Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-19 / 24. szám
■ WOLF DURIAN SEGÍTSÉG! KERESZTESPÓK! Reggel egy légy, ahogy felébredi, az orromra telepedett. Úgy öt óra tájban... Ezért alapos okom volt rá, hogy beszerezzek egy példányt azokból a csodás és hasznos keresztespókokból, melyeket szeptemberben találni a kerítéseken. Mint ismeretes, a pókok legyet fognak; s már régóta vágytam rá, hogy legyen egy keresztespókom Nos, Kiválasztottam egy díszpéldányt, óvatosan beletettem egy üres gyufásskatu- lyába, és otthon ráraktam egy faágra. Reggeli közben titokban odapillantottam a pókra. Hirtelen eltűnt. Ebédre krumplileves volt.- liiiiiii! - ordított fel a feleségem, és fölfelé meresztette a szemét.- liiiiiii! - ordította a kislányom, csak egy oktáwal feljebb. A lámpáról, pontosan a levesesfazék fölött, a keresztespók ereszkedett le egy szálon.- A pók hasznos állat. Megfogja a legyetI - jelentettem ki ismeretierjesztő hangsúllyal. Levettem a pókomat a fonálról, és egy szobanövényre tettem. Azonnal el is tűnt.- Mit keres ez a - nyögte a feleségem, háromlépésnyire az asztaltól, egyik karjával a lányomat védte, akit időközben sikerült elrántania onnan, másik kezében a levesestálat tartotta -, mit keres ez a mérges izé a mi lakásunkban?- A keresztéspók csak a legyet bántja, az emberre ártalmatlan - magyaráztam. És beszámoltam a légyről, amelyik reggelente pontosan ötkor az orromra szokott telepedni. Emiatt szereztem be a pókot. Más házaknál, ahol egér van, macskát tartanak.- A macskák bájosak - mondta a feleségem, és kihátrált az ajtón, a lányommal és a levesestállal.- Lehet - kiáltottam utána - de a macskák nem fognak legyet. Ezen az estén volt alkalmam megbeszélni a dolgot a pókkal. Időközben hálót szőtt az Íróasztalom alá, éppen arra a helyre, ahová az ember a lábát szokta feltenni.- Nézd - mondtam -, ez így nem lesz jó. Hová fogom felrakni ezután a lábam? És beletettem a pókot egy virág kelyhébe. Rögtön leereszkedett egy szálon a földre, és beszaladt a kályha alá. Másnap a pókháló fent volt a sarokban, a kályha fölött. Mellesleg az a bizonyos légy még mindig életben volt. Azt el kell ismerni, hogy a pókok jobban ismerik a légyfogás fortélyait, mint mi, vagyis a hálónak ott fent kell lennie. És itt lent legalább nem volt útban. Délután teára vártuk Meieréket.-A pókot el kell tüntetniI - magyarázta a feleségem, és fogta a kefeseprűt.- De hát a légy! - kiáltottam. Akkorra már lesöpörte a pókhálót. A pók villámgyorsan szaladt lefelé a partvisnyélen.- liiiiiii! - sivitotta a nejem, eldobva a takarítóeszközt, és kirohant a szobából. Legalább volt miről társalogni Meierékkel:- Mit szólnak, hogy a férjem egy mérges keresztespókot hozott be a lakásba.- liiiiiii! - rémüldöztek Meierék. - Egy pókot?- A légy miatt - magyaráztam. - Ugyanis minden reggel ötkor egy légy száll... Feleségem leintett.- A legyes meséje csak ürügy. Meierék megjegyezték:- Egyáltalán, a férje néha olyan furcsa... Estére a pók az íróasztallámpa és az írógép közé szőtte a hálóját, valóságos remekművet. A közepén ült, jól látszott a fehér kereszt a potrohán. Fogtam egy legyet, és bedobtam a hálójába. Rávetette magát a légyre, fürgén bepólyálta a hálóba, és forgatta, forgatta. Másnap reggel pontosan ötkor ébredtem, és az orromhoz kaptam. A légy nem volt rajta!