Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-03 / 13. szám
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBAN Az évről évre megújuló egyéni és kollektív munkakezdeményezésnek köszönhetően, a dolgozók és a vállalatok az idén is az élet valamennyi területén értékes szocialista kötelezettségvállalásokkal járulnak hozzá az igényes feladatok maradéktalan teljesítéséhez. így van ez például az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban is, ahol a mezőgazdasági vállalatok dolgozói a múlt évi gyengébb termelési eredmények okozta kiesés pótlását tartják a legfontosabbnak. TIZENNYOLC MILLIÓ KORONÁS ÍGÉRET A járási mezőgazdasági igazgatóságon Olga Balogová mérnöktől megtudtuk, hogy a járás földműves-szövetkezetei, állami gazdaságai és közös mezőgazdasági vállalatai 18 millió korona értéket meghaladó szocialista kötelezettségvállalással köszöntik a nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordulóját.- Az említett összeg nagyobb hányada, pontosan 17 millió 240 ezer 249 korona a szövetkezeti tagok munkakezdeménye- zéséböl ered - mondta egyebek között a kötelezettségvállalási mozgalom szervezésével és értékelésével megbízott mérnöknő. - A szövetkezetek által előterjesztett huszonegy üzemi kötelezettségvállalást a felmérések szerint három közös, 249 kollektív, illetve 6094 egyéni felajánlás alapján dolgozták ki, tehát feltehetően hűen tükrözi a dolgozók és a közvetlenül érintett munkakollektívák feladatokhoz való hozzáállását. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága és a járási mező- gazdasági igazgatóság által készített statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy az Érsekújvári járás szövetkezetei a múlt évi kiesés pótlására törekedve, az idén összesen 5262 tonna gabonát és 2459 tonna tömegtakarmányt szeretnének termelni, illetve 985 tonna cukorrépát, 208 tonna olajnövényt és 50 tonna korai burgonyát ígérnek értékesíteni terven felül. A szövetkezetekben gondolnak az energiahordozókkal és az erőtakarmányokkal való takarékosságra is. A gazdaságok szocialista kötelezettségvállalása 368,7 tonna erötakarmány, 318 920 kWó villamos energia, 5212 GJ fűtőanyag és 1153 hektoliter hajtóanyag megtakarítását helyezi kilátásba. S végül, de nem utolsósorban arról is szólnunk kell, hogy a szövetkezetek tagjai az élet- és munkakörnyezet javítását, a Nemzeti Front választási programja teljesítésének elősegítését, valamint a betakarítási csúcsmunkákban való aktív részvételt is szívügyüknek tartják. A közel 118 ezer óra társadalmi munkára tett ígéret legalábbis ezt jelzi. A SZÖVETSÉGI RÉSZLEGEK JAVASLATAIRA ALAPOZNAK A járási mezőgazdasági igazgatóságon természetesen azt is megkérdeztük, hogy az utóbbi néhány év tapasztalatai alapján mely szövetkezetek tagjai teljesítik legpél- dásabban önként vállalt kötelezettségeiket. Balogová elvtársnó az Udvardi (Dvory nad Zitavou), a Csúzi (Dubník) és a Szímöi (Zemné) Efsz-eket említette a legjobbak között. Mi a csúzi Vörös Zászló Egyeséges Földmúves-szövetkezetet választottuk.- Szövetkezetünknek 960 állandó dolgozója van - mondta egyebek között Vlasák István mérnök, a hozzávetőlegesen 5200 hektáron gazdálkodó szövetkezet alelnöke -, és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásaink értéke túlhaladja a 2 millió 366 ezer koronát.- Hogyan születik egy ilyen értékes vállalás? A szövetkezet vezetősége vagy maguk a dolgozók kezdeményeznek?