Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-19 / 24. szám

Itt még él az erdő és kristálytiszta a patak vize (CSTK felvétel) Erdeink szebb jövője a tét y'z.S. \ '■ ... Az ember élete elválaszthatatlan a ter­mészettől. Társas lények vagyunk, de a ter­mészetben élünk. Az ember törzsfejlődése folyamán túlszárnyalt minden földi lényt, s idegrendszerének, páratlan tökéletessé­gének köszönhetően a Föld ura lett. Kez­detben a természetben élt, tevékenysége nem változtatta meg lényegesen azt. Nap­jainkra odáig fejlődtünk, hogy védelmez­nünk, sót sokszor újrateremtenünk kell kör­nyezetünket! Az élő és élettelen természet számtalan elemét felhasználjuk, illetve elhasználjuk. Tudásunk lehetővé tette, hogy „belenéz­zünk" az atomba, tengerek mélyére pillant­sunk, sejteket boncoljunk és alakítsunk át. Világűrbe széliünk, számítógépet szerkesz­tünk - létrehoztuk a XX. század civilizáció­ját. A természet megismerésének és ja­vunkra fordításának folyamatában egyre tö­kéletesebbek vagyunk, fantasztikus dolgok­ra vagyunk képesek. Az egyik legabszurdabb „vívmányunk“ az, hogy a saját létezésünket is veszélybe hoztuk. Gondolunk itt az atomháború ve­szélyére. A másik nem kevésbé súlyos tévedésünk az, hogy tönkretettük környeze­tünket, hogy az ökológiai katasztrófa rémárnya lebeg felettünk. Megfeledkeztünk arról, hogy biológiai lények vagyunk? Hogy ennünk, innunk, lélegeznünk kell? Az éle­tünkhöz elengedhetetlenül szükséges felté­teleket saját magunk tesszük tönkre. Környezetünk leromlása aggasztó mére­teket ölt világszerte. Például az erdők terü­lete évente 2 százalékkal csökken. Latin­Amerika öserdeinek kétharmada eltűnt, Af­rikában az erdők kiterjedése a felére csök­kent, 1950 óta kivágtuk a Föld erdeinek csaknem a felét. Meg kell találnunk a kiutat ebből a kátyúból, el kell hárítani azt a ve­szélyt, melyet a természet esztelen pusztí­tásának a következményei jelentenek szá­munkra. Nem élhetünk tiszta, oxigéndús levegő, ivóvíz, a táplálék előállításához szükséges termőföld nélkül. A Föld bioszférájára óriási nyomás nehe­zedik. Állat- és növényfajok tűnnek el, mert vagy közvetlenül kiirtottuk őket, vagy élet- körülményeiket tettük teljesen tönkre. A bioszférának - melyben mi is élünk - van egy adott stabilitása. Ez egy többé-kevésbé zárt rendszer, mely olyan gazdálkodást kö­vetel meg tőlünk, amely figyelembe veszi annak törvényeit. Nem szabad a természet rendezett rendszereit szétdúlni; ebben min­den elemnek megvan a helye és szerepe, egyik sem felesleges, egyik sem lehet saját pillanatnyi érdekeink szempontjából lényeg­telen. Egyik ilyen rendszer az erdő. Erdeink jelentőségét talán felesleges ismételten hangsúlyozni. Erdeink egészségi állapotá­val, gyarapodásával korántsem lehetünk elégedettek, ezért szólni kell róluk. Erdein- ket egy népgazdasági ágazat, az Állami Erdőgazdaság használja, neveli, védelme­zi. Ennek a reszortnak a gazdasági tevé­kenységétől függ elsősorban erdeink jövője. Az erdőgazdaság negyvenezres dolgozó­kollektívája műveli Szlovákia 1 950 000 hektárnyi erdejét. Az erdész munkája rendkívül sokrétű, de nem könnyű. Sokan idealizálják, azt hiszik, hogy az erdész csak sétálgat, vadászgat, kutyáját simogatva kerüli az erdőt. Az erdő évtizedek után is megmutatja, ha az erdész elront valamit, ha elhanyagolja a rábízott állományok nevelését, ápolását. Erdeink állapotáért elsősorban az erdé­szek felelősek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalom egészének fele­lősségét sem. Tudatosítanunk kell, hogy erdeink állapota nem kielégítő, s hogy ez mennyire Így van, azt bizonyítja az is, hogy pártunk és kormányunk a legfelsőbb szinten foglalkozott és foglalkozik ma is ezzel a kér­déssel. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1986-1990-ig és 2000-ig szóló fő irányelvei, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusán hagytak jóvá, ezen a téren fontos feladatokat tűznek ki: „Az erdőgazdaságban biztosítani az er­dő produktív és többi funkciójának feltétele­it. Megerősíteni a megelőzést, az erdőről való gondoskodást és védelmet; felszámol­ni a környezetszennyezés, az erdei kárte­vők és más civilizációs hatások okozta károkat, valamint időben felújítani a vágás­tereket. A 8. ötéves tervidőszakban 5 szá­zalékkal csökkenteni a fakitermelést... “ El­gondolkodtatóak ezek a sorok. Hogy meny­nyire nem lesz könnyű mindezt véghezvin­ni, azt az erdészek látják a legjobban, de azt is látjuk, hogy ezen múlik erdeink sorsa, ezért nincs helye aggályoskodásnak, csele­kedni kell. Napjaink feladata - a gazdasági mecha­nizmus, az jrányítás tökéletesítése - az erdőgazdaságban fokozottan érvényesül. Az erdőnek - környezetformáló hatásán keresztül - egész népünknek kell biztosíta­nia a tiszta levegőt, ivóvizet, fát, pihenési lehetőséget. Az erdő környezetet teremt, lényegében a szó szoros értelmében a ter­mészetet jelenti számunkra. Csak néhány problémát említünk meg, amit az erdőgazdaságnak a következő idő­szakban meg kell oldania: • A fakitermelés csökkentése látszólag egyszerű, de ezt úgy kell véghez vinni, hogy a feldolgozó ipar ne legyen nyersanyag szűkében. A fafeldolgozó iparnak meg kell tanulnia sokrétűbben felhasználni a fát. Vé­get kell vetni az alaptalan válogatásnak, mert az erdő nemcsak szálegyenes, cso­mómentes rönkfát ad. Erdeieket nem rabol­hatjuk ki az ipar választékigényéhez alkal­mazkodva. • Meg kell őriznünk és tovább kell sza­porítanunk Szlovákia értékes fafajait vala­mint azok fajtáit. 0 Meg kell oldani a jó minőségű, geneti­kai szempontból értékes facsemeték terme­lését a szükséges mennyiségben és vá­lasztékban. 0 Fokozni kell az erdőtelepítés valamint ápolás és nevelés gépesítettségét. 0 Az erdőnevelésben dolgozók szociális ellátása szintén fontos. Hiányoznak a mun­kások szállítására alkalmas járművek. Nem ritkaság, hogy kilométereket gyalogolnak vagy kerékpároznak munkásaink munkahe­lyükre, habár a múlthoz viszonyítva a hely­zet ezen a téren is összehasonlíthatatlanul jobb. Az erdővédelemben elsősorban a kör­nyezetszennyezés okozta károk a legag- gasztóbbak. Erdeinkböl szinte eltűnt a szil­fa, a jegenyefenyö pusztulása európai prob­léma, az utolsó 5-6 évben jelentős tölgyfa­pusztulást éltünk ár, pusztulás mutatkozik az árvái lucfenyvesekben, katasztrofális a helyzet a Cseh Érchegységben, ökológiai változásoknak néznek elébe a dunamenti ligeterdök... Az államhatárokat nem ismerő levegő- szennyeződés okozza a legnagyobb káro­kat környezetünkben. A széndioxiddal fel­dúsult, idegen - eddig a levegőben nem cirkulált - vegyi anyagokkal szennyezett levegő pusztítja erdeieket