Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-27 / 12. szám

■ A Galántai (Galanta) járás, országos viszonylat­ban a legkedvezőbb ökológiai feltételekkel ren­delkező, s mégis a legextenzivebb termelést folytató járások közé tartozik. Ennek tudatában állandó figyel­met szentelünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek. A járási pártbizottságokon rendszeresen értékel­jük a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum mun­kakollektíváinak eredményeit, és sajnos, még mindig nem lehetünk elégedettek a hasonló feltételek között gazdálkodó vállalatok eredményeiben tapasztalható különbségek felszámolásának ütemével. Az elemzé­sek során megállapítottuk, hogy a lemaradozó vállala­toknál a szervező és irányító munkában, a vezető dolgozóknak az ellenőrzéshez való viszonyulásában stb. igen sok probléma tapasztalható. Ezeket a járási mezőgazdasági igazgatósággal szorosan együttmű­ködve igyekszünk megoldani. A mezőgazdaság elért eredményeinek értékelése­kor, de mindenekelőtt a növénytermesztési ágazat előnyös fejlesztésével kapcsolatos célok meghatáro­zása során mélyen elgondolkoztunk afölött, hogy mi­ként javíthatnánk a termőföldről való gondoskodást. A felsőbb pártszervek és a CSKP XVII. kongresszusá­nak határozatával összhangban arra a következtetésre jutottunk, hogy a mezőgazdaság egészének további fejlődése a növénytermesztési ágazat kiemelt fejlesz­tésének függvénye. S mivel a növénytermesztési ága­zat eredményei még az intenzifikáció mai szakaszában is alapvetően a földalaptól függenek, az elkövetkezők­ben feltétlenül hatékonyabban kell gondoskodnunk erről az alapvető termelőeszközről. Járásunkra jellemző, hogy a mezőgazdasági földte­rülethez viszonyítva országos méretben is itt a legna­gyobb a szántóterület aránya. Csaknem teljesen rétek és legelők nélkül gazdálkodunk, és az erdők is csupán építünk, és a gyakorlati tapasztalatokat kamatoztatva szélesebb körben kívánjuk alkalmazni a zöldtrágyá­zást. Pozitívan kell megemlíteni, hogy mezőgazdasági vállalataink a szántóföldnek több mint 25 százalékát rendszeresen istállótrágyázzák, ami adottságaink kö­zepette az öntözési lehetőségek hatékony kihasználá­sának alapfeltétele. A talaj fizikai tulajdonságainak javítására törekedve átértékeltük a talajmüvelés eddigi rendszerét és a jövő­re nézve olyan agrotechnikai beavatkozásokat része­sítünk előnyben, amelyek biztosítják a talaj tiprásának, tömörítésének mérséklését. A cél érdekében szövet­kezeteink és állami gazdaságaink tavaly 3300 hektá­ron végeztek meliorációs altalajlazítást. A szélerózió kétévenként okoz kárt járásunk gazdaságainak. Példá­ul a 7. ötéves tervidőszakban mintegy 5 ezer hektáron kellett újravetnünk a cukorrépát, aminek következté­ben a hozam megközelítőleg 1/3-ával csökkent, a hek­táronkénti termelési költség pedig 3-4 ezer koronával nőtt. Nem beszélve arról, hogy a szélerózió által elsodort talajréteg különböző peszticideket is tartalma­zott, ami az életkörnyezet védelme szempontjából igencsak hátrányos. A károk megelőzésére törekedve széltöró erdósávokat telepítünk, és az eróziót csökken­tő agrotechnikai eljárások meghonosításán munkálko­dunk. A vágsellyei kooperációs körzetben már kidol­gozták a mezőgazdasági táj ökológiai tanulmányát, amely valószínűleg jelentősen megkönnyíti az ilyen jellegű gondjaink megoldását. Most már csak az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mában kellene konkrét határozatot hozni a széltöró sávok telepítési lehetőségeiről, főleg arról, hogy mek­kora földterületet lehet feláldozni ilyen célokra. A vízgazdálkodási viszonyok megoldását fölöttébb bonyolultnak tartjuk. Annak ellenére, hogy a legszára­4 százalékkal részesednek az összterületből. A föld­alap fejlődését a mai szemszögből vizsgálva bírálóan kell szólnunk a túlzottan nagy táblák kialakításáról és a széltöró erdősávok kiirtásáról. Azt is el kell mondani, hogy a gazdálkodás eddigi formája, sajnos, nem volt kedvező hatással a talaj szervesanyag-tartalmának és bioenergetikai potenciáljának növekedésére. Részben ennek következtében, részben pedig a