Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-05 / 22. szám

A stílusváltozás igénye + Alkal­mazkodni a piaci követelmények­hez 4- A szakemberek szorosabb együttműködésével + A megbízha­tóság, mint a minőség mércéje Aligha akad olyan olvasó, aki ne hallotta volna a messze földön is­mert TATRA márkanevet, amelynek hallatán képzeletünkbe dübörgő te­hergépkocsik és halkan suhanó lu­xuskocsik egyaránt felvillannak. Az előbbiek esetében - életkortól füg­gően - T-111 -es, T-138-as, T-148- as, T-813-as vagy T-815-ös típu­sokra emlékezhetünk, míg a sze­mélygépkocsik luxuskategóriájában a T-603-as és a T-613-as típusok jönnek leginkább számításba, ami­óta a hazai személygépkocsi-ipar súlypontja az észak-morvaországi kisvárosból, Koprivnicéből Mladá Boleslavba tevődött át. A koprivnicei a szélesebb körű export követelmé­nyeinek is megfelelni, azonban csakis abban az esetben, ha világos elképzeléseink lehetnek a szállítást követő szolgáltatásokról, amelyek ma már döntő szempontként jelent­keznek a külföldi megrendelőknél. Ezen a területen már hosszú ideje képtelenek vagyunk maradéktalanul megfelelni a piaci követelmények­nek. Ez volt egyébként az oka - és mindenekelőtt a pótalkatrészek szállításának késlekedése - amiért az elmúlt esztendőben a megismé­telt állami átértékelés következmé­nyeként a T-815-ös billenőszekré­nyes tehergépkocsikat az első minő­Most még csak sejteni le­het, hogy itt teherautó ké­szül... ...itt már nem vitás TATRA vállalat pedig messze földön a tehergépkocsik és a különböző kommunális rendeltetésű járművek tették híressé. Bizonyíték erre a nagymértékű export, hiszen ter­mékeik 75 százalékát külföldön érté­kesítik, s az utóbbi időben egyre többet a fejlett tőkés országokban is. Természetesen a hazai gazdasá­gi élet legidőszerűbb kérdései élén­ken foglalkoztatják a Tatra-vállalat 30 ezernyi dolgozóját is, akik közül mintegy 13 ezer dolgozik a koprivni- cei anyavállalatban. Stanislav Ti- chavsky, a koprivnicei Tatra vezéri­gazgatója ottjártunkkor arról is be­számol, hogy április közepén aktíva- értekezletet tartottak, amelyen a CSKP KB ötödik ülésének határo­zataival, azokból az autógyárra vo­natkozó feladatokkal foglalkoztak. A vezérigazgatót legelőbb e tanács­kozás legjellemzőbb vonatkozásai­ról kérdeztük.- Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy feltétlenül több időt kell szentelnünk a jövő feladata­ira való felkészülésnek, mint eddig, s mindez a gazdasági egység vezér- igazgatóságán, de az irányítás min­den szintjén is. Az eddigi direktív irányítási rendszer beidegződései azonban mély nyomot hagytak ben­nünk, hatását valószínűleg még so­káig érezni fogjuk, s nem lesz egy­szerű feladat ráállni az új „hullám­hosszra“. Manapság igyekszünk a legégetőbb problémákat rugalma­san, a pillanatnyi igényekhez iga­zodva megoldani, s azokhoz idővel visszatérünk. Azonban elengedhe­tetlen követelmény munkastílusunk megváltoztatása, a feladatok megol­dását szerteágazó összefüggései­ben keresni, és ennek érdekében olyan hatékony eszközöket találni amelyek mentesek a bürokráciától, és a lehető legkisebb apparátus igénybevételét feltételezi. • Azt azonban mindenképpen örvendetes tényként könyvelheti el a vezérigazgató, hogy a tehergép­kocsik iránt nő a külföld érdeklő­dése ...- Természetesen örülök annak, hogy teherautóink külföldi vissz­hangja kedvező. Képesek lennénk Szalagszéli látkép a szere- löcsarnokban • Szóljunk konkrétabban a jelen­legi T-815-ös típuson alapuló gyár­tási programról. Beindításakor mi­lyen célok vezérelték a szakem­bereket?