapesti Szemle stb). Friss szellemiségű, kulturált, eredetien adatolt és gondolatgazdag tanulmányai, esszéi, tanulmányszámba menő recenziói hamarosan ismertté tették nevét. Hölderlinről, Pulszky Ferencről, Görgeyről, Podmaniczky Károlyról stb. írt munkái máig forrásértékúek. A Madách és Hegel című tanulmányára Szerb Antal is hivatkozik nagy sikerű irodalomtörténetében. Szépen Ívelő tudományos pályáját az első világháború kitörése zavarta meg. Eredendően antimilitarista és háborúellenes gondolkodású volt. Kedvenc Goethéjéről szóló könyv kapcsán fogalmazta meg helyzetét és csendes tiltakozását: ,,Hol van az a kor, melyben Goethe ellenséges területről akadálytalanul meglátogathatta a franciák által megszállt szülővárosát? Hova tűnt a szellemi világszolidaritás s a világirodalom eszménye? Ki szólhat ma olyan magasságból, mint ő, a vezető kultúrnépek fősajátosságairól: jelességéről és esendő hibáiról? Mivé foszlott reménye a népek irodalmi úton egyengetett közeledésének...?“ A háborúnak véget vető, a monarchikus rendszert megdöntő forradalmat lelkesen üdvözölte. A magyar proletariátus hatalomátvétele után pedig felhívással fordult a pedagógusokhoz. A Minden tanítóhoz! című, érzelmektől átfűtött írásában (Néptanítók Lapja, 1919) munkára, a proletárállam iskolapolitikájának végrehajtására buzdította kollégáit. Munkáival hozzájárult a tanítók ideológiai továbbképzéséhez (Leckék az újkori kapitalizmus és a bérmunkásság korából, Az 1871-es párizsi kommün), példát mutatva a korszerű, a szó nemes értelmében felfogott tudományos ismeretterjesztésre. Szakiszellemi Értekekben GAZDAG ÉLETMŰ Sas Andor centenáriumára rodalmi vélekedések szerint az oktatási reform előkészítésében közreműködő középiskolai albizottságnak ,,a kitűnő Sas Andor által készített, a történelemtanítás célját fejtegető bevezetője a korabeli megfogalmazások közül talán a legvilágosabb és legtömörebb kifejezését adja a történelmi materializmusnak.“ (Bellér: A Tanácsköztársaság történelemszemléletéről, Századok 1969, 5-6 sz.) Tevékenysége és felkészültsége elismeréséül Lukács György, a Magyar Tanácsköztársaság közoktatási népbiztosa főiskolai tanárrá nevezte ki. Tanári pályáját a magyar proletárállam összeomlása törte meg. Az ellenforradalmi rendszer megfosztotta állásától. Az üldöztetések elől Sas Andor külföldre menekült. Előbb Bécsben telepedett le. Állás nélkül, nyelvleckékből tartva fel magát, tudományos ambícióiról itt sem mondott le. Marx Károly és a magyar szabadságharc emigráns vezetőinek kapcsolatait kutatta a bécsi levéltárakban. Megélhetési problémái azonban Csehszlovákiába kényszerítették. A húszas évek elején Munkácson telepedett le, ahol hosszú évekig a Kereskedelmi Akadémia tanára volt. Itt bontakozott ki igazán történészi erudíciója. Helytörténeti és levéltári kutatásokba kezdett. E korszak egyik legfontosabb eredménye a Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-1850 című könyve, amely később cseh, majd ukrán nyelven is megjelent. Várostörténeti munkásságának eredménye a Munkács város múltjából című tanulmány, amely közös kötetben jelent meg, ukrán, cseh és magyar nyelven. Ehhez a vidékhez kötődik első, nagyobb szabású gazdaságtörténelmi munkája is. Az Egy magyar nagybirtok történetéhez című tanulmánya a hatalmas Schönborn uradalomról nyújt átfogó képet. Ez a műve alaposan kiegészítve, átdolgozva Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán címen jelent meg könyvalakban, 1955-ben. A munkácsi korszak jelenti Sas Andor számára a magyar kisebbség kulturális és tudományos életébe való »fokozatos bekapcsolódást. A legtermékenyebb és legeredményesebb korszaka azonban Bratislavába költöz- tével kezdődött. 1932-től a magyar tanítóképző, később a gimnázium tanára. Jelentős tanulmányok Ebben az időszakban számos jelentős tanulmányt írt a történettudomány, a közgazdaságtan, a kapcsolat- és irodalom- történet tárgyköréből. Művei széleskörű elismerést és tekintélyt szereztek számára. Ezt bizonyítja „Z“ (feltehetően: Zapf- Bellyei László) is, aki a kisebbségi tudományosság mérlegét megvonva így vélekedik róla: „Tizenöt éve élünk kisebbségi sorsban, s ezalatt a tizenöt esztendő alatt Sas Andor tiszteletre méltó munkálkodásán kívül egyetlen olyan kísérletet sem találunk, melyet a kor színvonalán álló tudományos értéknek foghatnánk fel.