Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-03 / 13. szám

A mezőgazdasági szükségletek kielégítésére szolgáló, Csehszlovákiában forgalomba hozott traktorok, mezőgazdasági gépek és berendezések nagy részét az AGROZET Traktor- és Mezőgazdasági Gépgyártó Konszern, az ország általános gépgyártási ágazatának egyik legnagyobb termelógazdasági részlege állítja elő.

Csehszlovákiában a mezőgazdasági technika gyártásának már több mint egy évszázados múltja van. A múlt évszázad utolsó negyedében jött létre kis lakatosmú- helyek bázisán és megkezdte egyszerű eszközök forgalomba hozását a kisgazdaságok számára. Néhány létrejött gyár, amelyeket Prostéjovban, Pelhrimovban, Jiöin- ben, Roudnice bad Labembe és más városokban alapítottak, forgalomba hozott olyan gépeket, amelyek Európa számos országában keresettek voltak.

Az első és a második világháború közötti időszakban Csehszlovákia megkezdte a VI- KOV, Skoda, PRAGA és más márka alatt ismert traktorok gyártását. A háború utáni években a traktorgyártás alapjában véve Brno gyáraiban összpontosult.

A mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének nagy lökést adtak a Csehszlovákiában végbement nagy társadalmi és gazdasági változások, elsősorban az ipar államosítása és a CSKP IX. kongresszusa után a mezőgazdaság kollektivizálása. Az apró, elszigetelt gazdaságok nagyüzemi szocialista termelésre való áttérése után nagyobb termelékenységű technikára volt szükség. Ez a körülmény ösztönözte a mezőgazdasági gépgyártó kombinátokat és a gyárakat új termelési profil kialakítására, tudományoskutató bázisuk bővítésére és fejlesztésére.

1965-ben jött létre a ZBROJOVKA tröszt, amely a traktorokat és mezőgazdasági gépeket forgalomba hozó vállalatok és gyárak többségét egyesítette. Ez a tröszt játszotta az országban a legfontosabb szerepet a mezőgazdasági géppark korszerűsítésében, ami abban az időben lehetővé tette kb. 1,5 millió ember felszabadítását a mezőgazdaság különböző ágazataiból (a kollektivizálás kezdeti időszakához képest).

Azoknak az erőfeszítéseknek az eredményeként, amelyeket Csehszlovákia traktor- és mezőgazdasági gépgyártásának a fejlesztésére fordítottak, jelentősen meggyorsult a népgazdasági ágazat termelésének növekedési üteme, amelynek a volumene árakban kifejeztve 1970-ben kb. 1580 millió koronát, 1982-ben pedig 5402 millió koronát ért el, vagyis több mint 3,4-szeresé- re növekedett. Nőtt a traktorok és mezőgazdasági gépek KGST tagországokba, kapitalista és fejlődő országokba irányuló exportja is.

Az AGROZET konszern jelenleg 10 gyárat, 3 kereskedelmi és értékesítési szervezetet és a VUZS tudományos kutatóintézetet egyesíti önálló szervezeti jogkörrel. A foglalkoztatottak létszáma 34 000 fő.

A konszern legnagyobb vállalata az AGROZET ZETOR Brnóban. E gyár előállított termékeinek több mint 80 százaléka traktor, a termékek többi részét bonyolult és speciális csapágytípusok, szakosított fémkohászati termékek teszik ki. A forgalomba hozott traktoroknak több mint 60 százalékát exportálják, többek között fejlett tőkés országokba is. A nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében a KGST tagországok és Jugoszlávia traktor- és mezőgazdasági gépgyártásában megvalósuló sokoldalú nemzetközi szakosítási és kooperációs megállapodásnak megfelelően a gyár 0,9 osztályú ZETOR márkájú traktorokat szállit Magyarországnak és az NDK-nak, 2,0 osztályú traktorokat a Kubai Köztársaságnak és 5,0 osztályú traktorokat Magyaország- nak. Csupán 1984-ben a nemzetközi integrációs tevékenység egyeztetett tervnek megfelelően 1760 ZETOR márkájú traktort szállítottak ezekbe az országokba.

