Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-29 / 21. szám
1 KÁNTOR ZSUZSA NYALOGATJUK A SEBEINKET Nyertünk a szinjátszóversenyen. Ez jó! Hanem, ha úgy igazában belegondolok, semmi se lett volna abból a darabból, ha nincs ott egy remek súgó. Hát alig próbáltuk. Alig tudták a szöveget. Maguk a tőszereplők se tudták tisztességesen. Most csak képzeljük el: ott áll az a szereplő, és tátog. Mint hal a szárazon. Mi lett volna? Röhögés. , Bukás. Bukás a köbön. De nem. Én a szájukba adom a szavakat. Egyiket a másik után. Belekanalazom a szájukba: nesztek, tejbepapi. Ez a művészet, de nem veszik észre a nézők: akkor jó, hogyha nem. És bombajó volt. így aztán nem tud rólam senki. Ez bántott egy kicsit. De egyszer csak odajön hozzám a Patti:- Nagy siker volt a jelenet, mindenki rólunk beszél, hogy igy a pingvi-« nek, meg úgy. örülök. Mert hát mégiscsak én terveztem a jelmezeket. Behoztam egy csomó színes rongyot, és elrendeztem a szereplőkön. Szerintem - oltári jó. Dehát mintha pucéron futkározott volna a banda- senki a jelmezekről egy szót se szólt. Furcsa. Nem találod, hogy az? Csak a rendezést dicsérik. Hogy igy az Áfonya, meg úgy az Áfonya. Most aztán persze - ragyog. Nem is ragyogott. Nézem - és nem. És mondja is:- Egy félmondattal kifizettek, Kobak. Ennyi volt a suliújságban. Mindenfelé csak ez megy: a Falrengető az igen... Kitűnő volt a Falrengető!- Nahát, te aztán tudod, ha nem én rendezem, hát úgy áll ott, akár a fa. Most aztán mindenki neki gratulál. Eredj csak, gratulálj te is, hogy milyen nagyot alkotott!- Nagy voltam, persze - mondta Falrengető -, tudom. De nem volt IGAZI siker, igazi a hosszú Zsónak volt. Maga Leó, az a fakir is megjegyezte: Bár a számtan menne igy! - Láttad, hogy nézett rá? Énrám meg sehogy. Észre se vett. Annyira nem, hogy SÉRTŐ volt, tudod... Csakugyan így volt - Leó átnézett Falrengetőn, mintha nem is lett volna a darabban szerepe. Zsó viszont - nahát ő megfőzte a Leót. De ő ettől nem volt oda.- Azt mondd meg, mire megyek vele? Ettől ugyan megvág éppen úgy, mint azelőtt: ismerheted. Tudja, mint bárki más, hogy az érdem a Balházié, aki összedobta a darabot. Most ö a sztár. Róla beszélnek. LÉGY A LEVESBEN. írta: Balházi. Tudják ezt még az alsósok is. Tudod-e, hogy a csapatgyűlésen mi lesz? Az lesz, hogy oklevelet kap a jelenetért. Ö maga mondta, hogy szó van róla. Hogy beszélik. Csakhogy aztán nem kapott a Balházi oklevelet. Úgy tett, mint akit ez cseppet sem érdekel. Heherészett és vihorászott. Majdhogynem cigánykereket vetett. Azt a jelenetet csak öszedobta valahogy, de hogy szinészkedni nem tud, az tuti. Mert látszott rajta, hogy eszi a penész. Hogy csalódott cefetül. Mintha csirizzel kenték volna rá, úgy ült a képén a vigyor. Hát én csak csodálkoztam! Hogy lehet ilyen hülye? Ahelyett hogy úszna a boldogságban, amiért elsők lettünk a szinjátszóversenyen, sikerült, ehelyett szakasztott, mint akit kupán vágtak, olyan belül. Majd még a klóba bújik, hogy kibőgje magát. Most mit van úgy oda? A súgót talán említette valaki!? ÁLLATI HALSIKOLY A VÍZ FÖLÖTT- Néma, mint a hal. - Ha e kijelentést téve néha nem is vagyunk teljesen biztosak a benne foglaltak igazságában, ez sohasem az állításnak a vízi állatokról szóló részére vonatkozik. Még a Bahama-szigetek edzett bennszülöttei is megborzongnak, amikor az ördöghal harsány sikolya hangzik a víz felett. S nem is az ördöghal a vizek egyetlen hangoskodója. Igaz, a halak .nem hangszálaik segítségével ,,szólnak“, mégis változatos hangokat bocsátanak ki, s adnak így hangversenyt. Például a már említett ördöghal úszóhólyagja hártyás oldalát rezegteti meg, és a benne levő gázmolekulák vibrálása adja a hangot. Az európai ijhal melluszonyaival csapkodja úszóhólyagját, így dobol, az árnyékhal pedig a kopónyája és gerince között feszülő izomszálakat rezegtetve gitározik. Kevésbé muzikálisak a párhuzamos garatfogazatukat csikorgatva reszelő tüskéshalak és az orrlebenyeiket kibocsátó papagájhalak. A legromantikusabb módon a tengerek óriása, a kékbálna hangoskodik. A vizi emlős csaknem öt mázsa súlyú szíve egy tíz lóerős motor teljesítményével dolgozik, s ennek megfelelően olyan zajos, hogy amikor a bálna kitátja a száját, sok száz méterre elhallatszik. Milyen hosszúra nő meg egy kék- bálna? v ( sí sjsoj-aiatuouiuneq uejyeÁg seilajőayy) • DÉNES GYÖRGY Krasznahorka büszke várán bóbiskol egy tollas sárkány. Nézzétek csak! Éles karma ráfeszül az ősi falra. Kicsap a láng orrlyukából, a vár fokán csillag táncol. Villám csattan, zeng az égbolt, a kőcsipke csupa vérfolt. Lomhán mozdul / ’ fönt a sárkány, ■ Krasznahorka büszke várán. Ereszkedik le a völgybe, vén sziklákon gömbörödve. Elnyeli egy barlang szája, füstöt lövell a tanyája. Ahogy üvölt s hánykolódik, a vártorony megrázkódik. • Szyksznian Wanda illusztrációja NÖVÉNYEK LAKÓHELYEI • Mészköves dombvidék, az előtérben virágzó nagyezerjófü Feltűnően fehér vagy szürkésfehér köveiről könnyű felismerni a mészköves vagy dolomitos domb-, illetve hegyvidéket. A növényi fajok rendkívül sokféle és változatos formában vannak itt jelen, kora tavasztól késő őszig- talán csak a tűzforró július kivétel. Miben rejlik e gazdagság titka? A sorozatunkban eddig elmondottak sejtetik, hogy bizonyára magában az alapkőzetben. jgy igaz. Vizsgáljuk meg a mészkövet közelebbről. Fehéres, sárgás vagy vöröses színű, meglehetősen lágy, ha hígított savat (megfelel a közönséges ecet is) cseppentünk rá, pezsegve távozik belőle a felszabaduló széndioxid. A mészkő zömmel kalciumkarbonátból áll, a dolomitban ezen kívül magnéziumkarbonát is van, ezért keményebb az előbbi kőzetnél. A felszíni alakzatokat vizsgálva, megfigyelhetjük, hogy a kiálló kövek felülete ugyan tagolt, de legömbölyített és csaknem sima- „szappanos“ - tapintású. A formák változatosságának magyarázatát egyrészt e kőzet lágyságában, másrészt vegyi folyamatokban kell keresnünk. A csapadékban oldott légköri széndioxid ugyanis gyenge savat tartalmaz, amely, ha lassan is, de azért oldja, marja a kövek felszínét. Ezért találunk a mészköves területeken magas karbonáttartalmú forrásvizeket (karsztvizet), gödrös-göcsörtös felszínt, bemélyedéseket, szakadékokat és földalatti üregeket, barlangokat. A Kárpát-medence mészköves hegységeinek zöme a földtörténeti középkorban (mezozoikum) keletkezett, mint elhalt parányi tengeri állatok vázainak maradványa, tengeri üledék formájában. A földkéreg gyűrődései emelték ezeket a környező vidék fölé. A könnyen porladómálló mészkövön viszonylag gyorsan kialakult egy földréteg, amely a kémhatásnak, valamint az ásványi sónak és a nyomelem-tartalmának köszönhetően igen kedvező közeg, ezért telepedik meg itt oly sokféle növény. Az enyhén lúgos (bázikus) kénhatás jól semlegesíti a légkör savtartalmát, igy az itteni növényzet még az ipari eredetű kénes-savas, kénsavas esők kedvezőtlen hatásait is képes semlegesíteni. A mészköves és dolomitos domboldalak eredeti természetes növénytakarói a szárazságtűrő juharos-tölgyes erdgk voltak, melyek helyén ma leggyakrabban bokros-füves társulások találhatók. A növények közül elsősorban a melegkedvelő, igényes fajokat láthatjuk itt virágozni. Kora tavasszal seregestöl bó- kolnak a leánykökörcsinek, sárgán virít a pompázatos tavaszi hérics, fehéren világít az erdei szellőrózsa. A nyár közeledtével még gazdagabbá válik a kép - virítanak a nagyezerjófüvek, a kosborfélék, a szomorú estikék, a nőszirmok, a pusztai meténg, valamint sok más szép és ritka növény. Érdekes növényföldrajzi jelenséget tapasztalunk az erősen tagolt mészköves fennsíkokon. A napsütötte sík felszínen és a sziklapadokon az előbb felsorolt melegkedvelő-szárazságtűrő növények társulásai érvényesülnek, a szűk völgyekben és szurdokokban, valamint a kisebb, de meredek mélyedésekben viszont gyakran rendkívül nedvességigényes magashegyi (alpin) növényeket találunk, mint a havasi iszalag vagy a havasi gyopár. Ha a völgyek „leszállítják“ a magasabb vidékek növényeit az alacsonyabb fekvésű helyekre (egyébként ezek bizonyára jégkorszaki vagy jégkorszak utáni maradványok - relik- tumok), akkor épp a mészköveknek köszönhetően a magasabb fekvésű lejtőkön is megtelepedhet az a melegkedvelő növényzet, amely inkább a szubmedi- terrán (délvidéki) éghajlatot kedveli. Az eddig elmondottakból talán már kiderül, miért kellett külön foglalkozni a mészköves és dolomitos területekkel (növényföldrajzi szempontból akár az előző részben tárgyalt vulkáni dombokkal együtt is ismertethettük volna őket). BOGOLY JÁNOS Körbe-körbe Ha a kör betűit a belső vonalak segítségével helyes sorrendben olvassuk össze, egy magyar költő nevét kapjuk eredményül. Ki a költő? Indulj el a vastagított vonalnál, és haladj az óramutató járásának irányában. Felismered a logikát? Ha igen, annak megfelelően írd be a hiányzó számot! Nos, melyik ez a szám? MEGFEJTÉS A május 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: lábas, egyke, üszög, karóra; 92 tallér. Május 19-ig mindössze három helyes megfejtés érkezett, vagyis a nyertesek: Szarka Gyula, Palást (Pláát'ovce); Lados Róbert, Losonc (Luőenec); Faáan- ga* János. Zseliz (Zeliezovce). L bh ■ ÚJ szil 18 1987. V. • Virágzó tavaszi hérics (A szerző felvételei)