- A konkrét felajánlásokat a dolgozóktól, tehát az egyénektől és a munkakollektíváktól várjuk és kapjuk, de ötletekkel és tanácsokkal magunk is igyekszünk a dolgozók figyelmét a legfájóbb problémákra összpontosítani. A zárszámadó közgyűlést megelőzően a szövetségi, vagy ha úgy tetszik önelszámolási részlegek termelési értekezletein megvitatjuk az előző évi tapasztalatokat, majd ismertetjük az adott részleg új feladatait. Ezeknek ismeretében a részleg dolgozói, beleértve a szocialista munkabrigádokat is, maguk kezdeményezik a termelési és értékesítési feladatok túlteljesítését, maguk tesznek javaslatot a takarékosság növelésére, illetve a termelési költségek csökkentésére stb. A szövetségi részlegeken előterjesztett javaslatok összegezésével születik meg az üzemi kötelezettségvállalás, melyet a zárszámadó közgyűlés hagy jóvá.- Mi mindenre terjed ki az idei vállalásuk?- A szövetségi részlegek kötelezettségvállalásai értelmében a termelés összköltségeit 537 ezer, az anyagköltségeket pedig további 400 ezer koronával csökkentjük, miközben a növénytermesztésben 250 ezer, az állattenyésztésben pedig 453 ezer koronával túlteljesítjük az árutermelési tervet. Ezenkívül vállaltuk még, hogy jobb munkaszervezéssel, a gépek vonóerejének és teljesítőképességének tökéletesebb kihasználásával megtakarítunk 50 000 kWó villanyáramot, 0,3 TJ fűtő- és 206 hektoliter hajtóanyagot, összegyűjtünk és leadunk 87 ezer korona értékű fémhulladékot, valamint biztosítjuk, hogy a silóinknak legalább 80 százaléka az első és a második minőségi osztályba kerüljön. MUNKAFEGYELEM ÉS HOZZÁÁLLÁS KÉRDÉSE-Az előbb arról beszélgettünk, hogy a szövetkezet vezetősége a dolgozók kezdeményezését a legtöbb gondot okozó problémák megoldására irányítja. Az idén ez mennyire sikerült?-Teljes sikerről, sajnos, ezúttal sem beszélhetünk - mondta az alelnök -, ugyanis néhány igen fontos dologról újfent megfeledkeztek dolgozóink a kötelezettségvállalások idején. Az első helyen a tej minőségének kérdését említeném. A múlt évben eladott 3 millió 872 ezer liter tejnek csak 75,3 százalékát tudtuk az első minőségi osztályban értékesíteni, örömünkre szolgált volna, há mindenekelőtt a jászfalui (Jasová) részleg dolgozói ígéretet tesznek a minőség javítására, de nem így történt. Hasonló gondjaink vannak a malacnevelésben is, hiszen a múlt évben a tervezett 17,02 helyett csak 15,87 malacot választottunk el egy koca átlagában. Itt az előbb elmarasztalt jászfalui részleg mutatott jó példát, túlteljesítve feladatát. Reménykedtünk, hogy foganatja lesz a bírálatnak, és a múlt évben csupán 79 százalékos tervteljesítést felmutató csúzi részleg sertésgondozói ígéretet tesznek a malacelválasztási eredmények javítására, de csalódnunk kellett. A kötelezettségvállalásukban ilyesmiről egy szó sem esett. Galla Gábor mérnök, állattenyésztési ágazatvezetó a fentiekkel kapcsolatban így nyilatkozott:-Az egyes gondozók, illetve részlegek eredményeiben tapasztalható lényeges eltérések objektív tényezőkkel csak részben indokolhatók, ezért is vártuk, hogy az eredményekben közvetlenül érdekelt önelszámolási egységek kezdeményezni fogják a javítást. El kell ismernünk, hogy a hűtőberendezések műszaki állapota éppen a bírált jászfalui részlegen a legrosszabb, tehát nem várhatjuk el az ott dolgozóktól, hogy a tejnek 84 vagy 92 százalékát értékesítsék az első osztályban, mint a semerovói vagy a csúzi telepen, viszont a múlt évi 48,4 százalékos eredmény valóban nagyon rossz. Ha legalább a 75 százalékos szövetkezeti átlagot sikerült volna elérniük, amihez