Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-27 / 8. szám
JSZÚ 21 87. II. 27. NE SAJNÁLJUK A PERMETLÉT ÓVJUK NÖVÉNYEINKET A KALIFORNIAI PAJZSTETŰTŐL Gyümölcstermő növényeink legveszedelmesebb kártevője a kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus pernicious). Leginkább az alma- és körtefákat, a gyümölcstermő cserjék közül pedig mindenek előtt a ribiszkét támadja meg, s állandó nedvszívással néhány év alatt a pusztulásukat okozhatja. Rajta kivül még öt közeli rokona károsít gyümölcsfáinkon, de valamennyi közül a kaliforniai pajzstetű a legveszedelmesebb. Tápnövényeinek száma több százra tehető. Megtelepedését és terjedését mindenütt figyelemmel kell kísérni, mert karantén kártevőről van szó. A kártevő lárva alakban telel át. A májusra kifejlődő nőstények megtermékenyülnek és egyedenként 100-350 lárvát szülnek. Már ebből is kikövetkeztethető, hogy az első nemzedéke is fölöttébb veszélyes. A hidegebb, északi körzetekben csak egy, de a melegebb fekvésű vidékeken évente két nemzedéke fejlődik. A második nemzedék augusztus végén jelenik meg. Az 1-2 mm átmérőjű pajzs többnyire még a permetezések idején is jó védelmet nyújt az alatta megbúvó kártevőnek. A nagymértékben fertőzött növények fiatal, egy-kétéves hajtásai szinte megszürkülnek az őket bevonó hamuszerű rétegtől. Ahol a kártevő elszaporodott, ott már nem célravezető ennek a hamuszerű rétegnek az eltávolításával, kapargatá- sával foglalkozni, mert sok munkát ad, de a várt eredményt nem biztosítja. A kártevő rokonai közül egyik sem választ ki olyan, a fás részekre toxikusán ható váladékot (nyálat), mint maga a kaliforniai pajzstetű. A fertőzött kettévágott hajtásokban a szívogatások helyén piros foltokat találunk, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabb fás részek elhalnak, tehát a koronában a külső részekről befelé haladva kezdetét veszi a pusztulás. Aki nem figyel fel idejekorán a kártevő megtelepedésére és nem teszi meg a kártétel megelőzéséhez nélkülözhetetlen óvintézkedéseket, nyáron meglepődve tapasztalhatja, hogy a fa egyik-másik ágán sárgulni, vörö- södni, majd bámulni kezdenek, és végül elszáradnak a levelek. A szivo- gatással állandóan gyengített fán a gyümölcsök sem nőnek kellőképpen s rajtuk is megjelennek a szívogatásra utaló piros körök. A kártevők számát a rajzás idején, tehát májusban és augusztusban kijuttatott foszforsav-észterekkel lehet legeredményesebben gyéríteni. A permetezés legmegfelelőbb időpontjának meghatározására a fehér ragasztólapos megfigyelés vált be legjobban. A kihelyezett lapocskákat naponta ellenőrizni kell, hogy pontosan megállapíthassuk a rajzás csúcspontját és közvetelenül a rajzás intenzitásának csökkenése kezdetén permetezhessünk. A kártevő előfordulási helyein nem szabad elmulasztani a gyümölcs- termő fák és cserjék téli, illetve télvégi lemosó permetezését, a költségek növekedésére való tekintet nélkül mindig a javasolt legnagyobb permetlé- töménységet alkalmazva. SZALAI LÁSZLÓ Hányszor ellessük a kutyát? A nőstény kutya meghatározott időszakokban - helyes tartás és táplálás mellett - évenként kétszer, általában minden hatodik hónapban ivarzik (tüzel). Csak a rideg és természetes tartási körülmények között élő fajok egyedei ivarzanak évenként egyszer, de ha tartási körülményeik kedvezően változnak (bőséges táplálkozás, jó gondozás stb.). ók is kétszer tüzelnek. Egy-egy ivarzási időszak 20-25 napig is eltarthat. Az ivarzás kezdetén a szuka viselkedése megváltozik. Ezt a kutyáját nyilván jól ismerő tulajdonos hamar észereveszi, hiszen a szuka ilyenkor szófogadat- lanná, feltűnően játékossá, esetleg ingerlékennyé válik. Ezzel egyidejűleg nemiszerve megduzzad, és véres, nyálkás váladék ürül belőle. Az egészséges szuka ivarzásának ez az első szakasza 7-9 napig tart, s ilyenkor nem engedi magához, marja, harapja a kant. Az ivarzás második szakasza 9-13 napig tart. A nőstény ilyenkor már nagy hajlandóságot mutat a párzásra, hüvelyének véres váladéka csökken és víz- színűvé válik. A tüzelő szukák általában a 10-13. napon hajlandók leginkább felvenni a kant. A szukák egyéni sajátosságai meglehetősen eltolhatják az említett ivarzási határidőket. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az ivarzás kezdetétől számított 19-21. napon pároztatott szukák még vemhesek lettek s ezt a „tulajdonságukat“ nőstény utódaikra is átörökítették. Miután a szuka ivarzása alatt 15-20 petesejt is leválik és ezek néhány nap alatt - beérésük mértéke szerint - a petevezetékbe jutnak, egy újabb pároztatással még növelni lehet a kölykök számát. A szuka évenként kétszer ivarzik, tehát egy évben kétszer lehet szaporulata. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban hangsúlyozni kell, hogy az ilyen intenzív igénybevétel károsan befolyásolja az anya egészségi állapotát, valamint az utódok minőségét, életképességét. Ezért a szukát egy év leforgása alatt kétszer elletni nem szabad. Ezt csakis teljesen egészséges, erős felépítésű, jó kondíciójú szukák számára engedhetjük meg, megfelelő tartási, táplálási körülmények között. (Á) Miért meszelik a fákat? Régebben ősszel a gyümölcsfák - főleg a csonthéjasok - törzsét és ágait fagykár, hideg ellen bemeszelték. Általában késő ősszel és március-áprilisban a legnagyobb a fagyveszély, mert ebben az időszakban a legnagyobb a nappalok és éjszakák közötti hőmérséklet-különbség. A fák ugyanis nem a nagy hideg miatt fagynak meg, hanem a hirtelen nagyméretű hőmérsékletváltozások következtében, amelyek megbontják a telelő fa nyugalmi állapotának egyensúlyát. Március-áprilisban az éjszakák még igen hidegek, viszont nappal, ha derűs az idő, a nap már melegen süt, a fák napfénynek kitett oldala erősen felmelegszik, éjjel pedig erősen lehűl. A vékony kérgú fiatal gyümölcsfák szenvednek ilyenkor a legjobban. Régi tapasztalat, hogy a veszélyes idő előtt a híg mésztejjel bemeszelt vagy bepermetezett fácskák közül sokkal kevesebb fagyott meg, szenvedett fagykárt, mint a meszelés nélküliek közül. A meszelt fa törzsének, ágainak kisebb a hóingadozása, mert a fehér szín visszaveri a nap sugarait. Előzőleg mindig nagyon gondosan tisztogassuk le drótkefével, erősebb kefével a törzset, a vastagabb ágakat, és csak ezután kezeljük. A mészoldathoz 1 rész oltott meszet 1 rész vízzel keverjünk jól össze és a mésztejet kenjük egyenletesen a kezelésre szánt részekre. A mész egyúttal fertőtlenít is.K. Sz. A Helios nem jobb, csak olcsóbb A kedvtelésszerű kertészkedés fellendülésének köszönhetően az utóbbi néhány évben sok új üvegház épült a kerttelepeken és a házikertekben. Dicséretet érdemlő, hogy a kertbarátok is hívei a haladó, intenzív termelési módszerek széles körű meghonosításának, és igyekeznek kihasználni a paradicsom, a paprika, az uborka és más melegigényes zöldségnövények eredményesebb termesztéséhez előnyös feltételeket teremtő üvegházakat. Nálunk ma már többféle elöre- gyártott üvegház is kapható, a ker- tészkedók közül sokan mégis inkább maguk építik fel a tetszés szerinti méretűre tervezett üvegházat. így lényegesen kisebb a ráfordítás, viszont aránylag körülményes az anyagbeszerzés. Arról már nem is beszélve, hogy sokan merő tájékozatlanságból még szaporítják is a gondjaikat. Például nagyon sokan keresik a Helios üveget, mert úgy gondolják, hogy a hajtató berendezések üvegezésére ez a legmegfelelőbb. A kertbarátok általában abból indulnak ki, hogy az üvegházakat gyártó és forgalmazó vállalatok és szervezetek éppen ilyen üveget kínálnak az elöregyártott vázszerkezettel. Amikor hozzáfogtam az üvegház építéséhez, engem is foglalkoztatott a kérdés: vajon milyen előnyei lehetnek a kertésztársak által keresett Helios üvegnek? Megkérdeztem az üvegező szakembereket, de nem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni. így közvetlenül a gyártó vállalathoz fordultam, melytől a következő választ kaptam kérdésemre: „A Helios elnevezés a 45x142 cm-es méretben forgalomba kerülő, 3-mas minőségű, közepes húzott síküveg kereskedelmi megjelölésére szolgál. Az üvegezésre általában használatos síküvegtől abban különbözik, hogy rosszabb minőségű, ami viszont az üvegházak kivitelezésénél nem hátrány“. Nos, kedves kertésztársak, eddig tartott a kertbarátkörökben szárnyra kapott legenda. Ezentúl talán kevesebben kérkednek majd azzal, hogy ők