Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-08 / 18. szám
A mezőgazdaság ötéves termelési feladatainak hiánytalan teljesítése szempontjából nagy fontossággal bir, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok mielőbb pótolják a múlt évi gyengébb termelési eredmények okozta kiesést. A legfelsőbb párthatározatokban is megfogalmazott társadalmi elvárás komoly feladatot ró a termelőkre, akik a múlt évi eredmények értékelése és az idei feladatok megvitatása alkalmával az évzáró párttaggyűléseken, a szövetkezeti zárszámadó közgyűléseken, illetve az állami gazdaságok termelési konferenciáin határozottan állást foglaltak a tapasztalt fogyatékosságok orvoslása és a hiány mielőbbi pótlása mellett. Tehát most már csak teljesíteni kell az adott szót, az elfogadott határozatokat. CUKORRÉPA - ÖRÖKZÖLD PROBLÉMA Legutóbb a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földműves-szövetkezetben érdeklődtünk az évzáró taggyűlésen elfogadott párthatározatok teljesítése felöl.- Szövetkezetünkben a politikai és a gazdasági vezetés vállvetve igyekszik megteremteni a termeléssel, az értékesítéssel rületekkel, de ezt szigorú technológiai fegyelemmel, az öntö- zögazdálkodás előnyeinek tökéletesebb kihasználásával, és nem utolsósorban az emberi hozzáállás javításával jelentős mértékben ellensúlyozni lehetne. A szemléletváltást sürgetők arra is rámutattak, hogy a takarmánytermesztésben szintén az emberi hozzáállás javulása alapozta meg a döntő fordulatot.- A vitában elhangzottakból is merítve pártalapszervezeteink határozatba foglalták, hogy az elkövetkező években megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a cukorrépa-termesztés fellendítésére - összegezte az üzemi pártbizottság elnöke, s bizonyságul elém tette a határozatot. - A helyi adottságok és az inten- zifikációs tényezők következetes kihasználásával oda kell hatnunk, hogy növekedjék az átlagos hektárhozam, és az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának intézkedése értelmében mi is elérjük polarizált cukorból a 6 tonnás hektáronkénti hozamot. FELTÉTEL - A SZEMLÉLETVÁLTÁS Az összesen 35Ő0 hektár szántóföldön gazdálkodó Dukla Efsz-ben az utóbbi néhány évban 33,5 tonna cukorrépát értékesített, 14,57 százalékos cukortartalommal. Vagyis ismét elmaradtak a járási átlagtól. A pártszervezetek évzáró taggyűlésein elfogadott határozatok értelmében az idén komoly fejlesztési elképzelésekkel kezdték a cukorrépa vetését.- Az idén összesen háromszáz hektár cukorrépánk lesz - említette egyebek között Horváth Sándor elnök. - A múlt évi hiány egy részét törleszteni akarjuk, ezért lényegesen növelnünk kell a hektárhozamot. A termelés fejlesztésében tapasztalt tartalékok mozgósításával, illetvé a helyi adottságok tökéletesebb kihasználásával feltétlenül elérhetjük a tervezett 43 tonnás átlaghozamot. A cukorrépa-termesztés fellendítésére hozott párthatározat teljesítéséhez a feltételeket minden vonatkozásban igyekeznek megteremteni. Erről Bakó Ferenc mérnök így nyilatkozott:-Tavaly a petóházi rendszer gépeivel 17 cm-re vetettük, s ötödik éve egyelés nélkül termeltük a cukorrépát. Mivel a rendszert az idén nem engedélyezték, és a kapott vetőmag szántóföldi csírázási erélye is rosszabb, most 8-12 cm tőtávolságra vetünk. így biztosítjuk, hogy amaamrpn B HIHMM1ERI Megteremtik a párthatározatok teljesítésének feltételeit kJ szú 987. V. 8. és az emberekről való szociális gondoskodással összefüggő feladatok teljesítésének legkedvezőbb feltételeket - mondta egyebek között Horváth Sándor, a szövetkezet