nehézgépek használatának köszönhetően romlottak a talaj fizikai tulajdonságai, és ez a természetes csapadék hiányá­val együtt a terméshozamok alakulására is kedvezőtle­nül hatott. Az utóbbi években, sajnos, már a szélerózió is egyre több gondot okoz járásunkban. A földalapról való gondoskodás elmélyítésével kap­csolatos feladatainkat az említett ismeretek birtokában határoztuk meg. Igen fontos feladatnak tekintjük a ter­mőföld védelmét. A járási pártbizottság rendszeresen értékeli a mezőgazdasági földterület igénybe vételének helyzetét, a földalapról való gondoskodást, beleértve a rekultivációt és a vízgazdálkodási viszonyok - min­denekelőtt az öntözés - megoldását is. A járási pártbi­zottság határozata értelmében a pártalapszervezetek saját hatáskörükben megvitatták a földalap védelmé­nek helyzetét és meghatározták, hogy pártvonalon miként fogják ellenőrizni az érvényes előírások meg­tartását. Ennek köszönhető, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban járásunkban a mezőgazdasági földterület csak 230 hektárral csökkent, és hogy ebből csak 180 hektár volt szántóföld. Az elkerülhetetlen igénybevételt az utóbbi években jelentős mértékben sikerült ellensú­lyoznunk a nem mezőgazdasági földterületek termővé tételével, az erdőirtásokkal stb. Az értékelt ötéves időszakban rekultivációval összesen 138 hektár mező- gazdasági - ebből 137 hektár a szántó - földterületet vontunk be a termelésbe. A rekultivációt illetően igé­nyes feladatokat tűztünk magunk elé, s ezeket eddig sikeresen teljesítjük. A nem beruházásos jellegű talaj- javításokhoz való állami hozzájárulást újabban teljesen korlátozták, ezért a mezőgazdasági vállalatok többsé­ge tervdokumentáció nélkül végzi a talajjavítási mun­kálatokat. A legjobb eredményt a Nádszegi (Trstice), a Vefky Grob-i, a Sopornai és a Vágsellyei (Sala) Efsz, illetve a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gaz­daság éri el. A termőföld kihasználásában a Hidaskürti (Mostová), a Vágsellyei, a Sopornai és a Sókszelőcei (Selice) Efsz mutat jó példát. E téren eredményeink javítására az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­sága által a noszf 70. évfordulója tiszteletére meghir­detett szocialista versenyt is kihasználjuk. Egyetértünk azokkal a szakvéleményekkel, melyek felróják, hogy a múltban elmulasztottunk bizonyos, a talaj termőképességének növekedésére kedvezően ható intézkedéseket. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy kevés évelő takarmányt termesztünk, kevés szarvasmarhát tenyésztünk, és kevés az istállótrágya. A mulasztásokat igyekszünk pótolni. Tervszerűen nö­veljük az évelő takarmánynövények szántóföldi része­sedését. Ennek egyik módja, hogy a réti herét köztes­ként termesztjük. Az istállótrágya kezelésének szak­szerűbbé tétele céljából szilárdított trágyatelepeket zabb körzetek egyikében gazdálkodunk, némely évek­ben a járás délkeleti részén bizonyos földterületek még késő tavasszal is víz alatt állnak. A Krárová nad Váhom-i víztározó negatív hatása tavaly jelentkezett első ízben a talajvíz szintjének emelkedésével. Az elvizenyósödés összességében akkora kárt okozott, mintha 2500 hektáros szántóterületen nem termeltünk volna semmit. A problémát a kerületi pártbizottsággal, a felettes gazdasági szervvel és a szolgáltató szerve­zetekkel együttműködve igyekszünk megoldani. A fo­ganatosított intézkedések többsége hatásosnak bizo­nyult és mérsékelte az elvizenyósödés következmé­nyeit, de a végleges megoldásra csak a kialakult helyzet alapos vizsgálata és értékelése után kerülhet sor. Az öntözőgazdálkodást jelentős intenzifikációs té­nyezőként tartjuk számon, amely adottságaink köze­pette hatékonyan hozzájárulhat a nagy terméshoza­mok állandósításához, örömünkre szolgál, hogy a 8. ötéves tervidőszakban tervszerűen folytathatjuk az építést és újabb több mint 11 ezer hektárt hálózhatunk be öntözőrendszerrel. így a szántóföldnek hozzávető­legesen 65 százalékát fogjuk öntözni, sokrétűen kama­toztatva az eddigi tapasztalatokat. Az öntözési lehető­ségek tökéletes kihasználását a pártalapszervezetek is segítik: az