Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-22 / 20. szám

I A csúzi (Dubník) Vörös Zászló Efsz dolgozói a ne­hezebb gazdálkodási feltételek kö­zepette is jó eredményeket érnek el. A sikerekben az alkalmazott technológiai eljárások, valamint a megfelelő műszaki és anyagi feltételek mellett a három pártalap- szervezet átgondolt és célszerű gazdaságpolitikai tevékenységé­nek is nagy a szerepe. Ezt igye­keztek bizonyítani Kovács Ede mérnök, az üzemi pártbizottság, és Hlavaty Imre, a csúzi pártalap- szervezet elnöke. Beszélgetésünk során az évzáró párttaggyűlés ha­tározatainak a teljesítését és szö­vetkezetük termelőmunkájának politikai feltételeit ismertették rész­letesen.- A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein elfogadott határoza­tok teljesítését késedelem nélkül napirendre tűzték. A feladatokat két csoportra osztottuk. Külön vet­tük a termeléssel közvetlenül összefüggő teendőket, és külön azokat, amelyek az alapszervezeti pártmunkát érintik. Hogy konkrét legyek, alapszervezeteink évzáró taggyűlésén átlagosan hat-hét fel­szólaló foglalkozott a termeléssel kapcsolatos problémákkal. Ele­gek és telepek szerint termelési értekezleteket tartottunk, és eze­ken beszéltük meg a feladatokat. Az évzáró taggyűlésen tehát a kö­zös javasiátokat foglaltuk határo­zatba. A nyilvános taggyűlésen er­ről mindenki meggyőződhetett, a feladatok teljesítéséhez pedig úgy látott hozzá, mint saját javas­latának valóra váltásához. A közös igyekezet és akarat eredményét például most, a kései tavaszodás során tapasztalhatjuk. A gyors munkának és a késések behozá­sának minden emberi és gépi fel­tétele adott. De ugyanígy megem­líthetném állattenyésztési eredmé­nyeinket is, amelyek a fejők és az állatgondozók igyekezete nélkül gyengébbek lennének. A számok, literek és grammok részletezése helyett a gazdaság- politikai pártmunkát elemeztük. Mit csinál a pártalapszervezet, hogy az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatokkal összhangban tovább javuljanak a gazdálkodási eredmények. Az üzemi pártbizott­ság és az alapszervezet elnöké­nek szavai egyaránt aláhúzzák, hogy a határozatok teljesítésére az alapszervezeti páhmunkában is nagy hangsúlyt helyeznek. • - A szövetkezetben elmélyít­jük az érdem szerinti munkadíja­zást - mondja Kovács Ede, az üzemi pártbizottság elnöke a feladata, hogy elfogadtassák az érdem szerinti munkadijazást, megértetve a dolgozókkal ennek fontosságát és szükségszerű­ségét.- Alapszervezeti szinten fontos határozatnak tartjuk a feladatok teljesítésének ellenőrzését. A tér­HATÁROZATOK A GYAKORLATBAN Hónapokkal az évzáró párttaggyülések után mezték a sertéshizlalás helyzetét, például azt, hogyan biztosítjuk a malacállományt. Mik a teendők a tejtermelés szakaszán, hogy mind a mennyiségi mind a minősé­gi mutatókat teljesíthessük. Első­sorban azt a feladatot, hogy az eladott tej kilencven százaléka az első minőségi osztályba tartozzon. De ugyanígy megvitattuk a tavaszi munkákra való felkészülést, első­sorban a gépjavítási feladatokat, és a teendőket határozatban rög­zítettük - sorolta az üzemi pártbi­zottság elnöke a termeléssel kap­csolatos legfontosabb feladatokat. Az alapszervezet elnöke foly­tatta.- A feladatokat a kommunisták fogadták el, de a határozatok min­den dolgozó nézetét és javaslatát tartalmazzák, és ez a tény a telje­sítésben sokat jelent. Az évzáró taggyűlések előtt ugyanis részle­- A feladatokkal összhangban a szövetkezetben elmélyítjük az érdem szerinti munkadíjazást, önelszámoló gazdasági egysége­ket alakítunk ki, és ezeken belül még a brigádrendszerú munka- szervezéssel és díjazással is ösz­tönzünk a jobb munkára. Mind­ezzel párhuzamosan a munkaver­senyt is' igénybe vesszük, hogy a közösségek ereje is hasson a dolgozókra. Az állattenyésztés­ben egyes telepek már önelszá­moló gazdasági egységeket alkot­nak, a speciális növényeknél a do­hányt termesztő és a szólót gon­dozó csoport képez önálló gazda­sági egységet. A fejőket ezen túl­menően a szövetkezeti „tejliga“ is ösztönzi. Az eredményeket ne­gyedévenként értékeljük és a he­lyezéseknek megfelelően alakul­nak a prémiumok. A pártbizottság tagjainak és a kommunistáknak az melési eredményeket minden párttaggyúlésen értékeljük, de nem általánosan, hanem egy-egy szakaszt kiemelve. Ezt a feladatok konkrétsága teszi lehetővé. A ga­bonatermesztésben célul tűztük ki az 1986-os kiesések pótlását, és ennek egyes feltételeit is megha­tároztuk. Többek között például a silókukorica termelésénél szá­molunk a sorközi műveléssel. Biz­tosítani kell a több műszakos öntö­zés feltételeit. Évente a szántó 28 százalékán pótoljuk istállótrágyá­val a tápanyagokat, és ennek megfelelően a trágya kezelésével, sőt az almozással kapcsolatosan is hoztunk határozatokat. A gépe­sítésben bevezetjük a műszeres méréseken alapuló karbantartást, s ehhez adott időre meg kell te­remteni a feltételeket. Minden egyes feladatért egy adott személy felel, és az értékelésből egyetlen szakasz sem marad ki. Rendsze­res időközönként még a szövetke­zeti klub vezetőjét is beszámoltat­juk, hogy munkája összhangban van-e az elvárásokkal. Egy további, ugyancsak fontos határozat is szóba került. Lénye­ge, hogy a szövetkezetben min­denki mindenről tudomást szerez­zen. Például arról, hogy kik igye­keznek, és kik azok, akik a többiek eredményeiből élnek. Ennek meg­felelően a gazdasági propagandá­ra és agitációra minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek. A szövetkezet központi irodájában lévő és bő ismereteket nyújtó fali­újságon kívül, valamennyi termelő részlegen és telepen, sőt a faluban is helyeznek el tájékoztató táblá­kat. Konkrétan és tárgyilagosan, telepekre, csoportokra, sőt egyé­nekre lebontva ismertetik az ered- nényeket. Ezen túlmenően ne­gyedévenként szövetkezeti tájé­koztatót is megjelentetnek, hogy az elért mutatókat részletesebben is elemezhessék. Az üzemi pártbizottság és a csúzi alapszervezet elnöke kö­zösen fogalmazták meg a fontos tanulságot. Az igényes feladatokat csakis következetes munkával le­het teljesíteni. Az üzemi pártbizott­ság és a három alapszervezet bi­zottságának tagjai a következetes­séget egyaránt megkövetelik ön- maguktól, minden kommunistától és kivétel nélkül valamennyi dol­gozótól. Aki ezt nem akarja megér­teni, erkölcsileg és anyagilag is elmarasztalják. EGRI FERENC • - A szövetkezet központi irodájában lévő faliújságon kívül az egyes telepeken és a faluban is elhelyezünk tájékoztató táblákat - mutatja Hlavaty Imre, a csúzi alapszervezet elnöke (A szerző felvételei) AZ ÜGY VÉGÜL IS ELINTÉZŐDÖTT De csak a kerületi pártbizottság vezető titkárának közbelépésére A Banská Bystrica-i vasútállomási lakótelepen élők hosszú éveken át panaszkodtak, hogy állandóan hideg van a lakásukban. A Szlovák nemzeti felkelés sugárútján az 58-as szám alatti hőközpontban, ahonnan több mint 300 lakást fútenek, három Slatina típusú kazán van. Gyártójuk, a sninai Vihorlat vállalat 75 százalékos hatásfokot