Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-22 / 20. szám
ÉJJEL A zár- és lakatboltba éjjel fél kettőkor megy be egy férfi:- Kérek egy wertheimkulcsot.- Nincsen.- Kérek egy lakatot.- Nincsen.- Kérek egy tolózárat.- Nincsen.- Akkor mi a frásznak tartanak nyitva éjnak évadján?- Nem tudjuk bezárni az ajtót. ÍGÉRET- Jövőre egészen biztosan kapsz egy Oscart - igéri a filmrendező a nemrég felfedezett színésznőnek.- És ha lány lesz? KRITIKA- Mit írt a vendég a panaszkönyvbe? - kérdezi a föszakács a pincért.- Egy árva szót sem, csak beragasztotta a bécsi szeletet. Hans-Dieter Schütt: Eszembe jutott Az optika törvényszerűségei nem érvényesek az emberre. Ha ugyanis az embert nagyító alatt nézzük, akkor rendszerint kisebb lesz. x Lehet, hogy a méhek szorgalmasak. Ám az is elképzelhető, hogy csupán nem tudnak lassan repülni. x Sokan csak tizennégy éves korukig fejlődnek. Aztán már csak nőnek. x Nem ritka munkamegosztás: tulajdonképpen senki sem csinál semmi hasznosat, de ezt gondosan palástolják. x A nulla büszkesége: nem lehet felezni. x- Ez szilárd meggyőződésem - mondogatjuk, amikor már nem is vagyunk olyan biztosak a dolgunkban. x A jó start is lehet cél. x A csillagok nem hazudnak. És a csillagászok? x Borzasztó, hogy olykor mennyi mindent ki kell találnunk azért, hogy ne kelljen elvégeznünk a feladatunkat. x A beton nem jó táptalaj. Csak a neurózist képes éltetni. (Sz. Hlavaty Márta fordításai) AUTÓ- Hallottam, új autót vásároltatok- mondja irigyen a barátnője újgaz- dagnénak.- Hát igen - válaszolja könnyedén újgazdagné. - Nemrég bementem egy autószalonba, mert sürgősen telefonálnom kellett. És tudod, kényelmetlen úgy kimenni az üzletből, hogy az ember semmit se vásároljon. NADRÁG Ismerős vevő tér be a konfekcióboltba. ' - Hogy van megelégedve a nadrággal, amit a múltkor vett nálunk?- kérdezi az eladó.- Nagyon jó a nadrág, csak egy baj van: ha felveszem, mindig nyitva kell hagynom a legfelső gombot.- Miért?- Hogy kilássak. SZÉPSÉGRŐL Egy film forgatása közben viharos veszekedés tört ki két színésznő között. Az egyik vitriolos hangon kiáltja kolléganőjének:- És ne vágj fel annyira! Senki sem tudja, hogy ki volt az anyád...-Jobb lenne, ha nem csinálnál ilyen jelenetet, elvégre kiderült, hogy épp te vagy az! JÓ szó A vendéglőben odafordul egy féri a pincérnöhöz:- Kisasszony, kérek egy adag fasirozottat és egy jó szót... A pincérnő pár perc múlva hozza a fasirozottat, szó nélkül leteszi az asztalra.- Na és, hol maradt a jó szó? - kérdi nyúgös- ködve a vendég. A pincérnö a füléhez hajol és azt mondja:- Ne egyen a fasírozottból! A HÉT VICCE- Föúr, lesz szives egy kávét hozni.- Hány cukorral kéri, uram?- Ha jó a fekete, akkor eggyel szoktam inni.- Igenis, kérem, néggyel hozom. HÓ VÉGE Pincérek diskurálnak:- Észre lehet venni, hogy közeledik a hó vége.- Miről?- Az emberek ilyenkor már az étlapot nem balról jobbra, hanem jobbról balra olvassák. VONATON A főpincér falfehér arccal könyörög az új pincérnek:- Uram, vegye tudomásul végre, hogy egy nemzetközi gyors étkezőjében van, s ne hajigálja ki az ajtón a részeg vendégeket... KÖNYV Hát az önök üzletében egyetlen olyan könyv sem akad. amelyben nincs sem szex, sem erőszak, sem gyilkosság?- Van. uram. A telefonkönyv. LIFT Késő este az alaposan becsípett szállóvendég az előcsarnok túlsó végéből odakiáltja a hotelportásnak:- Hé, portás, maguknál nem működik a lift?