Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-12 / 23. szám
A mikor befejezte főiskolai tanulmányait, nem igyekezett valamilyen kényelmes helyen, fővárosi kutatóintézetben elhelyezkedni, hanem inkább az apjára, a 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Alumíniumkohó öntömesterére hallgatott, aki gyakran emlegette, hogy az üzemben megbecsülik a mérnököket, s a gyakorlati tapasztalatok mielőbbi megszerzése létfontosságú dolog egy fiatal, kezdő mérnök számára. Jozef Urblik mérnök azzal az elhatározással indult a termelésbe, hogy elméleti tudását a gyakorlattal szembesítse. Ezt MichaI Homola, a pótalJozef Urblik mérnök (A szerző felvétele) ◄------------------------------------------------------------------------------------------szélve az ugyancsak jelentős mértékű színesfém- megtakarításról. örvendetes dolog, hogy a brigád e probléma sikeres megoldása után nem oszlik fel, hanem a tagjai úgy döntöttek, hogy új akcióba kezdenek. A portáldaruk kerekei úgyszintén gyorsan elhasználódnak, s ezek élettartamát akarják megnövelni. Utólag könnyű megállapítani, hogy a komplex racionalizációs brigád ezt vagy azt a problémát megoldotta. Azt azonban, hogy ez mennyi gonddal és nehézséggel járt, csak a brigád vezetője tudja. A fiatal, fekete szemű, egyébként hallgatag természetű mérnök már csak mosolyog rajta.- Bizony, elég sokat küszködtünk ezzel a keverőgéppel, s amikor a tömítés felmondta a szolgálatot, elég sok rosszindulatú megjegyzésben volt részünk. Mondogatták, hogy tapasztaltabbak is próbálkoztak a megoldással, de eredménytelenül. Sokszor bennem is megfordult, hogy abbahagyom az egészet. Ilyenkor azonban eszembe jutottak Vladimír Koéta elvtársnak, a pártba való felvételem egyik ajánlójának a szavai, aki így figyelmeztetett: ha valamibe belekezdesz, ne add föl mindjárt az első sikertelenség után. Arról se feledkezz meg, hogy legkönnyebb dolog valamit megbírálni. így aztán kitartottunk, s bizonyítani is tudtunk. Bizonyára ebből a céltudatos törekvésből, a fiatal mérnök nem könnyű „tűzkeresztségéből“ indultak ki a pártalapszervezet bizottságálnak a tagjai, amikor Jozef Urblik mérnököt a pártba való felvételre javasolták. S (livel tagjelöltségi ideje alatt is becsületesen teljesítette konkrét feladatait, ma már a párt tagjainak a sorába tartozik. Természetesen hiba lenne azt állítani, hogy ez a fiatal mérnök csak a munka, a műhely és a brigád 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSt Egy ifjúsági komplex racionalizációs brigád példamutató kezdeményezése katrészeket készítő üzemegység SZISZ szervezetének elnöke is megérezte, s munkába állása után néhány nappal a következőket közölte vele:- Ifjúsági szervezetünk bizottságában úgy döntöttünk, hogy komplex racionalizációs brigádot létesítünk. Az anódanyagot keverő gépek ugyanis gyakran meghibásodnak, s szeretnénk ezt a problémát megoldani. Te leszel a brigádvezetö, itt van a brigád tagjainak névsora. Beszéld meg a dolgot az anódkészító részleg szakembereivel, aztán majd meglátod, hogy mit lehet tenni. A brigád tagjai rövidesen össze is ültek, tanácskoztak, tanulmányozták a problémát, javaslatokat terjesztettek elő. A műhelyben azonban kétkedők is akadtak. Nehéz dió lesz ez, mondogatták, hiszen sokan próbálkoztak már a megoldással, de eredménytelenül. Éppen ez a fiatal mérnök lenne rá képes, aki néhány napja még az iskolapadban ült? A feladat megoldása valóban nem volt könnyű. Az anódkeverö gépek bronzperselyes csúszócsapágyakkal voltak ellátva, amelyek gyorsan koptak, s rendszeres, nem egészen két év alatt ismétlődő cseréjük nagy költségekkel járt, akadályozta a termelés folyamatosságát. A fiatal brigádvezető Lubomír Karula mérnökkel egyetértésben arra az elhatározásra jutott, hogy a csúszócsapágyakat gördülöcsapágyakra kell felcserélni. Ez egyrészt meghosszabbítja az anódkeverök üzemeltetési idejét, másrészt pedig jelentős