minden feltétel megvolt, akkor legkevesebb 95 ezer koronával több jövedelme származhatott volna szövetkezetünknek az állattenyésztésből. A csúzi telep sertésgondozói is vállalkozhattak volna a malacelválasztási eredmények javítására, tekintve, hogy az idén remélhetőleg nem kell olyasmitől tartanunk, hogy négy vásárolt kan közül még a kiállításról hozott sem válik be. Mindkét esetben komoly változáshoz vezethetne a munkafegyelem megszilárdítása és a dolgozóknak a feladatokhoz való kedvezőbb hozzáállása, de ezt valószínűleg csak az anyagi érdekeltséget elmélyítő, brigád- rendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra való áttérés hozza meg. Egyelőre úgy fest a dolog, hogy a dolgozók többsége, de néha maguk a vezetők is csak olyan pluszfeladatot vállalnak, amelyek esetében a kudarcot mindig meg lehet magyarázni valamilyen objektív tényezővel. Az ágazatvezetó által megfogalmazott tapasztalat fölöttébb elgondolkoztató, ugyanis számtalan jel utal arra, hogy nem csupán csúzi jelenségről van szó. A hivatalos kimutatások tanulmányozása közben már a járási mezőgazdasági igazgatóságon felfigyeltem arra, hogy a vállalásokban egy szó sem jelzi a termékek - például a sörárpa, a kenyérgabona, a hús vagy a tej - minőségének javítására, a répa cukortartalmának növelésére stb. irányuló törekvést. Balogová mérnöknó ezt azzal magyarázta, hogy a kooperációs körzetek mező- gazdasági vállalatainak az ötéves tervidőszakra szóló, társított kötelezettségvállalásaiban már foglalkoztak a minőség javításának kérdésével. Sajnálom, de nem sikerült megnyugtatnia. Ugyanis nem tudom elképzelni, miként lesznek képesek a vállalatok megtartani adott szavukat, ha maguk a dolgozók és az eredmények javításában közvetlenül érdekelt munkakollektívák, akik és amelyek valószínűleg legtöbbet tehetnének a minőség javításáért, ilyen vonatkozásban még csak az ígéretig sem merészkednek el. És ez sajnos, már nem pusztán meggyőzés és anyagi ösztönzés kérdése, hanem főleg a hozzáértés és a hozzáállás függvénye. Minderről a formalizmus elleni harc, a fejlődés ütemének szükségszerű meggyorsítása, illetve a gazdasági mechanizmus átalakítása kapcsán mostanában már elég sokat, de talán még nagyon bátortalanul beszélünk. KÁDEK GABOR Ügyes kezű asszonyok formálják a süteményeket Tercsik Mihály és Melega György a frissen sült kenyér minőségét ellenőrzi a választékot I Végre az élvonalban Évekkel ezelőtt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) pékségben komoly problémákat okozott a tervek teljesítése, és a termékek egy részének minősége sem felelt meg a követelményeknek. A sok megoldatlan kérdés miatt a pénzügyi gazdálkodás sem alakult kedvezően. A járási pártbizottság, értékelve a helyzetet, javasolta, hogy változásokat kell eszközölni az irányításban. Olyan embereket kell az üzem élére állítani, akik képesek megbirkózni a feladatokkal. így került Nagy József az igazgatói székbe. Nem volt könnyű helyzetben, mert a sikertelen időszak alatt sok pék és gépkocsivezető máshol keresett megélhetést. Az új vezetőnek első dolga volt, hogy szorosra fűzze a kapcsolatot a dolgozókkal. Ehhez nagy támogatást kapott az üzemi pártszervezettől, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezetétöl, a szocialista munkabrigádoktól és más élenjáró kollektíváktól; mindazoktól, akik szívügyüknek tartották a munka megjavítását. A termelési értekezleteken mozgósító határozatok születtek. Egyre több dolgozó tűnt ki a szocialista