garantál, persze megfelelő szén és karbantartás esetében. Csakhogy a handlovái apró szénnek, amelyben sok a por is, egy része áthullott a rostélyon, és a salakkal együtt a hulladéktelepre került. így évente mintegy 500 tonna szén veszett kárba, s az első osztályú lakások közül egyesekben nemegyszer napokig alig volt fűtés. Az emberek fagyoskodtak, és pazarolták a meleg vizet. Villanyárammal vagy gázzal segítettek magu­kon; de milyen gazdálkodás ez? Mindezeket Jozel Varga, az egyik lakás bérlője megírta a többiek nevében is, még 1985. február 20-án. Azonos szövegű panaszlevelet küldött a városi nemzeti bizottság, a városi pártbizottság és a városi népi ellenőrzési bizottság elnökének. Csakhogy a címzettek válasza nem volt kielégítő. Csupán indoklás, magyarázkodás. Ezért panaszt tett a kerületi népi ellenőrző bizottságnál is. Megírta, hogy a problémák megoldása hosszú ideje húzódik, és hogy ez milyen gyötrelmeket okoz az embereknek. A kerületi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási osztályától kapott válasz ugyan elég terjedel­mes volt, de semmiféle konkrét segítségre való igyekezetnek nem találta benne jelét. Inkább az is megmagyarázott, megokolt: régebbi típusú kazán­házakról van szó, hiányzik a jó minőségű fűtőanyag, a kazánok régiek, karbantartásukat elhanyagolták, hiányoznak a radiátorok is, de már történtek intézkedések. Egyébként azonban semmiféle látható eredmény. A lakásokban továbbra is hideg volt, és hiányzott a meleg víz. Csakhogy a lakosok nemegyszer látták a fűtöket részegen, sőt kétszer az is megtörtént, hogy a rendőrök egyenesen a kazánházból vitték el a keresett, visszaeső bűnözőt. Az az igazság, hogy a dolgosabb emberek nem nagyon tolakszanak ilyen állásért. Az utóbbi három évben a lakásszövetkezettől 21 fűtő ment el. Persze az is igaz, hogy a sninai Vihorlat kazánjaihoz hiányoznak a pótalkatrészek. Az Állami Energiaügyi Felügyelőség kerületi hivatalának a munkatársai is tapasztalták, hogy sok minden nincs rendben a kazánházakban és alacsony a berendezések hatékonysága. Az általuk felvett jegyzőkönyvben az áll, hogy az utóbbi az 55 százalékot sem éri el, a tüzelő rosszul ég el, s így pazarlás folyik vele. Mindenekelőtt megfelelő huzatot kell előidézni: ez ugyanis az előírtnak csak az 50 százaléka. így mindenhová elszívó ventillá­tort kell felszerelni - olvassuk az 1982. április 6-án készült jegyzőkönyvben. Három év múlva - 1985 január 7-én - az ellenőrök ismét kiszálltak, hogy meggyőződjenek róla, elvégezték-e a szükséges változtatásokat. De azt állapították meg, hogy ez nem történt meg, sőt a kazánok hatásfoka csökkent. Az észlelt fogyatékosságok tehát továbbra is megvannak, a beren­dezések hanyagSizemeltetése és karbantartása miatt.- Igen, meglepett bennünket, hogy a lakásszövetkezet dolgozói három év alatt sem tudták kijavítani a hibákat. Sőt a helyzet még romlott is. Ezért a vállalat igazgatóját 500 koronára megbüntettük, és másik három dolgozó is 300-300 koronás büntetést kapott az elrendelt intézkedések teljesítésének elmulasztásáért - hallottuk Stanislav Kulaviaktól, az energiaügyi felügyelő­ség kerületi hivatalának dolgozójától. Meg akartuk kérdezni a lakásgazdálkodási vállalat igazgatóját, Kovác mérnököt is, miért nem történt semmi hosszú ideig, őt azonban időközben leváltották, és ma már más vállalatnál dolgozik. Sajnos, leváltása után sem javultak a viszonyok a höközpontban. A lakók továbbra is hiába panaszkodtak. És most, a télen, január közepén ismét dideregtek: egyes helyeken alig érte el a szobák hőmérséklete a 12-14 fokot. Az elkeseredett lakótelepiek egy csoportja ezért újra panaszt tett a városi nemzeti bizottságon. Jozef Biensky, a vnb elnöke megpróbálta őket meg­nyugtatni: - Tudunk nehézségeikről, éppen róluk tárgyalt a vezetőség, és konkrét lépéseket teszünk a javulás érdekében. Még ma kimennek a javítók, és minden rendben lesz.