öntözöcsoportokban dolgozó kommunisták és tagjelöltek részvételével ideiglenes pártcsoportokat alakítanak, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a gazdasági vezetésnek a felmerült problémák megol­dásához. Az ideiglenes pártcsoportok tevékenységét illetően nagyon jó tapasztalatokat szereztek a Nádsze­gi, a Szenckirályfai (Krárová pri Senci), a Sopornai és a Vágsellyei Efsz, valamint a Galántai Állami Gazda­ság pártalapszervezetében. Az utóbbi években egy átlaghektárt 3,5-4,5-szer öntöztünk meg 30 mm-es vízmennyiséggel. Az elért eredményekkel, de főleg az öntözőrendszer kihaszná­lásának mértékével nem lehetünk megelégedve. Ezért a téli hónapokban a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetésével és a Tudományos Termelési Társulás, valamint az Állami Meliorációs Igazgatóság részvételé­vel minden gazdaságban kidolgozták az öntözőgazdál­kodás rendszerét. Ennek teljesítését pártellenörzés alá vonjuk. A járási pártbizottság februári ülésén olyan határo­zatot fogadtunk el, amely a politikai és a gazdasági szerveket és szervezeteket egyaránt a földalap védel­mére és kihasználásának javítására kötelezi. A XVII. pártkongresszus és a kerületi pártbizottság határoza­tainak, illetve a saját intézkedéseinknek a teljesítését rendszeresen ellenőrizzük, ami kellő biztosíték arra nézve, hogy valóban elmélyüljön a földalapról való komplex gondoskodás. így szeretnénk elérni, hogy az adottságok tökéletesebb kihasználásával járásunk is méltóképpen hozzájáruljon az élelmiszer-önellátás nö­veléséhez. . ÉLES KÁROLY a galántai járási pártbizottság titkára HA KÖVETKEZETES A PÁRTMUNKA Jó gazdasági eredmények A Füleki (Firakovo) Állami Gazdaság múlt évi termelési eredményei­vel, a gazdasági udvarok pártalapszervezeteinek munkájával az elmúlt napokban ismerkedtek meg a kommunisták és a tagjelöltek. A gazdaság üzemi pártszervezetének százötven tagja van, közülük sokan elmondták az évzáró taggyűlésen véleményüket a pártélet és a gazdálkodás legidőszerűbb kérdéseiről. Helena Racková mérnök, az egyik alapszervezet elnöke arról tájékoz­tatott, hogy nemcsak a pártoktatásban, a szakmai továbbképzés terén is jelentős eredményeket értek el. Persze, az elméleti felkészültség a gya­korlatban, a gazdálkodásban is éreztette kedvező hatását. Tavaly az aszály ellenére is 76 millió koronán felüli termelési érték született, s a tervezett 7,5 millió helyett 10 millió koronát meghaladó nyereséget értek el.- A kommunisták képviselete az irányításon kívül jelentős a közvetle­nül termelő ágazatokban is - mondotta a pártelnök. - Ök álltak a szocialista kötelezettségvállalási és versenymozgalom élén is. Ugyan­akkor a gyűléseken és a termelési értekezleteken a munkások - különö­sen a gépesítésben dolgozók - eléggé passzívak. A közömbösség, fásultság egyik oka például a gépjavítóknál vagy az anyagbeszerzőknél az örökös alkatrészhiány, ami évek óta nem változik, nem javul, így értelmetlennek tartják ezt unos-untalan hangoztatni. Szabó Gyula elvtárs, az állami gazdaság föagronómusa, az üzemi pártszervezet alelnöke ezeket mondta:- A hosszú évek tapasztalata mondatja velem, hogy az emberekkel nem nehéz dolgozni, csak mindenkivel meg kell találni a közös hangot, a közös érdekeket. S hogy ez az aprólékosnak tűnő munka nem hiábavaló, bizonyítják az elmúlt tervidőszak vagy akár a legutóbbi esztendő termelési, gazdasági eredményei is. Különösen kalászosokból takarítottunk be jó termést, negyven vagonnal értékesítettünk többet a tervezettnél. Néhány gazdasági udvarunkban - így a ragyolciban (Radzovce) és az egresiben - öt tonnán felüli hektárhozamot értünk el. Olajrepcéból hét százalékkal termett több a tervezettnél, a dohány termése pedig 22 százalékkal haladta meg az előirányzottat. A cukorrépa termésátlaga ugyan csak 31,3 tonna volt, ám a vártnál nagyobb cukortartalom bőven kárpótolta a mennyiségi lemaradást, s bevételeink is kedvezőbben alakultak a tervezettnél. A zöldség termesztésében már voltak gondjaink, ami elsősorban a vízhiánnyal magyarázható. Sajnos tározónkban olyan kevés volt a viz, hogy a két helyen levő kertészetünk nem is öntözhetett belőle azonos időben. Kedvezőtlenül hatott a szárazság a takarmánytermesztési ágazatra is. Reméljük azonban, hogy néhány éven belül megoldódik legnagyobb gondunk is, mivel a határ menti Sátoros (Siatoros) térségében egy nagyobb tározó épül, mely az elmúlt évihez hasonló aszályos időjárás esetén is elegendő vizet biztosíthat számunkra. Meidlik Róbert elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke is fontos gazdasági beosztásban dolgozik, hiszen a másik döntő ágazat, az állattenyésztés vezetöje.