szinesfém-megta- karítást is eredményez a vállalatnak. A nyolctagú komplex racionalizációs brigád sikeresen megbirkózott a feladattal. Igaz ugyan, hogy a brigád tagjai ugyancsak sok időt töltöttek műszak után a műhelyekben, nem egy szombatot áldoztak rá, hogy a végén elmondhassák, elkészültek a feladattal. A felújított keverőgép eleinte jól működött, de később problémák merültek fel a tömítéssel kapcsolatban. Karol Kováő és Járt Katial esztergályosok a brigád többi tagjával folytatott hosszadalmas tanácskozások után megállapították, hogy csak labirinttömítéssel oldható meg a gördülöcsapágyak alkalmazása. Ezt meg is valósították, s most már tíz hónapja hibátlanul működik a keverőgép, az ifjúsági komplex racionalizációs brigád tagjainak legnagyobb örömére.- A fiatal technikusok és munkások Urblik mérnök vezetésével valóban hasznos munkát végeztek - állapította meg Miroslav Pagáő üzemvezető. - Az átalakított anódkeverövef elért pénzügyi hasznot még nem tudjuk pontosan megállapítani. Véleményem szerint e berendezés üzemeltetési idejét legalább ötszörösére sikerült növelni, nem is beiránt érdeklődik. Neki is van egy munkán kívüli vesszőparipája, mégpedig a futball. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat csapatában a járást bajnokságban játszik. A futballista Urblik azt mondja, hogy addig nem lesz nyugta, amíg csapata be nem kerül a kerületi bajnokságba. Ezt a célt látja maga előtt, amikor a vasárnapi mérkőzésen játszik. Csupán azon bosszankodik, hogy hatéves kisfia nem érdeklődik a futball iránt. Ót inkább az autók vonzzák. Pontosan megkülönbözteti a forgalomban szereplő márkát, s műszaki érdeklődése a játékok terén is megmutatkozik. Ebben a vonatkozásban bizonyára követni fogja az apját. Az is bántja őt, hogy a fiatalok között sokan vannak, akik a munkahelyi problémák megoldásában nem elég kezdeményezóek-Ez gyakran a friss diplomásokra is vonatkozik. A mérnökök és a technikusok nem lehetnek csupán a folyamatok passzív megfigyelői a műhelyben, s nem várhatnak csak a vezető utasításaira. Számos fiatalból hiányzik az egészséges becsvágy.- Sajnos, sok fiatal csak azért jár munkába, mert itt van alkalmazva, különösebb vonzódásuk nincs a termeléshez. Sokan talán kényszerből választották a műszaki irányzatot. Eredetileg orvosnak, jogásznak készültek, ilyen főiskolára szerettek volna jutni, de mivel ez nem sikerült, s a műszaki főiskolán még volt hely, így oda kerültek. Az ilyen fiatalokból bizony nem sok haszna van az üzemnek - mondja Urblik mérnök. - Emellett még egy másik dolog is bosszant. Az, amikor egy fiatal munkás vagy technikus azt tapasztalja, hogy munkatársa hibát követ el a munkában, vagy tudatosan hanyagul dolgozik, s ezt nem teszi szóvá, nem figyelmeztet a rossz munkára, a munka- vagy technológiai fegyelem megsértésére. Úgy gondolják, hogy ez a művezető, a mester feladata. Márpedig ez nagy hiba... Az SZISZ-szervezet bizottságában Michal Homola elnök gyakran hangsúlyozza, hogy a hibákat és a rendellenességeket nyíltan kell ugyan bírálni, de arra is szükség van, hogy mindenki saját magából induljon ki, s feltegye önmagának is a kérdést, teljesítette-e minden kötelességét. Ez a követelmény azonban nemcsak a munkásokra vonatkozik, hanem a mesterekre, a különböző szintű igazgatókra és helyetteseikre, sőt még a miniszterekre is, amint azt Jozef Urblik mérnök, a 28 éves műhelyvezető, az aktív és céltudatos munkát végző szocialista munkabrigád vezetője a gazdasági mechanizmus átalakításának igényes feladataival kapcsolatban hangsúlyozza. BÁTORI JÁNOS Fűtésről - (hosszú) szezon után * „Amikor más csak a nyárra készül, mi már a télre...