Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-24 / 16. szám

Hogy szerelem volt-e, arra nem is emlékeznek, vagy talán nem akarnak emlékezni. Amikor bejelentették házasságkötési szándékukat, eszükbe sem jutott, hogy esetleg éretlenek a házasságra. A szülök tiltakoztak, ám végiggondolva a dolgot - leányanyaként szüljön vagy férjezettként - a második megoldást válaisztották, „bele­nyugodtak“ abba, hogy lányuk kiskorúként köt házassá­got. S hiába segítettek az ifjú párnak, nevelték a gyereket, a házastársak - hol az egyik, hol a másik - más társaság, más szórakozás után néztek. Külön-külön. - Nem éltem még - védekezett a válóperi tárgyaláson a 18 éves feleség, - jogom van a szórakozásra. Nem is köt le a háztartás, a gyerek. Ha én ezt tudtam volna... - néz mereven maga elé. - Két hónapig azt sem tudtuk, él-e, hal-e. Fogta magát és elment, nem törődve azzal, tizenöt­hónapos gyerekünkkel mi lesz. A válás kimondása után a kicsi nálam marad, én nevelem. Ezidáig is megvoltunk feleség, anya nélkül. A házasság megkötése előtt el kellett mennünk a tanácsadóba, ahol meg is mondták, a feleségem éretlen még. De hát útban volt a gyerek... - közölte lehangoltan a férfi.-Az Érsekújvárt (Nővé Zámky) járásban évente 40-50 olyan fia­tatházasodik össze, akik közül az egyik még kiskorú. Három-négy esetben fordul elő, hogy mindket­tő az - mutatta a „házi“ statiszti­kát Jozef Smatana, az érsekújvári házassági tanácsadó vezetője. - Járásunkban minden kiskorú je­gyespár köteles részt venni az informatív pszichológiai kivizsgá­lásokon, véleményezésünk nélkül a bíróság a házasságkötést nem engedélyezi. A vizsgálat - beszél­getés során kirajzolódnak a háza­sulandó felek érdeklődésének, fe­lelősségtudatának, jellemének körvonalai, de tudatosíta­niuk kell a felelősséget egy­másért s a születendő gyermekért is. Mert hangsúlyoznom sem kell talán, hogy a kiskorúak 99 száza­léka állapotosán megy férjhez. Beszélgetőtársunk elmondta, munkatársaival együtt minden esetben figyelmezteti a fiatalokat a házasság buktatóira, ám megvi­lágítják azok elkerülésének mód­ját is. S mert a házasságkötés után rendszerint az egyik szülőnél találnak otthonra, s a továbbiak­ban is ők támogatják anyagilag a megszaporodott családot, a be­szélgetésen jelen vannak a szülők is.-Az együttélés konfliktusokat eredményez - ez elkerülhetetlen. Felkészülni ezek megoldására, jó esetben kikerülésükre nem lehe­tetlen. A szülőkben rendszerint meg is van a jóakarat, a fiatalok azok, akik felrúgják az együttélés íratlan szabályait, nem tudatosít­ják, házaspárként több a köteles­ségük, más a kötöttségük mint azelőtt. A beszélgetések során- mert van úgy, hogy kétszer- háromszor is behívjuk a fiatalokat- felkínáljuk segítségünket a to­vábbiakban is, hiszen tudjuk, sor­ra jönnek majd a nézeteltérések, a gondok, s a fiatalok koruk miatt egyedül nem képesek megoldani őket. Az is igaz, sokat tehetnének a szülők, de segítségüket a fiata­lok nem fogadják el. S milyenek (Illusztratív felvétel - Lórlncz János) <------------------­-------------------­ez ek a nehézségek? A teher köz­tudottan a nők vállán van. Hisz rendszerint még be kell fejezniük tanulmányaikat, ók látják el a ház­tartást, gazdálkodniuk kell, be kell osztaniuk a jövedelmet, hadd ne soroljam, s mindezt tizenhét éve­sen. Sokan hallgatnak a segítő szóra, s egy év után meglátogat­nak, elmondják a bajokat, s közö­sen keressük a válságból kivezető utat. Megtudtuk azt is, a tanácsadó­ban nem minden esetben ajánlják a házasság megkötését. A kizáró okok között szerepel (az egész­ségügyi okokon kívül) az, hogy az egyik fél alkalmazkodásképteien, érzéseiben, tetteiben bizonytalan, nézeteiben túl gyerekes stb. Ilyenkor fél-egy év eltelte után újabb látogatást javasolnak, meg­ismétlik a teszteket, s a tapaszta­latok szerint, az eltelt idő rendsze­rint pozitív változást eredményez. K. M. 17 és fél, partnere T. 1.20 éves. Kissé kellemetlenül mértek végig, végül mégis elmondták, úgy döntöttek, összeházasodnak. S ha ehhez az kell, hogy „végig­szenvedjék“ a tesztet, a beszél­getést, ám legyen. A kérdések záporát eleinte jól álltak, de ami­kor a közös élet nélkülözhetetlen feltételeiről - lakás, anyagiak - volt szó, hirtelen elszállt maga- biztosságuk. - A szülök kijelentet­ték, otthon nem lakhatunk, pénzt ne várjunk tőlük. Ha várnánk egy, két évet, másképp viszonyulná­nak a dolgokhoz. - Az iskolát nem akarja befejezni? - tette fel a fon­tos kérdést Jozef Smatana. - Mi­ért ne, hisz nem várunk gyereket! Jó időbe telt, míg a tanácsadó vezetője meggyőzte őket, ha csak a „nagy szerelem“ a sürgető ok, ne siessék el, ismerjék meg job­ban egymást, alapozzák meg jö­vőjüket. Amikor búcsúztak, még meg is köszönték a hasznos taná­csokat. - Sikerült elérnem, hogy a lány nőgyógyásszal beszélje meg a fogamzásgátlás kérdését. Úgy tűnik, s a tesztek eredményei is azt bizonyítják, ez a kapcsolat nem lenne sem szerencsés, sem tartós. Beszélgetésünket egy váratlan vendég szakította félbe. - Itt vol­tak már? - mondta köszönés he­lyett, s csak nagysokára sikerült megtudni jövetele okát. - A lá­nyom még nincs tizenhét éves, a fiúja tizennyolc. Elénk álltak, beadták a kérvényt, össze akar­nak házasodni. Vagyis hát muszáj nekik... De hisz gyerekek még, nem tehetik tönkre sem a saját, sem a mi életünket - sírja el magát a leendő nagymama. - Mi­tévő legyek? - teszi fel a kérdést a tanácsadó dolgozóinak.- Gyakran megesik - mondta jóval később Jozef Smatana,- hogy a szülők sajnos csak akkor teszik fel a kérdést, amikor meg­történik a „baj“. Nem győzzük hangsúlyozni a szexuális felvilá­gosítás fontosságát. Sajnos, amíg ezeket a kérdéseket tabuként ke­zelik úgy az iskolákban, mint a családokon belül, nem várható javulás. A fiatalkorúak házasság- kötésének oka, mint mondottam, a leggyakrabban a terhesség. De vajon hány szülő világosította fel érthetően, idejében a serdülőkor­ba kerülő lányát, fiát?! A nálunk megforduló szülők kénytelenek beismerni, az ilyenfajta beszélge­tés elmaradt. S ha azt akarjuk- és nyilvánvalóan azt akarjuk- gyermekeink éretten kössenek házasságot, s a házasság boldog, kiegyensúlyozott és tartós legyen, a felvilágosítás, a házasságra va­ló felkészülés kérdését előtérbe kell helyezni. PÉTERFI SZONYA Ha nemcsak a munkaidő rugalmas A bratislavai Slovnaft vállalat tapasztalatairól A legtöbb családban hasonlóak a hétköznapok reggelei: a leg­szükségesebb teendők gyors elvégzése után irány a munkahely. A kisgyermekesek kétségkívül hátrányban vannak, hisz az otthoni tennivalók mellett az apróságokat bölcsödébe, óvodába kell elvinni És természetesen azoknak is több időre van szükségük, akiknek messzebbről kell utazniuk a gyárba, a hivatalba. S miköz­ben azon izgulnak, hogy pontosan beérjenek, gyakran élnek át stresszhelyzeteket. De mint a legtöbb rosszra, a reggeli csúccsal kapcsolatos gondokra is van megoldás: egyrészt az, hogy a meg­szokottnál korábban kell felkelni, a másik lehetőség pedig (amely még nem általánosan elterjedt) a rugalmas munkaidő bevezetése.- Nem kevés gondot okoz, hogy valamennyi dolgozó a megha­tározott időben a munkahelyén legyen. A város távolabbi pontjain a lakók a megmondhatói, hányszor nézik bosszúsan az órájukat, hogy ellenőrizzék, vajon idejében érkezik-e az autóbusz. És ha az meg is érkezik a megállóhelyre, vajon lesz-e annyi hely, hogy felszálljanak - vázolta a reggeli helyzetet dr. Turica Éva, a brati­slavai Slovnaft vállalat káder- és személyzeti osztályának elő­adója. De mondhatnánk úgy is, hogy az említett vállalat néhány részlegére már mindez nem vonatkozik. Jó egy évvel ezelőtt, a minőségellenőrző osztály dolgozóinak kezdeményezésére, bevezették a rugalmas munkaidőt. Azóta több mint tíz részleg kérte, hogy hasonló módon dolgozhassanak.- Természetesen csak az egyműszakos munkahelyek kerültek szóba, s ezek többségén nők dolgoznak túlsúlyban. A kiskorú gyermekekről való gondoskodás miatt korábban többen kérték a munkaidejük módosítását. A kérvények felülbírálata, az enge­délyezés adminisztrációs munkát igényelt. A rugalmas munkaidő bevezetésével mindez feleslegessé vált. Az új munkarendet ugyanis egy-egy részleg kollektívája kérheti és a szakszervezeti üzemi bizottság beleegyezése után a káder- és a személyzeti munkáért felelős igazgató hagyja jóvá.