“(Magyar írás, III. évf. 6. sz.) írásai legtöbbször a polgári radikális szellemű magyarországi Századunkban, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság tudományos szemléjében, a Magyar Figyelőben láttak napvilágot. Publikált azonban más lapokban és folyóiratokban is. Állandó munkatársa volt a népfrontos szellemű, polgári antifasiszta kormánylapnak, a Magyar Újságnak. Számos rövidebb írása itt jelent meg: Szocializmus és irodalom: Csehországi és bécsi demokraták a munkácsi várbörtönben, Berzeviczy Gergely gyanús individuumról stb. A harmincas évek kiemelkedő eredményei: Kiss Lázár tündöklése és bukása: Munkácsi barokk: Kempelen Farkas stb. Az utóbbi írásában - címadó hősét jellemezve - mintha saját ellenpéldáját fogalmazta volna meg: „Megnyugtató látvány az ilyen ember, mert rendkívüli személyes adományának egyetlen atomját sem hagyta elkallódni.“ (Magyar Figyelő, 1934) Ami neki távolról sem sikerült, hiszen hányatott életének művekben lecsapódó eredményei nincsenek arányban tudományos adottságaival és lehetőségeivel. Pedig a kapcsolattörténeti kutatásokra is ő mutatott vonzó példát. A Comenius és a Rákócziak, a Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és a magyar szellemi élet között a Bach-korszak Prágájában című tanulmányai úttörő jelentőségűek. Sokat foglalkoztatta Bratislava történelme is. Ebből a tárgykörből 1934-ben közölte első tanulmányát Pozsony város múltjából címen. De a témával - a háborús kényszerszünetet leszámítva - haláláig foglalkozott. Munkájának legjava A koronázó város. A bécsi frvknVettedik évfolyam. 16-18. »rám Budapest, 1flt9 április 17. NéptanítóK Lapja SZERKESZTI ÍS KIADJA A KÖZOKTATÁSÜGYI NÉPBIZTOSSÁG. itlAKtfTMC« K«i«ktalAadg»l nmitlwiig, BhiI, f tar, lialay utca 1. •!. Talafanarám: M-1A KIADÓHIVATAL: Franklin-Tárául«! magyar Ind. InUiat éa kdnyvnyamda, IV., Egyatam-utca 4. — Talafaniiám: 72-42. ■ rtii*-'|- • n»»-'»•«■»«, »Vmi W»r a/?- •• ^icbuvoi. *. .»I.».». M ViW|ÍMa , - akikul .ru-kUteateu •iUwhjii teilte« IHl.ltete. ■ k Itwi IVIIIVIWI ■t*J»te|»'T.4«j te uatelurnMl km«>|i4| . . WM A IV» vlUUki KAMI kir.l—k u o—U. nute • u lltoUte. uteri- telte HU.«—<1 Vte-te! w.lltete—1 kuaart«aa>al »«l*tt , UH* te»*»**«■■*>» VIKulte A te*yte>.(.—r* upturn* telítem.‘*m^ nL« íí*4?«». tea te'tel «I Ulte. mulAuh.iteltet kaki «U Illír 'lArtdiüÜ »•—kun -ir+tr haaib (- «o ■uUimaun utk. te mr-tr m.iii-rt— «■*»»» l'í»‘lrU't koránt. I—Irnda A kittel—1 <Hkk • tteMkllllllail TASTAUM I 5*1 A"ior : Minden tanítóhoz Zigiuy Zvitán : Túiom-oU). — J'iMUr J. Cyula : A (old r. .1 tclrh értékének munkanélküli tmclkedév. — Szrmlr. — Zifütty Zoliin: A szövetkezetek. — | lilék. H*Uu ArnoU Á nép lanltAja-r népi unit 6 ? — Rúna Edt: Erkölcstan Framuniazágban. IV.— {.apa/tmlr. — Kimutatás ez elesett tangók özvegyei é» árvái részére Ráutalt segélyről. liadei tulMkuI Tik lát injgvi-tAi, nevelő munka dolgo-ai. idudával. inrKértéviA'l é* szeretettel kte-zöntsé- Uk a pfnlHaiiátus malmit 1 Ti. akik tanyák, falvak városok iskoláiban (iktattátok a lultlntlvrs s/rg.-nyMK gyermekeit s a bányák I' cyát.tk munkálkodó népének ivadékát, «k'k a bénítunk*' gyermekének »órában is tiw rni tanultátok a kir.'AkmAnvnlt »/ülök végzetét t*s a nyomor ««rflkUrWg/t. akik c»-r»/cn- -111 t.ipa-/tubátok, hogy a legjobb tanító is a tőkés gazdálkodás megszünteté-r s a kommunista UrmeliSvCn épülő tát hidalom felé. -A tanítónak, aki ért«Imi műveltsége révén tóin be hivatását, akit elnyomott helyzete fogékonnyá gyúr a forradalmi ideálok iránt; aki pálya választásának tényével már a kapitalista világhan bizonyságot tett arról, hogy életét még nélkülözések Arán is a munka és mm a profitszerzés szolgálatába akarja állítani, a régi társadalomban éhhéren tengődő, megalázott és elnyomott tanítónak külónöíképrn meg k« ll értenie, mit je^1'* a*- hogy a háfcriréi lv.rf.limt n.l'tjn^V AOwnrotiVp 1 vér és a • Sas Andor felhívása a Néptanítók Lapjában (Lórincz