“ Amikor május közepén a Szlovákiai Energetikai Művek vezérigazgatóságán Szathmáry Ernő gépészmérnökkel, a távfűtési osztály vezetőjével megegyeztünk az alábbi interjú időpontjában, akkor azt hittük, hogy a fűtési szezont végérvényesen magunk mögött tudhatjuk. Aztán következett az a hideghullám, amikor a napi átlaghőmérséklet messze elmaradt attól az értéktől, amikor nem kell újra befűteni... Legközelebbi találkozásunkkor az időjárás még mindig adós maradt a májusban esedékes meleggel, éppen ezért a tavasz végi hideghullámra terelődött a szó. Vajon mibe is került nekünk az időjárás eme szeszélye?-Természetesen váratlanul ért bennünket, de erről még hozzávetőleges adatokkal sem tudnék szolgálni, hiszen a Szlovákiai Energetikai Müvek idevágó kiadásait sem ismerjük még. Azt azonban elmóndhatom, hogy a szokatlanul hideg tél, de különösen a márciusi ráadás mennyi fűtőanyagot emésztett fel az energetikai művek hatáskörén belül. Tehát: nyolcmillió kilencvenhétezer köbméterrel több földgáz fogyott, 2512 tonna fűtőolajat égettünk el terven felül, emellett 58 867 tonna széntöbbletre volt szükség. Mindez az idei esztendő első négy hónapjában fogyott el terven felül. • Vagyis az energetikai műveknél is jobban szeretik a meleget, mint a hideget...- Nekünk általában nem a hideggel van bajunk, hanem ha túlságosan hirtelen jön, vagy ha túl nagy a hóingadozás. Ha pedig ehhez még a hóesés vagy a hófúvás is társul, akkor kész a „katasztrófa“, mert olyankor nem jár a vonat, ráadásul a vagonokban, sőt a lera- katokon levő szén befagy. Ha pedig mínusz húsz fok körüli a hőmérséklet, akkor a betont sem könnyebb szétverni, mint az összefagyott szenet. Ez a kérdés egyik oldala, a másik az, hogy amikor lényegesen hidegebb van a szokottnál, akkor ez például a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműben 7-8 megawatt teljesítménynövekedést jelent, tekintve, hogy a hűtővíz hőfoka ilyenkor lényegesen alacsonyabb. Ez, persze az áramtermelés szempontjából lényeges, a fűtésnél olyankor épp ellenkezőleg: több fogy. • Térjünk még vissza az elején említett adatokhoz, amelyek ha nem is egész Szlovákia területére vonatkoznak, de számos fontos ipari központ, elsősorban a főváros fogyasztását tartalmazzák.- Szlovákia fővárosában szén nem fogyott, mert itt - legalább is az energetikai művek hatáskörébe tartozó fűtési körzetekben - földgázt, illetve fűtőolajat használunk. De 1 millió 873 ezer köbméter földgázzal fogyott több, fűtőolajból pedig ezerkiláncszáz köbméterrel fogyasztottunk többet. Kassán (Koéice) 2 millió 684 ezer köbméter földgázt és 7750 tonna szenet égettünk el terven felül, mégpedig kiváló minőségű szovjet feketeszénből. Komáromban (Komámo) 442 ezer köbméter földgázzal fogyott több, és 677 tonna szenet is elégettünk... • Ezzel együtt éppen Komáromból kaptunk olyan híreket is, hogy ott időnként fagyoskodni kellett a lakásokban.- Ezzel kapcsolatban mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy mi nem csökkentettük a teljesítményt, csak éppen szélsőséges körülmények között a jelenleg meglevő teljesítmény nem elegendő. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy olyan szélsőséges viszonyok között, mint az idei télen a nagy hideggel járó szélviharok idején, éppen ez az utóbbi tényező esik döntően latba, s amit mi kellően nem tudatosítunk. Amikor a fűtéshez szükséges energia- mennyiséget az íróasztal mellett a felettes szervek számolják, eltekintenek attól, hogy nagy szél esetében sokkal gyorsabban hűlnek ki a falak, és ez mínusz 20 fok körüli kinti hőmérséklet esetén annyit tesz ki, mintha mínusz 10-12 Celsius fokkal hidegebb lenne. A harminc kilométeres óránkénti sebességű szél pedig szinte mindennapos volt, sót... Figyelembe kellene vennünk a hegymászók tapasztalatait. Pontosan ugyan nem emlékszem az adatokra, de egy rögzítődött bennem: ha kint mínusz 15 fok van például a Himalájában és 90 kilométeres óránkénti sebességű a szél, a hegymászónak mínusz 60 fokhoz kell öltözködnie. Ha pedig alacsony a légnyomás, azaz nagy a levegő relatív páratartalma, az a hőt is jobban vezeti, és akkor az amúgy is maximális igény- bevételt - mármint esetünkben a maximális kapacitást - tovább fokozni nem lehet legjobb akaratunk mellett sem, így, sajnos, a hideg januárban, később pedig márciusban, annak tudata sem nagyon „füthette“ a komáromiakat, hogy rövidesen megoldódik a problémájuk. • Persze, azért akadnak nyilvánvaló tapasztalatai is az elmúlt téli hónapoknak.