Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-13 / 10. szám

• A Zelenina brnói vállalatá­nak kiállítása előtt a látogatók a csomagolás- technikát is ta­nulmányozták Lőrincz János felvételei MUL Élelmiszeriparunk a mám Nagy igényeket kielégítő új termékeket mutattak be A Salima’87 élelmiszeripari kiállí­tás az elvárásokhoz hűen bemutatta az eddig megtett út egy részét és betekintést nyújtott a helyes táplál­kozás alapelveivel összehangolt távlati programok kialakításába. A szakemberek értékelhették, hogy az egyes vállalatok milyen mérték­ben igazodnak a követelményekhez, milyen gazdaságosan használják fel a nyersanyagokat a termékek előál­lításához, és az új csomagolási módszerekkel mennyire könnyítik meg a fogyasztók életét. Ha ebből a szemszögből értékel­jük a kiállítási területen lévő D pavi­lonban megrendezett színpompás kiállítást, azt mondhatjuk, hogy be­töltötte küldetését és nagyban hoz­zájárult az élelmiszertermelés sza­kaszán kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez. Érzékeltette, hogy Csehszlovákia világméretben is az elsők közé tartozik a lakosság élel­miszerigényeinek kielégítésében. A párt mezőgazdasági politikájának megvalósítása eredményeként pél­dául az élelmiszer-ellátottság hazai nyersanyagokból országos méret­ben már 96-97 százalék. Ez azt jelenti, hogy kis területen magas szint-n termelnek a mezőgazdasági vállalatok. Ezért juthat egy lakosra évente 86 kg hús 248 kg tej és tejtermék, 344 db tojás, 111 kg pék­áru, 35 kg cukor, 75 kg zöldség és 57 kg gyümölcs fogyasztása. A sütő- és malomiparban is elég nagyok a törekvések az igények ki­elégítésében. Több olyan pékárut mutattak be, amelyek tovább tartó­síthatok. A fóliába csomagolt nagy­szemcsés rozskenyér 30 napig, a fogyókúrázóknak szánt diabetikus porhanyóskenyér pedig 6 hónapig is tartható. Az Aranysalima díjat kapott Granola mazsolás gabonadrazsét bizonyára mindenki szívesen vásá­rolja, jó zamata és három hónapig való tarthatósága miatt. A kukorica- és a zabliszt, illetve pehely aránya egyre nagyobb mértékű a pékáru kész ítményekben. A húsipar vállalatai szintén min­den erőfeszítést megtesznek, hogy termékeik megfeleljenek a követel­ményeknek. A cseh húsipar több válláíátában az ízesítést összehan­golják a helyes táplálkozás alapel­vével. A Krahulík konzerv marha- és sertéshús, valamint máj adagolásá­val készül. Felkeltették a figyelmet az új módszerekkel gyártott húsipari termékek is. A Herkules finomszem­csés szárazszalámit már a legújabb biotechnológiai eljárásokkal állítják elő. A Nitranhoz hasonló kifogásta­lan szalámi bizonyára elnyeri majd a fogyasztók elismerését. A szlová­kiai húsipar képviselői hangoztatták, hogy főleg olyan termékeket állítot­tak ki, amelyeket már egy éve gyár­tanak, vagy árulnak az üzletekben. A bratislavai kolbász, a vákuumos csomagolású Novozámocká kol­bász, a füstölt karéj és más termé­kek igazán kielégíthetik a legigénye­sebb fogyasztók igényeit is. A válla­latok irányítói ígéretet tettek, hogy ezeket a termékeket minél hama­rabb és nagyobb mennyiségben a kereskedelmi hálózatba juttatják. A baromfiiparban általában sike­resen valósították meg az innováci­ós programot. A vállalatok arra töre­kednek, hogy minél több porciózott húst adjanak el. Ez főleg a pulyka­húsra vonatkozik. A cseh országré­szekben például a jelenlegi 10 szá­zalékról 30 százalékra növelik a da­rabolt pulykahús arányát. Újdonság­ként baromfihússal bélelt hambur­gert is készítenek. A kereslet rendkí­vül nagy iránta. Mindkét köztársa­ságban jelentős beruházásokkal korszerűsítik a berendezéseket és új üzemeket is építenek. Amint a terve­zők nyilatkoztak, ennek következté­ben még gazdaságosabban