valódi Helios síküveget használnak, hiszen ezzel elárulnák, hogy merő tájékozatlanságból éppen a gyengébb minőségű, de a hajtatás szempontjából sem különleges előnyökkel, sem pedig hátrányokkal nem rendelkező üveg felkutatására és beszerzésére pazarolták az idejüket és az energiájukat. A kertbarátok részére gyártott üvegházak között újdonságnak számít a Vel’ké Bierov- ce-i Állattenyésztési Közös Mezőgazdasági Vállalat terméke, amelyet kimondottan a vízkul- túrás zöldséges virágtermesztés céljaira fejlesztettek ki. Kádek Gábor felvétele A macska karmol is... A tenyésztői körökben immár nálunk is nagy közkedveltségnek örvendő sziámi cicákról olvasva eszembe jutott, vajon nem veszélyesek-e ezek a nem éppen szelíd állatok a gyerekekre nézve. Utánanéztem a dolgoknak és megtudtam, hogy a macskák karmolása - rosszabb esetben harapása - bizony az ember egészségét veszélyezteti. A macskák okozta megbetegedést az 1930-as évek elején ismerték fel. Feltehetően vírus okozza, de ezt egyelőre nem sikerült bizonyítani. Jellemző tünete valamely nyirokmirigy megduzzadása, esetleg elgennyese- dése. A karmolás vagy harapás helye szerint a hón- alji, a nyaki és a lágyéki mirigyek megbetegedése a leggyakoribb, mert az állattal játszadozó gyermekek többnyire a kezükön vagy a lábukon sérülnek meg. Ritkább esetekben a fül mögötti mirigyek duzzadása is előfordul, ilyenkor a cica karmainak nyomát az arcon kell keresni. A karmolás okozta megbetegedés szerencsére rendszerint enyhe lefolyású. Hőemelkedés, láz, étvágytalanság, rosszullét, hasi és izületi panaszok kísérhetik. Az esetleg elgennyesedő nyirokmirigyekből a gennyet el kell távolítani. Mindezt azért jó tudni a macskát is tartó állatbarátoknak, mert a nyirokmirigyek megduzzadásának, esetleges elgennyesedésének egyéb okai is lehetnek. A gyanú megerősítésében, a pontos diagnózis megállapításában segítségünkre lehet, ha meggyőződünk arról, hogy nem sérült-e meg a macskával játszadozó gyermekünk. Kanizsa István Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Földrész. 8. Duett. 14. Rejtvényünk első része. 16. Egyiptomi marsall. 17. Restell. 18.. .-Rijád, oázisváros. 19. Némán les! 21. Kertben van! 22. Diadalmi jelvény. 23. Utónév. 24. Szeszes itallal kínálgat. 26. Névelő. 27. Totó fele. 28. Belga festő. 29. Kiváltságos uralkodó osztály. 32. Száraz keleti szél. 35. Meggyőződés. 35. Lekötött vagyontárgy. 37. Szovjet folyó. 38. Rag. 39. Koldulok. 41. Bór, carboni- um. 43. A kocsis ülése. 44. Francia történetíró. 45. Lesállásban van! 46. Vulkanizált kaucsuk. 49. Ilyen lap is van. 51. Művészi szándékkal ábrázol. 52. Fónévképzö. 54. Kezemben van! 55. Tel-... 56. Bekecsben van! 57. Piaci árusítóhely. 59. Nomen nescio. 60. Kötőszó. 61. Azonos betűk. 62. Színpadi előadással kapcsolatos. 63. Cseh rajzoló. 68. Kiállítás. 69. Olasz filmszínész. FÜGGŐLEGES: 1. A vegyipar alapanyaga. 2. Kemencében van! 3. Női név. 4. Magányosan élő személy. 5. Román festő. 6. Némán kever. 7. Azonos betűk. 8. Keres. 9. Hiteles mérték. 10. A láb alsó felülete. 11. Szovjet sakkozó. 12. Előd. 13. Gyümölcs. 15. L. Á. K. 20. Magyar származású angol Ázsia-kutató. 22. Tágas. 23. Mutató névmás. 25. Hivatal - németül. 26. „A“ latyak. 28.. .kol, ízlik. 30. Csér jelzője. 31. Orosz író. 33. Az Attila név változata. 34. Rejtvényünk befejező része. 36. Szelet. 39. Német filozófus. 40. Állat. 41. Alap 42. Vékony cső. 43. Intézmény vezetője. 45. Idegen fiúnév. 47. Középkori angol államférfi. 48. Növény. 50. Leszáll. 53... Moritz, svájci üdülőhely. 57. Előidéz valamit. 58. Niagara része! 59. Nátrium, talium. 62. S. J. R. 63. Város Morzehang. 66. Római ezeröt. 67. Ausztriában. 64. Fazon közepe. 65. Az indium jele. A február 13-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Moszkvai Nagyszínház 18. Milánói Scala 32. Erkel Színház Függőleges: 1. Metropolitan 17. Covent Garden 52. Prágai Nemzeti Színház Könyvjutalomban részesülnek: Szalacsi Rozália, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Tóth Gusztávné, Vágkirályfa (Krárová nad Váhom), Kovács Ildikó, Safárikovo, Csikós József, Tardoskedd (TvrdoSovce), Pócsik László, Vilke (Vefká nad Ipfom).
