Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-10 / 14. szám
„Mindent gyorsabban és szervezettebben oldhatunk meg“ MILYEN ELŐNYÖK SZÁRMAZNAK A KRASZNIJ PROLETARIJ ÉS A BOLGÁR BEROE GÉPGYÁR KÖZVETLEN KAPCSOLATAIBÓL? Körkép1 Számok, tények adatok • A Szovjetunióban az ipari robotok gyártása a gépipar fejlesztésének kiemelt irányai közé tartozik. Csak tavaly mintegy 15 ezer ipari robotot állítottak elő. A legkorszerűbb megmunkáló központok előállítása 1986-ban 14 százalékkal emelkedett A két és félszeresére növekedett a rugalmas termelési rendszerek gyártása, amelyek lehetővé teszik a változó keresletre való gyors reagálást és a termelési program ennek megfelelő módosítását A szovjet üzemekben tavaly több, mint 200 ilyen rendszert kezdtek alkalmazni A robotizálás elterjesztése területén újdonságnak számit az, hogy szovjet szakemberek olyan univerzális berendezésen kezdték meg a robotok pontosságának és megbízhatóságának a kipróbálását, amelyet a jó nemzetközi hírnévnek örvendő moszkvai Krasznij Proletarij gépgyárban fejlesztettek ki. • Az ELWRO vratislavi elektrotechnikai üzem hozzájárul ahhoz, hogy Lengyelországban a szükségletekkel és a tervekkel összhangban egyre nagyobb mértékben alkalmazzanak a népgazdaság egyes ágazataiban számitógépeket. A tervek szerint az üzem 1989-ben már évente 55 ezer darab mikroszámítógépet fog gyártani. Ezek két típusát már 1984 óta gyártja. Az egyik fajta mikroszámítógép az irányításnál, tervezésnél, adatfeldolgozásnál használható, a másik fajta pedig iskolai használatra szánt. A tervek szerint a jelenlegi ötéves tervidőszakban fokozatosan minden középiskolát és az alapiskolák egy részét ellátják mikroszámítógépekkel. A zabrzei Mera-EI- zab üzem KGST-viszonylatban a monitorok legnagyobb gyártói közé tartozik és többek között Csehszlovákiába is szállítja termékeit. • Az NDK építőipari vállalatai évente 12 millió tonna kohóipari. vegyipari és más üzemekből származó hulladékot használnak fel. Hasznosítják a magaskemencékből származó törmeléket, a foszforgyártásnál keletkező hulladékot és a hőerőművek hamuját is. A jelenlegi ötéves tervidőszak végére el kell érni, hogy évente 35 millió tonna másodlagos nyersanyagot dolgozzanak fel Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor az ipar nyersanyag- szükségletének 14 százalékát másodlagos nyersanyagokból tudja fedezni. Az NDK üzemei tavaly 31 millió tonna másodlagos nyersanyagot hasznosítottak, s e tekintetben az építőipar jár az élen. • Bulgáriában a húsfeldolgozó iparban alkalmazták első ízben a szó szoros értelmében a biotechnológia eredményeit. A Biostart elnevezésű készítmény segítségével szabályozzák a szárított nyershúsból készített szalámi érését. A készítményt az ágazati kutatóintézet fejlesztette ki és hamarosan megkezdődik tömeges gyártása is. Az új eljárás hozzájárul az élelmiszer- ipari termékek minőségének javításához, s ugyanakkor kisebb termelési ráfordításokat igényel és nem elhanyagolható az sem, hogy jelentős deviza- megtakarítást eredményez. A hagyományos szalámikészítési eljárásnál a készítmény érleléséhez szükséges mikroorganizmusok csak a 15. napon szaporodnak el a kívánt mennyiségben. A Biostart alkalmazásával viszont már az első napon létrejön ez a meny- nyiség, s ily módon a szalámi fajtájától függően az egész termelési folyamat időtartama csaknem az egynegyedére rövidül. A Biostartnak még további előnyei is vannak. Elpusztítja a kórokozó mikroorganizmusokat, javítja a készítmény színét, kellemesebbé teszi izét és illatát, s a szalámi az eddiginél sokkal tartósabb. A KGST-tagországokban kidolgozták a biotechnológiával foglalkozó szakemberek felkészítésének egységes programját, amely felöleli az oktatás leghaladóbb formáit és módszereit. A program értelmében közös oktató- és kutatóközpontokat hoznak létre, amelyekben