Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-20 / 11. szám
szú »1 .III. 20. Sírig tartó szerelem HALAKRÓL, NEM CSAK HORGÁSZOKNAK Ha valakiről azt mondják, hogy halvérű, rögtön tudjuk róla: érzékte- len, rideg természetű. De vajon a halak „halvérúek“? Szó sincs róla! Megannyi példát sorolhatnánk fel „forróvérű", ragaszkodó, gondoskodó, mindhalálig hűséges halakról. A csoportos életmód nagyon sok állatfaj - ezen belül a halak - fontos jellemzője, jóllehet a halak között rendszerint nem akadnak olyan „vezéregyéniségek", mint például a madaraknál avagy az emlősöknél. A halakra inkább az egyenlősdi a jellemző. A közösségi szokások viszont éppen úgy megtalálhatók náluk, mint más gerinces állatoknál. E közösségeken belül minden egyed külön-külön éli saját világát. Ideiglenes társulások A legegyszerűbb, á leggyakoribb, a leglazább halközösségeket többnyire valamilyen hőmérsékleti, táplálkozási adottság hozza létre. Gondoljunk a hideg téli időszakra. Ilyenkor a halak (legalábbis itt a mérsékelt öv országaiban) a vizek legmélyebb részére húzódnak telelni, vermelni, mert ott a legmelegebb - többnyire 4 C-fok hőmérsékletű - a víz. Vagyis a dermesztő fagy ellen ez a hely biztosítja a legnagyobb védelmet. Egy-egy kedvező vermelöhely néhány négyzetméternyi területén - laza közösséget alkotva - több száz hal is összezsúfolódhat. Dunai halászok régi tapasztalata, hogy a halak már szeptember végén, október elején keresni kezdik a számukra legkedvezőbb telelöhelyet; a homokos, sóderes területekről a mélyebben levő, melegebb iszapos részekhez húzódnak. Először a keszegek, majd a süllők, csukák vonulnak a vermelóhe- lyekre. A harcsák egész évben egy helyben maradnak, hiszen ók mindig a mély, iszapos részek lakói. A pontyok is szeretnek elfeküdni az iszapágyban - vízbe dőlt fák között -, de soha nem állnak össze a keszegekkel. A táplálkozási adottságok is nagyban befolyásolják a haljárást. A háztartási vagy a vágóhídi szennyvizek kifolyóinál népes halcsapatok lepik el az érkező ételhulladékokat. A horgászok itt sem próbálkoznak eredménytelenül. A víz gazdagabb oxigénellátottsága is hozzájárulhat az ideiglenes társulások kialakulásához. Gondoljunk csak a zsilipek, gátak, vízesések alsó részére, ahol a magasból lezúduló víz nagy mennyiségű oxigént ránt magával - itt mindig tömörülnek a halak. Az oxigéndús környezetben jól érzik magukat! Szaporodáskor ugyancsak nagyobb halrajok gyűlnek össze. Az ívás befejeztével aztán szétszélednek és a következő évi találkozásig talán nem is látják egymást. A haltársulás fejlettebb és tartósabb formájának kialakulásához valamiféle társulási készségre is szükség van. Ebben az esetben a közösséget alkotó egyedek minden különösebb hátrány vagy feltűnés nélkül elmaradhatnak társaiktól, de ugyanakkor csatlakozhatnak is hozzájuk. íme egy példa. Ha egy halrajból néhány példány más irányban úszik, mint a többiek, akkor nem történik semmi rendkívüli. De akkor sem, ha két küszcsapat véletlenül találkozik és egyesül. Az ilyen közösségeket úgynevezett „nyílt társulásoknak“ nevezzük. Ilyenkor a halak közötti együttlét lényegében „személytelen", viselkedésük utánzás jellegű. Éppen ezért egyáltalán nem kelt zavart, ha két raj először egyesül, majd minden előzmény nélkül szétválik. Zárt társulások Az elmondottaknál lényegesen fejlettebb társas életnek számítanak az ún. családközösségek. Ezeket már „zárt társulásformának“ nevezzük. A bölcsószájú