elnöke. - Tevékenységünket minden tekintetben igyekszünk a társadalmi elvárásokhoz igazítani. Minden döntésünkben a mezőgazdaság tervszerű fejlesztésével kapcsolatos központi párthatározatokból indulunk ki, melyeket az üzemi pártbizottság vezetésével a négy pártalapszervezet és a szövetkezet gazdasági vezetése mindenkor igyekszik hiánytalanul teljesíteni. A központi irányelveknek megfelelően, ebben a csallóközi szövetkezetben is kiemelt feladatnak tekintik a növénytermesztés fejlődésének meggyorsítását. A gazdaság felelős tisztségviselői és tagjai tudatosították, hogy ezzel a mezőgazdasági termelés egészének fejlődését segítik. Az ágazaton belül a gabonafélék, illetve a szemesek termesztését tartják legfontosabb feladatuknak, de a takarmánytermesztés és az ipari növények termesztése is figyelmük középpontjában szerepel. Nagyobb részt ennek köszönhető, hogy a takarmánytermesztésben az utóbbi években jelentős javulást tudtak felmutatni. Most a cukorrépánál szeretnének hasonló előrelépést elérni.- Négy pártalapszervezetünk van, amelyek január 17. és 20. között tartották meg évzáró taggyűlésüket - tájékoztatott Strbka Lajos, az üzemi pártbizottság elnöke. - Ezeken a tanácsokozásokon szövetkezetünk kommunistái az eredmények méltányo- lásán túlmenően bátran és nyíltan beszéltek a problémákról és az észlelt fogyatékosságokról is. Az elnökségi beszámolókban és a vitában is sok szó esett például arról, hogy ideje lenne végre megfelelő színvonalra emelni a cukorrépa-termesztésünket, mert ezen a téren az utóbbi néhány évben nincs okunk a büsz- kélkedésre. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein, illetve a zárszámadó közgyűlésen többen is megemlítették, hogy a szövetkezet nem rendelkezik ugyan a cukorrépa speciális igényeinek minden tekintetben megfelelő földteben nem zajlott le évzáró párttaggyűlés, szövetkezeti zárszámadó közgyűlés, de még aratóünnepély sem úgy, hogy szóba ne kerültek volna a cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos gondok. A megoldás mégis egyre várat magára. A miértre Bakó Ferenc mérnöktől, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjétől kértünk választ.- A problémának több oka is van, s mivel a gyökerek igen mélyre nyúlnak, egy szóval nem lehet megválaszolni a kérdést - taglalta az ágazatvezetö. - Azzal kezdeném, hogy a szántóból 2200 hektáron szemeseket, ebből ezer hektáron monokultúrás kukoricát termesztünk. Ez a termelési szerkezet egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy valamennyi növény speciális talajigényéhez igazodva állítsuk össze az évi vetésforgót. És melyik növény húzhatja a rövideb- bet? Természetesen az, amelyikre a legkevésbé figyelnek oda. A cukorrépa nem kötelező mutató, legfeljebb a gazdaságnak „fáj“, ha a gyengébb hozam miatt valamivel szegényebb lesz a folyószámla, no és a takarmánykészlet. Ma úgy vagyunk a cukorrépával, mint nem is olyan régen a kukoricával voltunk, amikor a gabonaprogramot kizárólag a kalászosokra értelmeztük, és elhanyagoltuk a kukoricát.- Vagyis a szemléletváltástól várják a termelési eredmények javulását?