A Prostéjovban levő AGROZET vállalat önjáró takarmánybetakarító kombájnok, kistraktorok, burgonya művelésére és betaa nem csíráztatott burgonya ültetéséhez. Ezeknek a gépeknek a szállítását a traktor- és mezögzadasági gépgyártásban megvalósuló sokoldalú nemzetközi szakosítási és kooperációs megállapodásnak megfelelően az 1986-1990. évi időszakban tervezik Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába, kb. 5000 darabot kitevő mennyiségben.

A pelhrímovi AGROZET vállalat rotációs kaszák, gereblyés szénaforgatók, vontatott takarmánybetakarító kombájnok, fejöberen- dezések és szerves trágya talajbajuttatásá- ra szolgáló gépek kibocsátására szakosodott. A ZTR 165 és ZTR 330 márkájú rotációs kaszákat Bulgáriában, az NDK-ban és a Kubai Köztársaságban használják a takarmány-előkészítő géprendszerekben, 1984-ben több mnt 1400 ilyen kaszát szállítottak ezekbe az országokba.

Az OZ-4/SB-4 márkájú gereblyés szénaforgatót Magyarország mezőgazdaságában, a nagyteljesítményű, futószalagszerű fejöberendezéseket Bulgária tehenészeteiben alkalmazzák.

A Jiőínben levő AGROZET vállalat gyártja a cukorrépa művelésére és betakarításéA traktorok hatvan százaléka exportra

Az AGROZET termelési egyesülés részvétele a nemzetközi szocialista együttműködésben

karítása utáni kezelésére szolgáló gépek gyártására szakosodik. Ugyanitt gyártják a kardántengelyeket a konszern összes vállalata számára. Az önjáró takarmánybe- takaritó kombájnok kibocsátása a vállalatnál termelési kooperációban valósul meg a lengyel AGROMET egyesülés vállalataival, amelyek az aprító aggregátort szállítják Prostéjovba az adagoló szállítószalaggal együtt; a szovjet Gomszelmas termelési egyesülés, amely a magasszárú növények betakarításához szükséges aratógépeket készíti és szállítja Prostéjovba, valamint a magyarországi ,,Mezögéptröszt" vállalataival, amelyek ehhez a kombájnhoz három adaptert szállítanak a silókukorica betakarításának különböző technológiáihoz.

A Prostéjovban levő AGROZET viszont Magyarországra, az NDK-ba, Lengyel- országba és a Szovjetunióba szállít 0,2 osztályú kistraktorokat. Csupán 1984-ben több mint 2000 darab TZ 4 K14 típusú traktort szállított ezekbe az országokba. Befejeződnek a kistraktorok családjának korszerűsítésével és bővítésével kapcsolatos munkák, amelyeknek a műszaki paraméterei elérik a világ legjobb hasonló gépeinek a színvonalát. Ezeket a munkákat az említett gépeket importáló országok vonatkozásában a szakosodó ország kötelezettségeinek megfelelően végzik.

A prostéjovi AGROZET hozza forgalomba a korszerűsített burgonyaültetó gépeket is, amelyeket Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába exportálnak.

M

ás KGST-tagországok szervezeteivel együtt a burgonya termesztésére, betakarítására és betakarítás utáni kezelésére szolgáló rendszerek és gépkomplexumok létrehozásában megvalósuló tudományos-műszaki együttműködési megállapodás alapján a VUZS intézet és a Prostéjovban levő AGROZET tervező irodája létrehozta a 4- és 6-soros gépek új modelljeit

ra szolgáló gépeket, valamint a kisméretű technikai eszközöket. A 3-soros répabetakarító gépek nagyobb részét a vállalat a hetvenes években hozta forgalomba, a sokoldalú nemzetközi gyártásszakositási és kooperációs megállapodásnak megfelelően ezeket a gépeket a Szovjetunióba és más szocialista országokba szállította. A vállalat a prágai VIZS intézettel együtt a cukorrépa-művelő és -betakarító rendszerek és gépkomplexumok létrehozására irányuló együttműködés koordinátora a tudományos-kutató és kísérleti-tervező munkáról szóló megállapodásnak megfelelően.