- Látod - mondtam a feleségemnek -, milyen hasznosak a keresztespókok. Nézd, ott van a legyem. És megmutattam neki a legyet a hálóban... Majd a pókomat betettem egy gyufásskatulyába, és visszavittem a kerítésre. Hiszen az íróasztalomon nem használhattam volna tovább semmire. S mint aki jól végezte dolgát, munkához láttam. Németből fordította: MOSONYl HELGA NÖVÉNYEK LAKÓHELYEI XIV. ALHAVASI RÉTEK A szél - kötőféken Ha egy forgót a ventillátor légáramába helyezünk, hevesen pörögni kezd. Képzeljük el, hogy ez a forgó a későbbi széllel működtetett villamos erőmüvek mintája. Nagyítsuk fel ezerszeresére, keressünk egy helyet, ahol erős a szél - és olcsó villamos energiát nyerünk. A Szovjetunióban sok olyan terület van, ahol jó „termés" várható. Különösen kedvező a széljárás a rosztovi, a volgográdi területen. Észak-Ka- zahsztánban, az Északi-Jeges-ten- ger és a Csendes-óceán partjainál, a Krim hegyes vidékein. Az országban kis számban állítanak elő szélaggregátorokat. Kétla- pátos kereküknek átmérője hat méter, teljesítményük négy kilowatt. Ezek a berendezések azonban műszakilag már régen elavultak. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem gazdaságosak a kis teljesítményű szélkerekek. Hatalmas villamos erőmüveket kell építeni, amelyek nagy mennyiségű energiát képesek előállítani. Őseiktől - a szélmalmoktól - ezek megközelítőleg annyira távolodtak el, mint a gépkocsi a szekértől. De az elv ugyanaz maradt. Ma már megtették az első lépést a jövő villamos erőművei felé. Megkezdték a négy méter átmérőjű modell vizsgálatát, tanulmányozzák dinamikai jellemzőit. A laboratóriumi vizsgálatok után a modellt áthelyezik a terepre, ahol természetes feltételek közepette bizonyíthatja tulajdonságait. Egyébként az ország egyik szeles vidékén már tervbe is vették az első - kísérleti - széllel működtetett villamos erőmű építését. De a tudósok még messzebb, és - ha így lehet mondani - még magasabbra tekintenek. Bebizonyosodott, hogy hat-kilenc kilométer magasságban százszor nagyobb sebességűek a széláramlatok, mint a földön. Például Moszkva fölött nyolc kilométeres magasságban a szél sebessége eléri a 43 métert másodpercenként. Ha ezt kihasználjuk, kisméretű berendezéssel tekintélyes teljesítményt érhetünk el. Már javaslat is készült egy ilyen magassági állomás megépítésére. Ezt a földdel kábel kötné össze. Visnyovszki László MEGFEJTÉS A június 5-i számunkban közölt feladatok megfejtése: földművelés; 9876. Nyertesek: Bocz Lídia, Nagykér(Milanovce); Egri Péter, Dióspatony (Orechová Potőö); Szendi Zsolt, Nagyme- gyer (Calovo); Tóth Anikó, Serke (Sirkovce); Gábris Regina, Bratislava. Ahogy az ember egyre feljebb „nyomult" a hegyekben, annál nehezebb harcot vívott az erdővel, hogy területeket metszhessen ki belőle, melyen legeltethet. Az irtásokon fénykedvelő füves társulások alakultak ki. Fennmaradásukat egyedül a rendszeres kaszálásnak köszönhetik. Bár a kaszálás, a trágyázás és a legeltetés „egységesítette“ ezeket a társulásokat, azért a növényzet összetételéből következtetni lehet arra, milyen erdő volt egykor a rétek helyén. A magasabb humusztartalmú, alacsonyabb fekvésű erdők helyén rendszerint a franciaperje tömeges elterjedése figyelhető meg, magasabb régiókban a réti aranyzab változatos társulásai. Az alpesi perje és „társai" csak 1000 méternél magasabb területeken jelennek meg. Ezek a rétek csodálatos látványt nyújtanak nyárelőn, amikor már az utolsó hófolt is eltűnt. A kiránduló számára felejthetetlen élmény a sáfránnyal benőtt, virágtengerként ható mező látványa, még a tavaszi tárnics pompás kék virága is nyílik, később megjelenik a piros virágú tüzes liliom, sárgállik a zergeboglár. A savanyúbb, tehát