- Bocsánat, uram, a lift rendben van, csakhogy ön a telefonfülkében áll.- Sajnos, most el kell mennem, Sárika. Elfelejtettem megmondani, hogy éjjeliőr vagyok... (Mikus Sándor karikatúrája) h Munkatársaim kárörvendő IVI mosoly kíséretében közölték a hírt: hivat a főnök. Hallottam, hogy a hátam mögött összesúgnak: - Na vége a sok lógásnak, a munkaidő alatti örökös csavargásnak. Most aztán már senki sem húzza ki a csávából, mert a főnök nagyon ideges. Mi tagadás, rólam sem lehetett volna megmintázni a nyugalom szobrát, amikor ott álltam a főnök előtt, aki úgy nézett rám. mint a védtelen bárányt felfalni készülő farkas. Láttam, hogy nehezen türtőzteti magát, de végül mégsem üvöltözött, csak - sziszegett.- Motak elvtárs - kezdte, majd hirtelen mennydörgő hangon folytatta: - Miért késett e hó tizedikén két és fél órát a munkából? Kezében sűrűn teleírt papirt lobogtatott, tudtam hát, mi következik, s ezért én is kérdeztem:- igazgató elvtárs, őszinte lehetek?- Ez a minimum! - csattant fel a hangja.- Kérem, azon a napon a főosztályvezetőnk unokájának intéztem bölcsődét. Tudja, még mindig kevés a hely, s az én egyik cimborám tagja annak a bizottságnak...- ElégI Hát akkor most azt mondja meg, hogy másnap miért ment el már fél egykor a munkahelyéről!- Azt is megmondom. Hát azon' a napon a haveromért mentem, én vittem el az ön helyettesének lakására, ahol cső- repedés volt. Szegény helyettes elvtárs ugyanis napokig telefonálgatott, végül megszántam öt, mondtam neki, a karbantartóknál dolgozik egy haverom, azonnal kijön, de nekem kell elvinnem, a helyettesnek csak két kis felaIgor Kubis: Hívat a # // mm ■ mm tortokom data lesz. Aláírja a munkalapot, és némi készpénzt nyújt át a havernak. Hát így. Az igazgató idegesen köhé- cselt és vakargatta a fülét.- És tizennegyedikén hol járt? Miért ment már haza délben? - kérdezte kissé megenyhülve.- Nem haza mentem, hanem a zöldségesboltba. Az ön titkárnője kért meg, hozzak vagy öt kiló banánt, most kaptak árut, hosszú a sor. Tudja, a boltvezetővel évek óta együtt járunk meccsre meg sörre. Én csak úgy voltam hajlandó elmenni, ha a banánból az igazgató elvtárs is kap.- A főnököm felugrott az asztal mellől, cigarettára gyújtott, s úgy járkált a szobában, mint a tigris a ketrecben. Aztán hirtelen fölém hajolt:- Na és húszadikán? Akkor merre csavargóit?-Az autószervizben. A személyzeti főnök kocsija lerobbant, tudja milyen nehéz kardántengelyt szerezni, de a szerviz főnöke az osztálytársam volt. A főnök ráncai kisimultak, arca teljesen megszelídült. Kávét hozatott, cigarettával kínált.- Neked haverod a szerviz főnöke? Figyelj rám, Karel, hm... Karelkám. Tudod, van nekem egy Skodám, de hetek óta nem tudom használni egy vacak gumicső miatt. Tudod, csöpög a hűtővizem, s azt a fránya bi- gyót sehol sem lehet kapni. Hát ha lennél szíves, megkérnéd a volt osztálytársadat...- Rendben, igazgató elvtárs, semmiség az egész. Szerdán munkaidő után bemegyek, akkor ott vannak hatig.- Ugyan, Karel, ezt igazán nem kívánhatom tőled. Menj el most, s én majd azt mondom, hogy helyettem mész valami értekezletre. Az igazán nem nagy ügy, ha egy dolgozó hiányzik egy kicsikét munkaidőben. Főleg akkor nem, ha az igazgatónak akar jót tenni... (H. M. fordítása) Milan Stano karikatúrája