- Az új, a T-815-ös típuson ala­puló típussor beindítása előtt egyér­telműen az unifikáció, az egységesí­tés kérdését hangsúlyoztuk. Azon­ban férfiasán el kell ismernünk, hogy az alkatrészek, aggregátok igazi egységesítését nem sikerült elér­nünk, sót nagyon messze vagyunk attól, hogy kijelenthetnénk: szándé­kunkat sikerült megvalósítanunk. • Mindez mennyit nyom a lat­ban, ha összevetjük a Tátrákat a konkurenciával, értve ez alatt ter­mészetesen a külföldi vetélytár- sakat?- Általánosságban megállapítha­tó, hogy termékeink - összehason­lítva a potenciális „ellenfelek“ ha­sonló gyártmányaival - a súlyviszo­nyok tekintetében nem mutatnak lé­nyeges eltérést. Azaz a tehergépko­csik kilogrammára nagyjából azonos szinten van. A műszaki osztály által elvégzett elemzés azonban kimutat­ta, hogy a gyártási folyamatba belé­ségi kategóriából a „kettes fokozat­ba” minősítették vissza. Mindez eléggé elgondolkodtató, hiszen ben­nünket a hírnév is kötelez. • Egyéb területen is érheti vád az autógyárat a megrendelők részéről?- Inkább kritikának nevezném... Nos, a megrendelők elsősorban a tehergépkocsijaink túlságosan is bonyolult szerkezetét, a magas üzemanyagfogyasztást, és a magas árat kifogásolják. Meg kell állapíta­nunk, hogy nagyon lényeges tények ezek, s egyszersmind a technológiá­ért felelős szakemberek és a konst­ruktőrök, a tervezőmérnökök tevé­kenységének hiányos összehango­lásáról is árulkodnak. Annak nincs különösebb jelentősége, hogy min­den alkatrész vagy részegység terv­rajzait a gyártási lehetőségek szem­pontjából, alkotó hozzáállás nélkül ítéljük meg, ha hiányzik a termelés racionalizálásának és olcsóbbá téte­lének szándéka, aminek a tervezés és a gyártási technológia kidolgozá­sának minden szakaszában jelen kellene lennie. A tervezőmérnöknek egyúttal közgazdásznak, technoló­gusnak és pénzembernek is kell len­nie egy személyben. Mindez azt je­lenti, hogy a problémákat teljes egé­szében, valamennyi összefüggés­ben ismernie és tudatosítania kell, akárcsak azt, hogy tervrajzával mi­ként befolyásolja a gyártási feltétele­ket, sót az általa konstruált alkatré­szek és az egész termék - azaz autó, tehergépkocsi - eladásának lehetőségeit. pő alapanyagokat még nem az opti­mális mértékben használjuk fel. A legnagyobb tartalékaink az anyag­felhasználás területén ott vannak, hogy a felhasznált anyag az egész szerkezeten valóban a helyére ke­rüljön. Ezt a követelményt már a ko­hászati termékek tervezésekor kell érvényre juttatnunk. Itt számottevő hiányosságaink vannak a .tervezés területén, ahol még mindig a túlhala­dott módszerek alkalmazása van túlsúlyban, helyenként objektiv, de gyakran szubjektív okokból eredő­en. Gondolok itt elsősorban a java­solt megoldások elméleti megalapo­zottságának bizonyítására, a variá­ciós lehetőségek alapos vizsgálatá­ra még a fejlesztési folyamatban. A gyakorlat az, hogy általában az új feladatok megoldása során az első gondolatok, amelyek papírra vetőd­nek, kisebb változtatásokkal eljutnak a megvalósítás stádiumába. • Anélkül, hogy most belemen­nénk a részletkérdésekbe, elkerül­hetetlen az alkalmazott technológiá­ról is szólnunk, ha elfogadjuk a tételt - és miért ne fogadnánk el? hogy csúcsszínvonalú terméket csak a csúcstechnológiával lehet előállí­tani.