hal (pl. a kékakara, a tilápia, a vöröstorkú,' bölcsöszájú hal stb.) kifehezetten párválasztó, sohasem hajlandó csak úgy találomra „frigyre lépni", családközösséget létesíteni. Ellenben, ha két különnemű állat valóban megtetszett egymásnak, akkor késlekedés nélkül összeállnak, majd megfelelő ívóhelyet keresve félrevonulnak. A lerakott, megtermékenyített ikrát állhatatosan őrzik, a kikelő ivadékot gondosan védik. A halpáros úgy vezetgeti több száz egyedböl álló utódait, mint juhász a nyáját. Az ilyen vízi séták alkalmával az apróságok közül egyetlen egy sem veszhet el. Ha valamelyik fiatal mégis elkalandozna, úgy valamelyik szülő rögtön utána ered, elfogja, majd a szájában visszaviszi a többiekhez. A zárt közösségekben a fiatalok zöme hűségesen követi a tapasztalt szülőket. Minek köszönhető ez az állhatatos gyermeki hűség? Tudományos kutatók megállapították, hogy az ívást követően a szülök mozgása alapvetően megváltozik - sokszor egyenetlenné, lökésszerűvé, szaggatottá válik ami az ívásban részt nem vett egyedekre nem jellemző. Az ikrából kikelő ivadék tehát ezt a sajátos mozgást látja először, és ez rögzül benne. A zárt társulásban élő, halházastársak akár egy életen keresztül is együtt maradnak. (Á) AZ EGÉSZ NÖVÉNYNEK „FAJ“ A növények is reagálnak az általuk elszenvedett sérülésekre, mégha ez a reakció kevésbé látványos is, mint az állatoké vagy az emberé. A kutatók paradicsommal és burgonyával kísérletezve megállapították, hogy a növények sérülései észlelhető elváltozásokat okoznak a növény háborítatlan részeinek sejthártyáiban. Ha a szár alsó térségének leveleit károsították, kisvártatva a száron feljebb növő sértetlen leveleken a sejthártyák szokatlanul törékennyé váltak. A kutatók a sérülés után megkísérelték, hogy a levelek sejtjeiből sejtfal nélküli „meztelen" sejteket, úgynevezett protoplasztokat hozzanak létre. (A sejtfal enzimekkel, például a csiga gyomornedvéból elkülönített enzimekkel emészhetö el. A visszamaradó, csak a sejthártyával körülvett növényi sejt a proto- plaszt. - A szerk.) A sérült levelekből elkülönített protoplasztok közül sok gyorsan szétesett, az épen maradt protoplasztok száma négy óra múltán 25 százalékkal kisebb volt, mint a sértetlen növényekben, s a további órák során még 25 százalékkal lett kevesebb. Ha egy kártevőnek a hernyói az alsó leveleket rágták, a sértetlen levelekből származó ép protoplasztok száma 43 százalékkal csökkent, s 90 százalékos volt a csökkenés akkor, ha a növény szárát borotva- pengével szétvágták. A kutatók szerint ezeket az elváltozásokat egy eddig ismeretlen seb- jelzés okozhatja. (P) A pattanóbogarakról A kertbarátok közül bizonyára sokan felfigyeltek már a házikertekben is gyakori, különböző nagyságú és színű pattanóbogarakra (Elateri- dae). A fajtól függően 6-18 mm nagyságú, fekete, szürke, fémesen zöld vagy akár rézszínü bogarak arról kapták a nevüket, hogy ha véletlenül a hátukra fordulnak, akkor rövid idő múlva kifeszítik magukat és pattanó hangot hallatva felugranak a földről, és a levegőben a hasi oldalukra fordulnak. Nálunk több fajuk is előfordul, melyek közül a réti pattanóbogár (Agriotes sputator), a fényes pattanóbogár (Corymbites aeneus), a szerecsenpattanó (Atho- us niger) és az egérszürke pattanó (Lacon murinus) a legismertebb. A bogarak április végén jelennek meg, s tömeges előfordulás esetén jelentős kárt tehetnek a levélzetben. A nőstények május végén kezdik a