Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-27 / 12. szám

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

1

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

i

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

PJOTR VLASZOV

A méhek balja

A nagymama mesélte az unokájának:- A méhkasban bál volt. Az összes teremben szólt a muzsika. A zenészek a szárnyukon játszottak, földöntúli csodálatos muzsika volt. A legnagyobb teremben maga a királynő táncolt, körülötte válogatott vendégek - hereméh- szépségek. Ők soha nem dolgozlak. Az ő életük csupa bálból és parádéból állt. Piperkőcök voltak mindannyian, és nagyon tetszettek a királynőnek.

Szólt a muzsika, a herék a királynővel forogtak, és mindenki nagyon vidám volt. De hirtelen beszaladtak a harcosok.- Baj van, királynő! Baj van!- Hogy hogy baj? Amikorén táncolok, az egész királyságban mindenkinek velem kell örülnie.- Nem királynő, baj van! Egy hatalmas bozontos mancs tört be a kaptárba.- Segítsetek! - kiáltotta el magát a királynő. - Mentsetek meg!

Hívta a lovagjait, akikkel táncolt, de a ficsúrok már elmenekültek. Elhallgatott a zene, a muzsikusok a karmesterrel együtt segítségére siettek a királynőnek. Ostromlott várhoz hasonlított a kaptár. Bátran küzdöttek a méhek, míg a medve meg nem futamodott. Amikor megnyugodtak a kaptárban, visszatértek a herék is.- Nos, folytatódik a bál? - kérdezték.

De az örök nem engedték be őket. Ez volt a királynő parancsa.- Nagymama, amikor a kasban zümmögnek a méhek, az azt jelenti, hogy bál van?- Nem, kisunokám. Amikor szól a zene a kasban, azt jelenti, hogy egy család él és dolgozik, testvéri közösségben.

NINO BEZARASVILI

A ment öcsónak

Egy tócsa volt az út mellett. Anzor megállt: közepében katicabogár vergődött. Valószínű, a vízparton ágaskodó kamillavirágról huppant le. A katica kétségbeesetten kapálózott. Lábai égnek álltak, de nem tudott megfordulni, egyhelyben forgott.

En átugrom ezt a tócsát - gondolta Anzor de neki valóságos tenger. Mint a Fekete-tenger. Építek neki mentőcsónakot. Anzor letépett a bokorról egy piciny ágacskát, levéllel a végén. De hogyan csináljon vitorlát? Itt vannak a fehér rózsa lehullott szirmai. Anzor felemelt egyet, két helyen tüskével átszúrta és az ágacskára tűzte.

Kész a hajócska! Most már útra kelhet, de nem mozdul egy milliméternyit sem. Szél kellene. Anzor hirtelen Gulliverre gondolt. A rajzon Gulliver egy szélmalmot fúj teljes erejéből. Anzor térdre ereszkedett és vörösödő képpel fújta a vizet a hajócska mellett. Meg is indult a mentőcsónak, majd megállt a tócsa közepén. Ezután körbejárt Anzor, igyekezett a katica közelébe irányítani a csónakot. Hurrá! Egyenesen a katica kaszáló lába mellett állt meg. A bogárka összeszedte minden erejét és felkapaszkodott a fedélzetre. Majd sokáig ült a csónakban, szárnyait széttárva. Szárítkozik - gondolta Anzor. De később sem igyekezett elrepülni a katica. Úgy látszik, a hajó nagyon megtetszett neki.

IRINA KLJONSZKAJA

Kásacska

Túl az égigérő hegyeken és a kék tengereken, élt egyszer egy cár és egy cárné. Született nekik egy kislányuk. Vajon mi legyen a neve? Leszalasztot- tak egy küldöncöt az útra, hogy kérdezze meg az első arrajáró nevét. S ahogy őt hívják, olyan nevet adnak majd a cárkisasszonynak is. Látja ám a küldönc, hogy jön az úton egy idős asszony.- Jó napot, nagyanyó! Hát téged milyen néven tisztelnek?- Kásácska.

Visszatér a küldönc és mondja a cárnak:- Egy életem, egy halálom kezedbe ajánlom. Csak egy idős asszonnyal találkoztam. Kásácska a neve.