is. Savas esők, por, korom, fluor, nehéz fémek - gyűjtőne­vükön: emissziók - veszélyeztetik nemcsak az ipari központok környékét, hanem a tá­volabbi területeket is. Néhány ipari közpon­tunk a levegőszennyezés terén az európai élvonalhoz tartozik, úgyhogy csak üdvözölni lehet azt a nemzetközi egyezményt, mely­nek keretén belül a CSSZSZK 30 százalék­kal akarja csökkenteni a légszennyezést 1990-ig. Az emberiség tudatában van annak, hogy meg kell állítani a természet pusztulá­sát. Több nemzetközi szervezet lézetik konkrét programmal és tevékenységgel. Ilyen az UNESCO az Ember és a bioszféra (MAB) világprogramjával, vagy az önkéntes természetvédőket tömörítő WHA, mely a pandamackó jegyében tevékenykedik. Hazánkban több állami és önkéntes szerve­zet létezik, mint pl. A Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség. Szlovákiában 1985-ig 16 nagy védett tájegységet és 548 védett területet tartottunk számon. Termé­szetesen nem elegendő a ritkaságszámba menő élőlényeket védeni csupán, de tuda­tosítani kell, hogy ezeket csak addig tarthat­juk meg, mig a tömegesen előforduló szer­vezetek létét is biztosítottuk, hisz ezek al­kotják a ritkaságok környezetét, biztosítják létfeltételeiket. Minden embernek éreznie kell, hogy rajta múlik a természet sorsa. Lelkiismeret dolga kell hogy legyen, hogyan viszonyulunk a természetvédelemhez. A természet mind­nyájunké, itt nincs helye önzésnek, kénye­lemnek, egyéni érdeknek. A „Sok kicsi sokra megy“ közmondás érvényes mind a természet pusztításában, mind annak helyrehozatalában. A „sok kis“ természet- pusztító cselekedet következménye az, hogy milliárdok árán kell javítani, újrateremteni azt, ami nélkül nem élhetünk - a környeze­tünket. HOMBAUER FERENC, erdőmérnök ÍJ SZÚ 9 87. VI. 19. A2 állami eSÄ?« Sí fogyasztási szövetkezet1 iparcikkekkel. Ez a feladat százezer lakost lat el elel!™?z®rr® á ebből 88 vendéglátóipari 1520 alkalmazottjára es 3M bolt] ar^eiy a Nemzeti Front tagja, üzemére hárul. A sz°''e^eféltezer’tagja van, akik tevékenyseguk­ugyanakkor harminchat es fel 9>p vá|asztási programjainak kel főleg a ^f^e.^rcek elvtárssal, a Jednota ,aras, iÄSSİmimkálán.K eredményeiről ée hiányossá, gairól beszélgettünk. Megtudtuk tőle, hogy tavaly a kiskeres­kedelmi forgalom tervét 100,1 százalékra teljesítették. - Ennek ellenére - mondotta az elnök - nem vagyunk elégedettek, mert nem tudunk teljes mértékben eleget tenni a fogyasztói keresletnek. Igaz viszont, hogy a társadalmi és a személyes fogyasztás növekedett, mégpedig az előző esztendő­höz képest 2,5 százalékkal. Ez főleg a javu­ló élelmiszer-ellátásnak volt köszönhető. Viszont - sajnos - nem tudtunk megfelelni az iparcikkekkel szemben támasztott min­den követelménynek. 0 Milyenek az idei feladatok szolgáltatá­saik és egyben az anyagi-műszaki bázis fejlesztésében?- Azt akarjuk, hogy ebben az évben kiskereskedelmi forgalmunk értéke elérje a 966 millió koronát, ami tizennégymillió koronával több a tavalyinál. Ez már önma­gában is jelzi, hogy fejlesztenünk kell anya­gi-műszaki alapunkat. Hidason (Most pr4 Bratislave) nemsokára átadjuk rendelteté­sének az új élelmiszer- és húsboltot. A jövő év végére remélhetőleg elkészül a pezinoki vendéglátóipari üzem, mégpedig nyolc és félmillió korona költséggel. Ettől eltekintve több tucat boltunk korszerűsítésével számo­lunk, hogy kulturáltabb legyen az eladás, illetve a szolgáltatás alkalmazottjainak és a vásárlók számára egyaránt. Erre a célra csaknem tizenkétmillió korona áll a rendel­kezésünkre. 