tojásrakást; a lárvák egy hónap múlva kezdenek kelni, és életük harmadik évében bábozódnak, de a talajt csak a negyedik év tavaszán hagyják el. Ezért is találunk a fertőzött területeken az őszi talajművelés alkalmával kifejlett imágókat. A sárgás színű, drótkeménységú lárvák, amelyek életük harmadik évében elérhetik a 25 mm-es hosz- szúságot is, a fertőzött területeken jelentős kárt tehetnek a sárgarépában, a salátában és a petrezselyemben. Egy-egy sárgarépa-gyökérben olykor 5-10 lárva is károsíthat. A megfigyelések arra utalnak, hogy a lárvák nem távolodnak el a tojásrakás helyétől, inkább függőleges irányban mozognak a talajban. A felmelegedés mértékétől függően, a talaj legfelső rétegében április közepétől május közepéig találhatók meg legnagyobb számban. A második hullám általában szeptemberben tetőzik. A pattanóbogarak kedvelt tápnövénye a tarack. A fiatal lárvák számát a mély talaj- művelés (szántás, ásás), sőt az átlagosnál mélyebb kapálás is jelentősen csökkentheti. Ahol rendszeresen és nagy számban károsítanak, ott vetés, illetve ültetés előtt ajánlatos fertőtleníteni (Basudin 10 G) a talajt. A tökéletes hatás érdekében a szemcsézett készítményt célszerű 5-15 cm mélyen bedolgozni a talajba. (A biológiai kertművelés hívei állítják, hogy néhány centiméter mélyre a talajba szúrt burgonyaszeletekkel sok drótféreg összegyűjthető. - A szerk. megjegyzése). SZALAI LÁSZLÓ CSERÉLHETŐ SZERSZÁMNYÉL Ásóhoz, kapához, lapáthoz, gereblyéhez erős fa szerszámnyelet vásároltam. A nyelet azután cserélhetövé alakítottam. Mivel a gereblye nyéltartójának a legkisebb a lyukbósége, annak a méretére reszeltem körül a szerszámnyél 10 centiméternyi végét. Erre könnyen fölcsúsztatható PVC csövet kerítettem, amelyből ugyancsak 10 centiméteres darabot vágtam le. Természetesen még egy vastagabb PVC csövet is kerestem, amelyik az előzőre könnyen fölhúzható. Az egészet keresztirányban átfúrtam. Ugyanúgy a szerszámnyéltartó vashüvelyeket is. A lyukba 6 mm-es pántcsavart dugtam, amelyre az ellenkező oldalon szárnyas anyát csavartam. így könnyen rögzítem a szerszámot a nyélhez. Csere alkalmával csupán annyi a tennivalóm, hogy mindig a szerszám lyukbőségének megfelelően pótolom PVC műanyagcsó darabokkal a nyelet. A kis átmérőjű PVC cső másra is fölhasználható. Ha hosszanti irányban enyhe ék alakban végigfűrészelem a csövet, akkor az ásó fölső élére könnyen fölcsúsztatható. így készítettem egyszerű ásóta- posót. Előnye, hogy akár mezítláb is lehet ásni. Sz. I. Hódít a csincsilla? A világ egyik legértékesebb és legkeresettebb prémjét a nemes csincsilla szolgáltatja. A Dél-Amerikában őshonos, kis testű rágcsáló prémjének finomságát és értékét az inkák után a spanyolok is gyorsan felismerték. Kezdetét vette a kíméletlen vadászat, és a csincsillák rövid idő alatt a kipusztulás szélére kerültek. Kaliforniában 1919-ben alapították meg az első csincsillatenyészetet, majd az egész világon sorra alakultak meg a csincsillatenyésztö szövetségek. Európában Dánia és Hollandia mellett főleg az NSZK jeleskedik a csincsillatenyésztésben. A szocialista országok közül Magyarország és Lengyelország tud említést érdemlő eredményekről beszámolni. Nálunk a csehországi tenyésztők már a századforduló óta foglalkoznak csincsillával, s egy idő óta szakosított klub is működik a CSSZK-ban, melynek immár kétszáz tagja van. Szlovákiában most kezd éledezni a csincsillatenyésztés iránti érdeklődés. A legnépesebb állománnyal a komáromi (Komámo) dr. Finta Róbert rendelkezik, aki ez idő szerint 110 állatról gondoskodik. Tőle tudom, hony szoros kapcsolatot tart fenn a Csehországi Csincsillatenyésztök Klubjával, valamint a magyarországi ócsai Vörös Október Termelőszövetkezettel, ahol nagyüzemi feltételek között tenyésztik ezt a prémesállatot.