János réprodukciói) kongresszustól a nagy márciusig 1815-1848 címen jelent meg posztumusz kötetként, 1973-ben. Haladó hagyományok ébresztése Sas Andor csehszlovákiai tudományos tevékenysége első korszakának a második világháború vetett véget. A felszabadulásig bujkálnia kellett, hűséges tanítványai rejtegették. A béke első éveiben több tanulmánya jelent meg szlovák fordításban. Korábbi kiterjedt tudományos és közírói munkásságát csak a munkásosztály történelmi győzelme után folytathatta. A fordulat idejét ő nevezte egyik írásában „jégtörő és gyümölcshozó Februárnak“. Fábry Zoltánnal, Egri Viktorral, Szabó Bélával együtt jelentős részt vállalt a harmadvirágzás irodalmának megindításában. Lényegében ók négyen, a két háború közötti időszakból átmentódö írók, teremtették meg irodalmi életünk alapjait. Az úttörés érdemén túl ők jelentették a kontinuitást, a hagyományok átmentését, az előző korszakok örökségének megőrzését, továbbadását. Sas Andor 1949. május 22-én jelentkezik először az Új Szóban: Balázs Béla - Megemlékezés egy harcos íróról címen, az egykori barát és harcostárs emlékét idézi. Rögtön utána Puskinról, Balsacról, Táncsicsról, Petőfiről értekezik. Munkássága a haladó hagyományok ébresztésében, a magyar és világiro0 A bratislavai bérház, ahol 1945-tól haláláig lakott dalom értékeinek terjesztésében, a szovjet, a szlovák és cseh irodalom közvetítésében, a kulturális és történelmi kapcsolatok ápolásában, évford jlókkal kapcsolatos megemlékezések írásában vált igazán hasznossá. Á tudományos stílus és a jó értelemben vett ismeretterjesztés sajátos ötvözetéből kialakított, gazdag kultúrájú irodalmi cikket és irodalompublicisztikai esszét művelte, melynek a nehezen kibontakozó, sok gyengeséggel és fogyatékossággal küszködő szellemi életünkben tudatosító ereje és jelentős kultúrpolitikai hatása volt. A haladó magyar irodalmi hagyomány terjesztéséért alighanem ő tette a legtöbbet. Nagyszerűen megformált, imponáló nyelvi kulturáltságú, megbízható tárgyismeretre épülő írásaiban Csokonaitól Bessenyeiig, Balassitól Adyig, Mikszáthtól Nagy Lajosig szinte minden jelentős haladó íróval foglalkozott. A cseh-szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok szolgálatában A felszabadulás után az elsők között szorgalmazta a cseh -szlovák-magyar irodalmi, kulturális és történelmi kapcsolatok felderítését, közkinccsé tételét. Tanulmányokkal, magyar irodalmi alkotások szlovák fordításához írt elő- és utószavak írásával szolgálta nemzetek és nemzetiségek közeledését. A szlovák nemzet nagy ébresztője címen Ján Kollár halálának 100. évfordulójára emlékezve a múltbeli ellentétek gyökereire próbál rávilágítani: „Felmerülhet az a kérdés, hogy abból a közös keserűségből, amelyet szlovák és magyar oldalon egyaránt közös forrásból, Bécsböl irányított elnyomatás okozott, miért nem származott közös akarat és a szociális és nemzeti felszabadulásért küzdő plebejus rétegek összefogása. A nemesség léte és uralma mint valami áttörhetetlen fal, elválasztotta és eltakarta a két mozgalmat egymástól. Az is közrejátszott, hogy a szlovák népnek nem volt nemzeti kultúrájú nemessége, a földesurak vagy magyarok voltak, vagy elmagyarosodott szlovákok.“ (Új Szó, 1953, 183. sz.) S as Andor irodalomkritikai munkássága is számottevő A minden irodalmi értéket menteni akaró, építő jellegű kritikát művelte. Minden irodalmi alkotásban igyekezett felfedezni az értékeket bíztató szavakkal és hasznos poétikaistilisztikai tanácsokkal látta el az írókat. Számos írónk kezdeti lépéseit egyengette. Irodalmi érzékéről és éleslátásáról tanúskodik, hogy Duba Gyula kezdetleges első karcolataiban is felfedezte a tehetséget. Jegyzetek egy fiatal író indulásához cimen indította írói pályáját, melynek igazi kibontakozását már nem érhette meg. A negyven-ötven év körüli irodalmáraink még közvetlenül érezhették egyénisége varázsát. Tőle tanulhatták meg a szellemi értékek megbecsülését, az irodalom feltétlen szeretetét, az ellenőrizhető tények tiszteletét, hiszen előadásaiban gyakran hangoztatta: „a tudományos nagy koncepciók mindig aprólékos tényeken épülnek“. SZEBERÉNYI ZOLTÁN