J

elenleg a vállalat új 6-soros önjáró répabetakarító gépeket hozforgalomba, amelyeket a KGST-tagországok szakemberei együttes munkájának az eredményeként hoztak létre. Ezen kívül a vállalat forgalomba hoz kombinált gépeket is a cukorrépa vetéséhez, egyeléséhez és műveléséhez, és ezeket Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába és a Szovjetunióba szállítja.

A jicíni vállalat által forgalomba hozott, kis parcellákon és nehezen művelhető területeken a munkák gépesítésére szolgáló technika ismert a többi szocialista országban. Ez a vállalat a KGST-tagországokban egyike volt azoknak az első vállalatoknak, amelyek megkezdték a motoros blokkok és motoros kaszálógépek gyártását. Ezeket a gyártmányokat Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és a Szovjetunióba exportálják. 1984-ben ezekbe az országokba kb. 6000 darab MF- 70/73 márkájú motoros kaszálógépet és 3650 darab Terra márkájú motoros blokkot szállítottak pótalkatrészekkel együtt.

Ezeknek az eszközöknek a két típusát az 1986-1990. évi időszakban új kivitelben fogják szállítani magasabb műszaki paraméterekkel és jobb minőségi mutatókkal.

Az AGROZET a VUZS intézettel együtt koordinálja a KGST-tagországok együttes munkáit a nemzetközi AGROMAS egyesülés keretében a kisgépek létrehozásával és gyártásával kapcsolatban. Ezek a munkák a kisgépek és a kiegészítő eszközök egyes szerkezeti részegységeinek és aggregátor- jainak a szabványosítására irányulnak.

A

Roudnicében levő AGROZET vállalat fokozatosan bővíti az alapvető talajművelő és vetögépek gyártását. Megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a vállalat bekapcsolódhasson a nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszerébe.

A Humpolecben levő AGROZET vállalat a rakodógépek nagy gyártója. 1986-1990- ben az AGROZET-gyártmányú rakodógépek szállításainak bővítését tervezi a KGST-tagországokba. Az ND-5-018, ND- 4-022, ND-5-014 és UNHZ-500 márkájú gépeket Magyarországon, az NDK-ban és Lengyelországban tervezik felhasználni.

Az AGROZET-konszern 3 vállalata csak a szerkezeti részegységek és aggregátorok gyártására szakosodik. Az Uhersky Brod- ban levő gyár a traktorokhoz szüikséges nagyteljesítményű hidraulikus aggregátorokat, a Brnóban levő gyár a ZETOR-márkájú traktorokhoz szükséges vezetőfülkéket és más kegészítő gyártmányokat, a Svratká- ban levő gyár a traktorokhoz és önjáró gépekhez szükséges üléseket gyártja.

A sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításról és kooperációról szóló megállapodás érvényességének 15 éve alatt Csehszlovákia részvételét az ebben a népgazdasági ágban megvalósult nemzetközi munkamegosztásban a következő mutatók jellemzik: az AGROZEJ-konszern az 1971-1975. évi időszakban a sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás országaiba a gépek és berendezések 9 típusát, az 1976-1980. évi időszakban 11 típusát, az 1981-1985. évi időszakban 23 típusát exportálta. Az 1986-1990. évi időszakban a tervek szerint a mezőgazdasági gépek és berendezések 38 típusát fogják a szocialista országokba exportálni.

A tudományos kutatások az AGROZET ZETOR vállalathoz tartozó traktorfejlesztési intézetben, és a mezőgazdasági gépek VIZS intézetében összpontosulnak. Ezek az intézetek a konszern vállalatainak tervezőirodáival együtt részt vesznek a KGST Gépgyártási Együttműködési Állandó Bizottság munkatervének megfelelően megkötött hat megállapodás keretében a sokoldalú tudományos-műszaki együttműködési programok megvalósításában.

A mezőgazdasági gépgyártási ágazatban létrehozott termelői és tudományos-kutató potenciál gyakorlatilag járul hozzá a csehszlovák mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának a megszilárdításához, a KGST-tagországok lakossága élelmiszerellátásának a javítására irányuló együttműködés fejlesztéséhez.