szakképzett pedagógusok és tudósok dolgoznak majd, s ezek a központok a csúcstechnológiát képviselő berendezésekkel lesznek felszerelve. Az automatizált rendszerek, a robotika, a mikroprocesszoros technika, valamint az automatizált tervezés területén hasonló programok alapján fogják képezni ugyancsak a szakembereket. A moszkvai Krasznij Proletarij gépgyárat és a bolgár Sztara Zagorában működő Beroe gépgyárat két és fél ezer kilométer választja el egymástól, a két üzem mégis már egy esztendeje szorosan együttműködve dolgozik. A szocialista országok fejlődésének új feladatai a tudományos-műszaki és gazdasági integráció körülményei között folytatott együttműködés új formáit követelik meg. A széles körű termelési kooperációra való áttérés lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használják fel az egyes országok erőforrásait és a szocialista munkamegosztásból származó előnyöket. A KGST-tagországok közötti hosszú távú együttműködésnek már számos példájával találkoztunk. Olyan jelentős létesítmények építésében, mint a jamburgi gázvezeték vagy a Krivoj Rog-i Ércdúsító, a Szovjetunió mellett részt vesz többek között Csehszlovákia és az NDK, valamint olyan országok is, amelyek ráfordításaik fejében később nyersanyagot kapnak. Az NDK számítástechnikai, mikroelektronikai, vegyipari berendezéseket szállít, Lengyelország építőipari és útépítő gépeket, valamint textilgyártó és vasúti berendezéseket ad el. A Szovjetunióból ugyanakkor bányagépek, exkavátorok, gépkocsik érkeznek a szocialista országokba. Eddig a szakosítás elsősorban a készárutermelést érintette, újabban azonban a korszerű gépek különböző alkatrészeinek közös előállítása is folyik. így például a Zamet lengyel gépgyár szovjet dokumentáció alapján állítja elő az önjáró fúróberendezések futómúveit. A kész gépeket a Krivoj Rog-i Kommunyiszt Bányagépgyár bocsátja ki. Jóné- hány lengyel gyár szállít alkatrészeket szovjet gépkocsikhoz és traktorokhoz. A szovjet üzemek csehszlovák gyárakkal együttműködve állítanak elő berendezéseket a textilipari gépgyárak, valamint a bőr- és cipőipar számára. A közvetlen kapcsolatok egyre nagyobb szerepet játszanak a műszaki fejlődés meggyorsításában, a termelés hatékonyságának növelésében. Mind több lesz a közös, nemzetközi ipari egyesülés, vállalat. A Szovjetunió és Bulgária például kormányközi egyezményt ír alá arról, hogy a közeljövőben közös tudományos-termelési egyesüléseket hoz létre. Ezek egyike a Krasznij Proletarij és a Beroe által alalakított közös vállalat. Bulgáriáról sokaknak csupán a fekete-tengeri üdülök és a termékeny síkságok gyümölcsei jutnak az eszébe. Ám ma már az ország fejlett iparral is rendelkezik: a bolgár export felét jelenleg a gépek teszik ki. Beroe egyesülést 1975-ben hozták létre; egy gépgyár, egy robottechnikai kutatóintézet és még öt kisebb üzem a tagja. A partnervállalat, a Krasznij Proletarij egyike a legrégibb szovjet gyáraknak. A két gyár által alakított tudományos-termelési egyesülés feladata, hogy számjegyvezérlésű megmunkálógépeket, robottechnikai berendezéseket, rugalmas automata gyártórendszereket fejlesszen ki és állítson elő. Milyen változások figyelhetők meg a két vállalat munkájában az egyesülés megalakulása óta? Melyek a közös erőfeszítések előnyei és eredményei? Mik az új módon történő munkavégzés sajátosságai? Szergej Pavlov és Vaszil Tyurked- zsiev, az egyesülés szovjet és bolgár igazgatója válaszol az alábbiakban ezekre a kérdésekre SZERGEJ PAVLOV harminc esztendővel ezelőtt került a Krasznij Proletarij gépgyárba, mint esztergályos. Később elvégezte a főiskolát, tervező lett, majd a tervezőiroda vezetését bízták rá. Később termelési igazgatóhelyettesnek nevezték ki. 1986 februárja óta ő a tudományostermelési egyesülés vezérigazgatója:- Korábban közénk és bolgár partnereink közé két