- Egy idő után ankétlapokat osztottunk szét, s ezek segítségé­vel mértük fel, érdemes volt-e a hagyományos, egységes munka­kezdeményezést megbontani. A megállapításunk egyértelmű volt: mind a vállalat, mind a dolgozók jól járnak, ha a munkaidőt módosítjuk - szögezte le az előadó. Érdemes közelebbről is néhány pillantást vetni a névtelenül kitöltött kérdőívekre. Az összegezésből az derül ki, hogy az érintett dolgozók 97,7 százaléka megfelelőbbnek tartja a rugal­mas munkaidőt a korábbinál, 95,5 százalékuk ki is használja a szerintük nagy könnyítést jelentő lehetőséget, amely tulajdon­képpen abból áll, hogy ha a hivatalos munkaidő fél hétkor kezdődik, elég ha a dolgozó fél nyolcig beér a munkahelyére. Természetesen naponta a nyolc és fél órát le kell dolgozni (pénteken pedig nyolcat): amennyivel később érkeznek, annyival később is távoznak. A megkérdezettek 61,4 százaléka a gyerme­kekről való gondoskodás miatt, 31,8 százalékuk pedig a rendszer­telen közfekedés okozta fennakadások miatt él a rugalmas munkakezdés lehetőségével. 15,9 százalékuk családi okokat tüntetett fel, 9,1 százalékban pedig azok használják ki, akik mindketten a vállalatnál dolgoznak, s a férj műszakokra jár. Az érintettek 6,8 százaléka a bevásárlások miatt tartja jónak ezt az újítást. 6,8 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy a szabadidőt ésszerűbben tudják beosztani és kihasználni.- Korábban nemcsak az említett egyénenkénti munkaidő- módosításokra volt szükség, hanem a nők közül egyre többen kénytelenek voltak élni a rövidített munkaidő törvény nyújtotta lehetőségével, ha a családon belül nem volt egyéb megoldás. De az is gyakran előfordult, hogy hátat fordítottak a Slovnaftnak, más munkahelyet kerestek épp a nem megfelelő munkaidő miatt. Tény, nem felemelő érzés a vezető dolgozó előtt rendszeresen azért pirulni, mert valaki késve ér a munkahelyére. Az ilyen „elszámolások“ is elmaradtak a rugalmas munkaidőt kihasználó részlegeken. Az egy óra csúszás mindenkinek bőven elég, hogy idejében beérjen. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a gyermekes családokban jóval csökkent a reggeli kapkodás miatti idegeskedés. A vállalat szempontjából pedig az jelölhető meg pozitívumként, hogy javult a munkahelyi légkör, és a munka­termelékenység is fokozódott. Nem véletlenül írta az egyik dolgozó anyuka a kérdőívre. Reggelente két gyermekkel utazni a zsúfolt autóbuszokon az óvodába, utána pedig a munkahelyre azzal járt, hogy már fáradtan értem ide. Most nyugodtan jövök, azzal a tudattal, nem kések el, senki sem néz rám rossz szemmel és mindjárt nekifoghatok a munkámnak. Remélem, senkinek sem fog eszébe jutni, hogy a régi módszert visszaállítsák.- Azt is kimutattuk, hogy csökkent az üzemi balesetek száma azokon a munkahelyeken, ahol bevezettük a rugalmas munkaidőt és a munkaerő stabilizálása szempontjából is kimondottan pozití­van hat ez a megoldás. Arról is szólni kell, hogy az új munkarend bevezetése a Slov- naftban nem járt az adminisztráció növelésével. A vezetők koráb­ban is a havi zárások alkalmából ellenőrizték a munkába való érkezés, illetve távozás időpontját; most csupán annyi a különb­ség, hogy az érkezés és a távozás időpontja esetleg naponta más és más lehet. Egyéb nyilvántartásra nincs szükség.- A mi részlegünkön a nők szintén kihasználják a rugalmas munkakezdést - osztozott tapasztalataival Ruzena Denková, a dolgozókról való gondoskodás részlegének szakelőadója. - De arról sem feledkezünk meg, hogy nekünk mindenekelőtt a vállalat dolgozóihoz kell alkalmazkodnunk. Munkatársnőimmel úgy han­goljuk össze a reggeli érkezésünket, hogy korábban is itt legyen valaki közülünk, ha az éjszakai műszak után akarja valaki ügyes­bajos dolgait intézni nálunk. Aki pedig később jön, annak bőven van ideje arra, hogy a délelőtti műszakban dolgozókat munkaide­jük után fogadja. A több mint egy esztendővel ezelőtt bevezetett változás tehát előnyöket hozott a vállalatnak, a dolgozóknak egyaránt. A Slov­naft tapasztalatai egyértelműen azt igazolják, érdemes összhan­got teremteni a teljesíthető kívánságok és a munkáltató érdekei között. Talán másutt is, ahol hasonlóan adottak a feltételek, hasznos volna rugalmasabban viszonyulni a rugalmas munkaidő bevezetéséhez. DEÁK TERÉZ ÚJ SZÚ 8 1987. IV. 2'

Next

/
Thumbnails
Contents