- Ettől is, de természetesen egyéb feltételei is vannak a haladásnak. Szövetkezetünk viszonylatában konkrétan az öntözőgazdálkodás előnyeinek tökéletesebb kihasználásában, a technológiai fegyelem megtartásában és az emberi hozzáállás javulásában látok ígéretes tartalékokat. Persze, könnyebbséget jelentene, ha hatékony termelési rendszerek segítenék a munkánkat és olyan vetőmagot kapnánk, amely nem csupán elméletileg felel meg az egyelés nélküli termesztési technológia alapkövetelményeinek. SOK FÜGG A HOZZÁÁLLÁSTÓL A dunaszerdahelyi szövetkezet tavaly hektáronkénti átlagkézi tőszámbeállitás - tehát nem egyelés, csak ritkítás - esetén is legalább 80-90 ezer répaegyed jusson egy-egy hektárra, ami öntözéses feltételek között jó alap a tervezett hozam eléréséhez. Annál is inkább, mivel a hektáronkénti 50-60 tonna szerves trágyán kívül kielégítő mennyiségű műtrágyát is juttattunk a talajba a Bratislavai Talajtani és Tápanyagellátási Kutató- intézet útmutatásainak megfelelően. A jó eredmény érdekében ezúttal a cukorrépát az egész területen öntözéses feltételek között termesztjük, mert tapasztalataink szerint így 10-15 tonnával növelhető a terméshozam. Hozam növelő hatású lehet a betakarító gépek szakszerű beállítása és körültekintő üzemeltetése is.- Nem szívesen beszélünk róla, de tudjuk, hogy nálunk is többnyire húsz százalék körüli veszteséggel dolgoznak a betakarító gépek - mondta bosszankodva a szövetkezet elnöke -, ami esetünkben 7-8 tonna veszteséget jelent. Ez nem csupán a gépek műszaki alkalmasságától függ, de a gépet beállító és kezelő ember is felelős érte. A múlt év őszén az egyik dűlőben magam is meggyőződtem arról, hogy traktorosaink azonnal kihasználják az ellenőrzés hiányát. A parcella egyik végén alig találtunk répát a gépek után, máshol viszont szinte tarkállott a föld az elszórt cukorrépáktól. Mintha nem is a sajátjukat szórták volna. Vagy egy másik eset. Az udvarnoki (Dvorníky na Ost- rove) szövetkezetben korábban végeztek a betakarítással, hát eljöttek segíteni. Bezzeg leesett a traktorosaink álla, amikor azt tapasztalták, hogy a kollégáik milyen elővigyázatosan dolgoznak a forgóknál, és kiszállnak a nyeregből, hogy eligazítsák a pótkocsin a rakományt, felszedjék a leszóródott termést, mielőtt nekivágnak a cukorgyárba vezető útnak. Valahogy így kellene értelmezni az emberi hozzáállást, a közös vagyon védelmét, hogy az intenzifikációs tényezők összességének kihasználásával végre bebizonyíthassuk, hogy nemcsak gabonát, de cukorrépát is tudunk kellő színvonalon termelni. KÁDEK GÁBOR- A kifutók betonpadlózatát is tisztára mostuk - mondja Makó Ferenc sertésgondozó (A szerző felvétele) Az eredményes tenyésztői munka feltételei Egy példás állatgondozó szemével Délelőtt tizfelé jár az idő. A napi műszak reggeli része már közel két órája befejeződött, mégsem kell beszélgetés nélkül távoznom. Makó Ferenc és csoportjának tagjai, Peter Hraéko, Pavot Dovalovsky és Ján Németh aznap ráhúztak a műszakra.- Előfordul ez máskor is, ha soron kívüli feladatok adódnak. Ma például a malacokat választottuk el, utána pedig rendbe tettük az ólak környékét. A kollégák már elmentek, én még elraktam az öntözőcsövet, amellyel a kocák kifutóinak betonpadlózatát mostuk tisztára - mondta a csoport negyvenkilenc éves, sok tapasztalattal rendelkező vezetője. Egy év híján negyed százada viseli a sertések gondját, jelenleg a nagyfödémesi (Veiké Úl’any) Béke Efsz sládkovicovói törzstenyésztö telepén dolgozik. Kollégáival együtt 78 kocát gondoz, továbbá 150—250 malacot, a kanokat egészen az eladásig.- Munkánk minőségét legjobban a vásárokon mérhetjük le. Legutóbb a tizenkilenc tenyészkanból csak kettőt hoztunk vissza, a többit a lehető legjobb áron értékesítettük. Ez sokat bizonyít, de ha egyetlen állatot sem hoztunk volna haza, az még többet jelentene. A szövetkezetnek és nekünk is, hiszen amilyenek az eredményeink, olyan a keresetünk. Nem firtatom az okot, de magától is elmondja, hogy hol a baj. A két állatot a lábuk miatt selejtezték ki, és ilyen már máskor is előfordult. Ezért szeretnének egy nagyobb kifutót építeni, ahol az állatok nem betonpadlón, hanem földes talajon lehetnének.