külkereskedelmi vállalat ékelődött be. Jelenleg közvetlen gazdasági kapcsolatban állunk. Milyen előny származik ebből? Amikor közvetítők álltak köztünk, a szállítási határidők módosítása például kész kálvária volt. Most a munka diktálja az ütemezést, amelyet közösen alakítunk ki. Sokszor elég egy telefonhívás, hogy ezen némileg módosítsunk, és úgy szállítsunk, ahogy az a termelés szempontjából a legkedvezőbb. Vagy vegyük a termékek minőségét és komplettírozását. Azelőtt az országos minőségvizsgáló szolgálathoz kellett fordulnunk, amely kifogásainkat külföldre továbbította. Amíg az információ a termelőhöz eljutott, hosszadalmas adminisztratív tortúrán kellett átvergődnie. Most, hogy nincsenek közöttünk közvetítők, minden kérdés gyorsan és szervezetten oldódik meg. Egyszerűbbé vált a szakemberek és a munkások külföldre utaztatása is. Ezek látszólag apróságok, ám azonnal évi kétmillió rubeles megtakarítást eredményeztek. Az az összeg maradt meg így, amelyet azelőtt a külkereskedelmi cégek fölöztek le. Ezt a pénzt ma a saját belátásunk szerint költhetjük el, mondjuk műszaki fejlesztésre. A szakosodás, a tapasztalatcsere, a közösen kifejlesztett berendezések előállítása jelenti munkánk fő irányait. Teljes egészében vállaltuk például a 20 kilogramm teherbírású ipari robotok gyártását, míg partnerünk a 10 kilogrammosokra specializálódott. Ennek következtében javult a minőség, és kapacitások szabadultak fel. Hadd szóljak a közös kutatásokról is. Jelenleg konstruktőreink Bulgáriában, ottani kollégáikkal közösen egy e célre alakult munkacsoportokban néhány új szállítórobot kifejlesztésén dolgoznak. Az első kettő, amelynek tervezése már befejeződött, konstrukciós és műszaki tulajdonságait tekintve nagymértékben felülmúlja azokat a termékeket, amelyeket eddig e téren kibocsátottunk. A tervezők együttműködése jelentős mértékben lerövidítette a munkafolyamatokat. Ebben nagy szerepet játszott a szakemberek között kialakult versengés is, ami mind a termelés, mind a dolgozók számára előnyös. Most azt az összeget, amelyet a kooperációs szállításokért fizettünk, csaknem teljes egészében a vállalat kapja meg. A pénzt a gyári dolgozók egészségének védelmére, orvosi berendezések vásárlására fordíthatjuk, de vehetünk belőle kulturális és a kikapcsolódást szolgáló eszközöket, vagy akár sportszereket is. A munkaverseny győztesei bulgáriai jutalomüdülésen vesznek részt. Egyszóval kollektívánk élete az egyesülés megalakulása óta minőségileg megváltozott. VASZIL TYURKEDZSIEV, a moszkvai Bauman Műszaki Főiskola gépészmérnöki karán végzett. Sztara Zagorában egy kovácsolt és préselt termékeket előállító üzem igazgatója lett Majd a városi pártbizottság ipari ügyekkel foglalkozó titkárává választották:- Valamikor szovjet barátaink segítségével teremtettük meg gépiparunkat. Bulgáriában ma már több rugalmas automatizált termelési rendszer működik. Sztara Zagorában robotokat szerelnek össze, Moszkvában gépeket. Majd ezeket összekapcsolva, robot- technikai berendezést állítunk elő a Sztara Zagora-i Izot kombinát elektronikus eszközeinek felhasználásával. A Krasznij Proletarijjal való együttműködés eredményeképpen nőtt a termelékenységünk, és a szállítás is megbízhatóbbá vált. 1986-ban még csak 50 rendszert adtunk át partnereinknek, 1987-re ez a szám kétezerre nő majd. A hosszú távú megrendelés lehetővé tette, hogy fejlesszük, korszerűsítsük termelési technológiánkat. A termelés volumene hamarosan nyolc százalékkal emelkedik. A kölcsönös szállításra vonatkozó szerződés az egymás számára gyártott berendezések összértékét 50 millió rubelben irányozza elő, ami az 1986 évi összeg kétszerese. Ma még az együttműködés első lépéseinél tartunk, „tanuljuk a közös nyelvet", és természetesen bizonyos nehézségekkel is meg kell küz- denünk. Olyan helyzetekkel, amilyenek azelőtt nem