- Igen, ezeket mondta Biensky elvtárs, csakhogy aztán nem így történt. Aznap senki sem jött a kazánokat megnézni, este sem, másnap sem. Ez aztán feldühített bennünket, és egyenesen Vladimír Pirosik elvtárshoz, a kerületi pártbizottság vezető titkárához mentünk panaszra. Tizennégyen voltunk. Pirosik elvtárs meghallgatott bennünket, s rögtön behívott az ülésterembe mindenkit, akinek azelőtt hiába panaszkodtunk - mondja Jozef Varga. - Elképzelheti, milyen csetepaté alakult ki köztünk és azok között, akik csak ígérgették a segítséget! Elena Pocarovská alelnök a kerületi pártbizottság vezető titkárának a jelenlétében azt állította, hogy nincs okunk panaszkodni, mert a lakásokban 18-19 fok meleg van. Hallania kellett volna, hogyan reagáltak erre a lakók! És ennek a viharos összejövetelnek az eredménye? Stefan Vitek, a járási nemzeti bizottság alelnöke és Ján Bugán, a járási pártbizottság titkára feladatul kapta, hogy azonnal intézkedjenek. S ez meg is történt, pár órán belül. Jobb minőségű tüzelőanyagot küldtek a hőközpontba, találtak megbíz­ható fűtöket, és a több mint 300 lakásban mindjárt lett meleg és meleg víz. A városi nemzeti bizottságon azt állítják, hogy enélkül is minden megoldó­dott volna: készen voltak a határozatok, s konkrét, névre szóló utasításokat adtak ki.- Ez megtörténhetett, csakhogy véleményem szerint az ilyen határozatok­nak a megvalósítását a városi nemzeti bizottság és a lakásgazdálkodási vállalat illetékesei nem ellenőrizték következetesen. Az embereknek minden­képpen igazuk volt. Tény az, hogy a kazánház nagyon el volt hanyagolva, és a lakásokban nagyon hideg volt. Az ilyen problémák két-három éven belül végleg el fognak tűnni, amikor a Szlovák nemzeti felkelés sugárútján levő höközpontot gázüzemelésre fogják átállítani - tájékoztatott bennünket Vítek elvtárs, a járási nemzeti bizottság alelnöke. A PiroSík elvtársnál lezajlott viharos megbeszélés óta jónéhány hét eltelt már. Azóta azonban az említett lakásokban élők nem panaszkodtak. Az azonnali segítséget és a megértést hálásan fogadták. Bennünket azonban nem hagy nyugodni egy kérdés: a régóta húzódó ügyben feltétlenül a kerületi pártbizottság vezető titkárának kellett intézkednie? Ha a városi nemzeti bizottság munkatársai következetesen ellenőrizték volna a határozatok teljesítését, és a lakásszövetkezet jobban karbantartotta volna a berendezé­seket, a tizennégy, joggal elkeseredett embernek nem kellett volna elmennie panaszával egészen a kerület legfelsőbb vezetőjéhez, aki egyben a Szövet­ségi Gyűlés képviselője is. Ha az illetékesek teljesítették volna kötelezettsé­geiket, és az emberek jogos panaszai nyomán gyorsan és következetesen intézkedtek volna, nem kellett volna egy küldöttségnek az SZLKP kerületi ÚJ SZÍ bizottságának vezető titkárától kerme segítséget. Jó volna, ha az ügyben érdekelt vállalatok és szervek pártalapszervezeteiben még egyszer kiemelnék, hogy a hiányosságokat és a panaszokat nem elég regisztrálni, hanem meg is kell oldani. Mégpedig késedelem nélkül. BÁTORI JANOS 1987. V.

Next

/
Thumbnails
Contents