- A mi fő gondunk jelenleg a rendkívül nagy állatsúrúségból adódik - mondja az ágazatvezetö - hiszen háromezer hektárnyi szántóterüle­tünkre ötezer darab szarvasmarha jut. Takarmánytermesztésünk még a kedvező évjáratokban sem képes kielégíteni az állomány igényeit, ezért rendszeres szénavásárlásra kényszerülünk. Az elmúlt évben ráadásul a tömegtakarmány minőségével is gondjaink voltak, így tulajdonképpen nagy sikernek számított, hogy 5 millió literes tejeladási tervünket 139 ezer literrel túlteljesítettük. A minőség már nem volt az igazi, következéskép­pen az értékesítés nem alakult elképzeléseink szerint. Maradéktalanul csak a bukovinkai telep dolgozóival lehetünk elégedettek, mert ök az eladott mennyiség 89 százalékát értékesítették a legkedvezőbb árkate­góriában. A sertéshizlalás és malacelválasztás terén sem lehetünk elégedettek, ugyanakkor meg kell dicsérnünk a püspöki (Biskupice) telep gondozónőit, Csúz Katalint és Sándor Rozáliát, mert ók átlagosan 20 malacot választottak el egy anyakocától. Az idei kemény tél egy kissé visszavetette a termelést. Januárban a tejtermelésben közel 12 ezer liter a lemaradás, s bár 1651 állatot kitevő szarvasmarha állomány mellett ez nem sok, mégis szükségesnek tartottuk megbeszélni a teendőket a tehenészet dolgozóival. A gondozók, fejők ígérete szerint már az első negyedév végéig pótoljuk lemaradásun­kat, s nem forog veszélyben az 5 millió 85 ezer literes évi tervünk teljesítése sem. Az elmúlt napok pártévzáró taggyűlésein néhány jogos bírálat is érte ágazatunkat. A hízósertéseknél tavaly a napi súlygyarapodás csupán 52 dekagramm volt, s ezzel nem dicsekedhetünk különösebben. Kísérlet­képpen most a belinai telepünkön új etetéstechnológiát vezettünk be, mégpedig a gbelyi földműves-szövetkezet tapasztalatai alapján. A janu­ári eredmények biztatóak, hiszen a napi súlygyarapodást a tavalyihoz viszonyítva két dekagrammal növeltük. Persze, azért nem mindenáron törekszünk a hozamok növelésére. A gazdaságos termelésnek az új gazdálkodási körülmények között nagyon fontos szerepe van. És ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni az állattenyésztésben dolgozó párttagok és pártonkívüliek körében sem. Nem utolsósorban érveléseink eredmé­nyeképpen sikerült tavaly 547 mázsa takarmánykeveréket megtakaríta­nunk, s a brigádszerű javadalmazási rendszer bevezetésétől is költsége­ink csökkentését várjuk elsősorban. Érvényesül az új gazdálkodási szemlélet a szarvasmarha-tenyésztésben is.- Kár is lenne tagadni, hogy állami gazdaságunk eredményes gazdál­kodási mérlegében része van a melléküzemági termelésnek is - mon­dotta végezetül Helena Racková elvtársnó. - Többféle tevékenységgel is próbálkoztunk az elmúlt időszakban - s nem is eredménytelenül. Egyik munkacsoportunk rekultivációs munkálatokat vállal, másik kavics- és kókitermeléssel foglalkozik, s még fűrésztelepünk vállalkozásai is kifize­tődőek. Az elmúlt évben kétmillió koronás tervét 4 millió 278 ezer koronára teljesítette a kisegítő gazdaság. A terven felüli nyereséggel igyekszünk jól gazdálkodni. Pénzeszközeinket gépvásárláson kívül olyan ágazatok fejlesztésére és beruházásokba fektetjük, ahol garantált a megtérülés. Az állami gazdaság megszólaltatott pártvezetöi egyöntetűen vallják, hogy a körültekintő pártmunka, a névre szóló, konkrét megbízások és azok következetes ellenőrzése döntő mértékben hozzájárulnak a gazda­sági feladatok teljesítéséhez, a célkitűzések eléréséhez. HACSI ATTILA 1987. A párthatározatok teljesítésével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents