Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-08 / 18. szám

Öntözéssel a kései fagyok ellen A meteorológiai megfigyelések szerint tízévenként öt-hat esetben számíthatunk a kései fagyok kisebb-nagyobb kártételére. Évenként 2-3 fagyveszélyes tavaszi nap van, ám ekkor sem törvényszerű, hogy mínusz 2-3 C-fokosnál hidegebbre fordul az idő. A lehűlés mértéke a legkritiku­sabb hajnali órákban is csak elvétve éri el a mínusz 5-6 C-fokot. A rómaiak füstöléssel igyekeztek enyhíteni a kései fagyok káros hatását. Persze, azt még nem tudhatták, hogy a földfelszínről távozó hő olyan hosszúhullámú hősugárzás, amelyet a felhők - gazdag vízcsepp- tartalmuknál fogva - legalább részben képesek befogadni, majd saját kisugárzás formájában visszasugározni a földre. A füstön ezek a hőhullá­mok áthatolnak, tehát megszöknek. Ebből következik, hogy füstöléssel nem is igen lehet megvédeni a fagykártól a növényzetet. Hogy a szakem­berek által is gyakran javasolt füstölés olykor mégis eredményhez vezet, az nem a füstnek, hanem inkább a füstgerjesztés során keletkező hőnek, no meg az égetett nedves anyagokból képződő ködnek köszönhető. Olyan, apró vízcseppek tömegéből álló, mesterséges ködfejlesztésre szolgáló készítményeket csak a múlt század vége óta alkalmaznak, amelyek valóban hatékony védelmet nyújtanak a hósugarak elillanása, tehát a kései fagyok kártétele ellen. Ugyancsak a múlt század végén jelentek meg a földeken a széntüze­lésű fémkosarak, hogy az előállított hő segítségével számolják fel a fagyveszélyt. Olajkályhákat első ízben 1905-ben alkalmaztak ilyen célra, mégpedig a kaliforniai citrusültetvényekben. A szélgépekkel folytatott kísérletek az első világháború idején kezdőd­tek. Használatuk a magasabb légrétegekben tárolt hő kihasználására épült. A kísérletek hosszú ideig csaknem teljes kudarccal folytak, de a több évtizedes kitartó munka végül is meghozta a várt eredményt. A beépített vagy áttelepíthető szélgépek (propellerek) a légrétegek szükség szerinti és hatékony összekeverésére szolgálnak. Az öntözéssel történő kármegelőzés újabb keletű, lényege az energia­utánpótlás. A módszer során a víz fagyáshöje hasznosul, vagyis az a hőenergia, amely a víz megfagyásakor felszabadul. Egy gramm víz esetében 336 joule-ról van szó. Ennyi energia pedig elegendő ahhoz, hogy ugyanezt a vízmennyiséget (1 gramm) 20 C-fokról 100 C-fokra felmelegítse. Vagyis a fagyáskor felszabaduló hőenergia mindaddig pótolja a fagyveszélynek kitett növények höveszteségét, ameddig a hőfelszabadító folyamat fenntartható. Ehhez óránként 5-8 mm csapa­dékot kell permetező öntözéssel kijuttatni. Az öntözést akkor kell elkez­deni, amikor a hőmérséklet 0 C-fok alá csökken, és addig kell folytatni, amíg teljesen el nem múlik a fagyveszély, s a növények felületéről le nem olvad a folyamatos permetező locsolás hatására kialakult jégpáncél. Általános tapasztalat, hogy a permetező öntözés a legkeményebb tavaszi fagyok kártételétől is megóvja a növényzetet. Persze, nagyon fontos a szakszerűség, mindenekelőtt a folyamatosság és a kijuttatott vízmennyiség. Ha kevés vizet permetezünk ki a növényekre és kicsi a levegő páratartalma, az esetenként súlyosabb következményekkel járhat, mint maga a fagyveszély. Újabb, még tökéletesen fel nem derített lehetőséget kínál a habszivacs takarók használata. Ezeket a sorközök fedésére használják, alájuk pedig vízgőzt vezetnek s így igyekeznek kialakítani a fagyveszélyt csökkentő vagy megszüntető, optimális légnedvességet. Előnyös lehet a cseké­lyebb virágkárosodást követő gyümölcskötést segítő készítmények hasz­nálata. A részben károsult ültetvényekben méhcsaládok telepítésével, tehát az egészséges virágok tökéletesebb megporzásának elősegítésé­vel is ellensúlyozni lehet a fagykárt. Molnár Ferenc Gyógynövények a kertben A bazsalikom (bazalka pravá - Ocimum basilicum) az ajakosok családjába tartozó, 30 cm magas, egyéves, fehér virágú, illatos dísz­növény. Felálló szára erősen elága­zó, hosszúkás levelei fűszeres illatot árasztanak. Júniustól augusztusig virágzik. Kelet-lndiából származik, Dél- Szlovákiában jól termeszthető. A mélyen szántott, gyorsan átmele- gedö homoktalajokat kedveli. Nagy­ban termesztve, istállótrágyázott ka­pások után legcélszerűbb telepíteni. A meleg éghajlatú vidékeken április­ban vagy májusban lehet helybevet­ni. A hengerezett talajba 40-50 ern­es sortávolságra és 0,5 cm mélyen kell kivetni a magot, áranként 60-80 gramm mennyiségben. Kelés után 25-30 cm-re ritkítják. A hidegebb körzetekben május 15. után ültetik ki a melegágyban előnevelt palántát (20x40 cm-es térállásban). Gyógyászati célokra a növény vi­rágos szárát gyűjtik. Kedvező időjá­rás esetén két alkalommal vágható, július végén és az őszi fagyok előtt. Vékony rétegekben szárítják. Szára­dási aránya 5-6:1, kilókénti felvá­sárlási ára 10 korona. A bazsalikom forrázással készült teája felfúvódás, krónikus gyomor­gyulladás, emésztési zavarok és görcsös székrekedés esetén hasz­nosítható. Külsőleg a pirosodó ágyék és kisebb bőrrepedések boro­gatására szolgál. Két teáskanálnyi drogot két csésze forró vízzel kell leönteni, s a teából naponta 2-3 alkalommal szabad fogyasztani. A drog por formájában is bevehető (1-2 gramm naponta), levele pedig mártások Ízesítésére és illatosításá­ra használható. Külföldön a bazsali­kom rózsa- vagy szegfúillatú illóola­ját is hasznosítják. Az említett adagok megtartása esetén mérgezéstől vagy egyéb ká­ros mellékhatástól nem kell tartani, de nagyobb adagok tartós fogyasz­tása nem ajánlott. Dr. Nagy Géza Mivel permetezzünk sziromhullás után? A gyümölcsfák virágzás utáni per­metezésével elsősorban a gyü­mölcskezdeményeket óvjuk a korai férgesedéstól. Az almát az almada- rázs, a körtét a körtedarázs, a szilvát és a ringlót pedig a sárga és a fekete szilvadarázs veszélyezteti. E dara­zsak közös jellemzője, hogy nősté­nyeik közvetlenül sziromhullás előtt a virágok kelyheibe süllyesztik a to­jásaikat. A kelő lárvák járatot készí­tenek a gyümölcs héja alatt, majd berágják magukat a termés belsejé­be. A károsított gyümölcs lehull, a lárvák elhagyják és a talajba hú­zódva áttelelnek, majd tavasszal bá- bozódnak. Tehát évente csak egy nemzedékük van. A kifejlett egyedek a gyümölcsfák virágzása idején raj­zanak és tojásaikat általában a ko­rábban virágzó fajták virágkelyhei- ben helyezik el. Ezért van az, hogy például az almánál a nyári és az őszi fajták esetében legnagyobb a kár­tétel. Az almadarázs kártétele (A szerző felvétele) Az elmondottakból következik, hogy a kártétel megelőzése érdeké­ben sziromhullás után azonnal meg kell permetezni a fákat valamilyen rovarölő szerrel (Metation E 50, Ant- hio 25, Decemtion EK 20). Egy ke­zelés elegendő, viszont a