fordultak elő. Ilyenek többek között a közös munka nyomán született találmányok jogi védelme, az együttesen létrehozott termékek ármeghatározása, kinek mennyi része van egy-egy újdonság létrejöttében, a szervizhálózat megszervezése. Ám közös erővel mindenre találunk megoldást. Az új termelési kapcsolatok, a társadalmi szervezetek között kialakuló egyre szorosabb kötelékek, a gyakori személyes találkozások, a dolgozók közös nyaralása megteremti a testvéri együttműködés, az alkotó munka légkörét. Elhatároztuk például, hogy a Fekete-tenger partján építünk egy üdülőt, ahol a Beroe dolgozói együtt tölthetik a szabadságukat szovjet kollégáikkal. Egyesülésünk alkalmazottai számára ugyanakkor lehetőség nyílik, hogy a moszkvaiakkal együtt a Krímben üdüljenek. (A Szovjetunió című képes folyóiratból) Az NDK-beli Glachauban működő Palla textilgyár egyik részlegét a közelmúltban szerelték fel a képünkön látható csehszlovák fonógépekkel. A csúcsszínvonalat jelentő gépek alkalmazása lehetővé teszi a munkatermelékenység 300 százalékos növelését is a munkakörülmények javulásával párhuzamosan. A Palla az NDK legnagyobb női készruhákat gyártó üzemeinek egyike, amely már évek óta használ csehszlovák textilipari gépeket. (Telefoto: ÖSTK) Magyar - NDK árucsere Az NDK és Magyarország közötti 1986-90. évi hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény több mint 1,8 milliárd rubel értékű áruforgalmat irányoz elő. A kölcsönös forgalomban a meghatározó szerepet a gépipari termékek játsszák. Ezek aránya a magyar exportban 59 százalékot, az importban 64 százalékot tesz ki. A magyar kivitelben továbbra is nagyobb súlyt képviselnek a hagyományos exporttermékek, mint például a szerszámgépek, a vontatómotorok, az automatikus műszerek és berendezések, a légtechnikai berendezések, a számítástechnikai eszközök, a mezőgazdasági gépek és részegységeik, az autóbuszok és a járműipari részegységek. 1987-ben is jelentős mértékben nyújtanak a magyar szállítók szerelési és tervezési szolgáltatást az NDK kiemelt energetikai objektumain a beruházási és rekonstrukciós tevékenységhez. Az NDK nagy mennyiségben szállít szerszámgépeket, élelmiszer- ipari gépeket, klímaberendezéseket, műanyagipari gépeket, elektronikai építőelemeket, irodai gépeket és komputereket, tudományos műszereket. Magyarország 600 kombájn és egyéb betakaritógép - például járvaszecskázó, rendrearató, rakodógép - beszerzésével számolhat. Az NDK 10 ezernél több tehergépkocsit és kisautóbuszt, valamint 35 ezer Wartburg és Trabant személygépkocsit, illetve közel 30 ezer motorkerékpárt és mopedet szállít. Nagy a jelentősége annak, hogy folytatódik az alap- és nyersanyagok, valamint a vegyi termékek kölcsönös szállítása. Az NDK-tól növekvő mennyiségben vásárol Magyarország barnaszénbrikettet, káli műtrágyát, cementet, vegyipari alapanyagokat és feldolgozott termékeket. Cserébe többek között alumíniumot, timföldet, gabonát, feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt, bort és pezsgőt exportál. A megállapodás ismert és keresett NDK-beli fogyasztási cikkek behozatalát is előirányozza. A széles választékból megemlíthetők a függönyök, alsó kötött áruk, harisnyák, műszaki cikkek - például mosógépek, elektromos háztartási készülékek, varrógépek, továbbá rádiók lemezjátszók - illetve háztartási tömegcikkek, színes televíziók. A magyar kínálatból a pamutszövet-, cipő-, konfekció- és szifonszállítások emelhetők ki. Az idei évi jegyzőkönyv tartalmazza a sokoldalú és kétoldalú szakosításokból és kooperációkból eredő áruszállításokat. A már aláirt és meghosszabbítás alatt lévő együttműködési megállapodások keretében valósul meg az áruforgalom közel 25 százaléka. Volumenét és jelentőségét tekintve a járműiparban, a mezőgazdasági gépek és részegységek gyártásában kialakult együttműködést lehet kiemelni. (N)