munkaversenyben. Közösen vitatták meg, hogyan lehetne mielőbb javítani a termékek minőségén. Bírálták azokat, akik nem használták ki jól a műszakokat. Hogy a berendezéseket fokozatosan a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák, megkezdték a háromműszakos üzemeltetést. így lényegesen növekedett a napi teljesítmény. A választékot is bővíthetik. A program szerint dióval, mákkal, almával töltött kalácsot is készítenek. Nagy a kereslet utánuk a járásban. Ezért a legutóbbi termelési értekezleten úgy döntöttek, hogy idén az elmúlt évhez viszonyítva 3 százalékkal több ilyen süteményfélét sütnek. A kenyér sütésében és a választék bővítésében szintén javulás állt be. Idén március 6-tól megkezdték például a három napig friss állapotban tartósítható kenyér sütését. A 60 százalék búzalisztből és 40 százalék rozslisztből készült barnakenyér máris keresett cikk. A tejes és a Sáriéi kifli is jó minőségű. A korszerű gépsorral 60 ezer darabot sütnek naponta. Az üzem vezetői a dolgozókkal együtt arra törekednek, hogy minél jobban kielégítsék a fogyasztók igényeit. Verseny indult a minőség további javítására. Az első eredmények máris megszülettek, mert az elmúlt időszakhoz viszonyítva mintegy 50 százalékkal kevesebb a reklamáció. Paraszti András, az üzemi pártszervezet elnöke, a szállitórészleg vezetője arról szólt, hogy a párttagok minden szakaszon példát mutatnak és a pártonkívülieket is jó munkára ösztönzik. A szocialista munkaversenyben nevelődnek, formálódnak az emberek. Az öt szocialista munkabrigád tagjai közül már többen megkapták a bronzjelvényt. Paraszti András, Pongrácz Lajos, Oros József, Szabó Imre és Mészáros József szocialista munkabri- gád-vezetó színvonalas munkát végez. Csódör Mihály irányításával a komplex racionalizációs brigád a gépek műszaki állapotát ellenőrzi és javaslatokat tesz a karbantartási munkák tökéletesítésére. Módosítási javaslatokat dolgoz ki új termékek készítésére. Az ilyen jellegű tevékenységgel is hozzájárul az innovációs program teljesítéséhez. Az üzem munkájára a felsőbb szervek is felfigyeltek. Megállapították, hogy nagy erőfeszítések után az élenjárók közé került. Az elmúlt évben már december 22-én teljesítette az évi termelési tervet. A teljesítmény és a minőség alakulását értékelve a Nyugat-szlovákiai kerületben a második helyre sorolták. A szállítórészleg pedig a termékek rugalmas szállításáért és a jelentős hajtóanyag-megtakarításért az első helyre került. Ma tehát már neve van ennek az üzemőek, amely a múltban a lemaradozók közé tartozott. A beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a jövőben még jobb feltételek között termelhetnek a munkakollektívák. Nagy Lőrincz, a termelési részleg vezetője sokat vár a karbantartástól. Véleménye szerint gyorsabb ütemben növekedhet a termelés, bővíthetik a termékek választékát és javíthatják a minőséget is. Szabó Imre műszak- vezető és Tercsik Mihály pék arról beszélt, hogy a dolgozóknak egyre jobb a viszonya a munkához. Felelősséget éreznek azért, hogy milyen pékáru kerül az üzletekbe. Hangsúlyozták, hogy szigorúan be kell tartani az előírt normákat. A múltban a kapkodás okozta a legtöbb problémát. Döntő fordulat történt a kenyérgyárban. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva, az idén tovább tökéletesítik munkájukat. Nagy eredménynek számít, hogy ma már a szállítórészlegre havonta jelentkeznek újabb munkások. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ SZÚ 6 1987. IV. 3.