permetlét főleg a gyümölcskezdeményekre kell irányítani. A javasolt szerekkel egyúttal az eszelények, a levélbar­kók, valamint a lombosfa-fehérmoly rajzó lepkéi és fiatal lárvái ellen is hatásosan harcolhatunk. A kórokozók közül az alma- és körtevarasodás, valamint az almafa- lisztharmat ellen kell virágzás után kezelni a fákat. Lisztharmat ellen Sulikol K, Karathane 57 FN, Sápról, Rubigan 12 EC, Bayleton 25 WP vagy Fademorf 20 EK, varasodás ellen pedig Dithane M-45, Novozir MN 80, Perozin 75 B, Orthocid 50 vagy a már említett Sápról és Rubi­gan gombaöló szerek használha­tók. Maflák György mérnök Tavasszal, mikor a kétéltűek és hüllők előbújnak téli rejtekükből, egy-két hét után elkezdődik a pár­zás. A kígyók nőstényei egy, a kloá- ka környékén levő mirigyből olyan szaganyagot választanak ki, amely nyomán a hímek könnyen megtalál­hatják őket. Több hím esetén viadal tör ki. Az erősebb példányok igye­keznek a gyengébbeket testükkel leszorítani, ekkor szinte kobra mód­ra felágaskodva birkóznak. Egy-egy ilyen párharc órákig is eltarthat. Mindenképpen a domináns egyed fog győzni és párzani. Kecses, szin­te óvatos mozdulattal a hím a nős­tényhez csúszik, majd kloákájukat egymáshoz fordítva megtörténik a tényleges párzás. Mivel a hímek­nek kétágú ivarszervük van, s ez is bórtüskékkel ellátott, így a nőstény nem szabadulhat bármikor. A nász 2-3 órát tart. Terráriumi állatok közül a leghe­vesebb nászt a kockás siklóknál fi­gyeltem meg. A hím a nőstényt he­vesen bökdöste, fejétől a farkáig szagolta, majd végül összefonódtak. A keresztes viperák és a boák nem „bújtak“ egymáshoz. Talán a leg- szerelmesebb az erdei sikló. Óvatos finomsága, lassú, de céltudatos te- keredése lenyűgöző látvány. A nős­tény a farkát kissé feltartva járul hozzá a párzáshoz. Valami belső jelre a nőstények egy idő után mozogni kezdenek. Kezdetben a hímek kénytelenek kö­vetni, mivel össze vannak ragadva. Feltehetően ez jelzi számukra a nász végét. Fajtól függően tojásokat raknak, vagy eleven kis kígyókat szülnek. Az elevenszülők valójában testükben olyan sokáig hordják a tojásokat, hogy a végén valóban élő kis kígyók kelnek ki. Nyár elején rakják tojásai­kat a siklók, nyár végén születnek a viperák. A tojással szaporodó fajok elkorhadt farönkök, széna, avar alá, sziklarepedésbe tojják tojásaikat. Az öregebb példányok több és nagyobb tojásokat raknak. Megfi­gyelték, hogy a vízparti szalmakaz­lak alatt akár több száz vízi-, vagy kockássikló-tojás is lehet. Itt elég meleg a hőmérséklet és elegendő a páratartalom is, és amennyiben ragadozó nem bukkan a fészekre, biztosított a kicsik kikelése. Lerakásuk pillanatában a tojások fala még lágy, majd a levegőn kissé megszilárdul. A szülés, vagy a tojás­rakás rendszerint a reggeli és a késő délutáni órákban történik. Mind a két típusnál a kicsik a burkot egy ún. tojásfog segítségével repesztik fel. Ez tulajdonképpen egy erős szaru­képlet, amit a kibúvás után rögtön elvesztenek. A kicsik néhány perces szárítkozás után szétmásznak és megkezdik önálló életüket. Nagy jelentősége van a kis kígyók színezetének. Az olyan példány, mely élénkebb színű, vagy világo­sabb, nem sokáig él; a ragadozók hamar észreveszik. Szerencsés az a példány, amely megtalálja élőhe­lyét és a tápláléka is biztosított. Rendszerint az első tél megtizedeli számukat. (Á) A vörös, karcsú díszmárna Nem