OLDRICH DOLEZEL mérnök, az AGROZET Traktor- és Mezőgazdasági

Gépgyártó

Konszern vezérigazgatóságának osztályvezetője, JURIJ RUZIN mérnök, a KGST Titkársága gépgyártási osztályának szakértője

Az iparban az utóbbi időszakban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a lézertechnikát. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Rádiótechnikai és Elektronikai Intézete szintén aktívan bekapcsolódik a KGST-országok azon törekvéseibe, hogy a lézertechnikát a követelményekkel és a lehetőségekkel összhangban még fokozottabb mértékben használják ki az iparban. Alkalmazásának egyik lehetséges módja a optikai szálak átmérőjének érintésmentes mérési módszere. Az intézet az elsők között kapcsolódott be a KGST- tagországok tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programjába, s legfontosabb feladata egyebek között épp a kis átmérőjű anyagok mérésére alkalmas lézerberendezések kifejlesztése. Képünkön: Miroslav Miler beállítja a csövek mérésére alkalmas legújabb típusú lézerberendezést. (ŐSTK - felvétele)

Közösen kutatni és gyártani

Csehszlovák - lengyel együttműködés az elektronikában

Az elektronika kétségtelenül a csehszlovák-lengyel árucsere legdinamikusabban fejlődő területe. A háztartási és szórakoztató elektronikára éppúgy vonatkozik ez, mint a gazdasági és termelési célú berendezésekre. A két ország elektronikai iparának azonos színvonala, a hasonló termékszerkezet az együttműködés és a szakosodás további távlatait nyitja meg. Ez mindkét fél számára biztosítja a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket.

Az elektronikus audiovizuális eszközök közös fejlesztésében elért eredményeket az UNITRA és a Tesla vállalatok közös kiállítása már bizonyította Prágában. Az együttműködés ma már nemcsak a rádió- magnetofonok gyártását érinti (Lubartów- ban és Pardubicében már megkezdték a közös RM 820 S Condor típusú rádiómagnó gyártását), hanem kiterjed az UNITRA-POLCOLOR Piaseczno és a Tesla Roinov között a színes tévéképernyők gyártásáról létrejött szakosítási gyüttmüködésre is. Szorosabbá fűzte kapcsolatait a Tesla Orava is és az UNIT- RA-UNIMOR Gdansk a televizógyártás- ban, illetve a Tesla Bratislava és lódzi FONICU a Hi-Fi berendezések gyártásában. A bratislavai Tesla vállalat keresi a lengyel partnereket a VHS rendszerű videomagnó és a Compact Disc lemezjátszó fejlesztéséhez és gyártásához.

A számítástechnikában a lengyel-csehszlovák együttműködés elsősorban a KGST keretében valósul meg, mégpedig a szabványosított RJAD és SM típusú gépek fejlesztésében, de gyorsan fejlődnek a kisebb horderejű kétoldalú kapcsolatok is. Ennek keretében a wroclawi ELWRO 80 darab ONDRA típusú számítástechnikai rendszert és nyolc darab R-32-es rendszert szállított Csehszovákiá- ba. Ez a kapcsolat ebben az ötéves tervidőszakban az R-34-es rendszerek szállításával bővül. Ezen kívül jelentős még a lengyel automatikus gyártásirányitó rendszerek exportja a csehszlovák vegyipar számára.

A jól fejlődő üzleti, kooperációs és tudományos kapcsolatoknak köszönhetően ma az elektronika 12 százalékkal részesedik a Csehszlovákia és Lengyel- ország közötti árucsere-forgalomból. 1986 és 1990 között az elmúlt ötéves tervidőszak 281 milliós tételével szemben 360 millió rubel értékű elektronikai árucikkcserével számolnak.

A csehszlovák-lengyel gazdaság és tudományos-műszaki együttműködési bizottság erre az ötéves tervidőszakra mintegy 60 közös kutatási témát jelölt ki az elektronika területén, amely az aktiv és passzív elemek és rendszerek, a mérőműszerek, a vákuumtechnika és az elektrotechnikai anyagok területén teszik nemzetközivé a kutatást. -sz-