Fellélegzett a cár. Nem valami szép név ugyan, de mégis tisztességes. Attól kezdve a cár és a cárné Kásácskának hívták leányukat. Nőtt a kisleány szemlátomást. Éles eszű, ragyogó szépségű teremtés lett belőle. Hanem kitört a kegyetlen háború. A cár csapatai odavesztek, maga is a csatatéren lelte halálát. A nők, gyerekek és az öregek az ellenség fogságába estek. A győztes hercegnek megtetszett a szépséges cárkisasszony, feleségül akarta venni. Ám az nem ment hozzá, ezért elküldték a mezőre dolgozni. Egyszer csak megjelenik a mezőn Kásácska nagyanyó, s egy kendőt borít a cárkisasszonyra. Az meg abban a pillanatban apró maggá változott. Hazavitte az idős asszony a magot és elültette szülőföldjükön. Hamarosan kizöldellt, s az öröm rózsaszín virágaitól tündökölt a sztyeppe. így került a mi földünkbe és szökött kalászba a hajdina. Legkisebb magjából pedig ismét életre kelt Kásácska, a szépséges cárkisasszony.

ÁTÁNYI LÁSZLÓ fordításai

Gondolkodom, tehát...

VERSENY

X várostól Y városig és vissza kerékpárversenyt rendeznek. János odafelé 24, visszafelé pedig 16 km/óra sebességgel teszi meg a távolságot. Tamás mindkét irányban egyenletes, 20 km/óra sebességgel haladt. Kettejük versenyében ki lett a győztes?

Ul

~3

LU

DC J O 2 I- | LU 1

m

N 0)

¥

A - János B - Tamás C - döntetlen volt D - a fenti adatokból nem állapítható meg.

Biológiai

matematika

Erre a rejtvényünkre azt mondhatjuk: nem boszorkányság - matematika. Azt kell most ugyanis a vállalkozó szellemű rejtvényfejtönek kiokoskodnia, hogy hány tonna lehetne az az óriási állat, amely a Földünkön még járni tudna, illetve fektéből lábra tudna állni. A tudósok becslése szerint eddig két óriáshüllő érte el bolygónkon a legnagyobb súlyt. Az egyik harminc, a másik nyolcvan tonna körül lehetett. (Megjegyzendő, hogy a ma óriása, az elefánt többnyire nem éri el a tíz tonnát.) Egy finn tudós abból indult ki, hogy ha a testarányok változatlanok, a nagyobbá váló állatnak a tömege a hosszméretének köbével arányosan növekedik, csontjainak teherbírása pedig a csontok keresztmetszetével. Hasonlóképpen az izomereje az izmainak a keresztmetszetével. (gy hát minden említett érték csak a hosszméretek négyzetével nagyobb. A végtagoknak kell megvastagodniuk. Ez az oka, hogy az állatóriásoknak oszlopszerű lábuk volt és van. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy az állat nem mindig áll, vagyis nem mindig nehezedik egyformán mind a négy lábára. Járás közben is leginkább három lábára támaszkodik, de inkább csak kettőre, arról nem is szólva, hogy mozgás - főleg gyors mozgás - közben nem kizárólag függőleges dinamikai hatások érik a lábakat.

Nos, a kérdés nem egyszerű, de érdekes: egy száznegyven tonnás állatnak mennyi csontjának kellene lennie, illetve mennyi lehet egy Földünkön élő állat súlyának felső határa?

BUUOf 001- UQZOH yaAuawinjgy /p/o/za/ezs - jgieg ps/aj e ABog ‘»oinj ajsajajzayjaAoy e bjjb sí inBfA 'lupBJBUi jeye uod/Bi eg ‘biui/b auaiiay igqiuosa ednso a;uizs jeui yeuse/jp -teng pießopiie ueipoßnAu seuuoi OPÍ ABa ABog ‘ej -lopuiezsm pjejny uug v

MEGFEJTÉS

A március 13-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Sok a Dunában a hal: (a vízszintes sorok felülről lefelé) 14x6:7, 13+12-10,

9+8-11 (az egyik megoldási tehetőség). Nyertesek: Vargha Balázs, Komárom (Komárno); Paudits Zsuzsanna, Somodi (Drienovec); Brza Ildikó, Felsószemeréd (Horné Seme- rovce); ifj. Bencsö László, Safáriko- vo; Korec Brigitta, Szádalmás (Jab- lonov nad Turftov).