0 Egyes cikkek hiányoznak a piacról, illetve a piacellátottság egyenetlen. Mi a vé­leménye erről?- Tény, ma már nem törődhetünk bele abba, hogy a kereskedelem kínálatában a termelők kiszolgáltatottja. Sajnos, egyelő­re még ez a helyzet. Legalább részben kísérletet teszünk ennek megváltoztatásá­ra. Tavaly például közös szocialista kötele­zettséget vállaltunk szállítóinkkal és ennek eredményességét most értékeljük. Előzete­sen is megállapíthatom, hogy ez a felaján­lás hozzájárult boltjaink egyenletesebb áru­ellátásához, s ezért ezt a gyakorlatot meg­honosítjuk. Továbbra is törekedni fogunk arra, hogy árut szferezzünk be nem hagyo­mányos szállítóinktól is, akiket erre a célra kiszemelt dolgozóink rendszeresen felke­resnek. így bővíthetjük az iparcikkek vá­lasztékát. Ennek köszönhetően csak tavaly mintegy harmincmillió korona árura tettünk Cél: a kínálat és a kereslet összhangja Fogyasztási szövetkezetek eredményei és hiányosságai a Bratislava-vidéki járásban szert. Egyszóval, ha nem csurran, legalább cseppen... • Mit tesznek az eladás kulturáltságá­nak javítására, a vásárlók nagyobb elége­dettsége érdekében?- Az eladók számára például rendszere­sen oktatást szervezünk. Természetesen az ellenőrzést is szigorítjuk, karöltve helyi ellenőrző bizottságainkkal. Ennek van is foganatja. Persze, azért még akadnak olyan eladók, akiket nehéz meggyőzni arról, hogy az árut sokkal jobban kell kínálniuk, tökéle­tesebben ismerniük kell a raktári készletet és a vásárlók iránt udvariasabbaknak kell lenniük. A múlthoz hasonlóan most is nagy figyelmet fordítunk a szakmunkás-utánpót­lás nevelésére, oktatására. Jelenleg három évfolyamban 147 tanulónk van. Beléjük akarjuk oltani mindazt, aminek természe­tesnek kell lennie a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. • Hány idegenforgalmi, turisztikai egy­ségük van és milyen szolgáltatásokat nyúj­tanak?- Járásunk e tekintetben fontos csomó­pont. Több ilyen üzemünk van, közülük a legfontosabb a Kőmalom (Kamenny mlyn) és a szenei (Senec) tavak. Ezek megfelel­nek a szigorúbb követelményeknek is. A Kömalomnál tavaly bővítést hajtottunk végre. Az 52 ágyas szálló mellett nyolcvan­két ággyal és a szükséges higiéniai beren­dezéssel korszerű üdülöházikókat építet­tünk. Sátorozni is lehet itt, alig huszonöt kilométernyire a szlovák fővárostól. S van itt fürdési lehetőség, szauna, sportlétesítmé­nyek is. Nagy kár viszont, hogy ez az ideális üdülőtelep egyelőre kontaktust veszített a bratislava-prágai autópályával. Ezen a hi- ányosságpn úgy kívánunk változtatni, hogy a közeljövőben az autópálya egyik pihenő­helyéről bekötőutat építünk ehhez a létesít­ményünkhöz. A tárgyalások folyamatban vannak és remélhetőleg még az idén meg­kezdődik a munka. Az idők folyamán, első­sorban jó konyhájának köszönhetően, na­gyon népszerű lett önkiszolgáló éttermünk a szenei tavaknál. Itt még ebben az ötéves tervidőszakban lakórészt akarunk építeni, illetve rekonstruálni és bővíteni magát az éttermet, hogy szolgáltatásait tökéletesít­sük. JOZEFSLUKA

Next

/
Thumbnails
Contents