hasz­nálhatják fel a nyersanyagokat és nagyobb mértékben javíthatják a termékek minőségét. A tejiparban a tervek szerint je­lentős kooperációk jönnek létre ke­rületek és országrészek között. A cseh országrészekben például szlovákiai vállalatok tapasztalatai alapján gyártják a Koliba párolt saj­tot és más hasonló terméket. Az Észak-csehországi Tejipari Vállalat kávé ízesítéséhez a Kapucin, 10 százalékos zsírtartalmú, 3 hónapig tartósítható tejfölt gyártja. A szlová­kiai tejipar a kiállításon kitűnt a Moz­zarella, Mini Koliba, Grún, Roznavská Pletenka és más hasonló termékek­kel. Nagy elismerésben részesült a porcelán csomagolású, különleges minőségű liptói túró, amely 6 hóna­pig is tartósítható. A Liko szemet kápráztató kiállító­részlege a bel- és külföldi szakem­berek tetszését egyaránt elnyerte. Az ízléses csomagolás és a külön­böző kombinációkban előállított sa­vanyúságok megfelelnek a legna­gyobb igényeknek is. Kiemelték az almapaprika és karfiol, valamint más zöldségfélék felhasználásával ké­szült savanyúságot, amely kiváló Ínyencség. Nehéz volt az Aranysalima díjat odaítélő bizottság dolga. A vállalatok az innovációs programok keretében az idei kiállításra annyi új terméket készítettek, hogy azok közül csak nagyon alapos körültekintéssel le­hetett kiválasztani a legjobbakat. Az Aranysalima díjasok közül megem­líthetjük a Mozzarella friss párolt sajtot, a bratislavai Liko 3 mélyhűtött levesét, a szlovák húsipar csemege füstölt karéját. A pékáruk közül a Granola mazsolás gabonadrazsét. A csehországi tejipari vállalatok a kétpenészes sajtokért kaptak elis­merést. Mind olyan termékek ezek, amelyek az élelmiszeripari terme­lésben a jövőt mutatják és jelzik, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a párt- és gazdasági szervek na­gyon komolyan veszik az élelmisze­rek felújítására és minőségük javítá­sára hozott határozatok teljesítését. Akadtak olyan vállalatok, amelyek egy év alatt 30 új terméket is legyár­tottak. Úgyszintén elégedettséggel tölthet el bennünket, hogy növekedik a tovább tartósítható élelmiszerek aránya. Azt mondhatjuk, hogy a gyenge minőségű termékek las­san kiszorulnak az élelmiszerpi­acról. A bel- és külföldi kiállítók érzékel­tették a látogatókkal, hogy az elkö­vetkező időszakban egyre nagyobb mértékben előtérbe kerülnek az egészségügyi szempontok is. A Szovjetunió pavilonjában láthattuk az aszalt gyümölcsök eldorádóját. Egyes vállalatok olyan termékeket mutattak be, amelyek konzerválásá­hoz a lehető legkevesebb vegyszert használták fel. Sót, előtérbe helyez­ték azokat a termékeket, amelyeket a hagyományokra támaszkodva vegyszer nélkül tartósítottak. A Zele­nina brnói vállalata a műtrágya-fel­használás szabályozásának, illetve mérséklésének lehetőségeit mutatta be. Ján Kresta mérnök, vállalati igazgató arról' beszélt, hogy sikerült olyan fejessaláta és karalábé magot beszerezniük, amely ha egy kicsit sokba is került, nagy megtakarítást hoz és elősegíti az egészségügyi problémák megoldását. Az új zöld­ségfajták akkor is gyorsan növeked­nek, a téli vagy más olyan idősza­kokban, amikor kevés a napfény, ha mérsékelik a nitrogéntartalmú mű­trágyák adagolását. Tehát a primőr zöldségek egy része a jövőben majd nem tartalmaz sok egészségre ártal­mas nitrátot. Nagy seregszemléje volt az élel­miszeriparnak a brnói élelmiszer- ipari kiállítás és hozzáfűzhetjük, hogy nagyon sok alkalom nyílt a vál­lalatok szakemberei közötti tapasz­talatcsere kialakítására, amelyek még kapuzárás után is folytatódnak. Egyre jobban érvényesítik a terme­lési programok meghatározásában és az élelmiszerek gyártásában a tudomány és technika legújabb vívmányainak eredményeit. A bio­technológiai eljárások ma már nem­csak divatos kifejezések, hanem konkrét tevékenységek, amelyekkel egyrészt meggyorsítják a termelést, másrészt javítják a termékek minő­ségét. BÁLLÁ JÓZSEF A „mézüzemben“ teljesítik a tervet A galántai (Galanta) Medos mézfeldogozó üzem három évtizede gondoskodik a hazai piac rendszeres ellátásáról mézzel és különböző méztermékekkel, amelyeknek fontos szerepük van a lakosság ésszerű táplálkozásában. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének és az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének megegyezése alapján létrejött Medos üzem 1957. január elsején Bratislavában kezdte meg a működését, azonban a termelési és raktározási feltételek hiányos­ságai miatt egy évvel később Galántára költözött. Az ötvenes évek második felében a Vóela fogyasztási szövetkezet vállalathoz tartozott az üzem, majd pedig a szövetségi rendezés után a zvoleni szövetke­zeti Kereskedelmi és Termelővállalat vette át. Az elmúlt harminc év folyamán az üzem anyagi-műszaki alapja jelentős fejlődésen ment át.- Az eltelt évek alatt sok minden megváltozott - mondja Stefan Moravőik, az üzem gazdasági igazgatóhelyettese. - Amíg 1957-ben csak 780 tonna mézet vásároltunk fel, egy évvel később már 1419 tonnát, 1970-ben pedig 3492 tonnát. Harminc év alatt a Jednota fogyasztási szövetkezet közvetítésével csaknem 82 ezer tonna mézet vásároltunk fel a méhészektől. A műszaki berendezések, a raktárak és a termelési részlegek folyamatos fejlesztésével jó feltételek alakultak ki a növekvő feladatok teljesítéséhez. Amíg 1957-ben 22,58 millió korona értékű árut termeltünk, 1970-ben már 92 millió korona volt üzemünk termelési értéke, az elmúlt évben pedig a 205 millió koronás szintet is elértük. Az üzem termelési tervének legfőbb részét a méz feldolgozása képezi. Legnagyobb mennyiségben félkilogrammos adagokban készítik elő kiskereskedelmi forgalmazásra, de ugyancsak kedvelt az ún. mackós csomagolás, valamint a 30 grammos kisdobozos csoma­golás is. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítanak a gyártmányfej­lesztésre. Ennek keretében bevezették a különböző kevert mézek gyártását, például a méhpempöt tartalmazó mézet, a méhpempö és virágpor keverékét tartalmazó mézet, a 0,5 százaléknyi méhszurkot (propolisz) tartalmazó mézet stb. A 8. ötéves tervidőszakban a fő figyelmet elsősorban a gyógynö­vénykivonatokkal dúsított mézek gyártására fordítják. Az elmúlt harminc év alatt az üzem több mint 39 000 tonna mézet termelt. Ezen kívül főleg az NSZK-ba, Ausztriába, Franciaországba és Svédországba eddig 8500 tonna mézet exportáltak. Az üzem 1979 óta viasz és méhlép felvásárlásával is foglalkozik, s ezek felhaszná­lásával a méhészek számára múlépet és mézes cukortésztát gyárt. A Medos üzem Saátín-Stráze-i Mykona részlegén csipkebogyó, bodza és étkezési gombák feldolgozásával is foglalkoznak.- Üzemünk sikeresen teljesítette a 7. ötéves terv feladatait, s ez a megállapítás a 8. ötéves tervidőszak első évére is vonatkozik, amikor terven felül 484 tonna mézet adtunk a piacra. A jó eredmények elérését dolgozóink kezdeményező munkával segítették elő, akik az elmúlt évben több mint ezer órát vállaltak és teljesítettek társadalmi munkában - mondta a beszélgetés végén Stefan Moravőik igazgató- helyettes. OLÁH GYULA A galántai Medos üzem három legjobb dolgozója, Kelecsényi Mária mérnök, Harmat Mária és Benkovics Károly, akik az elmúlt év végén „A Nyugat-szlovákiai kerület fejlesztéséért“ című kitüntetésben részesültek A csomagológépet kezelő Kiss Viktória már 1959 óta dolgozik az üzem­ben (A szerző felvételei) Emília Pritichová és Mária Svecová az automatikus üveglezárót kezelik

Next

/
Thumbnails
Contents