tartozik a közönséges, megint akváriumi halak közé a vörös, karcsú díszmárna (Barbus titteya), mely Sri Lanka (Ceylon) vizeiből származik. A mindössze 5 centisre növekedő hal oldalai és hasa élénk vörös, mely a hímnél ívás alkalmával különösen feltűnő. Általában 6-8 halnak már megfelel egy 50 literes medence, melyet gazdagon növényesítünk. Ugyanis kedveli a kissé védett, árnyékos részeket - lévén, hogy félénk állat. Az akvárium vize legyen lágy, semleges kémhatású és 25-27 C-fok hőmérsékletű. Mivel vegyestáplálkozású, ezért felváltva zooplanktonnal, szúnyoglárvával, tubifexel és tápokkal etessük. Nem tartozik a könnyen szaporítható fajokhoz. Tenyésztéséhez lágy (3-4 nk°) és enyhén'savanyú (pH 6,8-6,9) vizet használjunk. Az ívató medence aljára - üvegrudak vagy csövek segítségével - süllyesszünk süllóhínárt vagy durva szálú, zöldre festett műanyag-vattát, mely a szétszórt ikrát megvédi. A késő délutáni órákban ívik. Hat nap elteltével kiúszik a zsenge ivadék, mely először papucsállatkával, majd kerekesféreggel táplálható. Egy-egy ívásból nem sok, legfeljebb 50-70 hal nevelhető fel. P. B. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Majakovszkij: Májusi dalocska cí­mű verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: B, D, U, C). 13. Kötőszó. 14. Ilyen polgáris van. 15. Ocsmány. 16. Kiejtett mással­hangzó. 18. Numero. 19. Sejt - gö­rögül. 21. Asztácium. 22. Szegecs. 24. Szilícium. 25. Készül. 27. Figye­lik. 29. Bőr általvetó. 32. Névutó. 33. O. O. T. S. 34. Pusztítanak. 36. Rag. 37. Vissza: lengyel labdarúgó. 39. Előtag. 40. Fénytelen. 45. A Samoa- szigetek fővárosa. 46. A rúd végei. 47. Verik. 48. Ősi mezopotámiai su- mér város. 51. Harckocsi. 53. United Nations Organization. 55. Egysejtű állat. 56. Erődítmények. 57. Ideg - szlovákul. 59. Kerti munkát végez. 60. Alkaloid. 62. Gallium. 63. Fegy­ver. 65. Nóta. 66. Vissza: angol író. 68. Európai főváros. 70. Tartó. 72. Imre, Ottó. FÜGGŐLEGES: 2. ...gráfia, leíró csonttan. 3. Figyel. 4. Rag. 5. Peer Ibsen müve. 6. Vértanú. 7. Vá­rosban van! 8. János, Sándor. 9. ... Lanka. 10. Görög betű (ék. h.). 11. Gyermekünknek a gyermeke. 12. Utód azonos hangzói. 16. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: L, V, U, N). 17. Az idézet negyedik sora (zárt betű: S). 19. Mérgező gáz. 20. Ázsiai ország. 23. Igevégzödés. 24. .. .szentmárton, Petőfi egyik lakhe­lye. 26. Névutó. 28. Dzsesszzenei stílus. 30. Utcai elárusítóhely + a bi­be közepe. 31. Ilyen láb is van. 34. Mutató névmás. 35. Katonai rag. 38. Gyíkfaj. 41. Fed. 42. Finn népmese­kutató. 43. Pálinka jelzője. 44. A ló lábának egyik része. 48. Azonos betűk. 49. Szeret. 50. Női név. 52. Igen. 54. Heves szélvihar. 56. Ró­mai hat. 57. Az idézet második sora (zárt betűk) A, F, O, G, T). 58. Kötőszó. 61. Ókori ország. 64. Visz­szamar! 65. Módos része. 67. Ró­mai ötvenkettő. 69. Sziget az Atlanti­óceánban. 70. A kés szélei. 71. Rag. r 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 > ■ rr ■ fir ■ .b V 16 17 ■ M CD ■ 19 ■ 21 ■ 23 ■ 25 2 o Az április 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves. Könyvjutalomban részesülnek Bassa Szabolcs, Nagykapos (Veiké Kapusany), Mezei Katalin, Bratislava, Sütő Klára, Kassa (Kosice), Gerendás Etel, Alsópé- ter (Dolny Peter), Dobó Lászlóné, Zseliz (2eliezovce). HA EGY KÍGYÓ szerelmes

Next

/
Thumbnails
Contents