- Ez egy különálló lényeges kér­déscsoport. El kell mondanunk ezzel kapcsolatban, hogy vállalatunk je­lentős anyagi forrásokat ruházott be a termelőbázis fejlesztésébe, még- sincsenek megfelelő színvonalú, a beruházott javak nagyságával összhangban levő berendezéseink. Ez mindenek előtt a termelési fo­lyamat műszaki feltételeinek rugal­mas alkalmazására, változtatható­ságára értendő, amely lehetővé ten­ne bizonyos innovációs lépéseket, de komoly hiányosságok tapasztal­hatók a jelenlegi termékskála kivite­lezésében is. Például gondokat okoz a forgattyútengely, a hajtókar gyár­tása, de akadnak egyéb problémák is, amelyek gyökere szervezési hiá­nyosságokban keresendő. A tech­nológusoknak teljes egészében be kell kapcsolódniuk már a tervezési folyamatba oly módon, hogy a gyár­tás lehetőségeinek, igényeinek szempontjából befolyásolhassák a tervezőket. Ebben látom elsősor­ban a hatékonyság javításának táv­latait. Annak ellenére, hogy ez nem­csak a mi problémánk, úgy áll a helyzet, hogy saját előrelépésünk érdekében saját kérdésként, önálló­an kell a megoldást megtalálnunk. • Vannak ennek a kérdésnek nyilván közvetlenül gyakorlati vetü- letei is...- Az új öntési technológiák gya­korlati alkalmazására, a finomková­csolás további elterjesztésére gon­dolok, általuk takarékosabbá, ol­csóbbá tehetjük a gyártási folyamat egészét. Mindez új hozzáállást kö­vetel meg a dolgozóktól, feltételezi a kezdeményező hozzáállást, új is­meretek elsajátítását, aminek igé­nye, sajnos, nem túlságosan jellem­ző az alkotó szférában dolgozóknál. Az anyagi ösztönzés szempontjáról pedig nem fogunk megfeledkezni, és eleve elvetjük az egyenlösdit, mindent a gyorsabb előrehaladás szolgálatába kell állítanunk. • Szóltunk lényeges kérdésekről, de még nem a leglényegesebbről, a minőségről...- Ez külön fejezet valójában. Ugyanis termékeinknek mintegy há­romnegyed részét külföldre szállít­juk, így közvetlenül megmérettetünk a legnagyobb vetélytársak jelenlété­ben, és el kell mondanunk, hogy a külföldi felhasználók egészen más mércével mérnek, mint amilyenek a hazai követelmények. Nem érdekli őket, hogy bennünket milyen muta­tók szerint bírálnak el, melyek a mi­nőségi követelmények, milyenek az ebből származó veszteségeink, mennyi a reklamáció, stb. A felhasz­nálókat - vagyis a potenciális meg­rendelőket - a javítási, karbantartási költségek érdeklik, a megbízható­ság, a meghibásodás miatti minimá­lis termeléskiesés biztosítása, de nemcsak a jótállási időszakban, ha­nem a teljes élettartam, azaz lega­lább nyolc-tíz év alatt, vagyis: a ma­ximálisan gazdaságos üzemelés fel­tételeinek biztosítása vezérli. Aki azt biztosítani tudja, az nyert. Nekünk legnagyobb megrendelőnk a Szov­jetunió, ahol szélsőséges természeti feltételek között kell a tehergépko­csiknak üzemelniük. Ez azonban nem magyarázat arra a tényre, hogy a minőséggel kapcsolatban kifogá­sok merülnek fel, és adósságaink vannak a pótalkatrész-szállításban, amit a szovjet fél a legfelső szinten is reklamál - teljesen jogosan. A job­bítás érdekében intézkedések tör­téntek, mindent el kell követnünk, hogy igyekezetünk sikerét a szovjet fél kedvező véleménye is bizonyít­hassa. Ugyanis a hazai műszaki követelmények betartása önmagá­ban mit sem ér. A minőség próbája a gyakorlat. Vagyis a pudingé, hogy megeszik a tehergépkocsiké, hogy megy. Esőben, hóban, fagy­ban, sárban - az embert szolgál- va MÉSZÁROS JÁNOS Tatrák az esőben., kar rallye-n Ez a három Tatra tehergépkocsi képviselte a koprivnicei autógyárat a Párizs-Da­(A szerző felvételei) * I H ^ |: ~*'Y'

Next

/
Thumbnails
Contents