mészszegény területeken a szőrfű és a vörös csen- kesz veszi át a vezető szerepet. Itt láthatjuk, néhol szőnyeget alkotva, egyik szép cserjécskón- ket, a csarabot, amely egykor keresett gyógynövény volt. És persze mindenütt megtalálható a síkságról is közismert sovány csenkesz. Ha a kaszálás és a legeltetés abbamarad, természetes folyamatként megindul az erdösödés. A fákkal és bokrokkal fokozatosan betelepülő vagy erdősített rétek szélén védett korpafüveket találunk, amelyek jelentős mértékben elsavanyodott talajt jeleznek. A hegyi legelők természetes összetételben - persze, figyelembe véve, hogy másodlagos társulásokról van szó - igen magas tápértékú zöldtakarmányt jelentenek a háziállatok számára. Talán, mert rövidebb a nyár, szinte felgyorsul a növények tápanyagcseréje, így képesek nagyobb mennyiségben biológiailag értékes anyagot felhalmozni testükben. Ezt a jelenséget jól ismerik a hegyi pásztorok, ki is használják. A friss rétekre kihajtott jószág hamarosan gömbö- lyödni kezd, a tejhozam ugrásszerűen megnő, átlagon felüli a tej minősége. Az alhavasi rétek életébe is beavatkozott az ember, itt is terjed a műtrágyák használata, folyik a talajegyengetés. Ezeknek az egyébiránt jószándékból eredő munkálatoknak, amelyek a nagyobb hozamok elérésére irányulnak, sajnos, nem mindig • Virágzó zergeboglár és uj- jaskosbor (A szerző felvételei) kedvező a hatásuk, akár a természet-, akár környezetvédelem szempontjából nézzük; mezőgazdasági hasznuk sem mindig egyértelmű. Meggondolatlan lépések következtében nemegy helyen meggyorsult a talaj lepusztulás (erózió), a műtrágya hatására szegényebbé, biológiailag értéktelenebbé vált a füves társulások összetétele. Az alhavasi réteken tapasztalható kedvezőtlen változások is jól példázzák, hogy a síkságokon esetleg bevált megoldásokat nem lehet kellő megfontolás nélkül „felvinni" a magasabb hegyek közé. Az alhavasi rétek jelentősek az ember számára, elsősorban az állattenyésztés szempontjából, de fontos szerepük van a turisztikában is, például télen, hisz itt található síterepeink zöme. BOGOLY JÁNOS • Alhavasi rétek Gondolkodom, tehát... SZÁMOLJ UTÁNA! Indulj el a nyíllal jelzett 7-es számtól, és az adott számok felhasználásával végezd el a négy alapműveletből azokat, amelyek segítségével az eredmény végezetül 1 lesz! Nos, mely műveleti jeleket írod az üres négyzetekbe? ADY-VERS Ha az ábrában látható betűpárokat helyes sorrendbe rakjuk egymás mellé, Ady Endre egyik versének címét kapjuk eredményül. Mi a vers címe? KÖVESDI KÁROLY Gergő vitéz Gergő vitéz hetyke legény, reggelije harminc lepény, ebédre esz' ökröt, hatot, vacsorára egy tökmagot. Erős is ám, mint a bivaly! Láttára elül a zsivaj, ki-ki bújik, amerre lát, hallgatni a légymuzsikát. Gergő vitéz büszkén baktat, hintalova hegyre kaptat, öröm nézni, hogyan roszog. fakardja a térdén kocog. Gergő vitéz, az a fakard, ha odacsap, fű se marad! Jaj, de félek, hogyha rámnéz, olvadozok, mint a nádméz! Hallja-e kend, Gergő bátya. , ne induljon a csatába! Inkább birkózzon betűkkel: hasas bé-kkel, nyurga ú-kkel! Melyik a legközelebbi csillag? Aki tudja, hogy a Nap is egy csillag, helyesen válaszol, ha erre a kérdésre azt mondja: a Nap! Ha a mai leggyorsabb űrhajóval akarnánk a közelébe jutni, az út körülbelül fél évig tartana. Mégis azt mondjuk, hogy közel van. Ugyanis a Nap után á következő csillag már oly messze van, hogy ugyanazzal az űrhajóval százezer évig tartana az út odáig! Ezért olyan halványak a távoli csillagok. S. T. L.