II. A MOCSARAK

Titokzatos, sejtelmes, kissé riasztó is a mocsarak világa. Az ember félve lép a hínáros vízbe, estefelé lidércfényt vél villanni, nem létező kísérteteket „telepít“ ide a képzelet. Valóban egyedi ez a világ, amely a sekély állóvizek szélén vagy később egész területükön kialakul.

Azt már tisztáztuk, hogy milyen fontos a víz a növények számára, tudjuk azt is, hogy a talaj csak jelentéktelen szerepet játszik sok vízinövény életében. A mocsári növénypaletta kialakulásában azonban már igenis komoly szerepe van a vizfenék minőségének és összetételének. Ha belemarkolunk valamely mocsár iszapjába, először azt állapíthatjuk meg, hogy büdös. A kellemetlen szag az iszapban felgyülemlő és bomló szerves anyagokból származik. Ezek a szerves anyagok nem mások, mint a vízben élő vagy a felszínen lebegő növényi testek maradékai, korhadékok, különböző parányi rákok és rovarok bomló testrészei és még sok más hulladék. A vízben oldott oxigén hatására, a meleg közegben folyik a bomlás, a rothadás, ennek során a szerves anyagok szervetlen, úgynevezett „minerális“ anyagokká alakulnak, tápanyaggal dúsítva az iszapot. A gusztustalan feketéskék iszapot szaknyelven szapropelnek nevezik, és neki köszönhető, hogy a mocsarakban a súlyát tekintve is nagy mennyiségű élő növényi tömeg halmozódik fel. Köztudott, hogy a megművelt mezőgazda- sági területekről öt-hat tonna körüli szerves szárazanyag takarítható be hektáronként, ugyanilyen területű sekély mocsár akár huszonöt-harminc tonnát is tud produkálni. Ez utóbbi adatból is kitűnik, hogy a mocsári növényzetnek fontos szerepe van a víz tisztításában, az oxigéntermelésben, emellett búvóhely és szaporodási közeg számtalan állat számára.

Említettük, sokféle növény lakja a mocsarakat. Ismerkedjünk meg néhány jellegzetes képviselőjükkel. A páfrányokról azt gondolnánk, hogy csak hűvös, nedves erdőkben élnek, így ha mételyfüvet látunk, nem nagyon társítjuk őt a páfrányokhoz, inkább vízben lebegő négylevelú lóherének látjuk. Bizarr formája van a nyilfúnek - levelei hatalmas nyílként merednek az ég felé, nagyon könnyűek, sok, levegővel telített csövecske és sejtközi tér emeli a magasba őket. A sekély vízben is találunk víz alatti, rejtett életű növényeket, amelyek jól tűrik a zavaros és szinte kézmeleg vízközeget. Ilyen például a nagy és a kis

Nádi boglárka

(A szerző felvételei)

tüskéshinár vagy a sima tócsagaz. A sok szerves anyagot tartalmazó víz felszínét gyakran lepik be különféle békalencsék. Látszólag egynemű tömeget alkotnak, de ha jobban odafigyelünk, ezek között a parányi virágos növények között is több fajt fedezhetünk fel: kis békalencse, nagy békalencse, bojtos békalencse, vagy a víz alá bújó keresztes békalencse. Ebben a zöld masszában a kutató, ha szerencséje van, megtalálhatja a világ legkisebb virágos növényét, a mindössze egy millimé- ternyire növő vízidarát.

A szép külsejű és feltűnő növények közül említsük meg a nádi boglárkát, amely nagy átmérőjű sárga virágával, kardszerú és ápszélű leveleivel emelkedik ki a többi mocsári növény közül. Akadnak a mocsárban növényóriások is. Ilyen a mocsáricsorbó- ka, amely több mint három méter magasra is megnő, lengeti sárga virágzatát a természetjáró feje fölött. BOGOLY JÁNOS

I

I

I

I

I

Sekély mocsár - benőve mételyfüvei, békatutajjal, alján nagy tüskéshínárral

I

■ ■ ■

ÚJ SZÚ

18

1987. III. 27

I ■ Hl ■

Gyökeres György felvétele