Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-19 / 24. szám
Itt még él az erdő és kristálytiszta a patak vize (CSTK felvétel) Erdeink szebb jövője a tét y'z.S. \ '■ ... Az ember élete elválaszthatatlan a természettől. Társas lények vagyunk, de a természetben élünk. Az ember törzsfejlődése folyamán túlszárnyalt minden földi lényt, s idegrendszerének, páratlan tökéletességének köszönhetően a Föld ura lett. Kezdetben a természetben élt, tevékenysége nem változtatta meg lényegesen azt. Napjainkra odáig fejlődtünk, hogy védelmeznünk, sót sokszor újrateremtenünk kell környezetünket! Az élő és élettelen természet számtalan elemét felhasználjuk, illetve elhasználjuk. Tudásunk lehetővé tette, hogy „belenézzünk" az atomba, tengerek mélyére pillantsunk, sejteket boncoljunk és alakítsunk át. Világűrbe széliünk, számítógépet szerkesztünk - létrehoztuk a XX. század civilizációját. A természet megismerésének és javunkra fordításának folyamatában egyre tökéletesebbek vagyunk, fantasztikus dolgokra vagyunk képesek. Az egyik legabszurdabb „vívmányunk“ az, hogy a saját létezésünket is veszélybe hoztuk. Gondolunk itt az atomháború veszélyére. A másik nem kevésbé súlyos tévedésünk az, hogy tönkretettük környezetünket, hogy az ökológiai katasztrófa rémárnya lebeg felettünk. Megfeledkeztünk arról, hogy biológiai lények vagyunk? Hogy ennünk, innunk, lélegeznünk kell? Az életünkhöz elengedhetetlenül szükséges feltételeket saját magunk tesszük tönkre. Környezetünk leromlása aggasztó méreteket ölt világszerte. Például az erdők területe évente 2 százalékkal csökken. LatinAmerika öserdeinek kétharmada eltűnt, Afrikában az erdők kiterjedése a felére csökkent, 1950 óta kivágtuk a Föld erdeinek csaknem a felét. Meg kell találnunk a kiutat ebből a kátyúból, el kell hárítani azt a veszélyt, melyet a természet esztelen pusztításának a következményei jelentenek számunkra. Nem élhetünk tiszta, oxigéndús levegő, ivóvíz, a táplálék előállításához szükséges termőföld nélkül. A Föld bioszférájára óriási nyomás nehezedik. Állat- és növényfajok tűnnek el, mert vagy közvetlenül kiirtottuk őket, vagy élet- körülményeiket tettük teljesen tönkre. A bioszférának - melyben mi is élünk - van egy adott stabilitása. Ez egy többé-kevésbé zárt rendszer, mely olyan gazdálkodást követel meg tőlünk, amely figyelembe veszi annak törvényeit. Nem szabad a természet rendezett rendszereit szétdúlni; ebben minden elemnek megvan a helye és szerepe, egyik sem felesleges, egyik sem lehet saját pillanatnyi érdekeink szempontjából lényegtelen. Egyik ilyen rendszer az erdő. Erdeink jelentőségét talán felesleges ismételten hangsúlyozni. Erdeink egészségi állapotával, gyarapodásával korántsem lehetünk elégedettek, ezért szólni kell róluk. Erdein- ket egy népgazdasági ágazat, az Állami Erdőgazdaság használja, neveli, védelmezi. Ennek a reszortnak a gazdasági tevékenységétől függ elsősorban erdeink jövője. Az erdőgazdaság negyvenezres dolgozókollektívája műveli Szlovákia 1 950 000 hektárnyi erdejét. Az erdész munkája rendkívül sokrétű, de nem könnyű. Sokan idealizálják, azt hiszik, hogy az erdész csak sétálgat, vadászgat, kutyáját simogatva kerüli az erdőt. Az erdő évtizedek után is megmutatja, ha az erdész elront valamit, ha elhanyagolja a rábízott állományok nevelését, ápolását. Erdeink állapotáért elsősorban az erdészek felelősek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalom egészének felelősségét sem. Tudatosítanunk kell, hogy erdeink állapota nem kielégítő, s hogy ez mennyire Így van, azt bizonyítja az is, hogy pártunk és kormányunk a legfelsőbb szinten foglalkozott és foglalkozik ma is ezzel a kérdéssel. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének 1986-1990-ig és 2000-ig szóló fő irányelvei, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusán hagytak jóvá, ezen a téren fontos feladatokat tűznek ki: „Az erdőgazdaságban biztosítani az erdő produktív és többi funkciójának feltételeit. Megerősíteni a megelőzést, az erdőről való gondoskodást és védelmet; felszámolni a környezetszennyezés, az erdei kártevők és más civilizációs hatások okozta károkat, valamint időben felújítani a vágástereket. A 8. ötéves tervidőszakban 5 százalékkal csökkenteni a fakitermelést... “ Elgondolkodtatóak ezek a sorok. Hogy menynyire nem lesz könnyű mindezt véghezvinni, azt az erdészek látják a legjobban, de azt is látjuk, hogy ezen múlik erdeink sorsa, ezért nincs helye aggályoskodásnak, cselekedni kell. Napjaink feladata - a gazdasági mechanizmus, az jrányítás tökéletesítése - az erdőgazdaságban fokozottan érvényesül. Az erdőnek - környezetformáló hatásán keresztül - egész népünknek kell biztosítania a tiszta levegőt, ivóvizet, fát, pihenési lehetőséget. Az erdő környezetet teremt, lényegében a szó szoros értelmében a természetet jelenti számunkra. Csak néhány problémát említünk meg, amit az erdőgazdaságnak a következő időszakban meg kell oldania: • A fakitermelés csökkentése látszólag egyszerű, de ezt úgy kell véghez vinni, hogy a feldolgozó ipar ne legyen nyersanyag szűkében. A fafeldolgozó iparnak meg kell tanulnia sokrétűbben felhasználni a fát. Véget kell vetni az alaptalan válogatásnak, mert az erdő nemcsak szálegyenes, csomómentes rönkfát ad. Erdeieket nem rabolhatjuk ki az ipar választékigényéhez alkalmazkodva. • Meg kell őriznünk és tovább kell szaporítanunk Szlovákia értékes fafajait valamint azok fajtáit. 0 Meg kell oldani a jó minőségű, genetikai szempontból értékes facsemeték termelését a szükséges mennyiségben és választékban. 0 Fokozni kell az erdőtelepítés valamint ápolás és nevelés gépesítettségét. 0 Az erdőnevelésben dolgozók szociális ellátása szintén fontos. Hiányoznak a munkások szállítására alkalmas járművek. Nem ritkaság, hogy kilométereket gyalogolnak vagy kerékpároznak munkásaink munkahelyükre, habár a múlthoz viszonyítva a helyzet ezen a téren is összehasonlíthatatlanul jobb. Az erdővédelemben elsősorban a környezetszennyezés okozta károk a legag- gasztóbbak. Erdeinkböl szinte eltűnt a szilfa, a jegenyefenyö pusztulása európai probléma, az utolsó 5-6 évben jelentős tölgyfapusztulást éltünk ár, pusztulás mutatkozik az árvái lucfenyvesekben, katasztrofális a helyzet a Cseh Érchegységben, ökológiai változásoknak néznek elébe a dunamenti ligeterdök... Az államhatárokat nem ismerő levegő- szennyeződés okozza a legnagyobb károkat környezetünkben. A széndioxiddal feldúsult, idegen - eddig a levegőben nem cirkulált - vegyi anyagokkal szennyezett levegő pusztítja erdeieket is. Savas esők, por, korom, fluor, nehéz fémek - gyűjtőnevükön: emissziók - veszélyeztetik nemcsak az ipari központok környékét, hanem a távolabbi területeket is. Néhány ipari központunk a levegőszennyezés terén az európai élvonalhoz tartozik, úgyhogy csak üdvözölni lehet azt a nemzetközi egyezményt, melynek keretén belül a CSSZSZK 30 százalékkal akarja csökkenteni a légszennyezést 1990-ig. Az emberiség tudatában van annak, hogy meg kell állítani a természet pusztulását. Több nemzetközi szervezet lézetik konkrét programmal és tevékenységgel. Ilyen az UNESCO az Ember és a bioszféra (MAB) világprogramjával, vagy az önkéntes természetvédőket tömörítő WHA, mely a pandamackó jegyében tevékenykedik. Hazánkban több állami és önkéntes szervezet létezik, mint pl. A Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség. Szlovákiában 1985-ig 16 nagy védett tájegységet és 548 védett területet tartottunk számon. Természetesen nem elegendő a ritkaságszámba menő élőlényeket védeni csupán, de tudatosítani kell, hogy ezeket csak addig tarthatjuk meg, mig a tömegesen előforduló szervezetek létét is biztosítottuk, hisz ezek alkotják a ritkaságok környezetét, biztosítják létfeltételeiket. Minden embernek éreznie kell, hogy rajta múlik a természet sorsa. Lelkiismeret dolga kell hogy legyen, hogyan viszonyulunk a természetvédelemhez. A természet mindnyájunké, itt nincs helye önzésnek, kényelemnek, egyéni érdeknek. A „Sok kicsi sokra megy“ közmondás érvényes mind a természet pusztításában, mind annak helyrehozatalában. A „sok kis“ természet- pusztító cselekedet következménye az, hogy milliárdok árán kell javítani, újrateremteni azt, ami nélkül nem élhetünk - a környezetünket. HOMBAUER FERENC, erdőmérnök ÍJ SZÚ 9 87. VI. 19. A2 állami eSÄ?« Sí fogyasztási szövetkezet1 iparcikkekkel. Ez a feladat százezer lakost lat el elel!™?z®rr® á ebből 88 vendéglátóipari 1520 alkalmazottjára es 3M bolt] ar^eiy a Nemzeti Front tagja, üzemére hárul. A sz°''e^eféltezer’tagja van, akik tevékenysegukugyanakkor harminchat es fel 9>p vá|asztási programjainak kel főleg a ^f^e.^rcek elvtárssal, a Jednota ,aras, iÄSSÄ°mimkálán.K eredményeiről ée hiányossá, gairól beszélgettünk. Megtudtuk tőle, hogy tavaly a kiskereskedelmi forgalom tervét 100,1 százalékra teljesítették. - Ennek ellenére - mondotta az elnök - nem vagyunk elégedettek, mert nem tudunk teljes mértékben eleget tenni a fogyasztói keresletnek. Igaz viszont, hogy a társadalmi és a személyes fogyasztás növekedett, mégpedig az előző esztendőhöz képest 2,5 százalékkal. Ez főleg a javuló élelmiszer-ellátásnak volt köszönhető. Viszont - sajnos - nem tudtunk megfelelni az iparcikkekkel szemben támasztott minden követelménynek. 0 Milyenek az idei feladatok szolgáltatásaik és egyben az anyagi-műszaki bázis fejlesztésében?- Azt akarjuk, hogy ebben az évben kiskereskedelmi forgalmunk értéke elérje a 966 millió koronát, ami tizennégymillió koronával több a tavalyinál. Ez már önmagában is jelzi, hogy fejlesztenünk kell anyagi-műszaki alapunkat. Hidason (Most pr4 Bratislave) nemsokára átadjuk rendeltetésének az új élelmiszer- és húsboltot. A jövő év végére remélhetőleg elkészül a pezinoki vendéglátóipari üzem, mégpedig nyolc és félmillió korona költséggel. Ettől eltekintve több tucat boltunk korszerűsítésével számolunk, hogy kulturáltabb legyen az eladás, illetve a szolgáltatás alkalmazottjainak és a vásárlók számára egyaránt. Erre a célra csaknem tizenkétmillió korona áll a rendelkezésünkre. 0 Egyes cikkek hiányoznak a piacról, illetve a piacellátottság egyenetlen. Mi a véleménye erről?- Tény, ma már nem törődhetünk bele abba, hogy a kereskedelem kínálatában a termelők kiszolgáltatottja. Sajnos, egyelőre még ez a helyzet. Legalább részben kísérletet teszünk ennek megváltoztatására. Tavaly például közös szocialista kötelezettséget vállaltunk szállítóinkkal és ennek eredményességét most értékeljük. Előzetesen is megállapíthatom, hogy ez a felajánlás hozzájárult boltjaink egyenletesebb áruellátásához, s ezért ezt a gyakorlatot meghonosítjuk. Továbbra is törekedni fogunk arra, hogy árut szferezzünk be nem hagyományos szállítóinktól is, akiket erre a célra kiszemelt dolgozóink rendszeresen felkeresnek. így bővíthetjük az iparcikkek választékát. Ennek köszönhetően csak tavaly mintegy harmincmillió korona árura tettünk Cél: a kínálat és a kereslet összhangja Fogyasztási szövetkezetek eredményei és hiányosságai a Bratislava-vidéki járásban szert. Egyszóval, ha nem csurran, legalább cseppen... • Mit tesznek az eladás kulturáltságának javítására, a vásárlók nagyobb elégedettsége érdekében?- Az eladók számára például rendszeresen oktatást szervezünk. Természetesen az ellenőrzést is szigorítjuk, karöltve helyi ellenőrző bizottságainkkal. Ennek van is foganatja. Persze, azért még akadnak olyan eladók, akiket nehéz meggyőzni arról, hogy az árut sokkal jobban kell kínálniuk, tökéletesebben ismerniük kell a raktári készletet és a vásárlók iránt udvariasabbaknak kell lenniük. A múlthoz hasonlóan most is nagy figyelmet fordítunk a szakmunkás-utánpótlás nevelésére, oktatására. Jelenleg három évfolyamban 147 tanulónk van. Beléjük akarjuk oltani mindazt, aminek természetesnek kell lennie a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. • Hány idegenforgalmi, turisztikai egységük van és milyen szolgáltatásokat nyújtanak?- Járásunk e tekintetben fontos csomópont. Több ilyen üzemünk van, közülük a legfontosabb a Kőmalom (Kamenny mlyn) és a szenei (Senec) tavak. Ezek megfelelnek a szigorúbb követelményeknek is. A Kömalomnál tavaly bővítést hajtottunk végre. Az 52 ágyas szálló mellett nyolcvankét ággyal és a szükséges higiéniai berendezéssel korszerű üdülöházikókat építettünk. Sátorozni is lehet itt, alig huszonöt kilométernyire a szlovák fővárostól. S van itt fürdési lehetőség, szauna, sportlétesítmények is. Nagy kár viszont, hogy ez az ideális üdülőtelep egyelőre kontaktust veszített a bratislava-prágai autópályával. Ezen a hi- ányosságpn úgy kívánunk változtatni, hogy a közeljövőben az autópálya egyik pihenőhelyéről bekötőutat építünk ehhez a létesítményünkhöz. A tárgyalások folyamatban vannak és remélhetőleg még az idén megkezdődik a munka. Az idők folyamán, elsősorban jó konyhájának köszönhetően, nagyon népszerű lett önkiszolgáló éttermünk a szenei tavaknál. Itt még ebben az ötéves tervidőszakban lakórészt akarunk építeni, illetve rekonstruálni és bővíteni magát az éttermet, hogy szolgáltatásait tökéletesítsük. JOZEFSLUKA