- Már megbeszéltük az ágazat és a szövetkezet vezetőivel, hogy elkészíttetik a korlátokat, mi pedig a rendes munkaidőn túl megcsináljuk a kifutót, vagyis lebetonozzuk a korlátok lábait.- És mennyi pénzt kapnak e többletmunkáért?- Arról nem volt szó, de minden bizonnyal megfizetik. És már említettem, hogy ez nekünk is érdekünk. Ha jobbak az tenyésztési feltételek, egészségesebb az állomány, több malacot tucunk elválasztani. Ezekből kevesebb tenyésztésre alkalmatlan egyedet kell kiselejtezni, a pénz is több. A malacoknál maradtunk, hiszen tavaly kocánként átlagosan 20-21 darabot választottak el, és az elhullást minimálisra csökkentették.- Ez sincs csak úgy magától vagy véletlenül - folytatta Makó Ferenc rövid gondolkodás után. - Akik az átlagosnál jobb eredményeket akarnak elérni, azoknak a tenyésztés legapróbb részleteire is ügyelni kell. Az élettani igényeket maximális mértékben kielégítő tartási feltételek mellett a gondozóktól is sok függ. Jó eredményeket például csak nyugodt, csendes állománnyal lehet elérni, és ennek az állatokkal megfelelően bánó, nem goromba gondozó elengedhetetlen feltétele. Rövid szünetet tartott, mérlegelte, mondja-e vagy se, aztán határozott hangon kijelentette.- És ott sem lehet eredmény, ahol a gondozók az órát figyelve dolgoznak. Az ellés előtt álló kocák, vagy az éppen megszületett malacok többletidőt igényelnek, és ahol ezt sajnálják, ott a sikeres tenyésztés csak óhaj marad De ugyanígy fontos, hogy a kollektíva a miénkhez hasonlóan összetartó legyen, tagjai egyénileg is igyekezzenek és valóban a maximumot nyújtsák.- Előfordulhat, hogy olyan problémák, hiányosságok nehezítik a munkát, amelyek megoldására a kollektíva önmagában kevés...- Ez is természetes. De azért tartozunk egy nagyobb kollektívába, hogy ha kell, segítséget kérjünk. Ha olyan a probléma, akár a szövetkezet vezetőitől.- Hatékonyak e kapcsolatok?- Határozottan mondhatom, hogy igen. Először is itt a telepen van egy szocialista munkabrigád, amelynek tagjai vagyunk. Ha kell, a probléma megoldásában a pártcsoport is segít. Esetenként persze még ez is kevés. Ilyenkor a pártcsoport megbízásából az adott problémával megismertetem a pártalapszervezet bizottságát, és ilyen szinten már a legnagyobb-nehézsé- gek is áthidalhatók. A lényeg az, hogy semmit se hallgassunk el, mindent nyíltan és tárgyilagosan beszéljünk meg. Jó, hogy a szövetkezet vezetői maguk is eljönnek közénk, és itt helyben megbeszéljük a problémákat. Legutóbb a szövetkezet elnöke vasárnap járt itt, a délutáni műszak alatt. Megbeszéltük a feladatokat, meghallgatta kéréseinket, javaslatainkat. Az ilyen közvetlen eszmecserék sosem maradnak eredménytelenül. Például közös megegyezés alapján szerveztek számunkra egy tanulmányutat az egyik mezőgazdasági üzembe, ahol szintén törzstenyésztéssel foglalkoznak. Aztán mi is meghívtuk partnereinket, hogy kölcsönösen még többet tanuljunk egymástól.- A rendesnél ugyan később, de azért vége a műszak reggeli részének. Mit csinál délutánig?- Hazamegyek, megtízóraizom, és egy kicsit lepihenek. Aztán teszekveszek a ház, a nyulak, a baromfi és a sertés körül, délután pedig újra itt folytatom. Persze, azért szórakozásra, kikapcsolódásra is marad idő. Az utcák öregfiúk futballtornáján a csapat aktív résztvevője vagyok, ezen kívül olvasok, nézem a tv-t. És sosem mulasztom el meghallgatni a rádió mezőgazdasági adásait. e. F.