-Természetesen, és szeretném azonnal leszögezni, hogy amikor más csak a nyárra készül, mi már a következő télre. Számunkra ugyanis ez állandó feladat, és ahol nem objektív okokra vezethetők vissza a hőszolgáltatás téli zavarai - amelyek egyébként korántsem voltak jellemzőek - ott panaszok sem merülnek fel. Az elmúlt tél tapasztalata például, hogy az energetikai rendszer tervezett javításai során a reaktorblokk esetében 32 münkanappal korábban fejeztük be a munkálatokat, és a hőerőművekben is sikerült négy munkanapot megtakarítanunk. Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyeknek köszönhetően nem merültek fel gondok a fűtőművek szénellátásában, és ide sorolhatjuk azokat az erőműveket is, amelyek párhuzamosan ellátják a villa- mosenergia-termelés mellett a hőszolgáltatást is. Ezt elmondhatom annak ellenére, hogy például december végén több mint 50 ezer tonna szénnel volt kevesebb a lerakatokban, mint ahogy azt terveztük. Azonban a szénellátás folyamatos volt, és a fütőszezon végére - ami általában március végén szokott gyakorlatilag befejeződni - még mindig 76 ezer tonna barnaszén volt a fűtőművek lerakataiban. Ellenben a feketeszén-tüzelésű fűtőmúveinkben a tervezett 171 ezer tonna szén helyett 322 ezer tonnát tároltunk. A földgáz- és fútóolajellátás pedig minden zavar nélkül bonyolódott, ami önmagában is az energetikai rendszer megbízhatóságának jele. • Azt tartja a mondás, hogy más kárán tanul az okos... Persze, az sem utolsó, ha valaki a saját kárából is okulni tud. Ha szerencsére nem is sokszor, de erre is adódott mód...- Ami a szlovákiai szén- és lignitbányák termelésének gondjait illeti, az egész elmúlt esztendő során éreztették hatásukat, ezért volt a tervezettnél kevesebb szén a novákyi erőműben és a zilinai fűtőműben. Itt korlátozásokat kellett elrendelnünk a hőszolgáltatásban, míg a handlovái fűtőműben, ahol a tervezettnél alacsonyabb fútöértékú szenet égettünk, a melegvíz-szolgáltatásban hoztunk korlátozó intézkedéseket. Amikor arra szükség volt, igénybe vettük a szóban forgó körzetek adminisztratív dolgozóit, és segítségért fordultunk a néphadsereg alakulataihoz. Szükség esetén rájuk mindig számíthatunk. Nagyon lényeges feladat, hogy megfelelő tartalékkal lássuk el a szénle- rakatokban dolgozó munkagépeket. Igaz, ebben a tekintetben a tavalyi ellátási gondok ellenére problémák nem merültek fel. • Az imént említette, hogy önök már ismét a télre készülnek. Hogyan?- Ha a munkálatokat kell csak felsorolni, tulajdonképpen ugyanazt mondhatnám, amit minden évben. El kell végeznünk a tervezett javításokat, az ellenőrzéseket és ahol szükséges, a karbantartást. Szlovákia fővárosában van egy olyan feladatunk is, amelyet szakaszosan és folyamatosan kell végeznünk. Mintegy 15 évvel ezelőtt a Strkoveci városrészben a. hőszolgáltató csővezetéket salakbeton hőburkoló rétegbe ágyazták, aminek kétségtelenül kitűnő a hőszigetelő tulajdonsága. Azonban a megfelelő, nedvességtől védő szigetelés hiányában átázott a hőszigetelő réteg, alatta oxidálódott a csővezeték, így folyamatos cseréjére van szükség. Tavaly már egy szakaszon ezt a munkát elvégeztük, ez idén is mintegy négy kilométeres szakaszon cseréljük ki ezt a vezetéket. Egyébként kazánok, turbinák és hőcserélők javítása is folyik, s olyan intézkedéseket kell eszközölnünk, amelynek nyomán a szén eljut rendeltetési helyére. Méghozzá nemcsak most a nyári és őszi időszakban, hanem a legzordabb télben is. MÉSZÁROS JÁNOS 1987. VI. I n j 8 111 lIii I iPf 11■!] "f HrJ ti ■ I 1 fj .mM ■ I 9 1 P I 1 1 I V rS 1*1 K m % W J■ nM