-Tenyésztői körökben nő a csincsilla iránti érdeklődés - mondta egyebek között dr. Finta Róbert -, ezért a közeljövőben szeretnénk Szlovákiában is megalakítani a szakosított klubot. A feladatra azonban alaposan fel kell készülni, hogy tenyészállatokon kívül hasznos tanácsokkal is elláthassuk a konkrét tenyésztői munka iránt érdeklődőket. Hogy csak egy példát említsek, a csincsilla leprémezése különleges szaktudást igényel, melyet a tenyésztő nem sajátíthat el a saját kárán, hiszen egy-egy szép prém 700-800, egy tenyészállat pedig ezerötszáz koronánál is többet ér. Becslések szerint jelenleg mintegy 15-20 csincsilla- tenyésztő van Szlovákiában, s mivel a kiváló prém egyre keresettebb, kellő szakmai útmutatással és átgondolt népszerúsítö-megnyerö tevékenységgel rövid időn belül meg lehetne sokszorozni az aktív tenyésztők számát Sztrecskó Rudolf Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Kassák Lajos klasszikus értékű első nagy verse. 12. Hidrogén. 13. Ficsúr. 14. Neves osztrák síző. 15. Sporteszköz. 16. Város Jugoszláviában. 17. Tantál. 19. Koros. 20. Orosz súlymérték. 21. Azonos betűk. 22. Utónév. 24. Dísz. 25. Pamutszövet. 26. Bonyodalom. 28. Német költő. 30. Egyik regénye. 31. Vetítőben van! 33. Holland festő. 34. S. A. I. 35. Ö. Ő. S. 37. Asztácium. 38. Német fizikus. 40. K. N. H. 42. Görbe vonalat metsző egyenes. 44. Néma nóta! 45. Madár. 47. Majdnem azonos betűk. 49. Igeképzö. 50. E. A. E. 52. E művészeti mozgalomnak volt a vezéralakja. 54. Sovány ló. 56. Szarvasmarhák csoportja. 57. Vitamin. 58. Taktus. 60. Rag. 62. Szag- lószerve (ék. f.) 63. Azonos betűk. 64. Iráni város. 65. Angol mérföld. 67. Antal Imre. 68. Szellemesség. 69. Előd. 70. A tengerszint emelkedése. 72. Magyar író. 74. Legjelentősebb munkája. FÜGGŐLEGES: 1 Kassák Lajos folyóirata. 2. Fiúnév. 3. Skandináv légiforgalmi társaság. 4. Technéci- um. 5. Ünnepélyes összejövetel. 6. Mesében van! 7. Aktuális. 8. Ülő- mosdó. 9. Elit. 10. Boldog - latinul. 11... - Rijád. 12. Kassák műve. 15. Cseh zeneszerző. 18. Igazi nevén. 20. Apró pehely. 22...-köl, a Tien- san-hegység egyik tava. 23. Nyílás az épület falán. 25. Pour condoler, rövidítve: 26. Mártó (ék. h.). 27. „A" pénzügyőr. 29. öreg. 30. Fóütóér. 32. Vissza: izraeli kikötő az Akabai- öbölben. 33. Ismert regénye. 36. A hét egyik napja. 39. A Duna mellékfolyója. 41. Ilyen gondolat is van. 43. Két óizlandi irodalmi emlék neve. 46. Svédország idegen neve. 48. Vásártér az antik görög városokban. 51. Magyarországi város. 53. Hírnevét megalapozott ember. 55. Kemencében van! 57. Emigrációjának egyik helye. 59. Magyar vezér. 61. Ókori ország. 63. Lét. 64. Német író. 66. E. L. B. 68. Méreg közepe. 70. Decigramm. 71. Y. E. 73. Határozószó. 74. Eme. A március 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Vörös katonák, előre 73. Építők Függőleges 16. Emberiség 28. Halászok 30. Almaszedők 63. General Ludd Könyvjutalomban részesülnek: Velebry Teréz, Ipolyfödémes (Ipelské Úrany), Sándor Sarolta, Galánta (Galanta), Fábián András, Érsekújvár (Nővé Zámky), Iván Kira, Bratislava, Baliá Katalin, Gaböíkovo.
